Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-06-01 / 6. szám

4. oldal Atomerőmű 1998. június Megyei tűzoltóverseny Pakson Taroltak az atomerőmű tűzoltói Főpróba kismotorfecskendő-szerelésből (Folytatás az 1. oldalról.) Ez a verseny is több szak­ágból áll, melyek során a tűz­oltómunka során szükséges feladatok megoldásának fel­­készültségi szintjéről tudnak számot adni. Mit jelentenek ezek a versenyek a tűzoltósá­gok életében? Nagyon fontos, kiemelkedő állomások. A hi­vatásos állományban dolgo­zók számára alkalom a szak­mai felkészültség bizonyítá­sára, az önkéntes tűzoltósá­gok részére pedig egy ünnep, ahol kifelé is meg tudják mu­tatni, hogy mire képesek. — Manapság az Európai Unióhoz való csatlakozás mi­att sok helyen szükséges fel­zárkózási folyamatokat kell elindítani. Milyen feladatok állnak a tűzoltóságok előtt .a versenyekkel kapcsolatosan? — A versenyek lebonyolí­tásával kapcsolatban vita fo­lyik az országunkban, hiszen a nemzetközi CTF versenyek száraz szerelésűek, egészen más feladatokat kell megol­dani egy versenycsapatnak. Megjegyzem, a gyakorlati élettől távolabb állnak. A je­lenlegi versenyszerelések tel­jesen a gyakorlati munkára épülnek, amíg a nemzetközi verseny egész más jellegű. Ezért folyik egy szakmai vita arról, hogy mikor és hogyan álljunk át a CTF nemzetközi versenyszabályzatra. A Ma­gyar Tűzoltószövetségnek az az álláspontja, hogy akkor térjünk át, amikor megterem­tődtek a feltételek technikai­lag és személyi vonatkozás­ban a CTF versenyekre. A tűzoltóink ezt a versenymó­dot szeretik jobban, mert a másik kicsit távol áll tőlük. De ha Európához akarunk kö­zeledni, el kell sajátítani a jól működő hivatásos és önkén­tes tűzoltócsapatoknak a nemzetközi verseny szerelést is, hogy meg tudjuk állni a helyünket egy tágabb megmé­rettetésben is. (Czinege Mária) Nukleáris hírek a nagyvilágból Tervezik a jövő reaktorait Mint ismeretes, a nyugati or­szágokban erősen megtorpant az atomenergetika fejlődése. Jelenleg gyakorlatilag nem épül új reaktor. A szakértők előtt azonban világos, hogy ez a jelenség csak átmeneti lehet: az előre jelzett villa­­mosenergia-igény nö­vekedésének fedezé­sére nincs más ver­senyképes lehetőség, csak az atomenergia. Az előrelátó szakértők máris fejlesztik az új, még biztonságosabb, még gazdaságosabb reaktortípusokat. Az új terveket igen gon­dos, több lépcsőből álló hatósági ellenőr­zési és engedélyezési folyamatnak vetik alá. Ennek elindításához a tervezők kötelesek egy olyan jelentést beterjeszteni, amely­ben bizonyítják, hogy az új tí­pus biztonságos. Ennek alap­ján a hatóság egy végső ter­vengedélyt ad. Ilyen engedélyt kap hamarosan a Westingho­use Electric AP 600 típusjelű terve, miután az USA nukleá­ris felügyeleti hatósága (az NRC) jóváhagyta a tervezési biztonsági jelentést. Nemrégi­ben megkapta a hatósági ter­vengedélyt két másik új ame­rikai reaktorterv is. A General Electric ABWR vízforraló re­aktortípusa és az ABB System 80 PWR, amely működési el­vében a paksi blokkokhoz ha­sonló. Ezek a fejlesztések le­hetővé teszik, hogy nyugodtan várjuk az atomenergetika új fellendülését. Kellően bizton­ságos modem blokkok várnak majd a megépítésre. „Elpárolgott” egy izotópszállító konténer A dél-afrikai hőség - úgy lát­szik - nem különösen előnyös a radioaktív anyagok szállítása szempontjából. A konténer, amelyben Molibdén-99 izotó­pot szállítottak, eddig megma­gyarázatlan módon eltűnt. Ez a radioaktív anyag csak mes­terségesen állítható elő, mint a maghasadási reakció terméke. Az orvosi gyakorlatban hasz­nálják, világszerte mintegy 60.000 adagot naponta. Az el­veszett csomag senkire sem je­lent veszélyt, mindaddig, míg fel nem nyitják, nem piszkál­ják szakértelem nélkül. Az anyag sugárzása havonta kb. ezredrészére esik, azaz két hó­nap alatt a mostaninak milli­omod része lesz. Az atomfegyver „haló porában” is gond Az USA energiaügyi minisz­tériuma hosszú távú tervet dolgozott ki, amely szerint végleges hulladékelhelyező te­lepet alakítanak ki a katonai eredetű radioaktív hulladékok számára. Ennek segítségével lehet véglegesen sugármente­síteni a korábbi atomfegyver­gyártó telephelyeket. Mivel itt főleg igen hosszú élettartamú (transzurán) szennyezésről van szó, a végleges elhe­lyezés mély geológiai ré­tegekben történne Új- Mexikó dél-keleti részén, régi sóbányában. Az ilyen hulladékelhelyező hely­színekkel szemben ugyanis roppant fontos követelmény, hogy ne le­gyen jelen víz, amely esetleg aktivitást mosna bele a talajvízbe. Márpe­dig ahol só van a föld alatt, ott geológiai korok óta nem volt víz. (Ha víz lett volna, nem lenne só, kioldódott volna). Tárolnának itt az atomfegy­ver gyártás során elszennye­ződött ruhákat, szerszámokat, törlőrongyot stb., amelyek igen kis mennyiségben ugyan, de tartalmaznak ilyen hosszú élettartamú szennyezést. A zöld mozgalmak azonnal bejelentették, hogy minden törvényes eszközzel meg fog­ják akadályozni a hulladékel­helyező megépítését. Miután az elhelyezendő hulladék már megvan, és a cél az, hogy a modern követelményeknek megfelelően, biztonságosan helyezzék el, az ez ellen har­colók logikája olyanszerű, mintha tiltakoznának a gyógy­szergyártás ellen, mert a gyógyszeres fiolák megvág­hatják valakinek a kezét. Vinnay István Az elérhető minőség Amikor legutóbb egy magát minőség iránt elköte­lezettnek tartó cégnél a tervező és szakértő mér­nököknek előadást tartottam a minőségbiztosítási rendszer fejlesztéséről, nagyon csalódottan ta­pasztaltam, hogy mennyire keveset tudnak a té­máról. A hallgatóság általános meggyőződése volt, hogy a szabályozással, a szervezéssel, az ok­tatással és a tájékoztatással foglalkozó társaik olyan dolgokra herdálják a cég erőforrásait, ami­nek nem sok hasznát látják. Megdöbbentett a tá­jékozatlanság, a cinizmus és a szabályozásellenes­­ség. Rá kellett ébrednem, hogy ez a cég a minősé­gorientált szerepét csak eljátssza. Addig egyetlen cég, sőt személy sem tekintheti magát versenyké­pesnek, amíg nem tudja és minden tevékenységé­ben nem alkalmazza a minőségorientáltságot. A szervezetben minden szakembernek — beosztásá­tól függetlenül — hinnie kell a minőségbiztosítás szükségességében és a minőségfejlesztés eszközei­nek hatékonyságában. Amíg csak a minőségügyi személyzet hisz benne, addig a cég egésze aligha látja a műszaki szabályozás hasznát. A PA Rt. Minőségbizto­sítási Osztályán, a minő­ségügy oktatójaként és a Magyar Mérnöki Ka­mara elnökségi tagjaként úgy érzem, van némi rá­látásom a tervező és szakértő mérnököket foglalkoztató problé­mákra. Megfigyeltem, hogyan változott az el­múlt öt évben az önálló mérnöki munkát végzők szemlélete, és viszonyuk a vevőik, megrendelőik irányában. Fontosnak ítélem segíteni a nem minőségbiztosítási szer­vezetben dolgozókat a minőségfejlesztés alapja­inak megismertetésében, hogy saját munkájuk minőségének javításában eredményesebbek le­gyenek. Rá kellett éb­rednem, hogy a minő­ségbiztosítás alkalmazá­sát elfelejtették a nem minőségügyi személyzet körében reklámozni, il­letve elvárni... A kezdő lépést már akkor megtesszük, ha si­kerül a szemléletmódon változtatni. Ehhez „be­melegítésül” idézem Mahatma Gandhi taná­csát: „Nem mi teszünk a Vevőnek szívességet, ha kiszolgáljuk Őt. O tesz nekünk szívességet az­zal, hogy lehetőséget ad arra, hogy kiszolgálhas­suk!” Komoly kihívást vál­laltam amikor a nem mi­nőségügyi szakmában dolgozókkal is igyek­szem elfogadtatni ezt a magánéletben is kivá­lóan használható minő­ségbiztosítási ismeretek alapjait. Hogy mitől ez a nagy bátorság? - Legna­gyobb személyes élmé­nyem egy készségfej­lesztő program zárónap­jához fűződik. Minden­kinek lehetősége volt visszacsatolni a kollégái irányába, hogyan látja rása, amit valahogy meg kell fejteni. Ehhez bi­zony meg kell ismerni a korábban tiltott tudo­mány, a marketing isme­reteit. őt, milyen hasznos ta­nács megfogadására biz­tatja. Rendkívül örültem a kapott őszinte vissza­csatolásnak. ígértem, megfogadom barátaim és a még nem barátaim tanácsait is, így ott foly­tatom írásban, ahol az előadásokon az idő rö­vidsége miatt be kellett fejeztem. Mi a minőség? A minőség fogalom a modem ipari civilizáció gyermeke. Gyártott ter­mékre vagy valamilyen ismétlődő terméket (szolgáltatást) kibocsátó szervezetre használjuk. Bevezetésül a minőség fogalom kétféle megkö­zelítését szeretném az olvasók számára tisz­tázni. Mást értünk az el­érhető minőség alatt a piac által és mást a jog­szabályok által szabályo­zott területen. A piacon egyértelmű, könnyen megjegyezhető a foga­lom: Minőség = A vevő elvárása, igénye. A piacon a fizetőképes vevő, a fogyasztó az úr. ő diktálhatja az elvárá­sait, a minőségi és a mennyiségi igényeit. Tel­jesen természetes szá­munkra, hogy vevőként tudjuk a dolgunkat, de ha tőlünk rendel a vevő és mi szolgáltatunk, akkor már esetenként szerepté­vesztésbe esünk. Pedig tudjuk, hogy nem hasz­nos, mégis „nagy úr” a megszokás. A korábbi hiánygazdálkodásból át­öröklődött „A szolgál­tató, az eladó a meghatá­rozó” látásmódot nehéz „levetkőzni”. Most any­­nyiban kell teljesíteni a vevő elvárásait ameny­­nyiben azt Ő elvárja. Es itt van a legnehezebb fel­adat, a vevő látens — nem látható, nem könnyen ér­zékelhető — igénye, elvá-A jog által szabályozott (élet, a környezet-, és va­gyonbiztonság) területén a minőségügy stabilitását (hasonlóan a háromlábú székhez) az alábbi fő pil­lérek alkotják: 1. / Törvények és ren­deletek előírásai, hatósá­gok elvárásai 2. / Nemzeti szabvá­nyok, nemzetközi ajánlá­sok 3. / Saját belső dolgo­zói (vevői) igényesség. A minőségbiztosítás legfőbb hatósági őre minden jogilag leszabá­lyozott területen a „létre­hozott” ellenőrző, fel­ügyelő hatóság, így csak az 1997. év végén elfo­gadott, kihirdetett fo­gyasztóvédelmi törvény­ből kell felkészülnie az igényes vevőknek. A szabványok, nemzetközi ajánlások bölcs emberek tapasztalatain alapulnak, érdemes megismerni és hasznosítani munkánk során. Persze vannak ha­tósági előírásokkal köte­lezően érvényes szabvá­nyok, amitől esélyünk sincs eltérni. A legfőbb pillér azonban a jog által szabályozott területen is az alkalmazottak igé­nyessége. ök azok, akik munkaidőben gyártanak, szolgáltatnak megrende­léseket teljesítenek és a teljes 24 órában vevők, szolgáltatásokat meg­rendelők is egyben. En­gedjük meg számukra, hogy saját belső dolgozói igényességük alapján tel­jesítsék a rájuk bízott feladatokat. Bármelyik pillér rövidítése labilissá teszi a minőségbiztosí­tási rendszert, így az nem stabilan fog állni, hanem felülről megtámasztott­­ként fog imbolyogni. Téziseim nem dog­mák, várjuk az észrevéte­leket és a kiegészítése­ket. Az újság egy nagyon fontos információhor­dozó eszköz, a minőség­­biztosítást alkalmazók­nak a tájékozatlanság felszámolását kell célul tűzniük amennyiben azt olvasóink is igénylik... Sipos László Kö nyvaj ánló Sipos László rovata Nyugdíjbiztosítások „A legvédettebb fogyasztó a tájékozott fogyasztó” - ez a hitvallás készteti több éve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­séget (FVF) az információs füzeteik ki­adására. Az 1998. március l-jén életbe­lépett 1997. évi CLV. törvény - a fo­gyasztóvédelemről - aktualitása alapján a „Pénzügyi Szolgáltatások” című soro­zat legújabb kiadványára hívnám fel ol­vasóink figyelmét. Az FVF 1998. elején jelentette meg a „Nyugdíjbiztosítások” című tájékoztató füzetét. „1998. január 1-től megváltozott az eddig egységes társadalombiztosítási nyugdíjrendszer. A hagyományos, fel­­osztó-kivonó rendszerűnek hívott nyugdíjbiztosítás korszerűsödött és be­lépett mellé az úgynevezett tőkefedezeti rendszerű magánnyugdíjpénztári rend­szer. Ez utóbbi aszerint fizet majd nyugdíjat, hogy ki mennyi pénzt hal­mozott fel valamilyen magánnyugdíj­pénztárban az elkülönített számláján. A választásra ugyan közel két év áll ren­delkezésre, de az egyéni számlákon csak a döntés után kezd gyűlni a nyug­díjjárulék. Ez a kiadvány bemutatja mindkét nyugdíjrendszert és példákkal ad segítséget a választáshoz” - olvas­ható dr. Gyarmati András, a Fogyasztó­­védelmi Főfelügyelőség főigazgatójá­nak előszavában. A szakemberek szerint a 40-45 év alatti korosztályt érinti a nyugdíjreform, a magán- és a nyugdíjpénztári rendszer bevezetése. Nekik kíván segítséget nyújtani az ajánlott kiadvány, melynek szerzői: Gilyén Ágnes, Kondorosi No­émi és Németh Géza. Átfogó képet ad­nak a hazai nyugdíjbiztosítás négy alappilléréről, a korszerű tb-nyugdíjbiz­­tosításról, az önkéntes, a magán- és az üzleti nyugdíjbiztosításról. Az FVF ki­adványában az egyes biztosítási módo­zatok bemutatásán túl az ezekkel kap­csolatos adózási tanácsokat is elolvas­hatjuk. A könnyebb megértést az egyes fejezetek végén található szómagyará­zatok segítik. A végére egy kérdés maradt: - Hová fordulhatunk fogyasztói panaszunkkal? A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ügyfélszolgálatán működő információs és panaszyonal telefonszáma: (1) 303- 9075. Az ajánlott kiadványhoz az FVF panaszirodájában és valamennyi me­gyei felügyelőségen térítésmentesen hozzájuthatnak az érdeklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents