Atomerőmű, 1999 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1999-03-01 / 3. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 1999. március Idén hetedik alkalommal került sor Urántoll átadásra. Minden évben olyan újságíró részesül a PA Rt. elismerésében, aki objektiven tudósít a magyar atomerőműről. 1999-ben Barabás Éva kapta az Urántollat. Éva korábban a TELEPAKS szerkesztő riportereként, jelenleg az MTV1 híradójának munkatársaként tudósít - többek között a paksi atomerőműről. A Tudományos, Üzemi és Szaklapűjságírók Egyesülete a sajtónap alkalmából Kommunikációs Éremmel tüntette ki Kováts Balázs főmérnököt. Beregnyei Miklós üzemtörténész Bronztoll díjat kapott a PA Rt. évkönyvek magas színvonalú megjelentetéséért. Mindkét kitüntetést dr. Bagó Eszter, a GM helyettes államtitkára adta át. Az Ausztrál nagykövetség meghívása Az ötödik kontinens vendége volt Nagy Sándor vezérigazgató A PA Rt. előtt álló feladatok az EU-csatlakozás tükrében Hivatalos állami delegáció utazott februárban Ausztráliába Göncz Árpád Köztársasági elnök vezetésével. A delegáció tagja volt Nagy Sándor, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója is. (Folytatás az 1. oldalról.) A tulajdonosi igény és a menedzsment döntése egybeesett, amikor ezt a költségmegtakarítási felülvizsgálatot elindítottuk. Azért a BCG-t bíztuk meg, mert mindannyian úgy gondoltuk, az lesz a legjobb megoldás, ha egy külső cég végzi el ezt a munkát, objektiven, előítéletek, paksi tradíciók és kötöttségek nélkül. Mivel korábban már végzett a BCG az energetika területén hasonló munkát, olyan pontokra tud rávilágítani, ami mellett mi esetleg elsiklanánk. — Mely területekre terjed ki a vizsgálat? — Négy területre koncentrálódik a munka: a kontrolling, a beszerzés (nemcsak anyag- és tárgyi eszköz, hanem szolgáltatás beszerzés is), a karbantartás és a kooperáció (iparágon belül és együttműködés más V 213 illetve WER reaktorok üzemeltetőivel) területére. — Miért ezen a négy területen végzik a vizsgálatokat? — Az előzetes megbeszélések kapcsán alakult ki az a közös vélemény, hogy ez az a négy terület, amely eredménynyel kecsegtethet. — Milyen jellegű lesz ez a munka, milyen feladatok hárulnak az eró'mű dolgozóira ? — Hárman tartózkodnak folyamatosan az atomerőműben a BCG munkatársai közül. A munka nagy részét nekünk kell végezni, ők egyfajta támogatást biztosítanak számunkra. Ez tehát egy közös tevékenység lesz, ami zömében a mi tapasztalatainkra és az általunk megszerzett ismeretekre épül. — Meddig tart ez a munka és várható-e, hogy kiterjed más területekre is? — Az igazgatóság a júniusi ülésére eredményt vár tőlünk, tehát addigra a BCG jelentését kézhez szeretné kapni. A szeptemberi ülésen határoznak majd arról, hogy milyen intézkedéseket kívánnak bevezetni. A munka azért indult el ilyen gyorsan, mert egy hét késlekedés is időveszteséget okozott volna. Egyelőre erre a négy területre koncentrálódik a vizsgálat, ha ezekben a modulokban további kapcsolódások tárhatók fel, amelyeket érdemes megvizsgálni, akkor azok nyilván megtörténnek, de az előbb említett területeken kívül jelenleg nem céloz meg mást a vizsgálat. — Találgatások indultak el a vizsgálat kapcsán, hogy a költségcsökkentés jelent-e létszámleépítést? — A vizsgálat nem erre irányul, alapvetően a hatékonyság növelés útjára vonatkozó kutatásokat tartalmaz. Az igazgatóság részéről ilyen megfogalmazott szándék nincs. Dallos György, a Boston Consulting Group paksi vizsgálatát végző projekt vezetője mutatja be magukat és paksi munkájuk célját: — A Boston Consulting Group az energia szektorban és a pénzügyi szektorban végzett a korábbi időszakban vizsgálatokat. A fő cél ezekben az esetekben a privatizáció után a cégek hatékonyságának javítása (Tiszai, Duna Menti, Mátrai Erőmű). Az atomerőmű egy speciális terület, hiszen itt a legkisebb az aránya a fűtőanyagköltségnek. Ez azt jelenti, hogy a fix költségek aránya nagyon magas, tehát a hatékonyság növelő intézkedéseknek komoly lehetőségei vannak. Egy olyan erőmű típusnál, ahol 70-80 százalék az üzemanyagköltség, az összköltség 20-30 százalékát lehet befolyásolni. A Paksi Atomerőmű Rt. 1999-re tervezett 70 milliárd forintos költségből kb. 20 milliárd forint befolyásolható. Ez olyan hatalmas költségtömeg, ami az összköltség közel 30 százalékát jelenti. Az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében nem mindegy, hogy mekkora költséggel termeli a paksi atomerőmű az áramot, hiszen versenyképes árat kell felmutatni. Mi nem úgy dolgozunk, hogy idejövünk, körülnézünk, aztán egy elefántcsont toronyban megírjuk a gondolatainkat. Mi a Paksi Atomerőmű Rt-nek dolgozunk, ez azt jelenti számunkra, hogy szeretnénk minél többeknek a véleményét megismerni. Czinege Mária — A PA Rt. történetében először került sor arra, hogy a vezérigazgató ilyen magas rangú hivatalos delegációval utazzon. Hogyan került Ön ebbe a delegációba ? — A delegációba való beválasztásom oka alapvetően Ausztrál kérés volt. Tudomásom szerint az ausztrál nagykövetség fordult a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz - mivel az utazó delegációk tagjait kölcsönösen egyeztetik és a résztvevőket közösen határozzák meg -, hogy ausztrál üzleti érdekek szempontjából fontos lenne, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. is képviseltetve legyen az utazók között. Alapvetően arról van szó, hogy az ausztrálok potenciális lehetőséget látnak abban, hogy a paksi atomerőmű számára sárga port szállítsanak. Emiatt kerültem a delegációba. — Ez egy hivatalos állami delegáció volt, eleire összeállított programokkal. Az Ön számára milyen tárgyalásokat szerveztek a vendéglátók? — A köztársasági elnökön kívül a Magyar Köztársaság Kormánya is képviseltette magát egy politikusi delegációval. Ezt a csoportot Torgyán József Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter vezette, tagjai a külügyi tárca, a KHVM, a belügyi tárca képviselői voltak. Tehát három részre tagolódott a delegáció. Az üzletemberek számára is volt külön kidolgozva program, az én programom alapvetően hozzájuk kapcsolódott. így nekünk üzleti fórumokon, konferenciákon kellett részt venni. Egy budapesti székhelyű ausztrál cég, az Austrade állította össze az én programomat, mely három részre volt tagolható. Elsőként a Sydney-i Atomenergia Kutatóintézetben történt egy látogatás, ahol bemutatták a kutató reaktorukat, és azokat a környezetvédelmi kísérleteket és méréseket, amelyeket ott végeznek. Emellett szakmai beszélgetésre is sor került. Ezen a beszélgetésen őket elsősorban az érdekelte, hogy milyen tapasztalatokat szereztünk az atomenergia békés célú felhasználása során, nagyon érdekelték őket az orosz tervezésű reaktor műszaki paraméterei, üzemeltetési és biztonsági mutatói. Az egyik beszélgetőpartnerem Leslie G. Kémény volt, aki a Sydney-i Atomtechnikai Tanszéket vezette (már nyugdíjba vonult). Mivel magyar származású, viszonylag jól beszél magyarul. ő azt mondta, hogy az ausztrál közvéleménnyel ellentétesen úgy látja, hogy Ausztrália nem mondhat le az atomenergia alkalmazásáról, és valamikor a közeli vagy távoli jövőben az ötödik kontinensen is fognak atomerőművet építeni. Mindezt azért gondolja, mert az ausztrálokat érinti elsősorban az ózonlyuk növekedése, és a szén-dioxid, és egyéb káros hatású kibocsátások csökkentése csak az atomenergia felhasználásával oldható meg. Ez azért érdekes, mert Ausztrália nagyon gazdag energia hordozókban, jó minőségű kőszén bányái vannak, jelentős földgázmezői, emiatt nagy exportőrnek számít. Ennek ellenére a környezet védelme érdekében úgy látják, hogy nem mondhatnak le az atomerőmű építés lehetőségéről. Ezért érdekelte őket a mi tapasztalatunk. A program másik részében két nagy urán exportőr cég vezetőivel találkozhattam. A déli - WMC - cégnél egy uránbánya, valamint az urán feldolgozásának megtekintését is lehetővé tették. A másik cég vezetőivel volt egy tárgyalásom, ahol elsősorban tapasztalat- és információcserét folytattam. A harmadik rész az üzletemberek programjához kapcsolódott, minden megbeszélésen, konferencián részt vettem, ott más témákban folytak tárgyalások, elsősorban a radioaktív hulladék kezeléssel foglalkozó cégek képviselői kerestek és mutatták be az eredményeiket. A delegáció munkája pontosan és minden időt kitöltőén volt összeállítva, így szabadidő csak annyi volt, amikor Sydneyben egy hajókiránduláson vettünk részt. így sajnos nem láttam sem emut, sem pedig kengurut. Összegezve azonban nagyon fontos kapcsolatok születtek ezen az úton, amelyek a paksi atomerőmű számára a későbbiek során hasznosak lehetnek. (C. M.) Merre, hogyan, miként tovább? A fenti címmel tart sajtótájékoztatót Nagy Sándor vezérigazgató március 19-én 10 órától a PA Rt. fővárosi kirendeltségén. Az országos sajtó munkatársai rövid ismertetőt kapnak az erőmű elmúlt évéről, a fejlesztési törekvésekről és az erőmű jövőképéről. A meghívóról kiderül, hogy a PA Rt. továbbra is Magyarország egyik sikercége. Tavaly a hazai villamosenergia-termelés csaknem 40 százalékát biztosította, az összes erőmű között a legolcsóbb fajlagos önköltséggel, így ármérséklő hatása meghatározó. Finnországból, Loviisai testvérlapunktól érkezett Már előző számunkban is közölhettünk egy fotót, amit elektronikus postán kaptunk finn testvérlapunktól, az Ydinsanomattól. Most újabb fényképek érkeztek. Címlapunkon a PA Rt. Igazgatóságának elnöke, Fazekas Péter, Nagy Sándor, a PA Rt. vezérigazgatója és Arvo Vuorenmaa, a loviisai atomerőmű igazgatója láthatók. A másik képen Arvi Vaittinen projektvezető tart előadást a Paksról érkezett szakembereknek. Ez a fénykép egyébként a legutóbbi Ydinsanomat címlapfotója volt. Sajtónap ’99
