Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-02-01 / 2. szám

I 1998. február Atomerőmű 5. oldal Tíz éves a magyar akkreditálás Paks városa első alkalommal ünnepli majd jeles szülöttjét Farkas Pál Jámbor Pál mellszobrán dolgozik Március 15-én ünnepeljük az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból a város szobrot állít jeles szülöttjének. Jámbor Pálnak. Jámbor Pál (Hiador) 1821. ja­nuár 16-án született Pakson. Apja Jámbor János, a neves csizmadia céh mestere, a városi képviselőtestület tagja. Anyja Muzsonics Erzsébet, aki Szek­­szárdról került Paks mezőváro­sába. Jámbor Pál alsóbb iskoláit Pakson végezte, majd Kalocsára került gimnáziumba és 1840- ben Klobusiczky kalocsai érsek felvette a szemináriumba, 1844- ben pappá szentelik. Első szentmiséjét Pakson mutatta be, majd Óbecsére került káplán­nak, onnan Jankovácra plébá­nosnak. 1840 és 1848 között a fővá­rosi lapok már rendszeresen köz­ük verseit. A kalocsai szeminá­riumban megalakítják a .Ma­gyar iskolát”, melynek titkára lett. Ezekben az években gyak­ran látogat Pestre, az újságok szerkesztőségébe és a verseiért kapott honoráriumot a népes ba­ráti társaságával közösen költi el. Ünnepelt tagja a „márciusi if­jak” csapatának. Versei alapján ő az almanach líra képviselője, Petőfi Sándor pedig a forradalmi líra „Lángtollú bajnoka”. A két tábor hevesen támadja egymást, de Jámbor soha nem támadja Pe­tőfit, mindig barátjának tekinti, még Arany Jánoshoz is együtt zarándokoltak. Tollúkkal szolgálták az 1848/49-es forradalmat, cse­lekvő részesei szabadsághar­cunknak, hiszen Jámbor is tiszti beosztásban szolgál. A szabadságharc leverése után Jámbor emigrál, 1859 őszéig Párizsban él. Petőfi ver­seit elsőként fordítja le franci­ára. Száműzetéséből 1859 őszén tér haza, „büntetésként” Kishegyesre kerül segédlel­késznek. Az 1861. évi választá­sokon elindul és mint a kulai kerület képviselője három cik­luson keresztül országgyűlési képviselő 1871-ig. Az 1861-es országgyűlésen jelen van Madách Imre, aki kéri Jámbort, beszéljen Arany Já­nossal, hogy olvassa el „Az ember tragédiáját”. Jámbor be­szél Arannyal, majd néhány hónap eltelte után - Madách újabb kérésére - ismét kéri Aranyt, olvassa el a tragédiát. (A többi már ismert.) Szabadka városa 1861 őszén kinevezi főgimnáziumának igazgatójává és kis megszakí­tással 1882-ig - nyugdíjba vo­nulásáig - tölti be ezt a tisztsé­get. Életében 27 könyve jelent meg, melynek összkiadását tervbe vették, de az 1897. ápri­lis 14-én bekövetkezett halála felborította ezt a tervet. Szülővárosa nagyon elfelej­tette Jámbor Pált, igaz, ebbe „besegített” Gyulai Pál, kinek negatív vélekedését sok évtize­den keresztül átvette irodalom­történet-írásunk. Nem kellett volna szentírásnak tekinteni Gyulai vélekedést, mert ő is tévedett. Erről Kosztolányi De­zső így vélekedik: „Gyulait a bírálás benső szüksége vitte a kormánypárt padjaira, s állította oly gyakran a nemzettel szembe; a nagy kri­tikus, ki oly sok írót tett népsze­rűtlenné...” (Jámbor viszont nem a kormánypárt soraiban ült!) Az 1988. október 6-án ala­kult Jámbor Pál Társaság pró­bálja megismertetni és újból el­ismertté tenni Jámbor Pált. Ezért javasolta a társaság egy szobor felállítását, melyet örömmel fogadott a város ön­­kormányzata és anyagilag tá­mogatta az atomerőmű is. En­nek a szobornak az avatására kerül sor március 15-én - alko­tója Farkas Pál szobrászművész - az Erzsébet Szálló előtt, a vá­rosi ünnepség keretében. A társaság március 14-én délután emlékülést tart a város­házán, ahol rövid előadások hangzanak el Jámbor Pál mun­kásságával