Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-11-01 / 11. szám
1998. november Atomerőmű 5. oldal • • ____ Üzemi Tanács választás, 1998. november 18-19. Tájékoztató az Üzemi Tanács három éves tevékenységéről Az üzemi tanácsot - mint a munkavállalók közössége részvételi jogainak gyakorlóját - az alábbi jogosítványok illetik meg: 17 Együttdöntési: Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a Kollektív Szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök elhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. 27 Véleményezési: A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:- a munkavállalók nagyobb csoportját (25 fő) érintő munkáltatói intézkedések tervezetét,- a személyügyi nyilvántartás rendjét, a személyügyi tervet,- képzési, foglalkoztatást elősegítő, korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket,- megváltozott munkaképességűek rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket.- új munkaszervezési módszerek bevezetését,- a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét. 37 Tájékoztatási: A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot:- a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről,- a tevékenységi kör jelentős változásáról, a jelentős beruházásokról,- bérek alakulásáról, likviditásról, a munkafeltételek, a foglalkoztatás jellemzőiről. 47 Konzultációs: A munkáltató csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntését megelőzően köteles az üzemi tanáccsal konzultációt kezdeményezni. 57 Kijelölési: A munkavállalói képviselőket a Felügyelő Bizottságba az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából, a gazdasági társaságnál működő szakszervezetek véleményének meghallgatása után. Az együttdöntési jogosítvány a legkeményebb jogosítvány, azt vélhetnénk, hogy a jóléti kérdésekben hátrányos intézkedés tehát nem történhet. A gyakorlatban az együttdöntés módja nem szabályozott, mindenhol egyedileg alakították ki, akiknek persze egyáltalán sikerült. A Kollektív Szerződésben meghatározott pénzeszközök (üdülés, lakástámogatás, kulturális, segélyezési) felhasználásáról munkabizottságok döntenek, melyben a társaság és az ÜT döntési, míg a szakszervezetek tanácskozási joggal vesznek részt. A közös akarat hiánya esetén általában korlátozódik a lehetőség, erre példa az üdülés, ahol a társaság vezetése mereven elutasítja az irodák által szervezett külföldi utak támogatását, így a bizottsági tagoknak nincs módjuk együtt dönteni. Ilyen esetben a vezérigazgató és az ÜT elnök külön alkudozásával próbáljuk megkeresni a megoldást, váltakozó sikerrel. A közös akarat esetén bővíthető a lehetőség, erre volt jó példa a lakások értékesítése, valamint a lakástámogatást szabályozó utasítás évenkénti módosítása. A közös gondolkodás eredményeként a ciklus alatt többszörösére emelkedtek az adható összegek (pl.: lakásépítés és vásárlás esetén 300.000 Ft-ról 1.000.000 Ft-ra). Bonyolultabb a helyzet a jóléti intézmények és ingatlanok vonatkozásában, mert a törvény itt semmiféle felsorolást nem ad, hogy mit kell ilyennek tekinteni. Már az előző üzemi tanácsnak sikerült megállapodást kötni a vezetéssel az együttdöntés joggyakorlási módjáról, ebben meghatározásra került, hogy miket kell tekinteni jóléti intézménynek és ingatlannak. Balatonfüredi és soproni rehabilitációs központok, dombori pihenőtelep, sportlétesítmények, üzemegészségügyi létesítmények, ESZI és létesítményei, szauna, munkásklub szerepel a felsorolásban olyan kikötéssel, hogy ezekre szinte gondolni sem lehet az üzemi tanács tudta nélkül. A gyakorlatban az üzemegészségügy példája mutatta meg, hogy más az elvi elképzelés és a valóság. Az első gond ott kezdődött, hogy a munkáltató az üzemegészségügyi létesítmények megfogalmazást úgy tekintette, hogy az csak az ingatlanokat és a berendezéseket foglalja magában, nem intézmény, az ÜT-nek elégséges, ha arról határoz, a munkáltató köthet-e rá bérleti szerződést az orvosi kft-vel. Az ÜT szerint intézményről van szó, mely az ingatlanon kívül embereket és az ott folyó tevékenységet is takarja. Merev ütközés után, melynek célja a saját egészségügy kicsikarása volt, be kellett látnunk, hogy erre a munkáltató nem hajlandó, a törvény lehetőséget adott a külső szolgáltató igénybevételére, kénytelenek voltunk a bérleti szerződésbe beleegyezni, mert ellenkező esetben a bíróság marasztalt volna el bennünket a munkáltató törvényi kötelezettsége teljesítésének akadályozása miatt. Éles harc alakult ki a szerződés tartama körül - a munkáltatót perrel fenyegettük, ha nem ismeri el a polgári törvénykönyv szerint az ÜT-nek, mint harmadik félnek a jogát a szerződéskötéskor. Ekkor nehezen, de megkaptuk a szerződés szolgáltatási terjedelmet tartalmazó részét. Ez az eset mutatott rá, hogy az ÜT tevékenysége nem szorítható be a Munka Törvénykönyv alá, az együttdöntési jogot pontosítani kell, a két szabályozást összhangba kell hozni. Javasoltuk, hogy az ÜT-nek mint harmadik félnek szükséges legyen a beleegyezése az eladási vagy hasznosítási szerződésekhez, az enélkül kötött szerződéseket a törvény nyilvánítsa semmisnek és az eredeti állapot helyreállítását írja elő, ez azonban csak a Munka Törvénykönyve átfogó módosításakor várható. A véleményezési jogosítvány kettős funkciót lát el, egyrészt a döntések előtt információt ad a munkavállalóknak az őket érintő várható intézkedésekről, másrészt az ÜT véleményének ismeretében a munkáltató megtudhatja intézkedése várható fogadtatását, így még annak bevezetése előtt pozitívan alakíthatja azt. Röviden egy kiváló szűrő, amit célszerű figyelembe venni, így a munkahelyi légkör javítható, a munkabéke megőrizhető. Az elmúlt időszakban formailag megfelelően működött ez a jogosítvány, néhány esetben előfordult, hogy késve, vagy egyáltalán nem kaptunk meg anyagot véleményezni. Általában elmondható, hogy a véleményezési jogosítvány még korántsem tölti be a szerepét, a munkáltató döntésének befolyásolását. Túlzott elvárás van a munkavállalói oldalon is, egy olyan véleményezéssel, melyet nem köteles a munkáltató figyelembe venni, nem lehet számunkra hátrányosnak tartott döntéseket megakadályozni. Erre volt fájdalmas példa a kft-k szervezése, az ott feltett számtalan kérdésünk, aggályunk ellenére megvalósultak, a felvetettekre azóta sincs válasz. Illúzió lenne a jövőben is azt elvárai, hogy olyan szabályozás születik, mely kötelezné a munkáltatót - hiszen akkor mi döntenénk helyette, de azért bízunk a pontosító javaslatunk elfogadásában. Javaslatunk, hogy amennyiben a munkáltató nem veszi figyelembe az ÜT véleményét, azt köteles 30 napon belül írásban megindokolni. Ezzel elérjük, hogy biztosan elolvassa, az indoklásból kiderülhetnek az indítékok, melyekkel vitatkozva esetleg lehet változtatást elérni. Természetesen kértük, hogy a törvény szankciót is írjon elő. Az elmúlt ciklus alatt volt példa a véleményezési jogosítvány szinte rendeltetésszerű alkalmazására is. Az őrzés-védelmi szabályzat véleményezése során fokozatosan módosításra, pontosításra került a szabályozás, többször személyesen és levélben is véleményt cseréltünk, a döntő gondolataink hasznosításra kerültek. Sikerült elfogadtatnunk, hogy a munkavállalókat érintő ilyen horderejű kérdésekről személyesen kell tájékoztatni (oktatni) őket, ezt a minapi bérjegyzék mellett lehetett tapasztalni is. Ä tájékozódási jogosítványt, mint kiszolgálót foghatjuk fel, hiszen csak olyan testület tud felelősen dönteni, véleményt kialakítani, amely tájékozott, hiteles információi vannak. Természetesen a tájékozódási jog nemcsak információ szerzésre, de a munkavállalók hiteles tájékoztatásához, így a nyugodtabb légkör kialakításához is elengedhetetlen. A konzultációs jogosítvány gyakorlásától szívesen eltekintünk, szerencsére eddig nem volt rá szükség, hiszen csoportos létszámleépítés sem volt. Elvileg ezen jogosítvány kapcsán felvethető, hogy ez sem kellően szabályozott, hiszen konzultáció alatt sokmindent lehet érteni. Míg a véleményezés egy egyoldalú cselekedet, egy átadott írásos anyagra, írásos válasz, addig a konzultáció mindig személyes találkozás, ahol mód van egymás megdolgozására is. Javasoltuk, a szabályozás határozzon meg konkrét elérendő célokat a konzultáción, készüljön írásos anyag, melyben rögzítsék a megegyezéseket, eltérő véleményeket, törekedjenek megállapodásra. A kijelölési jog alatt összefoglalt lehetőség már a jövőbe visz, ezzel mivel igen új, nem kellett élnünk az eltelt ciklus alatt, a megválasztandó üzemi tanács fog majd vele első ízben élni. Az új gazdasági törvény a Felügyelő Bizottság és az üzemi tanács között egy rendszeres tájékoztatási, együttműködési kötelezettséget ír elő. A kapcsolatfelvétel megtörtént, a forma kialakítása, tökéletesítése azonban már a megválasztott új testület dolga lesz. A konkrét feladatokat munkabizottságokban végeztük. A segélyezési és kulturális bizottság az évek során kialakított, megszokott rend szerint végezte dolgát. A rehabilitációs bizottságban sikerült kezdeményezésünkre állandósítani a korai kötelező rehabilitációt, ami kezdeti ellenszenv után már népszerű lett munkavállalóink körében. Áz üdülési bizottság megszokott magas színvonalú üdüléseket biztosított, eddig sosem látott alacsony áron, új formával is bővült a kínálat, ez volt az üdülési csekk. A jövőben értékeljük ezt és a tapasztalatok alapján kell dönteni a további sorsáról. Ä lakáskölcsön központi része felett (20%) az igazgatási osztályvezető, a vezérigazgató műszaki titkára és az ÜT tagjából álló bizottság döntött konstruktív légkörben, minden esetben sikerült megállapodásra jutni. A testület rendszeresen ülésezett, a tagok megjelenése jónak mondható, hasonlóan a fölkészültségükhöz. A döntéshozatal többségi elven történt, a demokratikus elvek betartásával. A munkamegosztás még javítható, a testületen belül egyenlőtlenség van az egyes tagok leterhelésében. Külső, rendszeres kapcsolatainkat ápoltuk, részt vettünk minden országos fórumon, képzésen hallattuk véleményünket. A jogalkotókhoz is eljuttattuk a szükségesnek tartott módosításokat. A jövőben (az újraválasztott testületnek) a szorosan vett és bejáratott jogosítványokon kívül új területeken is aktivizálódni kell. Meg kell találni azon feladatok, melyekkel mások munkáját nem vesszük el, de a társaság humánpolitikáját előre visszük. Az országos és helyi tapasztalatok alapján kitörési pontok lehetnek az oktatásokba való bekapcsolódás (ÜT-ről előadás tartása a kötelező oktatásokon), új felvételesek patronálása, közmegállapodás gondnoklása, stb. Feltétlenül javítani kell a munkavállalók bevonását a döntéshozatalba, az egyoldalú tájékoztatást is növelve el kell érni, hogy minden munkavállaló ismerje meg az ÜT szerepét, bármilyen gondjával bátran keresse meg a testület tagjait. Ehhez kívánunk jó munkát és sok sikert. Üzemi Tanács A MÉSZ jelöltjei A PADOSZ jelöltjei Cserny Ferenc blokkügyeletes Tamás Erzsébet vízmű operátor Csizmadiáné Cs. Katalin laboráns Topor Magdolna ügyintéző Gelencsér Károly szolgálatvezető Angyal Zsuzsanna pénzügyi előadó Ács György szakvezető Bozor Imre művezető Gócza Levente Kollár Károly PADOSZ elnökh. előkészítőcsop. vez Kovács György blokkügyeletes Kiss Zoltán darus Tőke János blokkügyeletes Lovász Sándor turbinagépész Seres Ottó művezető Lőrincz László átrakógép operátor Nyúl Károly lakatos Oláh József előkészítő technikus Prókai István előkészítő technikus Strausz Tamás turbina gépész Szűcs Imre művezető Kurcz Alfréd EIK szolgálatvivő Lakos Kálmán műszerész Pintye Gyula szolgálatvezető Kardos Sándor Topor Béla szolgálatvezető műsz. csop. vez. Tóth József vilkmoskészülék-szerelő Vida György műszaki ellenőr PADOSZ - Bérmegállapodás PADOSZ - Kollektív szerződés PADOSZ - Magasfokú szociális ellátás PADOSZ - Foglalkoztatási alap PADOSZ - önkéntes nyugdíjpénztár PADOSZ - Ágazati kollektív szerződés Célunk: megtartva az Üzemi Tanács eddigi pozitívumait - elismerve elnökének tevékenységét - új elemekkel, szélesebb körű képviselettel, konstruktív párbeszédet folytatni a munkavállalókkal. A MÉSZ jelöltjei az Önök bizalmából a közös érdek szem előtt tartását és minden munkavállaló egyenértékű képviseletét tekintik elsődleges feladatuknak. Felvállaljuk a törvény adta lehetőségeken belül a foglalkoztatás biztonságát, a munkahelyek megmentését és elutasítjuk az öncélú átszervezéseket. Fellépünk a munkavállalókat ért jogsértésekkel szemben. Folyamatosan adunk információkat a munkavállalóknak az őket érintő kérdésekről. Havonta megjelentetjük az Üzemi Tanács Információs közlönyét, az ÜTINFO-t. A PARt. Felügyelő Bizottságába beválasztott munkavállalóktól rendszeres tájékoztatást kérünk és ezekről is beszámolunk Önöknek. Bármilyen mértékű magánosítás esetén a „kedvezményes munkavállalói részvényprogram” megvalósítását kezdeményezzük és támogatjuk. Nő jelöltjeink a biztosítékai a sajátos női érdekek felvállalásának. Eljárunk és mindent megteszünk a korkedvezményes nyugdíjazás megtartására 2000. után is (a MÉSZ már kezdeményezte). A szociális és jóléti javak elosztására és az üdüléshez jutás esélyegyenlőségére új működési szabályzatot dolgozunk is. Kezdeményezni fogjuk a kedvezményes lakásfelújítási-hitelhez jutás kiszélesítését. Mi alázattal szolgáljuk az atomerőművet. Folyamatosan képezve magunkat vállaljuk a kihívásokat, a műszakozást, a folyamatos biológiai stresszhatásokat, a családi élet nehézségeit, a vizsgákat stb. Bizonyítottuk rátermettségünket az erőmű biztonságos üzemeltetésében, az elvárt villamos energia megtermelésében, Bízzanak meg bennünket az Önök tisztességes képviseletével! Vállaljuk a munkabiztonságot, érdekképviseletet, szövetséget. A MÉSZ elnöksége nevében: Haholt Miklós Mit akarunk? A munkáltató maradéktalanul tegyen eleget tájékoztatási kötelezettségének, rendszeresen, írásban. Aktív foglalkoztatáspolitikát, érdemi beleszólást. A beleszólási jog markánsabbá tételét: Az érdekvédelmi arculat erőteljesebb megjelenítését. A véleményezési jog érdemivé tételét. Élő és rendszeres kapcsolatot az ÜT és a munkavállalók között. Az ÜT és a szakszervezet szervezettebb együttműködését. A múltunk referencia, a jövőnk garancia
