Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1999-05-01 / 5. szám

Űjabb lépés a nyilvánosság felé TLK-múzeum Az elmúlt hónapban felkereste a Tájékoztató és Látogató Köz­pontot (TLK) dr. Bencze Géza, az Országos Műszaki Múzeum főigazgató-helyettese. (Egyéb­ként ő szerkesztette és részben írta az atomerőmű építésének történetét feldolgozó könyvün­ket.) Kováts Balázs főmérnök részletes tájékoztatást adott a TLK működéséről, majd a fői­gazgató-helyettes feltette a kö­vetkező kérdést: miért nem ké­rünk múzeumi működési enge­délyt? Ugyanis szinte minden olyan követelménynek megfe­lel a TLK, melyet a múzeu­mokkal szemben támasztanak, a látogatottságról nem is szólva, hiszen az évi 25.000 - 30.000-es látogatói létszá­munkkal ott lennénk az első tíz leglátogatottabb magyarországi múzeum között. Programjaink, nyitvatartási időnk bekerülne az országos hálózatba, vagyis még nagyobb nyilvánosságot kapna a TLK, és ez által a Paksi Atomerőmű. A javaslatot elfogadtuk, a szükséges előkészítő lépéseket megtettük. Az igazgatóság ápri­lis 27-i ülésére készített „A PA Rt. kommunikációs tevékeny­ségének és társadalmi kapcsola­tainak megújításáról” című elő­terjesztésben már szerepeltet­tük elképzelésünket, melyet az igazgatóság jóvá is hagyott. Közben meghívást kaptunk a Műszaki Muzeológusok III. Országos Találkozójára, ahol szakmai tájékoztatást kaptunk a jövendő múzeumunk kapcsán elvégzendő feladatokról, és át­nyújtották a több példányos je­lentkezési lapokat. Egyébként igen tanulságos volt az országos konferencia, melynek házigazdája a Zala­egerszegi Olajipari Múzeum volti Bejártuk a zalai olajmező néhány nevesebb kútját, az amerikaiak által a 40-es évek­ben épített lakótelepeket, me­lyek mára nagyon szép közsé­gek lettek. Gyönyörűek ezek a települések, egy üdülőfalu be­nyomását keltik a látogatóban, nincs kerítés sehol, a házakat fák közé építették, kihasználva a domborzati viszonyok nyúj­totta lehetőségeket. Egy látvány viszont mellbe­vágó élményt nyújtott, neveze­tesen a hatalmas és üres műve­lődési házak, melyek a fénykort idézik és élesen megmutatják, mennyire nincs pénze az olaj­szakmának. (Ugyanis az import olaj olcsóbb, az meg az orszá­gos vezetést nem érdekli, hogy a magyar olaj a falvak sorát tar­totta el.) A látottak kapcsán jutott eszembe: a mi képviselőinket is el kellene vinni erre a vidékre - ne csak külföldre menjenek - mert érzékelhetnék: mit jelent egy településnek, ha az ipar ki­vonul onnan.- Beregnyei -Első a biztonság és a minőség Nemzetközi elismerés Az Európai Unióhoz csatla­kozni kívánó, atomerőművel rendelkező országok (Bulgária, Csehország, Litvánia, Magyar­­ország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) nukleáris biztonsá­gát vizsgálták az atomerőmű­vet üzemeltető EU országok nukleáris hatóságainak szövet­sége - a WENRA - és nemzet­közi háttérintézmények. A vizs­gálat a nukleáris szabályozásra és felügyeletre, valamint az atomerőművek biztonsági helyzetére terjedt ki. Ebben a zárójelentésben olvasható, hogy: „Magyarország megkö­zelítése a nukleáris létesítmé­nyek engedélyezésében, sza­bályozásában és ellenőrzésé­ben minden kétségen kívül fej­lett.” Többek között erről az ör­vendetes eredményről is be­számolót hallhattak a regioná­lis és helyi sajtó képviselői Nagy Sándor vezérigazgató­tól az április 28-i sajtótájékoz­tatón, amely egy nagyon kel­lemes eseménnyel indult. A Paksi Atomerőmű Részvény­­társaság kömyezetérzékeny cég. Ezt kívánta jelképezni az a gesztus, hogy az atomerőmű iparűzési adójából öt millió forintot a közterületek és par­kok virágosítására ajánlott fel Paks számára, valamint saját kertészetéből húszezer virág­palántát adott át erre a célra. A vezérigazgató ezen az ese­ményen adta át jelképesen a virágpalántákat, Klézl Teré­zia főkertésznek és Bogáncs Jánosnak, a környezetvédelmi bizottság elnökének. E bevezető után a szakmai területre tért át Nagy Sándor. Elsőként az előző napi közgyűlésről számolt be rövi­den, ahol a felügyelő bizott­sági és a könyvvizsgálói be­számolót meghallgatta és el­fogadta a közgyűlés. Szintén ezen a napon fogadták el a résztvevők a Pa Rt. 1999. évi üzletpolitikáját, és azt, hogy négy milliárd forint osztalé­kot kifizetnek a tulajdonosok számára. Az igazgatóság új tagjává Tóth Györgyöt, a Pa Rt. általános műszaki igazga­tóját választották, a felügyelő bizottság új munkavállalói tagjává pedig Tőke János blokkügyeletest. A sajtótájékoztató követ­kező részében a WER Klub Pakson tartott legutóbbi ösz­­szejövételéről hangzott el rö­vid összefoglaló. Mint azt a sajtó képviselői megtudhat­ták, ez a klub egy laza szövet­ség az orosz tervezésű reakto­rok üzemeltetői között. Az elmúlt két esztendőben nem került sor találkozóra, az utolsó alkalom 1997. január­ban a finnországi Loviisában volt. (Folytatás a 2. oldalon.) Támogatás a. városnak Az iparűzési adó 5 százaléka A Paksi Atomerőmű Részvény­­társaság Paks legnagyobb adó­zója. A társaság idén negyedik alkalommal élhet azzal a tör­vény adta jogával, hogy a befi­zetett iparűzési adó öt százalé­kának odaítéléséről maga dönt. A részvénytársaság vezetése széleskörű információgyűjtést követően megtárgyalta az 1998. évi iparűzési és építményadó öt százalékának, azaz 51.248.000 forintnak a felhasználási módo­zatait. A PA Rt. célja az elmúlt évekhez hasonlóan az, hogy néhány nagyobb, a város lakos­ságát széleskörűen érintő ügy­ben segítsen, emellett kisebb összegben néhány, a komfor­térzést pozitívan befolyásoló közösségi célt támogasson. A PA Rt. vezetése a következő megoldást választotta: 1. Hozzájárulás a lakótelepi strand harmadik medencéjének megépítéséhez. Ez találkozik a lakosság régi óhajával, a kö­zelmúltban végzett közvéle­mény-kutatáson is az első téte­lek között szerepelt. Összeg: 4,75 MFt. 2. A városi rendőrkapitány­ság működési feltételeinek javí­tása. Ebben a tárgykörben a részvénytársaság támogatást kérő levelet kapott, amelynek részleteit a PA Rt. szakembere­ivel egyeztették. Az igényeket - karbantartás, beruházás, üzemeltetés - egyértelműen in­dokoltnak ítélte az rt. vezetése, hiszen a rendőrség működőké­pességének növelése egyértel­műen közös célja a város min­den lakójának. Összeg: 13 MFt. 3. A városi művelődési köz­pont színháztermének légkon­dicionálása. Az igény sok éve visszatérően jelentkezik Paks kultúrát szerető és igénylő pol­gárainál. A város idei költség­­vetésében a beruházási költség egy része már megjelent. Ösz­­szeg: 13,5 MFt. 4. A városi parkok gondo­zása. A Virágos Városért Moz­galom tagja Paks is, eddigi erő­feszítéseit és eredményeit elis­meréssel fogadták a város ven­dégei és lakosai egyaránt. Ezt a közérzetjavító, természetszere­tetet tükröző tevékenységet magas szinten kell folytatni. Összeg: 5 MFt. 5. Lakótelepi buszmegállók építése, korszerűsítése. A meg­oldást az önkormányzat kör­nyezetvédelmi bizottsága és a PA Rt. Munkavédelmi Bizott­sága közösen kezdeményezte. Az igény három fedett busz­váró létesítését és két meglévő átépítését vagy cseréjét célozza. Ebből négyet kizárólag a mun­kába járó PA Rt-os dolgozók használnak. Két buszmegálló­ban (Barátság utca és Újtemp­lom út) jelenleg nincsenek fe­dett várók, a másik kettő (Ifjú­ság útja és Kurcsatov utca) épí­tészeti megoldása szükségessé teszi átépítését vagy cseréjét. (Folytatás a 2. oldalon.) Rendvédelmi szervek találkozója A paksi Atomerőmű Tűzoltó­ság szervezésében április 16- án tartották meg a helyi rend­védelmi szervek találkozóját. Az évente hagyományosan megrendezésre kerülő koor­dinációs megbeszélésen az atomerőmű biztonságáért te­vékenykedő szervezetek, rendvédelmi szervek (tűzoltó­ság, rendőrség, polgári véde­lem, polgárőrség, hadkieg. pk., nemzetbizt. hiv.) városi vezetői, képviselői vettek részt. A megbeszélésen tájékoz­tatás hangzott el az atom­erőmű biztonságát érintő ak­tuális kérdésekről, az INEX nukleáris balesetelhárítási gyakorlat tapasztalatairól, va­lamint a PA Rt. és a baleset­elhárításban közreműködő szervezetek közötti megálla­podásokról. Ismertették a vá­rosi polgári védelem helyze­tét, a rendőrkapitányság atomerőművel kapcsolatos tevékenységét. A rendezvény a résztvevő szervezetek közötti kapcsola­tok megerősítését szolgálta. Elősegítette az erőmű bizton­sága, védelme érdekében ki­fejtett összehangolt, koordi­nált munkavégzést, a további hatékony együttműködést. LA Szimulált reaktorbaleset Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer keretében az Orszá­gos Atomenergia Hivatal (OAH) részt vesz az OECD-NEA által szer­vezett nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatsorozatban (INEX-2), amelynek negyedik, egyben befejező eseményére 1999. ápri­lis 27-28-án került sor. Az ezúttal a kanadai Darlington atomerőműben szimulált súlyos balesetről az OAH szakemberei a Nemzetközi Atom­energia Ügynökségtől április 27-én, magyar idő szerint 14 órakor érte­sültek. Az Országos Atomenergia Hivatal szempontjából a nukleáris­baleset-elhárítási gyakorlat legfontosabb célja a nemzetközi nukleáris­baleset-elhárítási szervezetekkel való információcsere, valamint a hazai nukleárisbaleset-elhárítási döntéshozatal támogatásának gyakorlása volt. A gyakorlat során az OAH szakemberei információcserét folytat­tak a külföldi partnerszervezetekkel és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. A nemzetközi segítséggel létrehozott Baleseti Értékelő és Élemző Központból (CERTA) nyomon követhették a kanadai erőmű súlyos balesetének egyes fázisait, s a baleset-elhárítás lépéseit. A feltéte­lezett balesetet szenvedett erőmű CANDU típusú, amelyhez hasonló működik a romániai Cemavodában is. A gyakorlat során feltételezték, hogy radioaktív anyag is jutott az erőmű környezetébe. Ennek hatása a nagy távolság miatt Magyarországra nézve azonban elhanyagolható lenne. Az OAH Balesetelhárítási Szervezete vezetőinek gyors értéke­lése szerint a gyakorlatban résztvevők feladataikat magas szinten teljesí­tették, s nemzetközi kapcsolattartási feladatokat sikeresen oldották meg. WER Klub a Paksi Atomerőműben „Együtt minden könnyebb” - ez is lehetett volna a jelszó a WER blokkokat üzemeltető atomerőművek igazgatóinak április 16-i paksi találkozóján. Lapunk a loviisai atomerőmű decemberben kinevezett igazgatóját, Arvo Vourenmaa-t kérte interjűra, hiszen ezzel az atomerőművel nagyon szoros együttműkö­dés alakult ki az évek során. Ráadásul a WER klub megalakításában is jelentős sze­repe volt a loviisai atomerőmű vezetőinek. — Az elmúlt pár évben kicsit mintha lazult volna a kapcsolat - emlékezett visz­­sza Vuorenmaa úr -, de amikor Nagy Sándor, az önök vezérigazgatója leg­utóbb Loviisába látogatott, megállapodtunk abban, hogy fel kell újítani ezt a kooperációt. Ennek célja el­sősorban a tapasztalat- és véleménycsere, a személyes kapcsolatok létrehozása és fenntartása az igazgatók kö­zött. — Paks és Loviisa között milyen területekre terjed ki az együttműködés és bó'vül­­het-e tovább? — Általánosságban már most is elmondhatjuk, hogy ez az együttműködés nagy mértékben bővülhet, bár már most is széles körű. Többek között a karbantar­tás témájában és egyéb mű­szaki kérdésekben évente tártunk találkozókat. A bőví­tés iránya mások bevonása lehet ebbe az együttműkö­désbe. Érdekes kérdés az élettartam növelése, amiről mostanában Loviisában egyre többet beszélünk, és egyre több embert vonunk be a munkába. Ez olyan fon­tos terület, ahol az együtt­működés tovább bővülhet. Loviisában három-négy éve tartunk megbeszéléseket az élettartam témájában, ezekre az értekezletekre a jövőben, gondolom, meghívhatnánk a paksi atomerőmű szakembe­reit. (Folytatás a 2. oldalon.) ) 1 f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents