Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-07-01 / 7-8. szám
8. oldal Atomerőmű 1998. július-augusztus A „jegeslegszebb” barlang A bohunyicei atomerőművel kötött csereszerződés lehetővé teszi, hogy PA Rt-os munkavállalók üdüljenek az Alacsony-Tátrában egy festői környezetben működő vállalati üdülőben, Zavazna Porubában. Elolvasva az idei üdülési tájékoztatót, emlékeimben felidéztem az 1990 telén itt megtartott szemináriumon eltöltött kellemes hetet, nem volt nehéz a választás. Kíváncsian vártam nejemmel és három általános iskolás gyermekemmel, milyen a szlovák környezet nyáron. AL üdülési tájékoztató mellé kapott térképen bejelölt útvonalon haladva Parassapuszta-Zólyom-Besztercebánya-Rózsahegy-Liptószentmiklós érintésével jutottunk el július 4-én a bohunyicei atomerőmű rehabilitációs központjába. Hasonlóan a Balatonfüredi Rehabilitációs Központunkhoz a következő szolgáltatásokkal vájják a vendégeket: kipróbálhattuk a pezsgőfürdőt, a szaunát és a masszázst. (Különösen nagy élményt nyújtott a vízcsobogást és madárcsicsergést imitáló készülék hangja és fényeffektusa a szaunában). Fürödhettek, játszhattak a gyerekek az uszodában, pingpongozhattunk és biliárdozhattunk a játéktermekben, azonban mindezek eltörpültek a hegyekben és barlangokban tett séták élményei mellett. A túrázók számára legérdekesebb területként a közeli Déményfalvivölgyet (Demanovska Dolina) ajánlotta az üdülő vezetője. A Liptói-katlan fölött hirtelen összeszűkülő, több mint 10 km hosszú völgy a Chopokra felvezető kötélpálya alsó állomásáig húzódik. A tájat igen változatossá teszik a sziklaalagutak, karsztlabirintusok, búvópatakok, melyek a hegyek mélyében apró tavakat, barlangokat vájtak ki. A felső szakasznak külön neve Jasná, azaz napfényes, illetve ragyogó. A jelző nemcsak szépségére, hanem napfényben gazdag kellemes klímájára is vonatkozik. A Jasna völgykatlan 1200-2000 m magasan terül el, turistautak egész hálózata fut itt össze. A Déményfalvi-völgy kezdetétől nem messze, egy 1300 m magas hegy oldalában nyílik és a bejárat alatt 40 m mélységben ágazik szét egy jégbarlang (Demanovska L'adová jaskyna), régebbi magyar nevén a Sárkány-barlang. A déményfalvi jégbarlang a több mint 20 km hosszú barlangrendszer északi részén található. A legrégibb látogatott és talán .jegeslegszebb” barlang Európában. A barlangot az oklevelek már 1299-ben említik. Jelenleg 960 m hosszúságban látogatható, az idegenvezető kíséretével kb. 50 perc alatt kényelmesen bejárható. Különleges szépsége, hogy a cseppkövekre ráfagyott vízcseppek ezer szikrát szórnak szét a lámpafényben. A barlang részbeni eljegesedésének ideje mindössze 500 év. A barlang bejárati részében egy medve csontvázának maradványait figyelhettük meg. Az idegenvezető elmondása szerint a barlangi medve 15 ezer évvel ezelőtt volt a deményfalvi jégbarlang lakója. A Fekete galériában megragadták figyelmünket a falfeliratok, a „Látogatók-könyvében” lévő évszázados aláírások. A legrégibb 1714-ből származik. Egy szűk folyosón keresztül jutottunk a barlang jeges részére, -10 Celsius fok körüli környezetbe. A jégpadló, a hatalmas jégoszlopok, a törékeny jégcsapok és falakon látható dér csodálatos élményt nyújtottak. A jégbarlang május 15-től szeptember 15-ig tart nyitva reggel 9 órától 16 óráig, hétfő kivételével. Körülbelül 2 km-re déli irányban egy nagy autóparkoló szomszédságában találjuk a világhírű Szabadság-cseppkőbarlang (Demanorská Jaskyna Slobody) bejáratát. A Szabadság barlangot 1921-ben fedezték fel és 1924 óta látogatható. Ebből a hatalmas és rendkívül szép barlang-rendszerből 7 km-t ismernek, de csak az 1800 m hosszú, látványos szakaszát világították meg és tették járhatóvá. A megtekinthető barlangszakasz öt emelet mélységű, egy rövidebb 45 perces és egy hosszabb 90 perces idegenvezetős túra választható. Nemcsak hófehér, sárga, rózsaszín, halványkék cseppkőalakulatokat, oszlopokat, kővé dermedt vízeséseket, kőfüggönyöket és cseppkőmennyezeteket rejtenek a termek és folyosók, hanem kristálytiszta barlangi tavakat is. Természetesen több barlang is megtekinthető a környéken. A sok más érdekes látnivaló közül kiemelkedik egy újból felépített, az eredetileg 1693-ban létesült palugyai fatemplom, amely az ország legnagyobb és legszebb, hatezer hívőt befogadó kitűnő akusztikájú épülete. Miután 1975-ben megépült a liptószentmáriai duzzasztómű, a Vág völgyének ezen szakaszán több ezer holdnyi terület víz alá került. A híres fatemplomot egy új, magasabb helyre kellett szállítani és újból felépíteni Svaty Krízben. A környező városok közül volt időnk Rózsahegy (Ruzemberok), Liptószentmiklós (Liptovsky Mikulás), Poprád és a közeli lengyel Zakopane megtekintésére is. Szívből ajánlom az igazán érdekes és élményekben dús üdülési lehetőséget az érdeklődő kollégák figyelmébe. Sipos László Emlékképek a táborból Második paksi társastánctábor Már négy éve tanulok táncolni. Tavaly nyáron voltam először tánctáborban, de már akkor tudtam, hogy idén is ott fogok keringőzni a faddi művelődési házban. A Paksi Koktél Táncegyüttes tagjai számára július első vasárnapján volt gyülekező Faddon, a Yolent-öböl kibérelt faházai előtt... tűk magunkat a teljes kikapcsolódásnak. Az idő nem volt a legjobb, de egy percre sem unatkoztunk: a társaság és a szervezés túl jó volt ahhoz, hogy az ember ne tudjon va„...a társaság kicsit más, mint tavaly, számomra mindenki ismerős, de remélem, hogy a hét végére mindenkiről többet tudok majd. A velem egyidős fiúkon és lányokon kívül szinte minden korosztály képviselteti magát, egészen a kilenc éves korig. A búcsúzkodó szülők utolsó kérdése - Mikor jöhetünk a gyerekért? - és távozása után mindenki berendezkedik. Az első nap kissé rendhagyó: még nem táncolunk, de az ismerkedés és a közösen „összeütött” ebéd után „bemelegítésként” átmegyünk Domboriba az éppen ott zajló Országos Moderntáncversenyt megtekinteni. Tudástól dagadó fejjel dőlünk ágynak a közös vacsora után. A következő napokban a program a délelőtti és délutáni két-két órás táncpróbákhoz igazodik. A napirend minden „hajnalban” már ki van függesztve a táborvezető Szilviák faháza ajtaján. A felkelést követően torna és reggeli, majd rövid utazás: a tizenhét fős csoport kizötykölődik a „kisbuszok kisbuszával”, egy szürke barkasszal a faddi művelődési házhoz. A próbának délben vége, az ebédet a közeli iskola ebédlője szolgáltatja. A délután sokféleképpen folytatódhat: visszatérünk a táborba fürödni a házakhoz tartozó medencében, esetleg csendespihenő, vagy a faluban maradunk sétálni, fagyizni, illemórát tartani. A délutáni próbák így minden nap kicsit máskor kezdődnek, s addig tartanak, amíg a társaságnak kedve van táncolni. Gyalog is neki lehet vágni a hazafelé vezető útnak, s ki lehet térni a boltba, ha netán valami személyes dologban hiány lépett fel. A vacsora elkészítésében a szorgalmasabba vesz részt - vagy az épp kilátogató szülők. Az esték a legváltozatosabbak. Televíziók is vannak a házakban, de ilyenkor persze ez nem igazán vonzza az embert. Inkább a legkülönbözőbb közös szójátékok, társasjátékok, ismerkedési játékok, a házakon kívül pedig foci, ugróiskola. Tábortűz is lobogott két estén, egyszer kukoricát pattogtattunk rajta, máskor pedig szalonnát sütöttünk, majd vendégzenészek és a táborban zenét is művelők gitárkísérete mellett énekeltünk. Aki akar, visszavonulhat saját szobájába rajzolni, gyöngyöt fűzni, vagy bűvös kockát forgatni. A tábor lényege persze azért a tánc! A próbák menete a következő: a tánctérre és az egymásra hangolódás után bemelegítés, majd a rávezető gyakorlat után jöhet a dzsessztánc, rocky, keringő, rumba és a szamba. A szellemi és lelki frissesség érdekében a próbák elején közbeiktattunk néha relaxációs gyakorlatokat is, átadlami érdekes és élvezetes elfoglaltságot találni. A búcsúzó buli is emlékezetes, a kicsiket háromig sem lehetett „lelőni”. A „nagyokat” ezután sem...” Furcsa és nehézkes volt hazamenni és visszazökkenni az itthoni hétköznapokba. Már vártam a próbát, hogy újra találkozzunk és felemlegessük a közös poénokat, élményeket és emlékeket. Mindezek sokáig élnek majd közöttünk, legalább a jövő nyári táborig, amikor újakkal bővülnek. Sok minden felejthetetlen történt a társatánctáborban, de azt leírni nem tudom, inkább átélni kell, amihez részese kell lenni ennek a „nagy családnak”... Az idei táborban sok munkával „összerakott” és begyakorolt táncok remélem megnyerik a városi közönség tetszését is a paksi Duna korzón augusztus 20-án a víziszínpadon tervezett fellépésünkön. Ifj. Radnóti István tanuló Termé szetbúvár Köszönet a látogatóktól A „Rádiótechnika” folyóirat HA Old Timer Köre - a híradástechnikai szakma és az amatőr rádiózás örökifjú szerelmeseinek baráti társasága - 1998. május 16-án látogatást tett az Önök T. Cégénél és rádióamatőr klubjának versenyállomásán. Látogatásunk során rendkívül kedvező benyomásokat szerezhettünk az első magyar ipari atomerőműről, és az ott dolgozók részére az A.R.K. keretén belül biztosított szabadidős rádiósport-lehetőségekről. Utóbbi világszínvonala korábbról is közismert volt társaságunk előtt. Az erőművel, annak lenyűgöző méreteivel, teljesítményével, szervezettségével és többszörös biztonsági rendszereivel most találkozhattunk először. Imponáló volt! Kedvező benyomásaink kialakulásában minden bizonnyal nagy szerepet játszott a szakmát értő kalauzolás és baráti vendégszeretet, amiért ezúton is hálás köszönetünket kell kifejeznünk. Név szerint: Mach János (HA3UU), Kovács Péter (HA4WU), Fábián József (HA3UH) és Vígh Lajos (HA3UF) uraknak, kedves rádióamatőr barátainknak. Külön köszönjük, hogy az Old Timer Kör kedvéért önzetlenül feláldozták szabadidejüket! A Rádiótechnika HA OLD TIMER köre „Magyarország védett növényei és állatai” címmel tartott előadást Garancsi Mihály, a Természetbúvár Egyesület vezetője, június 24-én a műszaki főiskola nagy előadójában. A diavetítéssel egybekötött előadáson Garancsi úr a természetvédelemről és annak magyarországi viszonylatairól beszélt. Felhívta a figyelmet a természeti kincsek és értékek védelmére, melyekkel gazdálkodni kell és nem csupán kizsákmányolni. A természetvédelem nemcsak néhány megszállott ember ügye, hanem mindenki kötelessége, mert a természetvédelem egyben embervédelem is. A felnövekvő nemzedék ökológiai gondolkodásmódjának megteremtése nagyban elősegíti a természet megújulásának sikerét a jövőben. Az előadás révén nemzeti parkjaink élővilágába, jellegzetes flórájába és faunájába nyerhettünk bepillantást. Azt is megtudhattuk, hogy miért fontos egyes állatok és növények védetté nyilvánítása, és milyen szerepet játszik a természet védelme a felnövekvő fiatalság életében, mindennapjaiban. Ma Magyarországon 1370 faj védett illetve fo-Magyarország védett növényei Hiánypótló, összefoglaló kiadvány jelenik meg az év második felében a fenti címmel a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. S hogy mitől érdekes, és miért hívjuk fel lapunk hasábjain olvasóink figyelmét? A természet szeretete, a környezetvédelem átfonja minden napunkat, közülünk is sokan hódolnak olyan hobbinak, amelyet e két fogalom sző át. A kötetet Farkas Sándor kollégánk szerkeszti, akinek éppen ezen az oldalon rendszeresen jelennek meg szőkébb régiónk védett növényeiről fotói, írásai. A Magyarország védett növényei című kiadvány 28, szakmailag elismert botanikus szerző írásából, számos hazai és külföldi természetfotós közreműködésével készült. A teljességre törekvő, minden védett növényünket bemutató könyv A/4-es méretben, kb. 380 oldalnyi terjedelemben, 550 színes fotóval jelenik meg. A kiadványban felsorolják azokat a megkülönböztetett figyelemre érdemes magyarországi növényfajokat is, amelyek eddig még nem élvezik a törvény védelmét. A válogatott, e témában hazai keretek között az eddigi legteljesebb fotóanyag méltán emeli a könyvet legjobb természetfotó-albumaink közé. A szerzők reménye szerint e látványos, igényes kivitelű, szakmailag is magas színvonalú könyv a hazai botanikai-természetvédelmi oktatás alapvető irodalma lesz. A kötet a várható könyvesbolti árnál jelentősebben olcsóbban, kb. 3.200.- Ft+postaköltség áron utánvéttel megrendelhető a Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány címén: 7101 Szekszárd, Pf: 90. (tel: 74/316-722/138). Védett növényeink Kései szegfű Dianthus serotinus W. et K. A kései szegfű nevét virágzási idejéről kapta. Első nyíló virágaival ugyan már nyár derekán találkozhatunk, de legszebb virágzása nyár végén, ősz elején - rokonaihoz képest viszonylag későn — figyelhető meg. 20-50 centiméter magasra megnövő szürkészöld faj. Az idősebb tövek hajtásai elfekvők, gyakran gyűrűsen szétterülök. Keresztben átellenes állású levelei szálasak, 1-4 milliméter szélesek. Egy hajtásán több (3-10), fehér, rojtos-sallangos szirmú, magánosán álló virág is fejlődik. Meszes homokpuszták, nyílt és zárt homoki gyepek bennszülött növénye. Elsősorban a Duna-Tisza közének homokterületein él, de szép számban megtalálható a megyénkben lévő úgynevezett Tengelicihomokvidék hasonló termőhelyein is. Az Ürge-mező egyik jellegzetes, védett vadvirága, természetvédelmi értéke: 5.000 Ft. Rokonsági körében több, megjelenésükben nagyon hasonló szegfűfajjal, illetve alfajjal találkozhatunk, melyek szintén a törvény védelmét élvezik. Ezek elkülönítése gyakran szakembereknek sem könnyű feladat. Mészkerülő homokon él a balti szegfű, a Középhegység sziklagyepeinek endemizmusa a Lumnitzer-, a Szent István király- és a korai fehér szegfű. Farkas Sándor kozatosan védett, mely közül 850 állatfaj. Az állandó megfigyelés révén újabb állat- és növényfajok kerülhetnek védelem alá, vagy a kedvező változás hatására léphetnek vissza a nem veszélyeztetett fajok sorába. Úgy gondolom, hogy a jelenlévőknek egy tartalmas, színes, érdekes előadásban lehetett részük. Remélem, további, hasonló jellegű előadások fogják bővíteni látókörünket, hisz a jelenlévők száma és a fiatalság aránya mutatta, hogy igény van az ilyen jellegű tájékoztatásra. (RN) »OBSERVER« '3EÍ£S?iTI 6l(Cy?ESr VcLŐ JÓT. ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József Főszerkesztő Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71.7031 Telefon: 75/507-919 Telefax: 155-72-80 InterNet: http://www.npp.hu Kiadja az ASM Tolna Megyei Irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András Cím: Szekszárd Pf. 71. 7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre
