Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-10-01 / 10. szám

6. oldal Atomerőmű 1998. október Munkavédelmi bizottsági képviselők választása 1998. novemberében kerül sor országos szinten és Rt. szinten is a munkavédelmi képviselők újraválasztására. Ebből az alkalomból keres­tem meg Wollner Pált, a PA Rt. Munkavédelmi Bizottság elnökét, hogy beszéljen a képviseleti munkáról. — A munkavédelmi képviselők választására a PA Rt-nél 1997 májusában került sor. Rt. szinten 13 fő lett megválasztva. A válasz­tást követően a képviselők mun­kavédelmi bizottságot alakítot­tak. A munkavédelmi érdekkép­viseletet az 1993. évi XCIH. tör­vény a munkavédelemről, VI. fe­jezete szabályozza. A törvény 70. paragrafus (1) munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselő­ket (a továbbiakban: munkavé­delmi képviselő) választani, amennyiben a munkáltatónál fog­lalkoztatottak létszáma a 10 főt, illetőleg a kizárólag vagy dön­tően nem fizikai jellegű tevé­kenységet folytató munkáltatónál a 20 főt meghaladja. (2) A munkavédelmi képvise­lők számára, megválasztásának és visszahívásának rendjére, mű­ködési területére a Munka Tör­vénykönyvnek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbí­zottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) Amennyiben a munkavé­delmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munka­­védelmi bizottságot (a további­akban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megil­lető jogokat - ha azok a munka­­vállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja.” A munkavédelmi képviselők megválasztására idén az Üzemi Tanács tagjainak megválasztásá­val egy időben kerül sor. — A munkavédelmi törvény adta keretek között mivel fog­lalkozik a munkavédelmi ér­dekképviselet?- A munkavédelmi törvény teremtette meg a munkahelyeken a tisztán munkavédelmi jellegű érdekképviseleti formát, amely mind az érdekegyeztetés helyi vi­szonyaiban, mind az érdekvéde­lem külső és belső vonatkozásai­ban alkalmazható. A képviselet főbb jellemzői.- Alanyi jogon és lehetőség­ként gyakorolható- Kizárólag az Mvt. 1. paragra­fus (1) bekezdésben körülírt munkavédelmi fogalom körébe tartozó jogok (érdekek) megóvá­sára irányulhat, azaz csak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltéte­leinek biztosítását célozhatja (bérharcra nem használható).- Önálló, azaz a szakszerveze­tek és az Üzemi Tanács lététől, működésétől függetlenül létre­hozható.- Kizárólag munkavállalói összetételű, jellegű. A munkál­tató a munkavédelmi képviselő vagy bizottság kezdeményezésre köteles válaszolni, a tárgyaláson részt venni, konzultálni és termé­szetesen saját kezdeményezésére is fordulhat képviselőhöz (bizott­sághoz), de részvétele mégsem elengedhetetlen eleme ezen in­tézmény működtetésének.- A bizottságot csak a képvise­lők megválasztását követően ma­guk a képviselők hozhatják létre. Jogállása:- viszonyban áll a megválasztó munkavállalói közösséggel,- jogai gyakorlása közben kapcsolatba kerül a munkáltató­val- kapcsolatba kerülhet a mun­kavédelmi felügyelettel. A munkavédelmi képviselő kötelezettsége:- a képviselt munkavállalói kör munkavédelmi érdekeinek védelme,- a munkavállalókkal való kapcsolattartás,- a munkáltatóval együttmű­ködés, rendeltetésszerű joggya­korlás,- titokvédelem. A kötelezettségek megszegése joghátrányokkal, szankciókkal jár (járhat) a képviselőkre nézve. A munkavédelmi képviselői jogok, jogosítványok- közvetlen (tapasztalati) vizs­gálódás, tájékozódás joga: (mun­kakörülmények, munkaeszközök, egyéni védőeszközök helyszíni megtekintése, megvizsgálása, munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések vizsgálatában részvétel, munkavállalókkal kon­zultáció, meggyőződés munka­­védelmi ismeretekből),- döntés előkészítési - döntési jog: (vélemény-nyilvánítás lehető­sége nagyobb kihatású munkálta­tói döntések előkészítése során: pl. új munkahely létesítése, új technológia bevezetése, átszerve­zések, létesítmény-norma eme­lése, illetőleg az egyetértési jog gyakorlása az MVSZ kiadásához, továbbá munkavédelmet érintő belső szabályozás tervezetének észrevételezése),- eljárási és kezdeményezési jogosítványok: (a munkafeltételeket ellenőrző, engedélyező hatóságoknál vizs­gálat, intézkedés kezdeménye­zése, szakértő igénybevétele, munkahelyi munkavédelmi prog­ram vagy más néven munkavé­delmi terv előkészítésére javas­lattétel),- egyéb jogosítványok: (a képviselői kezdeményezésre adandó munkáltatói (akár telje­sítő, akár elutasító) válasz meg­követelése, a munkáltató megbí­zottjának meghívása a bizottság tárgyalására, az indokolt műkö­dési feltételek biztosításának, il­letve a képzésben való részvétel lehetőségének igénylése, stb.- Milyen a Munkavédelmi Bizottság kapcsolatrendszere a munkáltatón belül és kívül?- A munkáltatóval, mint természetes személlyel közvetlen kapcsolattartás. Ennek alapja részben érdek-elkülönültség (a profitot „terhelik” a munkavé­delmi célú költségek), részben érdekhasonlóság (a működés, foglalkoztatás zavartalansága, a betegségek, balesetek elkerü­lése). így különösen nagy jelen­tősége van a tárgyalásoknak a konfliktus-megelőzés során. A döntés előkészítés, kezdeménye­zés, konzultációk során a munka­­védelmi alapkövetelmények tel­jesítéséhez fűződő alapérdeket nem sértve a munkáltatói és munkavállalói érdekek kiegyenlí­tésére, kölcsönösségen alapuló közelítésre kell törekedni. Sokkal szorosabb és ténylegesen közös érdekeken nyugvó kapcsolat ala­kul ki az ÜT-vel, illetve a szak­­szervezetek helyi szerveivel.- Melyek a munkavédelmi bizottság hatáskörébe tartozó jogosítványok ?- munkavédelmi szabályozás­ban az egyetértési jogosultság gyakorlása,- munkahelyi, munkavédelmi program kezdeményezése,- új munkahely, technológia bevezetésének véleményezése,- a munkáltató szakemberével intézményes kapcsolattartás,- a munkáltatói feladatok ellá­tásának személyi kérdéseiről tá­jékozódás,- a munkabalesetek és foglal­kozási megbetegedések kivizsgá­lásában részvétel- hatékony ellenőrzések (szak­­szerűség, rendszeresség, tapasz­talatok visszacsatolása, értékelés és intézkedés)- Milyen munkát végzett a PA Rt. Munkavédelmi Bizottság elmúlt két évben ?- 1996 novemberében több hónapos egyeztetés után aláírásra került az Együttműködési Megál­lapodás a PA Rt. vezérigazgatója és a PA Rt. Munkavédelmi Bi­zottsága között. 1997. május 5-én módosításra került a 28. számú Munkavédelmi Szabályzat 13. számú melléklete, mely „Munka­­védelmi képviselő joggyakorlá­sának feltételei, eljárási szabá­lyok” címet viseli. Ezzel a Mun­kavédelmi Bizottság PA Rt-n be­lüli működésének jogi szabályo­zása megtörtént. Ezek után a PA Rt. a Munkavédelmi Bizottság munkájához az alapvető feltéte­leket biztosította. 1997 májusá­ban a Munkavédelmi Bizottság új vezetőséget választott magának. Elnök: Wollner Pál, elnökhelyet­tesek: Ivanics István, Fodor László. 1997. szeptemberében a Mun­kavédelmi Bizottság megkereste a PA Rt-nél működő érdekvé­delmi szervezeteket és az Üzemi Tanácsot. Ezen tárgyalások foly­tatásaként közös tárgyaló asztal­hoz ültünk le a Munkavédelmi Bizottság vezetősége, a PA­­DOSZ, a MÉSZ, a Munkásta­nács, az ATISZ és az Üzemi Ta­nács elnöke. A megbeszélés té­mája a munkavédelem területén történő együttműködés, a mun­kavédelmi feladatok összehango­lása volt. Minden munkabaleset kivizs­gálásában részt veszünk. Csak olyan munkabaleseti jegyző­könyv kerül elpostázásra, ame­lyiken a Munkavédelmi Bizott­ság egyetértő nyilatkozata szere­pel. Folyamatosan résztvettünk 1997. és 1998. évben a karbantar­tási munkálatok alatt a heti rend­szeres primer- és szekunderköri munkavédelmi bejárásokon. A munkahelyeken eseti ellenőrzé­seket végeztünk. A feltárt hiá­nyosságokra intézkedést kértünk. Szélesebb körű vizsgálatot vé­geztünk a védőeszközök haszná­latára vonatkozóan. Vizsgálatot végeztünk a primer- és szekun­derköri WC-k állapotára vonat­kozóan. A PA Rt. munkavédelmi szabályzat a bizottság egyetérté­sével került kiadásra. A kezdeti nehézségek után a bizottság fo­lyamatosan végezte tevékenysé­gét. Munkájára azonban rá­nyomta bélyegét, hogy a megvá­lasztott bizottsági tagok egy része műszakba jár. Több tagunk to­vábbtanul, így az iskolai elfog­laltságuk miatt hiányoztak. Saj­nos, voltak olyan tagjaink is, akik a választást követően nem vettek részt a munkánkban. A munka­­védelmi bizottsági tevékenységet mindenki a saját munkavégzése mellett kell, hogy végezze és ez a tevékenység nem mehet a mun­kaköri leírásban meghatározott feladatok rovására. Azt mindenki ismeri, hogy a munkavédelmi te­vékenység végzése nem egy há­lás és népszerű feladat. Ellenőr­zéseket kell végezni, emberekkel kell foglalkozni, stb. A munka­­védelmi tevékenység végzése komoly elméleti és gyakorlati felkészültséget követel meg. Ezt csak kitartó, hosszú munka, tanu­lás és önképzés formájában lehet megszerezni. A munkavédelmi megbízotti tevékenység végzése társadalmi munka, igaz 10% munkaidő kedvezményben része­sülünk. Elmondhatom, hogy az 1996. évben megválasztott mun­kavédelmi képviselők egyik ré­sze felnőtt a feladatokhoz és ko­moly, rendszeres munkát végzett. Sajnálatos módon a megválasz­tott képviselők másik fele folya­matosan lemorzsolódott és nem vette ki részét a munkánkból. Véleményünk szerint ezt a jól megkezdett munkát folytatni kell. — Milyen jövőre szóló fel­adataik vannak? — A jövőre vonatkozóan rá­termett, a feladatokat ismerő és azokat vállaló dolgozókat kell je­lölni, majd megválasztani. Min­den dolgozó menjen el a szava­zásra, válasszon munkavédelmi képviselőt. A választást követően célul kell kitűzni a törvényben adott jogok és jogosítványok gya­korlását, kiterjesztését. Áz eddig kiépített jó kapcsolatok szinten tartását, fejlesztését, újabb mun­kakapcsolatok kiépítését. A bi­zottsági munka fejlesztését. Mun­kahelyek rendszeres ellenőrzését, munkakörülmények javítására ja­vaslattételt. A dolgozók nagyobb csoportját érintő tervek vélemé­nyezését. A feladatok adottak, a feladatok ellátására a jogi háttér adott, csak dolgozni kell. Megalakult a választási bizottság Tájékoztatjuk a PA Rt. munkavállalóit, hogy az Üzemi Tanács tagjainak, valamint a munkavédelmi képviselők megválasztását lebonyolító Választási Bizottság megkezdte a munkáját. A Választási Bizottság tagjai: Szabó Zsolt elnök (ÜT. delegált), Péri József (ÜT. delegált), Bálint Fe­renc (ÜT. delegált), Majoros János PADOSZ dele­gált, Ferenci Richárd MÉSZ delegált, Kovács György Munkástanács delegált és Bence János ATISZ delegált. A Választási Bizottság a választás időpontját: 1998. november 18-19-20-ára írta ki. Mindhárom napon 05 órától, 22 óra 30 percig lehet a szavazatot leadni a PA Rt. területén elhelyezett urnáknál. Az urnák elhelyezési helyéről később születik döntés, amelyről időben értesíteni fogjuk a munkavállaló­kat. Jelöltállítás határideje: 1998. október 19-e 12 óra. A jelölt listák (zárt borítékban) leadásának he­lye: PA Rt. Üzemi Tanács iroda (101/C épület I. emelet). A nem szervezett munkavállalók is hasonló felté­tellel mint a szakszervezeteknél állíthatnak jelöltet. Jelölt állításhoz min. 50 aláírás szükséges. 1998. ok­tóber 16-tól a PA Rt. F-l és F-2-es portán (fém­vizsgáló kapunál) megtekinthető a választhatók és választók listája. Ha a választással kapcsolatban bárkinek kérdése van, kérjük a tisztelt munkavállalókat, hogy fordul­janak bizalommal a Választási Bizottság tagjaihoz. Paks, 1998. október 08. Választási Bizottság Üzemi Tanács választás 1998. Mit akar elérni a PADOSZ az ÜT-ben? A Választási Bizottság 1998. november 18-19-20-ra tűzte ki az Üzemi Tanács és a Munkavédelmi képviselők választását. Ehhez vala­mennyi munkatársunkat el­várjuk a szavazóurnákhoz. A jelölt állítási határidő október 19-e. Az üzemi tanácstagi he­lyekre mindegyik szakszerve­zet önállóan indít jelölteket. Ebből a tényből is látszik, hogy nem jött létre egyezség a közös jelöltek állításáról. Ennek alapvető oka, hogy a választási rendszerből, illetve a választási eredményhez kö­tött egyéb jogosultságokból fakadóan mindegyik szerve­zetnek fontos, hogy minél több szavazatot kapjon. A PA­­DOSZ-nak ezenfelül fokozott a felelőssége, hogy a megvá­lasztott Üzemi Tanács a lehető leghatékonyabban betöltse a ráháruló feladatokat. Ez a feladat nem kevés, tud­niillik a PA Rt. valamennyi munkavállalóját megillető „be­leszólási jogot” gyakorolják, intézményesen. Nekünk min­dig arra kellett, és kell most is törekednünk, hogy olyan jelöl­teket állítsunk, akik vállalják ezt a többlet terhet, minden­fajta ellenszolgáltatás nélkül. Az elmúlt hét választási cik­lusban az ÜT betöltötte a ráhá­ruló szerepet. Egy teljesen új intézmény alapjait lerakták. Megtanulták, hogy mi a fel­adatuk. Elfogadtatták a mun­káltatóval létezésüket és az együttdöntési jogot magas színvonalon, nagy hatékony­sággal gyakorolták. A munka­végzés közben persze felisme­rést nyert, hogy melyek azok a területek, ahol javítani, illetve változtatni kell. A PADOSZ ÜT tagjai a saját bőrükön ta­pasztalták meg, hogy hol van­nak azok a területek, ahol nem elég arra hivatkozni, hogy megtanultuk és csináljuk. Ha­nem azt kell mondani, hogy mi megtapasztaltuk a nehézsége­ket és tudjuk a receptet a vál­toztatásra. Erről szól a prog­ramunk. A munkáltatónak tá­jékoztatási kötelezettsége van az ÜT irányában. Ennek a kö­telezettségének a munkáltató nem minden esetben és nem mindig kellő mélységben tett eleget. Ennek kijavítására a rendszeresen szükséges tájé­koztatási témák részletes listá­ját át fogjuk adni a munkálta­tónak, valamint témánként ne­­vesítjük azokat a területeket, ahol feltétlen tájékoztatást vá­runk el, ha az adott témakör­ben bármilyen intézkedést ter­vez. E jog sokkal jobb kihaszná­lását tervezzük. A munkaválla­lók biztosított joga, hogy tisz­tában legyenek a munkáltató­juk működésével. Az informá­ció - hatalom! Tudja ezt a má­sik fél is, így nem csoda, hogy önként nem kínálja tálcán eze­ket az információkat. A véle­ményezési jog területén vár ránk a legnehezebb feladat. mert itt a kívánt változtatáshoz szükségesnek látszik a Munka Törvénykönyv módosítása. El kívánjuk érni, hogy a véle­mény nyilvánítás ne csak for­mális legyen. Ne történhessen meg, hogy a munkáltató csak formálisan tesz eleget véle­ménykérési kötelezettségének, de a beérkezett véleményeket nem veszi figyelembe, vagy éppen a döntés már jóval ko­rábban megszületett, csak az érvénybe léptetéssel vártak a vélemény beérkezéséig. E tes­tületen az ÜT és Szakszervezet együttes fellépésére lesz szük­ség, valamint a szakszervezet­nek kell elérnie, hogy olyan törvénymódosítás szülessen, amely szankcionálja az előírá­sok megszegését. Aktív szerepet szánunk az ÜT-nek a foglalkoztatáspoli­tika alakításában. Ezen belül az utánpótlás biztosítása, a to­vábbképzések, átképzések rendszerének az igényekhez alakítása, a létszámfelvételi politika alakítása területén. Tudjuk, hogy ezen törekvé­sünk nem fog első hallásra osztatlan sikert aratni a mun­káltatónál, de hisszük, hogy értelmes párbeszéddel meg tudjuk győzni igazunkról. Ehhez persze a lehető legna­gyobb támogatásra lesz szükségünk az Önök részé­ről. Az együttdöntési jog gyakorlása az ÜT eddigi mű­ködésének sikerágazata, így itt a cél a színvonal megőr­zése, illetve a mindenkori igényekhez igazítása. A munkamódszerben is vál­toztatásokat tervezünk. Szoro­sabbra kívánjuk fűzni az ÜT és a PADOSZ együttműködését. Erre azért van szükség, mert az ÜT—t sajnos a törvényhozók nem látták el kellő munícióval, így a célok eléréséhez szüksé­ges lesz a szakszervezet rendel­kezésére álló eszköztár. Az ÜT és a munkavállalók közötti kapcsolattartás volt a legkriti­kusabb az elmúlt időszakban. Ezt mi magunk is felismertük, de ilyen irányú észrevételeket is kaptunk. E területen határozott áttörést kívánunk eléri. Élő kapcsolat kiépítését tervezzük az ÜT tagok és a munkaválla­lók között, ezt kiegészítjük egy rendszeresen megjelenő ÜT tá­jékoztatóval, valamint lehető­séget teremtünk, hogy a mun­kavállalók kifejthessék véle­ményüket a konkrét témákról. A fenti célok eléréséhez szükségünk van valamennyiük támogatására, szakszervezeti hovatartozástól függetlenül. Ez a program Önöknek, Önökért íródott! Valósítsuk meg közö­sen! A munkavédelmi képvise­lők választására a PADOSZ és a MÉSZ megállapodást kötött, hogy közös listát állít. Az ér­dekvédelem e területén is van­nak kitűzött céljaink, amelyeket a következő számban ismerte­tek. Kiss Mihály PADOSZ-elnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents