Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1999-06-01 / 6. szám

4. oldal ATOMERŐMŰ 1999. június A német Bányász-Vegyész-Energetikai szakszervezet (IG BCE) Bad-Münchenben 1999. május 2-7-e között tartott nem­zetközi közös szemináriumára meghívást kaptak Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehország, a Szlovák Köztársaság és Magyarország szakszervezetei (Észtország is­meretlen okból távolmaradt). A 12 fős magyar szakszervezeti küldöttségből a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetségét (VDSZSZ) 2 fő képviselte: Juhász Bertalan (TIVISZ) és Majoros János (PADOSZ). A nemzetközi szeminárium té­mája: csatlakozás az Európai Unióhoz (EU és a szakszerve­zeti érdekképviseletek köve­telményei, valamint a résztve­vők országainak aktuális belpo­litikai és gazdasági helyzetének bemutatása. Kelet-Európábán a 90-es évek elején lezajlott rendszer (politikai) változás következté­ben rövid időn belül jelentkez­tek a gondok. A keleti orszá­goknál a KGST felbomlásával az export-import helyzete gyö­keresen megváltozott. A gazda­sági mérleg „nyelve” a meg­szokott jó közép szintről majd­nem a nullára esett. Az ipar és a mezőgazdaság válsága gyárak, üzemek bezárását, megszűnését jelentette. Kelet-Európábán is ismertté vált a munkanélküli­ség. Megugrott az infláció, je­lentősen csökkent az életszín­vonal. A közös gondot csakis közösen lehet (kell) megoldani! Saját erővel nem megy! Közép- Európának szüksége van több külföldi közvetlen befektetésre elmaradott iparának feltámasz­tásához. A külföldi pénznek gyorsan kell beáramolnia, el­lenkező esetben tovább növek­szik a munkanélküliség, és a gazdasági stagnálás! A fel­­emelkedésre csak akkor van esélyünk, ha belépünk az EU- ba! Ennek komoly feltételei vannak. A tréning szakasz (át­világítás) megtörtént. A megha­tározott szempontok jelentős részét teljesítettük. Ennek kö­szönhető, hogy Észtország, Csehország, Norvégia és Ma­gyarország első körben nyer felvételt az EU-ba. Sajnos 1997-ben Amszterdamban nem történt meg a bővítéssel kap­csolatos döntés. Óvatos számí­tás szerint a belépés időpontját 2002-re jelölik meg, de Brüsz­­szelben inkább 2006-ról hal­lani, mint legközelebbi lehető­ségről. Remélhetőleg 2000-ben megszületik a döntés a belépés időpontjáról. A tőke beáram­lása miatt fontos ismerni a be­lépés dátumát, mivel az európai és amerikai óriásokat képviselő üzleti érdekcsoportoknak tud­niuk kell, hogy ha a pénzüket a közép-európai jelöltekhez fek­tetik be, mikor arathatják le a bővítés hasznát. Az EU-ba való belépés a szabadságot, biztonságot és jól­létet fogja jelenteni. Jelenleg Internet ide vagy oda - vagy még nincs mindenkinek, vagy csak szeretik a személyes kapcsolatokat - de újra több csúcsot is megdöntött a világ legnagyobb informatikai szakkiállítása. Csak ne lenne olyan messze (1200 km autóval), de ha már odaért az ember, akkor a mennyiség és a minőség mindenért kárpótolja. A CeBIT hét napon keresztül 7341 kiállító részvételével a világ 60 országából 398.329. m2 nettó kiál­lítási területen került megrende­zésre. (az IFABO, a COMFER 9000 m2). A 8-as 9-es csarnokokat gyö­nyörűen átépítették, a 24-es 25-öst összeépítették, és felhúzták a 28- as csarnokot, melyet a telekom­munikáció el is foglalt a Dl De­utsche Telecomm képében. Legnagyobb részt az informati­kai eszközök (27%), a telekom­munikáció (24%), a softwerek (21%) foglaltak el, s a fennma­radó részen a tervező rendszerek, az adatfeldolgozás, az irodaauto­matizálás, a banktechnika, a biz­tonságtechnika és a kutatás oszto­zott. A vásár méretei miatt igen alapos előkészület szükséges az eredményes nézelődéshez. Előze­tesen elküldik a legérdekesebb ki­állítási anyagokat katalóguscédu­lára kivonatolva (1300 db), tíz téma szerint csoportosítva angol (953 db) és német (1007 db) nyel­ven. Az előbbi adatokból látható, hogy több mint fele mindkét nyelven rendelkezésre állt. A fenti témák közül mintegy 200 cég termékét választottam ki előzete­sen. Az utolsó pillanatban megér­kezett katalógus CD segítségével kinyomtathatók voltak a csarno­kok standtérképei, melyekre a ki­választott cégek kiállítóhelyei is be lettek jelölve. Ezen standtérké­pek és a katalógus cédulák alapján gyorsan bejárhattam a választott témákat. A teljesség igénye nélkül közreadok néhány érdekességet: A világ legkisebb PC-je egy gyufás skatulyában elfért. Termé­szetesen a kezelőszervek, tárolók és kijelzők nélkül. Igen sok külső buszon csatlakoztatható kiegé­szítő kártyát készítettek hozzá az ipari alkalmazásokat összeállítók örömére. A biztonságtechnika több jelmondatot is hangoztatott: ,A számítógép megismeri a tulaj­donosát.” ,A tested az azonosító kártyád.” Az összes biometriai azonosító hardware és software megtalál­ható volt a csarnokban, minden variációban. Sikerült megkapnom a német digitális aláírásra vonat­kozó törvényt. Sok helyen alkal­mazták az ujjlenyomat szkennert. Külön, klaviatúrába, egérbe építve. Egy kanadai cégnél a csu­pasz hardware-t is kézbe foghat­tam. Kisebb volt a hüvelykujjam­nál. Korábbi változata cipődoboz nagyságú, robosztus szerkezet volt. A legnagyobb fejlődést a me­móriák terén tapasztaltam. Volt egy bemutató a PCMCIA konfe­rencián. Az ipari alkalmazhatósá­got úgy érzékeltette a TOSHIBA japán mérnöke, hogy a poharába beejtette a 37x55x0.76 mm mé­retű 8 MB-os SMART kártyát. Ráöntötte a kólát, a tollával fölke­verte, majd leitta róla. Kivette és megtörölte a memóriát, majd be­helyezte a fényképezőgépbe, s rá­­kattintotta a publikumra. Kivette a memóriát, s berakta egy 3.5" floppy alakú átviteli egységbe, s azzal együtt a note-book floppy meghajtójába. A képet ráöntötte a monitorra mindenki csodálatára. Kész van a 16, 32 MB kapacitású egység is, s rövidesen a 64 és 128 MB-os is elérhető lesz. A memó­riafajta 1 MB-nyi fajlagos ára 1500-1000 Ft. körül képződik, harmada a mostaninak. A Lexmark tintasugaras nyom­tatója már PC közvetítése nélkül közvetlenül tud nyomtatni a fény­képezőgépből kivett memóriából. A memóriatípus szabványa sze­rint számtalan eszközben alkal­mazható módosítás nélkül, s köz­benső átalakító nélkül teszi lehe­tővé az adatok átvitelét egyik be­rendezésről a másikra. A 4-es csarnokban most is he­lyet kapott a software központ. 15-20 normál kiállítói helyen Európából — Európába... A magyar szakszervezeti küldöttség tagjai azonban még minden vonatko­zásban jelentős a különbség. Az EU 15 tagországának (280 mil­lió lakosnak) 1 főre jutó jöve­delme 3.000 USD, Kelet-Euró­­pában 300 USD, a harmadik vi­lágban 30 USD... A belépés utáni elvárás gaz­dasági, szociális javulás. Min­den remény megvan arra, hogy ez meg is történik. Rövid távon átmenetileg a munkanélküliség, ha nem is jelentősen, de emel­kedni fog, amely rányomja a bélyegét a bérre is. Áremelke­dés várható. A reálbérek nem emelkedhetnek! Később a struktúra átalakításával emel­kedhetnek a bérek. A megter­melt javak igazságos eloszlása továbbra is a szakszervezetek feladatai közé tartozik. Szintén reformálni kell az EU-nak is a pénzügyi, gazdálkodási, intéz­mények döntési mechanizmusát. Kettő vagy több lépcsős bővülés után 20-25 tagország esetében tudják-e biztosítani a feltételeket valamennyi ország számára, fel­zárkózni, elérni az EU szintet minden vonatkozásban? Ma még több a kérdés, mint a vá­lasz. Egyet azért már tudunk. Lépnünk kell a megadott irány­ban, mert különben lemaradunk. Jelenleg 11 országban 100 millió ember bizakodva re­ménykedik, hogy az új évezred első évtizedében az EU-ba felvé­telt nyer és ha nem is azonnal, de összehangolt, tervszerű munká­val, összefogással több évtized után a válságos helyzet megszű­nik. A létbizonytalanság, a ki­szolgáltatottság, munkanélküli­ség, a szegénység feledésbe me­rül. Úgy legyen! MJ ezernél több programot kínáltak. Nagyon színes a paletta: az ügy­védi diktáló rendszertől a felolva­sógépig, ahol a hangszínt is lehe­tett állítani az orgánummal együtt 8-10 változatban. Volt itt program ergonómia is. Külön területet kap­tak a 6-os pavilonban a különböző internetes alkalmazások. Idegen­forgalmi munkát támogató mul­timédiás bemutatók mellett a kü­lönböző virtuális boltok is bemu­tatkoztak. Mágneses tárak közül érdemes megemlíteni a Segate 50 GB-os Barracuda winchesterét 7.4 ms elérési idővel. Néhány éve még világszám volt a 2 GB-os is. Az IBM bemutatta a legkisebb winchesterét 43x36x5 mm 20 g súlyú 340 MB kapacitású. Rögtön talált rá egy alkalmazást is. Épített egy sétáló-magnó nagyságú PC-t, melynél a fejen, a szem előtt van a ceruzavég nagyságú monitor. A berendezés még közel sem tud annyit, mint a japán-amerikai XYBERNAUT MA IV mobil PC- je. A hardware eszközök méreté­nek csökkenése és kapacitásának növekedése miatt lehetővé vált különféle hordozható eszközök kifejlesztése. A Hp CapShare 910 kézi szkenneré 50 oldalnyi anya­got tud tárolni. Például egy ritka, nem kölcsönözhető könyv ké­nyelmes kijegyzetelését teszi le­hetővé a könyvtárban. Több helyen ajánlottak hard­ware kiegészítést a 2000. év BIOS problémáinak kiküszöbölésére, de szinte ugyanannyiba kerültek, mint az alaplapcsere. Videó telefon van már kiépítve az erőműben is a bázis és a pri­­merköri átadóablak között, de vi­deó mobiltelefont most láttam először. A 17-es csarnokban a SI­EMENS készüléke még fejlesztés alatti, míg a 25-ösben az NTT DoCoMo japán cégnél működött a készülék, de volt kisebb, női, sőt karóra méretű is. Az interneten keresztül telefonálni sokkal ol­csóbb, ez már egy régi trükk, de eszközigényes. Most a telefon lépett az internet felé. Az Umec cég olyan telefont készített, mely az interneten ke­resztül bonyolítja a távolsági be­szélgetéseket, faxokat, E-mail­­eket. A készülékbe egy 7.4 coll képátmérőjű érintős monitort és kihúzható klaviatúrát is építettek, melyekkel az elküldendő üzene­teket szerkeszthetik. A tajwaniak olyan klaviatúrát árultak, ahol a telefon kézelőgombjai a billen­tyűzet jobboldali részén helyez­kedtek el a nemzetközi tízes előtt. A telefont sem kell kapkodni, mert a mobiloknál már megszo­kott head-set szinte állandóan a fülön van. Az egyesítéssel kisebb helyet foglal. Ä 3D-s megjelenítések közül egy nagyszerű alkalmazását lát­tam. Gyakorlati gépkocsivezetést oktató berendezés egy 3D-s kive­títőből, s a kocsi kezelőszerveiből áll, mely alapján egy analóg au­­tómodell egy fékezőpadon fut, s paramétereit visszacsatolják az értékelő számítógépre. A repre­zentatív kikérdezéses felmérések alapján az idei információtechno­lógia legnagyobb seregszemléje a kiállítók és a látogatók legtelje­sebb megelégedésével zárult. Több mint 700.000 látogatóból 126.000 külföldi. Jelentősen megnőtt az érdeklődés a volt szo­cialista országokból. A regisztrá­ció szerint a vásárt az interneten keresztül 138 országból 1.5 mil­lióan keresték meg. A vásár teljes ideje alatt tartott bemutató előadásokon, amelyeket a központi kongresszusi épület nyolc előadójában tartottak, 41.000 látogató vett részt. Számos sajtóbemutató, sajtótájékoztató, sajtófogadás és tucatnyi kong­resszus zajlott a kiállítás ideje alatt. A fáradság ellenére rövid idő alatt hatalmas információáradat­ban igazodhat el a vásárlátogató, leszűrheti a fejlődési irányokat hardware, szoftware vonatkozá­sában. Gyakorolja az idegen nyel­veket egy barátságos környezet­ben. Általa új kapcsolatokat te­remthet, a régieket ápolja. A min­dennapi munkában is hasznosít­ható, ha szélesebb látókörűvé, magabiztosabbá válik. Egy pici szelete ez rohanó világunkban a régi céhlegények vándorlásának. Az autonómok és a PADOSZ Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Tagszervezeti Tanácsa 1999. május 28-án kibővített ülést tartott. Napirendjén szerepelt a szociális párbe­széd helyzete, időszerű kérdései:- Az érdekegyeztetés új, kialakuló intéz­ményei- Az ASZSZ képviselői az egyes intéz­ményekben- A Munka Törvénykönyv módosulása-Állásfoglalás- Különfélék. I. A megalakult Gazdasági Tanács (GT), melyben 23 intézmény, szervezet képvisel­teti magát, tulajdonképpen a megszüntetett ÉT jogokkal felruházott legfelsőbb érdek­­egyeztetési fóruma. Feladata a gazdaság egészét érintő gazdaságpolitikai, stratégiai kérdések megvitatása. Elmondható, hogy je­lenleg a kormány konzultatív, vélemény­­nyilvánító fórumnak tekinti, mely csak két­szer ülésezne, kötelező megállapodás nél­kül. Ebből látható, hogy a GT nem tölti be az ÉT korábbi szerepét, a konszenzuson alapuló, háromoldalú (kormány, munkaadó, munkavállalói) megállapodások formáit. A konföderációk bírálatait, észrevételeit, ja­vaslatait a kormány figyelmen kívül hagyja, egyedül hozza meg az egész társadalomra kiható, gazdasági, szociális és törvényalko­tói döntéseit. Ez így a társadalmi párbeszéd egyoldalú felfogása és nem tölti be klasszi­kus szerepét. II. Az Országos Munkaügyi Tanács a munkaügyi egyeztetés makroszintű intéz­ménye, mely a munka világát érintő kérdé­sek (Munka Törvénykönyv, szakképzési, munkavédelmi, társadalombiztosítási, fog­lalkoztatási, átképzési stb.) egyeztetési fó­ruma. Itt szülémé megállapodás a minimális bérről, illetve az átlagkereset ajánlott emelé­séről. Szintén háromoldalú fórum, melynek szakbizottságai az egyes szakmai kérdések tisztázására, döntés előkészítésére hivatott. Az 0MT jelenleg ideiglenes alapszabállyal működik. A végleges alapszabály kidolgo­zásáig sok nyitott és vitatott kérdésben (rep­rezentativitás kérdése, soros elnök súlyará­nyos szavazati jog stb.) kell megállapodásra jutni. Fontos jellemző (negatív kihatással), hogy az OMT a helyi konfliktusokba nem avatkozik be. Az Autonómok Tagszervezeti Tanácsa határozatban követeli, hogy az OMT június 18-án haladéktalanul üljön ösz­­sze és kezdje meg az alapszabályról a tény­leges egyeztetést. III. Képviseleti fórumok: az új .felállás­nak” megfelelően: 1. Országos szintű (OMT, Nemzeti H0 Tanács, Munkaerő Piaci Alap Irányító Tes­tületé, Országos Szakképzési Tanács) 2. Szektorális fórumok a költségvetési szférában (Közalkalmazotti - Köztisztség­viselői Egyeztető Fómrn, Szolgálati Jogvi­szonyban Foglalkoztatottak Egyeztető Fó­ruma, Versenyszféra, Költségvetési Szféra, Kutatás, Felsőoktatás, Közművelődés, Kul­túra stb.) 3. Helyi önkormányzati érdekeltségű in­tézmények ágazati fórumai: (Közoktatás, Szociális ellátás, Közművelődés, Kultúra stb.). 4. Területi fórumok (Megyei Munkaügyi Tanács). 5. Gazdaság-szociális konzultáció fóru­mai: (Gazdasági Tanács, Európai Integrá­ciós Tanács, Szociális Tanács, Országos Te­rületfejlesztési Tanács). A fent említett számos fórum és képvise­let strukturális kialakítása folyamatban van. Az AUTONÓM-ok Szövetsége részéről a delegálás megtörtént (részletesen, más ki­adványban ismertetésre kerül. IV. A Munka Törvénykönyve módosu­lása, sajátos és elfogadhatatlan kormányzati álláspontot tükröz. Megütközést és felhábo­rodást vált ki, hogy a kormány a jövő héten végszavazást akar a parlamentben (a már említett egyeztetés, megállapodás nélkül). A dolgozókra csak hátrányos módosításokat az AUTONÓM-ok elutasítják és a tör­vénymódosítás halasztását kérve egyeztetést követelnek (KSZ kötési jog, felmondás, stb.) V. Speciális és bennünket, sugárveszé­lyes munkakörűeket is érintő kérdés a kor­kedvezményes nyugájazás megszüntetésé­nek szándéka. Követeljük:- 1 évre halasztani a módosítását, mert e témákban sem volt tárgyalás. Ha nem szün­tetik meg, akkor pedig a többlet terheket a munkavállalókra, illetve a munkáltatókra hárítják át = több TB-t fizetünk. Az e témá­ban érintett különböző ágazatokban dolgo­zókat (de az AUTONÓM Szövetséghez tar­tozókat) június hónapban egy egyeztető fó­rumra hívják össze. Megjegyzendő, hogy 30 ezernél több az érintettek száma. VI. Az AUTONÓM-ok Tagszervezeti Tanácsa elfogadta és tagjai sorába felvette a Kecskeméti „Termosztát” Kft., valamint a Miskolci Közlekedési Dolgozók szakszer­vezetét. Az Autonóm Tagszervezeti Tanács ülé­sen a PADOSZ részéről Weisz Mátyás és Szigeti József volt jelen. Demonstráció Brüsszelben Előzmények: Európa egyes régióiban 20-30%-os energiakapacitás-többlet van. Az ÉU tagországok gazdasági és politikai körei ennek kezelését rövid és hosszú távú „programok” kidolgozásában látják. E napon tartották az EU tagországok energiaipari miniszterei tanácskozásukat, melynek fő témája a közös energiarendszer hatékony (gazdaságos) működésének és kapacitáski­használtságának, valamint az árampiac liberalizációjának szabályzása. A munkavállalókra nézve ennek következményei lehetnek: - mintegy 250 ezer munkahely megszűnése - bánya bezárás, olajkitermelő bázisok meg­szűnése, erőművek leállítása, áramdíj árának „manipulálása”, bővítések, be­ruházások korlátozása és mintegy 5 miihó energiaiparban dolgozó szociális biztonságát veszélyezteti. Az Európai Szakszervezeti Szövetségek felháborodására az ad okot, hogy az érdekképviseletek véleményének kikérése nélkül egyeztetés mellőzésével hozzák döntéseiket, nem érvényesül az EU-s érdekképviselet. A Nemzetközi Bánya-Vegyi-Villamosipari és Rokonszakmákban Dolgozók Szövetsége (ENCEF) és a Nemzetközi Közszolgáltatói Szakszervezetek Szövetsége (PSI) demonstrációt hirdetett meg az összes európai tagszervezet (több mint 180) részvételével. Ennek tagjaiként lett érdekelt a Villamosenergia-ipari Szakszervezeti Szövetség (VDSZSZ), valamint valamennyi tagszervezete: így a PADOSZ is. VSZB döntés eredményeként 4 fő utazott Paksról. A de­monstráció május 11-én 11.00-től 13.30-ig a Luxemburg téren volt. A „de­monstráció” célja: az éppen ülésező energiaipari minisztereknek petíció át­adása, sürgetni az egyeztető tárgyalások megkezdését. A 30-32 ezer fős menet rendőri biztosítás mellett mintegy 3 km-es útvona­lon az EU székháza előtti térre vonult, és átadta a petíciót. A résztvevők számára élményt, a szervezetünk számára tanulságot, a vil­­lamosenergia-iparban dolgozók számára képviseletet jelentő DEMONST­RÁCIÓ vezér jelmondata: Mindenki együtt! CeBIT ’99 Hannover

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents