Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-09-01 / 9. szám
8. oldal Atomerőmű 1998. szeptember Séta a Tátrában (Öt nap odafónn) Még tavaly, a sikeres Tátra-kirándulás alatt merült fel a gondolat. Jó lenne egy keményebb utat csinálni. Mondjuk, végigjárni a Magistrolet. Akik nem ismerik, azok kedvéért: a Magas-Tátra legszebb részein végigvonuló piros jelzés. Szóval a Magistrale. Megfűszerezve némi csűcsmászással. Nekivágtunk, kilencen. Köztünk két fiatalarcú. Késő délután érkeztünk Tátralomnicra. Belebújtunk a hátizsákokba és elindultunk. Az út egyenletesen emelkedett. A kezdeti vigasságot csendes szuszogás váltotta fel. Erősen alkonyodott, mire elértük a táborhelyet. Forrás mellettünk, patak közel. Rendben. Itt alszunk. Gyorsan lehűlt a levegő. Hálisten ezzel együtt eltűnt a milliónyi légy is. Tiszta, csípős a reggel. Ragyogó látvány. „Ágyból” élvezhettem a Késmárki-csorba, a Fehér-tavi csúcs látványát. Az óriási gránittornyok oldálán a hólejtőket. Fantasztikus világ. Hamar összekaptuk magunkat. Hosszú még az út. Jó kétórás kaptató a Magistrole kezdetéig. Na itt vagyunk. Egy kis séta, Máris a Brancsal-háznál pihenünk. Egy kis „kaja”, egy intravénás sör. A nagy batyut hátrahagyva föl a Fehér-tavi csúcsra. Véget nem érő szerpentin. Ritkuló fenyőerdő, aztán a kúszófenyők övezete, majd a kopár sziklák. Félúton tengerszem. Kristálytiszta víz. Fölötte hómező. Átcsúszkálunk. Hógolyózunk egyet. Szikláról-sziklára, bakancs szélességű ösvényen. Láncos kapaszkodó. Gyengébb idegzetűek ne nézzenek le. Még pár nyögés és a csúcs. A kilátás pazar. Alattunk felhő dunyhák. Fölöttünk a valószínűtlenül kék ég. Körben, ameddig a szem ellát, hegycsúcsok. A nap éget. De mihelyt elbújik, kapkodjuk a pulóvereket. Vissza a menedékházhoz. Ebéd. Fölvesszük a pakkokat. Irány a Kőpataki-tó. Csak közben van egy hágó. Másfél óra gyötrelem. A lefelé út a tóhoz sétagalopp. A kunyhóban leküldtünk egy finom vacsit, jó szlovák sörrel hígítva. A Kis-Tarpatak mellett pipec bivakhelyet találunk. Aki nem ismeri, a bivakolás - nagyon leegyszerűsítve - szabadban éjszakázás. Natúr. Csak hálózsák, szivacs, meg egy zsák, ha esni kezd. Sátor, meg egyéb luxus nuku. Reggel semmi jót nem ígér az idő. Sötét, nehéz felhők. Szemerkélő esőben indulunk. Na és. Majd eláll. Kemény emelkedő, moréna lejtő, latyakos hómező után az Öt-tó katlana a Téryházzal. A vadul fütyülő szél pillanatokra elsöpri a felhőket. Lenyűgöző a látvány. Óriási gránittornyok köröskörül. Fantasztikus alakú sziklaképződmények. Alattuk állva érzi az ember saját kicsinységét a természetben. A házban kicsit átmelegedünk a forró teától és a _ levestől. Megint föl a batyut. Következik a Vöröstorony-hágó. Felhőben megyünk. Helyenként 10 métert sem látunk. A szitáló esőben lassan átázunk. Láncos kapaszkodó. 150 méter függőleges, erősen kitett, veszettül csúszós lépcsőház. Azért feljutunk. A panoráma kb. 15 m. Csak egymást látjuk. A leereszkedés a másik oldalán sem kéjutazás. Két órányi botladozás a sűrű felhőben. Sokszor egymást sem látjuk. Maszattá ázva érjük el a Rabló menedékházat. Döbbenten állunk meg. A tavaly még élettel teli menedék most kormos romhalmaz. Leégett. Mellette katonai sátor, meg egy kis deszka kunyhó. Benn meleg van és főznek. A forró tea isteni nedű. Nocsak. Világosodik. Szakadoznak a felhők. A völgyben már süt a nap. Pihenőt tartunk. Kiteregetjük a cuccot. Eget a nap. Fél óra múlva szárazak vagyunk. Este bőséges vacsi után, a néhai Zerge-szálló helyén a Nagy-Tarpatak vízesésének hangja altat bennünket. Reggel a Tarajkán ismét a Magistrolén. Ragyogóan tiszta idő. A monoton emelkedőt feledteti az állandóan változó mesés panoráma. Alattunk Poprád, ott túl Csorba, amott Késmárk. Fölöttünk a HEGY elképesztő ormaival. A Sziléziai-házban leküldtünk egy pofa B vitamint, majd tovább fölfelé. A Batizfalvi-tónál mormotát látunk. A bohókás kis állat pár méterre mellettünk hancúrozik. Bennjárunk a délutánban, mikor elérjük az Oszternát. És itt kérem elfogy a szókincsem. Minden eddigi látványt űberel. Délnyugatra alattunk 800 m mélyen csillog a Csorba-tó. Visszatükröződik benne a Szoliszkó havas piramisa. Északnyugatra a Poprádi-tó méregzöld vize. Az egészet körülölelik a zöldesszürke gránittornyok. Szemben a Menguszfalvi-völgy bújik ki ebből a csodás katlanból. Nem tudunk betelni a látvánnyal. Sóhajtva indulunk le. Este a Moravek-házban kapunk szállást, a padlástérben. Vagyunk vagy húszán. Remek a hangulat. Nehezen alszunk el. Reggel pakk nélkül lemegyünk a Szimbolikus Temetőhöz. Ott nincs eltemetve senki, de van rengeteg emléktábla a hegyekben meghaltak neveivel. Köztük jó néhány magyar név is. Visszamegyünk a cuccért. Laza séta, és elérjük a Csorbatavat. Cél. Végigjártuk. Lábunkban, vállunkban a 91 kilométer fáradtságával dőlünk hátra az elektricska ülésén. Sietünk haza. Két nap múlva másik túrára indulunk. Komáromból evezünk Paksra. De az egy másik történet. Nagy István A felhők Rómába vonulnak Rácz Nikoletta fotói Lapunk utóbbi számaiban találkozhattak az olvasók Rácz Nikoletta keze alól kikerülő írásokkal és fotókkal. Niki az ESZI negyedéves menedzserasszisztens tanulója. Szabadidejében szívesen fotózik, több pályázatot nyert és önálló kiállításon mutatta be az alkonyati gomolyfelhőkről készített képeit. Legutóbbi sikere egy római nemzetközi fotókiállításon való részvétel, melyet pályázat útján nyert el. Erre a pályázatra felhős képeivel nevezett, így az aranyló alkonyati, a szürkén gornolygó viharos, a színekben gazdag és szelek formálta változatos paksi felhők szép lassan Róma felé vonulnak. Sok sikert Niki! Szakmai gyakorlat Az ESZI menedzserasszisztens tanulójaként a harmadik év végi szakmai gyakorlatomat az erőműben töltöttem. Úgy érzem, hogy a gyakorlat két hete alatt rengeteget tanultam, és sok tapasztalatot gyűjtöttem a menedzserasszisztens szakma terén. Ez a két hét jó alkalom volt arra, hogy belekóstoljak az irodai munkába, megismerjem annak szépségeit és esetleges hátrányait. Feladataim közé tartozott az irodaszerek alapos megismerése és rendszeres használata. Az irodai munka mellett a kommunikációs ismereteimet is jól hasznosíthattam. A gyakorlat ideje alatt figyelnem kellett az öltözködésemre és a viselkedésemre. Fontos volt, hogy ne kihívóan, de azért csinosan öltözködjek. A tolerancia és a kedvesség elengedhetetlen volt e pár nap során. E két hét jó alkalom volt arra is, hogy megismerjem a vállalat dolgozóinak és magának a vállalatnak a tevékenységét és szervezeti felépítését. A kezdeti félelmeim hamar szertefoszlottak, sok kedves és segítőkész ember vett körül és segített a munkámban. Nem csalódtam a munkát tekintve, melyet mindvégig szívesen és örömmel végeztem, hisz tanulásomat segítette elő mindaz, ami a gyakorlat két hete alatt velem történt. Valós információkat szerezhettem erről a külsőre sokaknak impozánsnak tűnő, ám igencsak sok felelősséggel járó szakmáról. Örülök, hogy én is, ha rövid időre is, de valamilyen szinten a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság munkájában részt vevő személy lehettem. Köszönöm. Rácz Nikoletta III. F. Védett növényeink Szürkés ördögszem Scabiosa canescens W. et K. A mácsonyfélék (DIPSACACEAE) családjába tartozó faj. Fészekszerű virágzatában a szélső virágok külső cimpái a belsőknél nagyobbak. Ezzel a jelenséggel a fejvirág (Cephalaria) és a varfű (Knautia) nemzetségnél is találkozhatunk. 20-40 cm magasra megnövő, bokros növekedésű, évelő növény. Szára pelyhes. Meddő tőlevélrózsájának levelei ép szélűek, hosszúkás visszás-toj ásdadok vagy lapát alakúak. (A hasonló, közeli rokon fajok levelei mind osztottak.) Átellenesen álló szárlevelei mélyen, fésűsen szeldeltek. Virágzata rózsaszínes vagy lilás árnyalatú szürkéskék virágokból álló lapos-félgömbös fejecske. A párta forrt, 5 cimpájú. Nyár közepétől ősz közepéig virágzik, általában száraz termőhelyeken (sziklagyepek, szikla- és pusztafüves lejtők, homokpuszták, löszpusztagyepek, telepített fenyvesek), ritkábban üde gyepekben (láprétek, hegyi rétek, kaszálók) találkozhatunk vele. Közép-európai elterjedésű faj. Hazánkban ritka az Eszaki-középhegységben, az Észak-Alföldön, a Tiszántúlon és a Nyugat-Dunántúlon, szórványos (bár néhol jelentős egyedszámban fordul elő) a Dunántúli-középhegységben, a Duna-Tisza közén és a Mezőföldön. Megyénk homokterületein többfelé is él, így megtalálható az Ürge-mezőn is. Természetvédelmi értéke 2.000 Ft. Farkas Sándor Hiszi-map Gyulán, az ismert fürdővárosban a nyáron megnyílt az Alföld legnagyobb térképboltja. A kis- és nagykereskedelmi feladatokat is ellátó üzlet célja, hogy a teljes magyarországi térképválaszték: beszerezhető legyen. S hogy miért érdekes ez számunkra? A „Viharsarok” térképboltja országos reklámjában Tolna megye atlaszával hirdeti magát. »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MFDIAFIOYFI Ő KFT ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József Főszerkesztő Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-919 Telefax: 155-72-80 InterNet: http://www.npp.hu Kiadja az AS-M Tolna Megyei Irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd Pf. 71.7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre