Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-07-01 / 7-8. szám
4. oldal Atomerőmű 1998. július-augusztus Augusztus 20. KOSSUTH LAJOS ALKOTMÁNYTERVE Tolna megye adományozója '97 „én hazám jövendőjét nem a hatalomban, hanem a szabadságban keresem” (Folytatás az 1. oldalról.) írásai nagyon határozottan tükrözik azokat a tanulságokat, amelyeket számára 1848/49 jelentett. Ezért helyezi középpontba a nemzetiségi kérdést, s a szabadságjogok intézményesítésének keretében ezért ad kitüntetett szerepet a nemzeti-nemzetiségi problematikának. Érvelése a jövő irányába nyitott, s a szabadságértékek és a nemzeti-nemzetiségi aspirációk belpolitikai összeegyeztethetőségében keresi a kibontakozás lehetőségét. Kossuth nemcsak a hazai tanulságokat, hanem a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe veszi koncepciója kidolgozásakor. Eredetileg - mint ezt ő maga jelzi - franciául, a korabeli diplomácia nyelvén írta a szöveget. így jó okunk van feltételezni, hogy Kossuth a külföld, a nemzetközi hatalmi tényezők felé is jelezni akarta, hogy a független Magyarország milyen politikai berendezkedést kíván magáénak vallani. Nem tartható véletlenszerűnek, hogy amikor 1859-ben Kossuth, Teleki és Klapka György tagságával megalakul az emigrációt összefogni kívánó Magyar Nemzeti Igazgatóság, akkor az Alkotmánytervet fogadják el belpolitikai programként. Az Alkotmányterv egyértelműen egy olyan jövőképet rögzít, ami a demokratikus Magyarország eszméjét s majdani valóságát tartalmazza. Megírásának ténye első megfogalmazásának ideje, szerzőjének személye arra utal, hogy a demokratikus Magyarország gondolata a legsajátosabban része a reformkorból 1848/49-be tartó fejlődésnek, a forradalom tanulságaira épülő továbblépésnek. Nem utópia, hanem logikus következmény. (Részlet a Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára megjelent Kossuth Lajos Alkotmányterve című kiadvány történeti bevezetőjéből. írta Gerő András) Ezzel a kitüntetéssel díjazta a United Way Tolnatáj Alapítvány a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságot, amiért a cég támogatásban részesítette az elesetteket is felkaroló szervezetet. Az egy héten át tartó kulturális gála zárónapjának első részében több órás színes, táncos, zenés, kulturális műsort adtak azok az emberek, akik a szervezeten keresztül a támogatásban részesülnek. A műsor fővédnöke dr. Göncz Árpádné és Bach József, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke is megtisztelte jelenlétével az eseményt. A profikat is megszégyenítő fergeteges műsor végén Kis Pál István, az Alapítvány elnöke adta át a Paksi Atomerőmű Rt. számára cégkategóriában a „Tolna megye adományozója '97” címet. A kisplasztikát Szabó József vezérigazgató vette át. Tiszteletbeli tagság a rendőrnők körében Sokan utólag szereztek tudomást arról, bogy 1998. június 17-én Főnix Újrakezdő Nők Egyesületének első összejövetelére került sor Budapesten. A budapesti összejövetelen elhangzottak hatására - paksi kezdeményezésre -1998. július 2-án a Főnix a paksi művelődési házban részletes tájékoztatót tartott a megjelentek részére. Ezen magam is részt vettem, mivel a kedves meghívásnak nem tudtam nemet mondani. „Kakukktojás” voltam a 30 női hallgató között, mint egyetlen egy férfi. A Főnix elnökasszony az előadásával, közvetlen megnyerő, lelkes magatartásával rövid időn belül magával ragadta a hallgatóságot. Miről is volt szó? Az elmúlt 8 évben több mint 1 millió munkahely szűnt meg. A magas, két számjegyű infláció, a munkanélküliség jelentős életszínvonal csökkenést jelentett mindenki számára. A magas árak, alacsony jövedelem miatt sokszor a mindennapi létszükségleti dolgokra sem futja, nincs rá pénz Az 1996. évi felmérés szerint 740 ezer nyugdíjas a létminimum alatt élt, ebből 500 ezer a nő! Az aktív kereső férfiakhoz viszonyítva a női munkavállalók 10-30%-kal keresnek kevesebbet mint a férfiak. Ez a két viszonyítási szám is mutatja, hogy a nőket még jobban érinti a negatív hatás, ezáltal kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül„Kakukktoj ás 99 nek. Évről évre az életszínvonal csökkenésével együtt csökken az ország lakossága is. Minden évben egy közepes nagyságú város lakosságával, 80 ezer fővel leszünk kevesebbek. Előzetes felmérés szerint 2025-2050- ben Magyarország lakossága 8,5 millióra fog csökkenni! A kilátástalan helyzet, több évtizedes munkaviszony után a munkahely elvesztése mindenki számára tragédiát jelent. A családfő rövid időn belül szó szerint leépül, idegileg tönkremegy, mely súlyos egészségi károsodás következtében sokszor a korai elhalálozáshoz vezet. Nincs lehetőség, hogy ilyen esetben a feleség átvegye a félj szerepét! Országos felmérés szerint Magyarországon a nők átlag életkora 82 év, a férfiaké 74 év. Az asszonyok 40 éves korig „aktívak”, munka mellett gyerekeket nevelnek. Mindenről nekik kell gondoskodni, ameddig a félj pénzt keres. A félj elvesztésével a feleség, a család egyik napról a másikra lehetetlen helyzetbe kerül. Sok esetben a feleség keresete még a lakás rezsijére sem futja. A Főnix ezen szeretne változtatni ! Ne legyenek az asszonyok kiszolgáltatva. A feminizmus a nők egyenjogúságáért küzd! Nem férfi ellenes. Fő céljuk: Együtt küzdeni a jobb és biztonságosabb megélhetésért! Ha a férfiak ebben a célkitűzésben segítenek, akkor nagyobb esély van arra, hogy a munkájukat siker koronázza. A Főnix olyan női aktivisták jelentkezését vátja, akik segíteni tudnak azokon, akik segítségre, támogatásra szorulnak. Szinte nincs olyan terület, ahol ne lehetne segíteni. A bajba jutott ember kezét meg kell fogni. Aki már segített másokon önzetlenül, tudja, hogy milyen felemelő érzés tölti el az embert. Ki képes arra, hogy időt, fáradságot nem kímélve segítsen? Minden valószínűséggel olyanok, akiknek éppen ugyan olyan jó érzés adni, mint kapni. Nekünk, férfiaknak a „teremtés koronáját” viselőknek, a családfőknek kötelességünk kell, hogy legyen a nők védelme. A női munka megbecsülése. A család összetartó ereje legtöbb esetben a feleség, az édesanya „szerepköre”. Szerencsés esetben a félj besegít, ha nem, akkor minden teher, munka a feleségre marad. Másnap a munkahelyen is helyt kell állni. Minél nagyobb a család, annál nagyobb a teher. A munkahelyi érvényesülés - képzettségtől és végzettségtől függetlenül - a nők számára sok esetben egyenlő a nullával. Legfőbb indok: nem lehet számítani rájuk, bármikor megbetegedhet a gyerek, stb. Mennyire igazak ezek az állítások? Erre is egy felmérés adja meg a választ. Magyarországon a női vezetők százalékos aránya 8 százalék. Szinte azt lehet mondani, hogy stagnál évtizedek óta. Nyugaton 15-20 százalék felett van. Az egyenjogúság területén nagyon sok javítani való van még! A nők megbecsülése, becsületbeli ügy kell, hogy legyen. Olyan törvényt kell alkotni, hogy a nők is mindenkor érezzék, hogy egyenlőek a férfiakkal, erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Mindent el kell követni, hogy ez minél előbb megvalósuljon! Fogjuk meg egymás kezét, férfiak és nők! Küzdjünk együtt, egymásért a jobb és szebb jövőért. Nők nélkül nincs jövő! Férfiak nem létezhetnek nők nélkül. A múlt, a jelen és az elkövetkezendő idő is együtt képzelhető el. Szinte észrevétlenül eltelt 3 óra. Számtalan kérdés, gyakorlati esetek, történések elmondása után, kérdésként többször felvetődött, hogyan tovább? Belépési nyilatkozatok kitöltésével többen beléptek, hogy szervezeti formában tegyenek valamit a nőtársukért. Országos szervezetben tevékenykedni, vagy helyileg alakítani női egyesületet? Ma még nem tisztázódott. Hogyan lehet hatékonyabban működni? Abban biztosak lehetünk, hogy városunkban is elkezdődött a mozgalom kiépítése, szervezése. Sok sikert és kitartást mindazoknak, akik ebben a munkában részt kívánnak venni! (MJ) A mérnökök és az építészek napja Széchenyi István születésnapjának tiszteletére, 1998. szeptember 18-án a Budapesti Műszaki Egyetem Dísztermében közösen rendezi a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) és a Magyar Építész Kamara (MÉK) - első alkalommal - a Mérnökök és Építészek Napját. (Folytatás az 1. oldalról.) A szervezet elnöke, dr. Kincses Ildikó r. alezredes asszony később írásban is megerősítette a döntést. — A főosztály milyen munkakapcsolatban áll a rendőrséggel? — A fizikai védelem terén együttműködünk a Paksi Városi Rendőrkapitánysággal, a megyei rendőr-főkapitánysággal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal is. A tulajdonvédelem terén a városi és a megyei rendőrhatósággal van kapcsolatunk, de már több ízben kértünk és kaptunk segítséget az üzemi terület közlekedési rendje kialakításához is. Jó velük dolgozni, mert világos, kiszámítható, korrekt szabályok alapján tevékenykednek, fegyelmezett, segítő partnerek. — A szervezet elnökét, dr. Kincses Ildikó r. alezredes rendőrségi főtanácsost, az Országos Rendőr-főkapitányság rendészeti osztályvezetőjét arról kérdezem, hogy milyen céllal jött létre a Magyar Rendőrnők Szervezete, hány tiszteletbeli férfitagjuk van és mi alapján nyernek felvételt? — Hangsúlyozni kívántuk az elnevezésben, hogy szervezetünk egy nemzetközi hálózat része. Gyakorlatilag a hollandiai székhelyű Európai Rendőrnők Szervezetének vagyunk a tagjai, megalakulásunkhoz tőlük kaptunk ösztönzést és támogatást. Szervezetünk alapszabálya szerint tiszteletbeli tagot is választhat. Már van tiszteletbeli elnökünk, dr. Czégény Julianna ny. r. ezredes asszony személyében, aki - többek között nemzetközi kapcsolatainak felhasználásával - jelentős segítséget nyújtott megalakulásunkhoz és működésünkhöz egyaránt. Tiszteletbeli tag lehet nálunk nő és férfi egyaránt, amennyiben érdeklődik szervezetünk munkája iránt, és nincs módja aktív tagként részt venni tevékenységünkben. Dolgozhat bármely más munkaterületen, akár az egészségügyben, az oktatásban, művelődésben, vagy olyan munkahelyen, mellyel a rendőrség munkakapcsolatban áll vagy sem; a lényeg, hogy segítőkészen álljon hozzá törekvéseinkhez. Legyen széles látókörű, fogékony a társadalmi problémák megoldására, érdekelje a nők társadalmi helyzete, megbecsültsége. Alapvető céljaink közé tartozik a rendőrségen belül a nők helyzetének szem előtt tartása, a pályakezdők beilleszkedésének segítése, a nők jogainak, érdekeinek saját maguk előtt való felismertetése. Emellett tevékenységünk igen sokrétű, így magába foglalja többek között az ifjúság nevelését, megfelelő életmódra szoktatását, az alkoholizmus és kábítószer-élvezet kiiktatását a jövő nemzedék életéből. Ezt szolgálta első nagyobb, hagyományteremtő szándékkal megrendezett „Tisztán élj!” vakációavató rendezvényünk, mely nagy sikerrel zajlott. Szervezetünk nem csupán a rendőrnők helyzetével foglalkozik, de törődni kíván a segítségre szoruló nőkkel és azzal, hogy erőszakos világunkban milyen módszerekkel tudják megvédeni magukat, a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Ennek érdekében előadásokat is szervezünk, reményeink szerint a jövőben nagyobb érdeklődést kiváltva. Tény, hogy Rósa úr, az 1. számú férfi a tiszteletbeli tagok sorában és az előbb felsorolt elvárásoknak megfelel, széles látókörű, érzékeny a társadalmi problémákra, lakókörnyezetében - nem utolsó sorban a jövő nemzedék érdekeit szem előtt tartva - aktívan részt vesz a környezetvédelmi munkában, az atomerőmű jelenlétének ellensúlyozásában. Többek között ezért tiszteltük meg e címmel, ami azonban szerintünk nem puszta cím, mert a jövőben konkrétabb feladatokkal is meg kívánjuk bízni Rósa urat, segítőkész támogatására számítva. —- Sok sikert kívánok munkájukhoz! Lovászi Anna Miért Széchenyi István születésnapjához (1791. szeptember 21.) közeli napot választottak a mérnökök és építészek közös napjuk ünneplésére? — A mérnökök és építészek számára közismert gróf Széchenyi 1828-ban felvetett korszakalkotó eszméje a Budát és Pestet egyesítő, valamint az ország központjává alakító állandó híd, a Lánchíd megvalósításának munkája. A műszaki műtárgy létrehozásában, működtetésében személyes és közéleti szereplőként részt vett, a polgárosult magyar nemzet sorsának előmozdításban minden cselekvése komoly műszaki empátiáról tanúskodott. Széchenyi és munkatársai, támogatói, szakmai segítői nem passzív megrendelői, hanem kreatív, közvetlen és közvetett úton értékteremtő, konzultatívinspiratív magatartást valósítottak meg. Ilyen módon kitűnően együttműködtek a híd műszaki létrehozóival (tervezőjével, építőjével), a pénzügyi források kezelőivel és a jövőbeni üzemeltetőkkel. A szeptember 18-án reggel 9 órakor kezdődő emlékülésen dr. Scharle Péter egyetemi tanár emlékezik meg gróf Széchenyi Istvánról, majd dr. Detrekői Ákos, a BME rektora „A hazai mérnökképzés az EU csatlakozás elvárásainak tükrében” című előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vezetője az új kormány infrastruktúra fejlesztési elképzeléseit ismerteti. Prof. dr. Bernhard Müller a drezdai Területfejlesztési és Ökológiai Intézetből a Német Szövetségi Köztársaság területfejlesztési tervezési munkamódszereiről tart előadást. Ausztriából Fridrich Falch építészmérnök „Az átlátható területfejlesztési tervezés mint az integrált közösségi és regionális fejlesztés eszköze” címmel tartja meg értekezését. A német nyelvű előadások szinkrontolmácsolásáról a szervezők gondoskodnak, továbbá lehetőséget biztosítanak az előadások végén a kérdések felvetésére, megválaszolására is. Dr. Hajtó Ödön, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke és dr. Callmeyer Ferenc, a Magyar Építész Kamara elnöke, mint a szervezőbizottság vezetői remélik, hogy méltó módon tudunk megemlékezni gróf Széchenyi Istvánról, és a hagyományteremtő szándékkal elindított Mérnökök és Építészek Napján tartandó rendezvényen közös dolgainkban közelebb kerülnek a mérnökök és építészek egymáshoz, valamint a megrendelőikhez. Nyílt nap lévén szívesen látnak minden érdeklődőt a Budapesti Műszaki Egyetem Dísztermében. 1998. szeptember 19-én, szombaton rendezik meg a Duna-parti Egyetemek Regattáját, amelyben a BME-ELTEBKE evezős nyolcasai versengenek. Sipos László
