Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-02-01 / 2. szám
I 1998. február Atomerőmű 5. oldal Tíz éves a magyar akkreditálás Paks városa első alkalommal ünnepli majd jeles szülöttjét Farkas Pál Jámbor Pál mellszobrán dolgozik Március 15-én ünnepeljük az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból a város szobrot állít jeles szülöttjének. Jámbor Pálnak. Jámbor Pál (Hiador) 1821. január 16-án született Pakson. Apja Jámbor János, a neves csizmadia céh mestere, a városi képviselőtestület tagja. Anyja Muzsonics Erzsébet, aki Szekszárdról került Paks mezővárosába. Jámbor Pál alsóbb iskoláit Pakson végezte, majd Kalocsára került gimnáziumba és 1840- ben Klobusiczky kalocsai érsek felvette a szemináriumba, 1844- ben pappá szentelik. Első szentmiséjét Pakson mutatta be, majd Óbecsére került káplánnak, onnan Jankovácra plébánosnak. 1840 és 1848 között a fővárosi lapok már rendszeresen közük verseit. A kalocsai szemináriumban megalakítják a .Magyar iskolát”, melynek titkára lett. Ezekben az években gyakran látogat Pestre, az újságok szerkesztőségébe és a verseiért kapott honoráriumot a népes baráti társaságával közösen költi el. Ünnepelt tagja a „márciusi ifjak” csapatának. Versei alapján ő az almanach líra képviselője, Petőfi Sándor pedig a forradalmi líra „Lángtollú bajnoka”. A két tábor hevesen támadja egymást, de Jámbor soha nem támadja Petőfit, mindig barátjának tekinti, még Arany Jánoshoz is együtt zarándokoltak. Tollúkkal szolgálták az 1848/49-es forradalmat, cselekvő részesei szabadságharcunknak, hiszen Jámbor is tiszti beosztásban szolgál. A szabadságharc leverése után Jámbor emigrál, 1859 őszéig Párizsban él. Petőfi verseit elsőként fordítja le franciára. Száműzetéséből 1859 őszén tér haza, „büntetésként” Kishegyesre kerül segédlelkésznek. Az 1861. évi választásokon elindul és mint a kulai kerület képviselője három cikluson keresztül országgyűlési képviselő 1871-ig. Az 1861-es országgyűlésen jelen van Madách Imre, aki kéri Jámbort, beszéljen Arany Jánossal, hogy olvassa el „Az ember tragédiáját”. Jámbor beszél Arannyal, majd néhány hónap eltelte után - Madách újabb kérésére - ismét kéri Aranyt, olvassa el a tragédiát. (A többi már ismert.) Szabadka városa 1861 őszén kinevezi főgimnáziumának igazgatójává és kis megszakítással 1882-ig - nyugdíjba vonulásáig - tölti be ezt a tisztséget. Életében 27 könyve jelent meg, melynek összkiadását tervbe vették, de az 1897. április 14-én bekövetkezett halála felborította ezt a tervet. Szülővárosa nagyon elfelejtette Jámbor Pált, igaz, ebbe „besegített” Gyulai Pál, kinek negatív vélekedését sok évtizeden keresztül átvette irodalomtörténet-írásunk. Nem kellett volna szentírásnak tekinteni Gyulai vélekedést, mert ő is tévedett. Erről Kosztolányi Dezső így vélekedik: „Gyulait a bírálás benső szüksége vitte a kormánypárt padjaira, s állította oly gyakran a nemzettel szembe; a nagy kritikus, ki oly sok írót tett népszerűtlenné...” (Jámbor viszont nem a kormánypárt soraiban ült!) Az 1988. október 6-án alakult Jámbor Pál Társaság próbálja megismertetni és újból elismertté tenni Jámbor Pált. Ezért javasolta a társaság egy szobor felállítását, melyet örömmel fogadott a város önkormányzata és anyagilag támogatta az atomerőmű is. Ennek a szobornak az avatására kerül sor március 15-én - alkotója Farkas Pál szobrászművész - az Erzsébet Szálló előtt, a városi ünnepség keretében. A társaság március 14-én délután emlékülést tart a városházán, ahol rövid előadások hangzanak el Jámbor Pál munkásságával kapcsolatban. A társaság tagjai nevében arra kérem munkatársaimat és polgártársainkat, jelenlétükkel tiszteljék meg az emlékülést és a Szt. István-téri ünnepséget. Beregnyei Miklós Magyarországon az akkreditálási tevékenység tízéves múltra tekint viszsza: - a 78/1988-as Minisztertanácsi rendelet a Magyar Szabványügyi Hivatalt (MSZH) bízta meg a nemzeti akkreditálási és tanúsítási rendszer kidolgozásával és működtetésével. A vizsgálólaboratóriumok akkreditálását 1988 és 1990 között az ISO/IEC útmutató alapján végezték, majd 1990-től az EN 45 000-es szabványsorozat nemzeti szabványként való bevezetése óta, az akkreditálások e szabványsorozat alapján történnek. „Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy egy szervezet felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálatok, tanúsítás, ellenőrzés) elvégzésére. Az akkreditálás célja az egységes európai elvekre épülő akkreditálási rendszerekben elismerést nyert szervezetek iránti bizalom növelése, a vizsgálati, tanúsítási és ellenőrzési tevékenység megbízhatóságának emelése, a vizsgálati eredmények és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának elősegítése, megteremtve ezáltal az ismételt vizsgálatok kiküszöbölését és a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását” - írja legújabb kiadványuk előszavában dr. Tolnay Lajos NAT elnök. A Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) Akkreditálási Irodája (1091 Bp. Üllői út. 25.) kiadásában az elmúlt év végén jelent meg a NAR 11 kódszámmal jelzett akkreditált szervezetek nemzeti jegyzéke. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 73. cikkelye és a NAT létrehozását előirányzó 1995. évi XXIX. törvény biztosította az 1995. szeptember 28-i NAT megalakulás és a Szakmai Akkreditális Bizottságok 1996. január 25- i létrehozásának jogi hátterét. A NAT köztestület, melynek munkájába a laborvezetők közvetlenül is bekapcsolódhatnak és a Magyar Mérnöki Kamara képviselőjét is beválasztották az 54 tagú Akkreditálási Tanácsba. Az „Akkreditált Szervezetek Nemzeti Jegyzéke” immár hatodik alkalommal kerül kiadásra. Az MSZH által négy alkalommal kiadott jegyzéket most a NAT aktualizált tartalommal, új köntösben jelentette meg. A jegyzék az 1997. október 15-én érvényes akkreditálási okirattal rendelkező szervezetek adatait tartalmazza magyar és angol nyelven. Az ezen időpont után akkreditált szervezetekről a Magyar Minőség Társaság Tájékoztatója ad folyamatos tájékoztatást. Kinek is készült ez a kiadvány? Mindazoknak, akik a Nemzeti Akkreditálási Rendszerben akkreditált laboratóriumok, tanúsító és ellenőrző szervezetek szolgáltatásait igénybe kívánják venni. A kiadvány egy-egy • oldalon tájékoztatást ad vizsgáló laboratóriumonként, tanúsító szervezetenként a szervezet elérhetőségi adatairól, az akkreditálási okirat számáról és érvényességéről, valamint a vizsgálati. tanúsítási területről. A tanúsító szervezetek közül a személyzettanúsítással foglalkozó Magyar Hegesztéstechnikai Egyesülésre szeretném irányítani a figyelmet. A hegesztők tanúsítását az MSZ EN 287 szabvány szerint végzik. Hegesztőminősítési eljárásrendjüket a NAT személyzettanúsítással foglalkozó SZAB-ja is elfogadta. Tájékoztatom az érdeklődőket, hogy a Paksi Atomerőmű Műszaki Könyvtár Szabványtára rendelkezik a NAT Akkreditálási egységcsomaggal. Ezzel nem azt akarom jelezni, hogy akkreditálási eljárásra kell a laboroknak és a tanúsítással foglalkozóknak jelentkezni, hanem inkább azt, hogy van még bőven mit tanulnunk a tíz éve működő magyar akkreditációs tevékenység során felhalmozott tapasztalatokból. Sipos László Biorezonancia terápia Az allergia kezelése új természetgyógyászati módszerrel A modem idők népbetegségévé lépett elő napjainkban az allergia. A föld lakosságának 15-20%-a allergiás. Magyarországon minden harmadik-negyedik 25 év alatti lakos. Ennek okai elsősorban az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az élet számtalan területén felhasznált és hatalmas környezeti szennyeződéseket okozó kémiai anyagok. Az allergia a szervezet túlérzékenységi reakciója, vagy másképpen fogalmazva az immunrendszer „téves riadója” testidegen anyagokra. Allergiát elsősorban fehérjeszerű anyagok, pl. virágporok, fűpollenek, gyomok virágai okoznak, de itt említendő a liszt és tejfehérje is. A növényi eredetű allergének az okai a közismert és sajnos egyre inkább terjedő szénanáthának, illetve az allergiás asztmának is. A megelőzésen túlmenően a hagyományos orvoslás a tünetek enyhítésére képes, elsősorban gyógyszerek segítségével. A gyógyszeres kezelésen kívül néha sikeres lehet a túlérzékenység csökkentésében az immunterápia, ismertebb nevén deszenzibilizálás, amikor is az allergén tisztított kivonatát adják a betegnek növekvő mennyiségben a hozzászoktatás elősegítésére. Ez a módszer igen hosszadalmas és költséges, ugyanakkor az eredmény meglehetősen bizonytalan. A szenvedők eddig tehát csak a tüneteik enyhülésére számíthattak, de ma már Magyarországon is létezik egy olyan új terápiás módszer, melynek alkalmazásával a betegek panaszmentessé tehetők, az allergia többnyire kioltható. Ez a módszer az un. biorezonancia terápia, mely igen elterjedt Nyugat-Európában, főleg Németországban, Ausztriában, Svájcban, ahol a betegbiztosítók is térítik a kezelést. A biofizikai kutatások eredményeképpen, mely tudományág az űrkutatás kapcsán robbanásszerűen fejlődött, kerültek kifejlesztésre olyan biorezonanciás készülékek, amelyek képesek optimalizálni a sejtek tevékenységét, így a kórosan működő immunrendszerét is. Lényege, hogy alkalmazásával az orvos, a szervezetünkben zajló kémiai mechanizmusokat irányító biofizikai folyamatokba avatkozik be egy speciális készülék segítségével. A kezelés során a páciens szervezetéből speciális elektródákon kivezetett belső elektromágneses rezgéseket tudjuk kijavítani, harmonizálni, illetve a nagyon kórosokat kioltani. A bioszignálmodulátor készülékek képesek a fiziológiás és patológiás jelek szétválasztására, melyet követően a normál és kijavított elektromágneses jelek felerősítve jutnak vissza a beteg sejtjeihez. Az optimális bioelektromos információk visszajuttatása, potentiálása, erősíti a szervezet önszabályozó mechanizmusait, illetve eliminálja a betegséget előidéző jeleket. A helyrehozott elektromágneses környezet a DNS-en keresztül biztosítja, hogy a kórosan működő sejtekben a biokémiai folyamatok újból helyreálljanak, s ezáltal a sejtjeink ismét megtanulják a helyes anyagcserét és funkciót. A biorezonanciás készülékekben számítógép irányítja és automatizálja ezt a terápiás beavatkozást. Egy-egy kezelés 10-20 percet vesz igénybe, átlagosan 4-5 kezelés szükséges hetenkénti gyakorisággal, a terápiás eredmény eléréséhez. Mivel a készülék mindig az adott betegből jövő bioelektromos rezgésekkel dolgozik, a kezelés teljesen individuális, ugyanakkor káros mellékhatása sincs. Kellő számú jelentkező esetén Pakson is részt lehet venni ilyen kezelésen. A jelentkezéseket dr. Kóczán István a 312-38-97-es telefonon váija. Biztosítások az atomerőműben Avagy mi a teendő baleset, betegség esetén? Tavaly május elsejéig volt biztosítási szerződése a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságnak a Providencia biztosítóval. Ez a szerződés különféle balesetekre, betegségekre, kórházi ápolásra illetve halálesetre terjedt ki. Fejkvótás térítés ellenében bizonyos segélyezést és munkavállalói támogatást adott a biztosítottak részére. A befizetést a PA Rt. végezte, kb. 3.000 forint volt fejenként a díj mértéke. A biztosítás összköltsége így elérte a 14—15 millió forintot. Ebből szerencsére kevés térült vissza, mert a munkavállalókat viszonylag kevés komoly baj érte. A cégnek viszont jelentős kiadást jelentett. Gallyas Vilmost, a Humánpolitikai Főosztály vezetőjét kérdeztük arról, milyen változás történt ebben a témában. — Valóban át kellett gondolnunk az egész biztosítást és az új számviteli és vállalati rendben lehetőség nyílott arra, hogy áttérjünk egy másfajta segélyezési rendszerre. Ezt a PA Rt. már saját anyagi forrásaiból finanszírozza. Ennek nagy előnye, hogy nincs benne az a kockázati hányad, amit a biztosító automatikusan beleépít a díjba. Ez jelen esetben 6-7 millió forintos többletköltséget eredményezett a cégnek. Ebben az új felállásban átvettük a biztosító adatállományát, minősítési rendszerét. Mindezt véleményeztettük, megtárgyaltuk az Atommed Kft. orvosaival. A segély megállapításához ők minősítik a különböző esetek súlyosságát. — Milyen esetekben fordulhatnak a céghez a munkavállalók? — Több kategória létezik. Baleseti és természetes halál esetén temetési segély, 100 százalékos rokkantság, illetve ennek az arányos fokozatai esetén, kórházi kezelés esetén az ott eltöltött napok után, csonttörés esetén, valamint műtéti térítések esetén lehet a céghez segélyért folyamodni. Utóbbi kategóriánál négy nagy csoportba sorolják a szakemberek a lehetőségeket, így beszélnek kis, közepes, nagy, illetve kiemelt műtétekről. Ahogy már említettem, erre a rendszerre tavaly május elsejei dátummal álltunk át, azóta 101 esetben fordultak a céghez kérelemmel, ez 4.200.00 forint kifizetést jelentett a munkavállalók részére. Kórházi tartózkodásra 86 fő, kis műtétre 17 fő, közepes műtétre 28 fő, nagy műtétre 9 fő, kiemelt műtétre 5 fő, csonttörés miatt pedig 12 fő részesült segélyben. — Ebben az új rendszerben nagyobb összeget tudnak adni a rászorulóknak ? — Igen, természetesen. Lehet, hogy a munkavállalók észre sem vették, hogy ebben a rendszerben változás volt, mert a formai megjelenése, minősítése ugyanaz, mint az eddigiekben. A térítési díj, amit kézhez kapnak az érintettek, az nettó értékben ugyanaz, mint korábban volt. Mivel ez a segély adóköteles, ezért bruttósítással az adófedezetet is megadtuk a térítési díjban. Úgy érzem, ezzel a lépéssel sokkal jobban tud gondoskodni a cég a rászoruló munkavállalóiról. — Ha valaki bármelyik kategóriában érintett, akkor mi a teendője? Hová forduljon? — A Szociálpolitikai osztályon kell kérni egy igénybejelentő formanyomtatványt, ezt értelemszerűen ki kell tölteni, csatolni kell hozzá a megfelelő kórházi vagy orvosi igazolást. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat minősíti, hogy mely segélyezési kategóriába esik a kérvényező, ezt követően kerülhet sor a kifizetésre. Az eddigiekben még nem fordult elő, hogy valaki fellebbezett volna a döntés ellen. Ami nagyon fontos, hogy két hónapon belül lehet élni az igénnyel. Nem kell tehát rohanni, de két hónap után már nem tudjuk elfogadni a kérvényeket. A vállalatnál működő szakszervezetek közül a PADOSZ és a MÉSZ is felbontotta korábbi szerződését a biztosító társaságokkal és saját anyagi forrásaiból oldja meg a szakszervezeti tagok segélyezését. A MÉSZ évi 2.000.000 forintot költ tagjai segélyezésére, a PADOSZ pedig évi 2,6 millió forintot. Ezek után elmondhatjuk, hogy a PA Rt. és mindkét érdekvédelmi szervezet nagyon komoly anyagi támogatással segélyezi a rászoruló munkavállalókat. (C. M.) Segíteni kell A baleset vagy a halál minden esetben nagy lelki megrázkódtatást, tragédiát jelent valamennyiünknek. A család élete, életszínvonala legtöbbször azonnal a létminimum szintjére süllyed. Az orvosi ellátás, a gyógyszerek és az azzal járói költségek súlyos teherként sújtják a hozzátartozókat. Sok esetben a közép- vagy főiskolás gyerekeknek abba kell hagyni a tanulást, mert a tandíjat nem tudják fizetni a szülők. Kényszerűségből az iskolából kimaradt fiatal munkanélkülivé válik. Maradandó sérüléskor - amikor már a táppénz folyósítása megszűnik - a leszázalékolás ügyintézés ideje alatt, amely több hónapig is eltarthat, nincs semmiféle jövedelme. Ismételten nehéz helyzetbe kerül a bajba jutott személy. Az elhalálozás még nagyobb tragédia. A megözvegyültnek vagy a családnak kell előteremteni a több tízezer forintot, hogy tisztességgel eleget tudjanak tenni a gyászszertartási kötelezettségüknek. Ma már a legszerényebb temetés is 60-80 ezer forintba kerül. Városban akár 100 ezer forint feletti összeg is lehet. Ki segít a bajbajutott embereken, ha anyagi okok miatt nem tudják fizetni a gyógyulását elősegítő kezelést, a műtét költségeit? Ha nem tudják eltemettetni a szülőt, testvért, rokont? A társadalom miért hagyja magára a bajbajutott állampolgárát? Miért nem biztosítja, hogy emberhez méltó életet éljen, akkor is ha már nem tud dolgozni? Nem lehet arra számítani, hogy majd a rokonok, ismerősök előteremtik a szükséges összeget. A segítők száma is egyre fogy, mert nekik sincs, amit kölcsön tudnának adni. A munkahely, ha van, a polgármesteri hivatal anyagi lehetőségei is végesek. A megoldásra már nem lehet sokáig várni, cselekedni kell(ene). MJ.