Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1999-07-01 / 7-8. szám

1999. július - augusztus ATOMERŐMŰ 5. oldal Segítség az árvízkárok enyhítésére Az országban emberemléke­zet óta nem voltak olyan ár­vízi és belvízi károk, mint eb­ben' az évben, és szinte hihe­tetlennek tűnik, hogy Paksot és közvetlen környékét még elkerülte ez a csapás. A nagy felhőszakadások viszont már nem kímélték Tolna megye székhelyét, Szekszárdot és egyes településeit, Kölesdet, Gyönköt, Nagymányokot... Az atomerőmű vezetéséhez na­gyon sok segélykérő levél ér­kezett, és félő, hogy még ér­kezni is fog. Az erőmű soha sem zárkó­zott el a segítségnyújtástól, így jelen időszakban már zömmel a köszönő levelek érkeznek. Többek között megérkezett Szekszárd megyei jogú város polgármesterének - Kocsis Imre Antalnak - a köszönő le­vele, mert márciusban 10 db szivattyút adott az erőmű a Szekszárd Körzeti Polgári Vé­delmi Parancsnokság részére. Részlet a levélből: „Úgy ér­zékeljük és ezt a lakosság tu­domására is hozzuk, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. vezetése - lehetőségei szintjén - példa­mutató hozzáállást tanúsít a ve­szélyeztetett területen élő la­kosság környezeti biztonsága mindenoldalú javítása terüle­tén...” Hasonló tartalmú levelet küldött Kemence község pol­gármestere, Major László is. A község hídjait a január 22-i ár­víz elsodorta, melyről a TV ri­portban számolt be, és ezt az adást látta Novák Pál osztály­­vezető. A tönkrement hidak látványa eszébe juttatta, hogy a nyilvántartásuk szerint vannak még hídelemeink. Felhívta Kemence polgármesterét, és az erőmű nevében felajánlotta a hídelemeket és a gépjárműre rakás biztosítását. Az önkor­mányzat nagyon megörült az ajánlatnak, biztosított szállító eszközt, és 12 db hídelemet el­szállítottak. Ez a mennyiség 6 db híd készítéséhez elegendő, így a szomszéd település hídja is helyreállítható. A hídelemek piaci értéke közel 10 millió fo­rint. Kemence polgármestere kö­szönő levelében a következőt írta: „Számunkra ez nagy segít­séget jelent, mivel a 120 milliós költségvetésünk mellett 40 mil­liós működési forráshiánnyal küszködő községünknek nem lett volna lehetősége az árvíz által elsodort hidak újjáépíté­sére.” A megyében történt júliusi felhőszakadások következtében keletkezett károk enyhítésére pénzbeni segítséget is kíván nyújtani az erőmű, a támogatás mértékéről és nagyságáról a közeljövőben döntenek. Kép és szöveg: - béri -Szállítják a hídelemeket Kemence községbe Jászjákóhalma, napraforgótábla Akik a virágot szeretik... és gondozzák „Aki a virágot szereti, rossz em­ber nem lehet.” - tartja a köz­mondás. A paksi atomerőmű környezete, növényekkel díszí­tett területe rendkívül szépen gondozott, igényesen ápolt. Lát­szik, hogy itt szeretik a virágot. A PA Rt. egyike azoknak a ritka ipari létesítményeknek, ahol kü­lönös figyelmet fordítanak a nö­vényzetre és a virágosításra. Már az erőmű bejáratánál kel­lemes látvány fogadja a mun­kába érkezőket és az ide látogató vendégeket. A TLK előtti szo­borpark a szökőkúttal és virágzó magnóliával üde színfoltot nyújt, csakúgy mint az irodaépü­let közelében elhelyezett rózsa­bokrok és virágágyások tarka­sága. A kapuban lévő virágláda- a rajta elhelyezett táblácskával- pedig azt igazolja, hogy az atomerőmű elismerten szép, vi­rágos munkahely. A növénynek, virágok ápolá­sáról a Szolgáltatási Főosztály kertészete gondoskodik. Ők azok, akik nemcsak szeretik, de gondozzák is a virágokat, a zöld növényeket. Taricskó István üzemvezetővel a kertészet mun­kájáról beszélgetünk. — Mikor kezdődik a virágo­sét ás? — Tulajdonképpen már az év elején, a legelső hónapok­ban. A január-február végi magvetés az első mozzanata a virágosításnak, hiszen saját te­lepítésű palántákat nevelünk. A májusi fagyok után ültetjük ki a palántákat. Az erőmű területén 37.000 tövet helyeztünk el, a Parlagfű Alapítvány részére 6.000, a városi virágosításhoz 20.000 palántát juttattunk el. — Az erőmű területén ho­gyan oszlik el a 37.000 pa­lánta? — A külső parkokba (pl. TLK), az FI porta szalagágyá­­sába, az orvosi rendelő elé he­lyeztünk el virágokat, és termé­szetesen idén is elkészítettük virágpalántából az erőmű emb­lémáját. Mindig egynyári virá­gokat ültetünk, mert ezek ta­vasztól őszig folyamatosan vi­rágoznak. A parkok, virágágyá­sok mellett 147 virágládába is tettünk palántát, melyek közül az F4 porta előtti virágládasor a legmutatósabb. Mindezek mel­lett a szekszárdi vendégházat, a dombori, a soproni és a bala­tonfüredi üdülőt is ellátjuk vi­rágokkal. — Milyen virágokat nevel­tek? — Nagyon sokfélét, a legkülönbözőbb színekben és fajtákban, így pl. petúniát, begóniát, salviát, tagétest - büdöskét - bársonyvirágot, csüngő petúniát és verbénát. — Milyen feladatokkal jár nyáron a növények gondozása ? — Folyamatosan kell ön­tözni és gondoskodni a táp­anyag-utánpótlásról, a gyomlá­­lásról, talajlazításról. — Nagyon sok különböző cserjét és fát látni az erőmű te­rületén. — Valóban gazdag a válasz­ték. A sokféle fenyőn kívül megtalálhatók a platánok, gesz­tenyék, hársak és fehémyírek, a cserjék közül pedig spireák, kecskerágók és ligustruomok. — Gyakran nyírjátok a füvet? — Az időjárás függvényé­ben a bejárati, első területeken körülbelül nyolc naponként, a hátrább eső részeken tizen­­kettő-tizrnnégy naponként nyíljuk a füvet. — Hány főt foglalkoztat a Kertészeti Üzem? — Összesen 47 főt, közülük 30-an a Dekoten Kft., 17-en a Györkönyi Tsz munkavállalói. — Nemcsak a szabadban lévő, hanem az irodákban elhe­lyezett növényekről is ti gon­doskodtok. — A kertgondozás mellett szobanövényekkel is foglalko­zunk, gondoskodunk az irodák cserepes növényeiről. Üveg­házban ápoljuk a beteg növé­nyeket, itt végezzük az átülteté­seket és az utánpótlás miatti hajtatásokat. Évente egy alka­lommal, nagy mennyiségben vásárolunk szobanövényeket, ebből elégítjük ki az irodák igényeit. Mindemellett egész vágott virágokkal az irodákat (osztályvezetői szintig). Júni­usban 3000 szál virágot nevel­tünk. Leggyakoribb a szegfű, de nagyon kedvelt a frézia és a szabadföldben nevelt rózsa. Foglalkozunk még szárazvirág­termesztéssel, melyhez 8-9 vi­rágfajta szolgál alapul. Télen kevesebb a friss, vágott virág, ezért az igényeknek megfele­lően szárazvirágból készítünk asztali díszt, csokrot. — Mi a legszebb a kertészet munkájában ? — Az, amikor elismerő visz­­szajelzést kapunk. Amikor mondják az emberek, hogy na­gyon szépek a virágok és jó ér­zés ilyen kellemes munkahelyen dolgozni, akkor örülünk, akkor bizonyosodunk meg róla, hogy érdemes volt dolgoznunk. Saj­nos nagyon sok az építkezés, a kisebb, nagyobb átalakítás az erőmű területén, ami hátrányo­san hat munkánkra, hiszen eze­ket a növényeket megsínylik és a ráfordított időnk, energiánk is kárba vész. Szívesen vennénk, ha átgondoltabban és figyelme­sebben fognának az ilyen mun­kákhoz. Nagyon örülünk, ami­kor dicsérő szavakat kapunk a szép környezetről, a virágokról, amikor az ideérkező vendégek meglepődnek a sok zöld növény és tarka virág láttán. A legfonto­sabb számunkra, hogy az itt dol­gozók értékelik a szép, virágos környezetet, elismerik munkán­kat. — További jó munkát kívá-T nvás?i 4 nna i

Next

/
Thumbnails
Contents