Atomerőmű, 2000 (23. évfolyam, 1-12. szám)
2000-03-01 / 3-4. szám
Megyei Könyvtár A PA Ss“heSnytr56. RSASÁG LAPJA (Jb TM — -____ rr v rr AlOMEROMU XXIII. ÉVFOLYAM, 3-4. SZÁM 2000. MÁRCIUS - ÁPRILIS Innovációs Nagydíj -1999 Az atomerőműben már hagyománya van a kutatási, fejlesztési és újítási programoknak. A mérnöki gárda két fontos célt tűzött maga elé: a biztonságos üzemvitelt és a technikai fejlődés folyamatosságának biztosítását. Ezen szempontok megvalósulásának hozadéka az innovációs díj, melyet Nagy Sándor vezérigazgató vett át 2000. március 31-én Budapesten, a Gellért Szállóban. A Vili. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat eredményhirdetésére került ekkor sor, mely esemény jelentőségét az is hangsúlyozta, hogy a rendezvényen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja. A Magyar Innovációs Szövetség 1991-ben alapította az „Innovációs Nagydíj”-at. Az évente egyszer kiadott nagydíjat az a magyar magánvállalkozó vagy Magyarországon bejegyzett társaság kapja, aki (amely) a díjátadást megelőző évben a legnagyobb jelentőségű, nagy hasznot hozó innovációt (újítást) Dr. Pungor Ernő professzor, az OMFB és az OAB volt elnöke március 28-án látogatást tett az atomerőműben, ám most mint a TECHNIKA Alapítvány Kuratóriumának az elnöke. Kíséretében volt Komornikné dr. Wellek Margit, a TECHNIKA Műszaki Szemle című havi folyóirat főszerkesztője. A látogatás alkalmával tárgy alást folytattak Nagy Sándor vezérigazgatóval és Kováts Balázs TLK-vezetővel arról, hogy a TECHNIKA folyóirat szeptemberi száma a Paksi Atomerőműről szólna, ezzel is segítve az erőmű által októberre tervezett nemzetközi konferencia résztvevőinek tájékoztatását. A tárgyalás megkezdése előtt sikerült rövid interjút készíteni Pur.gor Ernő professzor úrral. «- Professzor Úr! Ön mint a miniszterelnök tudománypolitikai tanácsadó testületének a tagja, hogyan ítéli meg az atomenergia helyzetét ?- Az atomenergiának Magyarországon négy éven keresztül voltam a felügyelője. Meg voltam győződve és ma is meg vagyok, hogy a jól vezetett atomerőmű az ország számára óriási előnyt jelent. Tudniillik az atomenergia-termelés, ha jól van irányítva, a környezetet , nem szennyezi. A kiégett fűtőelemek elhelyezése biztonságosan megoldott, ezért az atomenergia továbbra is, később is az ország energiatermelésének egy fontos faktora kell, hogy legyen. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden ország egyformán gondolkodik. Most pillanatnyilag Németországban vannak törekvések arra, hogy csökkentvalósította meg. A Magyar Innovációs Szövetség és négy részvénytársaság 1992-ben létrehozta a Magyar Innovációs alapítványt, mely alapítvány 1993. április 21-én hirdette meg először az Innovációs Nagydíj Pályázatot. Az eddigi hét pályázati felhívásra összesen beérkezett 485 pályaműből 395 volt sikeres és megvalósult innováció, és ezek közül 55 kapott különböző innovációs díjat. Az 1999. évi pályázatra, melynek benyújtási határideje 2000. február 21-e volt, 55 pályázat érkezett, melyből 50 pályázatot minősített 1999- ben megvalósult, eredményes és sikeres innovációnak a zsűri. Ezt követően 13 legjobbnak ítélt innovációt választott ki a zsűri és újra rangsorolta az újításokat, melynek eredményeként a nagydíjat a „TOP-XHF nagyfrekvenciás röntgengenerátor család” című innováció kapta. Megvalósítói az Innomed Medical Orvostechnikai Gyártó és Fejlesztő Rt. (Budapest) és a Budapesti Műön Wellek Margit és dr. Pungor Ernő sék az atomenergia szerepét. Franciaországban és Amerikában viszont nem kívánják csökkenteni az atomerőművek szerepét. Meggyőződésem, hogy az atomenergia felhasználása az emberiség számára hosszú ideig fontos energiaforrás lesz. Tehát a magánvéleményem az, hogy a Paksi Atomerőmű, vagy annak utódja az ország energiaellátásában fontos szerepet játszik és a jövőben is jelentős tényező lesz.- A tanácsadó testületnek mi a véleménye az atomenergiáról?- A testület tanácskozásain még nem foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, ha felmerül, én természetesen elmondom a véleményemet. Tudniillik a környezetszennyezésnek ma az egyik legnagyobb forrása a magyarországi szenek felhasználása. A magyar szén sok olyan anyagot tartalmaz, amit nem kellene, többek között ként és radioaktív anyagokat, és nem is keveszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási Tanszéke. A kiválasztott 13 újítás között szerepelt „A Paksi Atomerőmű reaktorvédelmi rendszerének rekonstrukciója” című innováció, mely a Magyar Szabadalmi Hivatal 1999. évi Innovációs Díjában részesült. (A díjat dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke adta át.) A díj átadása előtt röviden ismertették az innováció lényegét, mely így hangzott: „A magas szintű kutatás-fejlesztési munka eredményei szabadalmaztatási eljárás alatt állnak. A rekonstrukció eredményeképpen a védelmi rendszer megfelel a legszigorúbb nemzetközi követelményeknek, kiszolgálja a blokkot annak teljes élettartama alatt, beleértve az esetleges élettartamhosszabbítási lehetőségét is. Az atomerőmű üzemeltetése biztonságosabbá, megbízhatóbbá és gazdaságosabbá vált, csökkent a védelmi működés elmaradásának és az set. A magyar szén felhasználása az energiatermelésben jelentős környezetszennyezési faktort jelent, és ezt az atomenergia nem teszi.- A kultúra napján Glatz Ferenc, az MTA elnöke úgy fogalmazott, hogy a tudomány a negyedik hatalmi tényező. Valóban így van ez ?- Az a kérdés, hogy hol? Vannak olyan országok, ahol a tudomány valóban az egész ország fennállásának alapvető faktora. Ilyen az Amerikai Egyesült Államok, ahol Clinton a tudomány eddigi támogatásán túl, a kutatás-fejlesztésre még plusz 2,8 milliárd dollárt adott. Ez olyan szám, mely Magyarországon elképzelhetetlen. Magyarországon viszont a kormányzat 1990-94 között adott egy olyan fejlesztési alapot, amely még nem az amire szükség lenne, de közel volt hozzá, ami azt jelentette, hogy a GDP 1,2 %-át használtuk fel erre a célra. A következő kormány idején ez a szám 0,3 %-ra esett le, -és jelen pillanatban sem sokat változott. Ma azt mondják, hogy a GDP 1 %át fordítjuk erre a célra, de úgy, hogy a támogatás felét majd az ipar fizeti, ám a magyar iparnak nincs pénze. A multik meg ha valamit csinálnak, azt ki is viszik rögtön. A helyzet az, hogy Magyarország egy olyan állapot felé tart, amelyben csak a kezünket tudjuk eladni és nem az agyunkat. Ez pedig nagy baj. Az agy eladásának sok ilyen faktora van, az egyik lehetőség az, hogy a magyar szakemberek elmennek külföldre, és az illető országnak csinálják a hasznot, nem nekünk, mi pedig bejutunk egy technológiai rabszolgaságba. Béri indokolatlan védelmi működések miatti reaktorleállások valószínűsége. Az említett, integrált műszaki megoldások alkalmazásával a nemzetközileg kialakult piaci árhoz képest 3,6 Mrd Ft megtakarítást értek el. Az új műszaki megoldás és a rekonstrukciós A Külügyminisztérium EU Sajtóklubjának finn, francia, holland, német, osztrák és spanyol újságíró tagjai tettek látogatást az atomerőműben április 7-én. A látogatás folyamán konzultatív beszélgetést folytattak Nagy Sándor vezérigazgatóval. A vendégeket szakértői minőségben elkísérte dr. Koblinger László, az OAH tanácsosa. A Kontrolling Főosztály látta vendégül - április 24-én - az ország több nagy részvénytársaságának kontrollingosait. A pénzügyi szakembereket Antali Károly gazdasági igazgató és Molnár László főosztályvezető tájékoztatta az atomerőmű gazdasági felépítéséről és tevékenységéről. Lapzártakor zajlott a volt ERBE dolgozóinak a találkozója a Látogató Központban, melyről a következő számunkban számolunk be. tapasztalatok értékesíthetők a WER-440-es blokkokat üzemeltető kelet-európai országok számára is.” A díj átvétele után Nagy Sándor vezérigazgató szót kért, majd méltatta és megköszönte az innováció három agytrösztjének - Hetzmann Albertnak, Túri Tamásnak és Katies Bélának a munkáját, akik más elfoglaltságuk miatt nem lehettek jelen az ünnepségen. Az ünnepélyes díjkiosztás után a Magyar Innovációs Klub tagjai sorába fogadta a Paksi Atomerőmű Rt-t. Az atomenergia továbbra is fontos tényező Nagy Sándor vezérigazgató átveszi a díjat