kapcsolatban. A társaság tagjai nevében arra kérem munkatársaimat és polgártársainkat, jelenlétükkel tiszteljék meg az emlékülést és a Szt. István-téri ünnepséget. Beregnyei Miklós Magyarországon az akkreditálási te­vékenység tízéves múltra tekint visz­­sza: - a 78/1988-as Minisztertanácsi rendelet a Magyar Szabványügyi Hi­vatalt (MSZH) bízta meg a nemzeti akkreditálási és tanúsítási rendszer kidolgozásával és működtetésével. A vizsgálólaboratóriumok akkreditálá­sát 1988 és 1990 között az ISO/IEC útmutató alapján végezték, majd 1990-től az EN 45 000-es szabvány­­sorozat nemzeti szabványként való bevezetése óta, az akkreditálások e szabványsorozat alapján történnek. „Az akkreditálás annak hivatalos el­ismerése, hogy egy szervezet felké­szült bizonyos tevékenységek (vizsgá­latok, tanúsítás, ellenőrzés) elvégzé­sére. Az akkreditálás célja az egysé­ges európai elvekre épülő akkreditá­lási rendszerekben elismerést nyert szervezetek iránti bizalom növelése, a vizsgálati, tanúsítási és ellenőrzési te­vékenység megbízhatóságának eme­lése, a vizsgálati eredmények és tanú­sítványok kölcsönös elfogadásának elősegítése, megteremtve ezáltal az ismételt vizsgálatok kiküszöbölését és a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását” - írja legújabb kiadvá­nyuk előszavában dr. Tolnay Lajos NAT elnök. A Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) Akkreditálási Irodája (1091 Bp. Üllői út. 25.) kiadásában az elmúlt év végén jelent meg a NAR 11 kódszámmal jelzett akkreditált szer­vezetek nemzeti jegyzéke. A Magyar Köztársaság és az Euró­pai Közösségek közötti társulás létesí­téséről szóló Európai Megállapodás 73. cikkelye és a NAT létrehozását előirányzó 1995. évi XXIX. törvény biztosította az 1995. szeptember 28-i NAT megalakulás és a Szakmai Akk­­reditális Bizottságok 1996. január 25- i létrehozásának jogi hátterét. A NAT köztestület, melynek munkájába a la­borvezetők közvetlenül is bekapcso­lódhatnak és a Magyar Mérnöki Ka­mara képviselőjét is beválasztották az 54 tagú Akkreditálási Tanácsba. Az „Akkreditált Szervezetek Nem­zeti Jegyzéke” immár hatodik alka­lommal kerül kiadásra. Az MSZH ál­tal négy alkalommal kiadott jegyzéket most a NAT aktualizált tartalommal, új köntösben jelentette meg. A jegy­zék az 1997. október 15-én érvényes akkreditálási okirattal rendelkező szervezetek adatait tartalmazza ma­gyar és angol nyelven. Az ezen idő­pont után akkreditált szervezetekről a Magyar Minőség Társaság Tájékozta­tója ad folyamatos tájékoztatást. Kinek is készült ez a kiadvány? Mindazoknak, akik a Nemzeti Akkre­ditálási Rendszerben akkreditált labo­ratóriumok, tanúsító és ellenőrző szervezetek szolgáltatásait igénybe kívánják venni. A kiadvány egy-egy • oldalon tájékoztatást ad vizsgáló labo­ratóriumonként, tanúsító szervezeten­ként a szervezet elérhetőségi adatai­ról, az akkreditálási okirat számáról és érvényességéről, valamint a vizsgá­lati. tanúsítási területről. A tanúsító szervezetek közül a személyzettanúsítással foglalkozó Magyar Hegesztéstechnikai Egyesü­lésre szeretném irányítani a figyelmet. A hegesztők tanúsítását az MSZ EN 287 szabvány szerint végzik. Hegesz­tőminősítési eljárásrendjüket a NAT személyzettanúsítással foglalkozó SZAB-ja is elfogadta. Tájékoztatom az érdeklődőket, hogy a Paksi Atomerőmű Műszaki Könyvtár Szabványtára rendelkezik a NAT Akkreditálási egységcsomaggal. Ezzel nem azt akarom jelezni, hogy akkreditálási eljárásra kell a laborok­nak és a tanúsítással foglalkozóknak jelentkezni, hanem inkább azt, hogy van még bőven mit tanulnunk a tíz éve működő magyar akkreditációs te­vékenység során felhalmozott tapasz­talatokból. Sipos László Biorezonancia terápia Az allergia kezelése új természetgyógyászati módszerrel A modem idők népbetegségévé lé­pett elő napjainkban az allergia. A föld lakosságának 15-20%-a aller­giás. Magyarországon minden harmadik-negyedik 25 év alatti la­kos. Ennek okai elsősorban az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az élet számtalan területén felhasznált és hatalmas környezeti szennyeződéseket okozó kémiai anyagok. Az allergia a szervezet túlérzé­kenységi reakciója, vagy máskép­pen fogalmazva az immunrendszer „téves riadója” testidegen anya­gokra. Allergiát elsősorban fehér­jeszerű anyagok, pl. virágporok, fűpollenek, gyomok virágai okoz­nak, de itt említendő a liszt és tej­fehérje is. A növényi eredetű aller­­gének az okai a közismert és sajnos egyre inkább terjedő szénanáthá­nak, illetve az allergiás asztmának is. A megelőzésen túlmenően a ha­gyományos orvoslás a tünetek enyhítésére képes, elsősorban gyógyszerek segítségével. A gyógyszeres kezelésen kívül néha sikeres lehet a túlérzékenység csökkentésében az immunterápia, ismertebb nevén deszenzibilizálás, amikor is az allergén tisztított ki­vonatát adják a betegnek növekvő mennyiségben a hozzászoktatás elősegítésére. Ez a módszer igen hosszadalmas és költséges, ugyan­akkor az eredmény meglehetősen bizonytalan. A szenvedők eddig tehát csak a tüneteik enyhülésére számíthattak, de ma már Magyarországon is léte­zik egy olyan új terápiás módszer, melynek alkalmazásával a betegek panaszmentessé tehetők, az aller­gia többnyire kioltható. Ez a mód­szer az un. biorezonancia terápia, mely igen elterjedt Nyugat-Euró­­pában, főleg Németországban, Ausztriában, Svájcban, ahol a be­tegbiztosítók is térítik a kezelést. A biofizikai kutatások eredmé­nyeképpen, mely tudományág az űrkutatás kapcsán robbanásszerűen fejlődött, kerültek kifejlesztésre olyan biorezonanciás készülékek, amelyek képesek optimalizálni a sejtek tevékenységét, így a kórosan működő immunrendszerét is. Lé­nyege, hogy alkalmazásával az or­vos, a szervezetünkben zajló ké­miai mechanizmusokat irányító biofizikai folyamatokba avatkozik be egy speciális készülék segítsé­gével. A kezelés során a páciens szer­vezetéből speciális elektródákon kivezetett belső elektromágneses rezgéseket tudjuk kijavítani, har­monizálni, illetve a nagyon kóro­sokat kioltani. A bioszignálmodu­­látor készülékek képesek a fizioló­giás és patológiás jelek szétválasz­tására, melyet követően a normál és kijavított elektromágneses jelek felerősítve jutnak vissza a beteg sejtjeihez. Az optimális bioelekt­romos információk visszajuttatása, potentiálása, erősíti a szervezet ön­­szabályozó mechanizmusait, il­letve eliminálja a betegséget elői­déző jeleket. A helyrehozott elekt­romágneses környezet a DNS-en keresztül biztosítja, hogy a kórosan működő sejtekben a biokémiai fo­lyamatok újból helyreálljanak, s ezáltal a sejtjeink ismét megtanul­ják a helyes anyagcserét és funk­ciót. A biorezonanciás készülékekben számítógép irányítja és automati­zálja ezt a terápiás beavatkozást. Egy-egy kezelés 10-20 percet vesz igénybe, átlagosan 4-5 kezelés szükséges hetenkénti gyakoriság­gal, a terápiás eredmény elérésé­hez. Mivel a készülék mindig az adott betegből jövő bioelektromos rezgésekkel dolgozik, a kezelés tel­jesen individuális, ugyanakkor ká­ros mellékhatása sincs. Kellő számú jelentkező esetén Pakson is részt lehet venni ilyen kezelésen. A jelentkezéseket dr. Kóczán István a 312-38-97-es tele­fonon váija. Biztosítások az atomerőműben Avagy mi a teendő baleset, betegség esetén? Tavaly május elsejéig volt biztosítási szerződése a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságnak a Providencia biztosí­tóval. Ez a szerződés különféle balesetekre, betegsé­gekre, kórházi ápolásra illetve halálesetre terjedt ki. Fejkvótás térítés ellenében bizonyos segélyezést és mun­kavállalói támogatást adott a biztosítottak részére. A be­fizetést a PA Rt. végezte, kb. 3.000 forint volt fejenként a díj mértéke. A biztosítás összköltsége így elérte a 14—15 millió forintot. Ebből szerencsére kevés térült vissza, mert a munkavállalókat viszonylag kevés komoly baj érte. A cégnek viszont jelentős kiadást jelentett. Gallyas Vilmost, a Humánpo­litikai Főosztály vezetőjét kérdeztük arról, milyen válto­zás történt ebben a témában. — Valóban át kellett gon­dolnunk az egész biztosítást és az új számviteli és vállalati rendben lehetőség nyílott arra, hogy áttérjünk egy más­fajta segélyezési rendszerre. Ezt a PA Rt. már saját anyagi forrásaiból finanszírozza. En­nek nagy előnye, hogy nincs benne az a kockázati hányad, amit a biztosító automatiku­san beleépít a díjba. Ez jelen esetben 6-7 millió forintos többletköltséget eredménye­zett a cégnek. Ebben az új fel­állásban átvettük a biztosító adatállományát, minősítési rendszerét. Mindezt vélemé­nyeztettük, megtárgyaltuk az Atommed Kft. orvosaival. A segély megállapításához ők minősítik a különböző esetek súlyosságát. — Milyen esetekben fordul­hatnak a céghez a munkaválla­lók? — Több kategória létezik. Baleseti és természetes halál esetén temetési segély, 100 százalékos rokkantság, illetve ennek az arányos fokozatai ese­tén, kórházi kezelés esetén az ott eltöltött napok után, csonttö­rés esetén, valamint műtéti térí­tések esetén lehet a céghez se­gélyért folyamodni. Utóbbi ka­tegóriánál négy nagy csoportba sorolják a szakemberek a lehe­tőségeket, így beszélnek kis, közepes, nagy, illetve kiemelt műtétekről. Ahogy már említettem, erre a rendszerre tavaly május elsejei dátummal álltunk át, azóta 101 esetben fordultak a céghez ké­relemmel, ez 4.200.00 forint ki­fizetést jelentett a munkaválla­lók részére. Kórházi tartózko­dásra 86 fő, kis műtétre 17 fő, közepes műtétre 28 fő, nagy műtétre 9 fő, kiemelt műtétre 5 fő, csonttörés miatt pedig 12 fő részesült segélyben. — Ebben az új rendszerben nagyobb összeget tudnak adni a rászorulóknak ? — Igen, természetesen. Le­het, hogy a munkavállalók észre sem vették, hogy ebben a rendszerben változás volt, mert a formai megjelenése, minősí­tése ugyanaz, mint az eddigiek­ben. A térítési díj, amit kézhez kapnak az érintettek, az nettó értékben ugyanaz, mint koráb­ban volt. Mivel ez a segély adóköteles, ezért bruttósítással az adófedezetet is megadtuk a térítési díjban. Úgy érzem, ez­zel a lépéssel sokkal jobban tud gondoskodni a cég a rászoruló munkavállalóiról. — Ha valaki bármelyik ka­tegóriában érintett, akkor mi a teendője? Hová forduljon? — A Szociálpolitikai osztá­lyon kell kérni egy igénybeje­lentő formanyomtatványt, ezt értelemszerűen ki kell tölteni, csatolni kell hozzá a megfelelő kórházi vagy orvosi igazolást. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat minősíti, hogy mely segélyezési kategóriába esik a kérvényező, ezt követően ke­rülhet sor a kifizetésre. Az ed­digiekben még nem fordult elő, hogy valaki fellebbezett volna a döntés ellen. Ami nagyon fon­tos, hogy két hónapon belül le­het élni az igénnyel. Nem kell tehát rohanni, de két hónap után már nem tudjuk elfogadni a kérvényeket. A vállalatnál működő szak­­szervezetek közül a PADOSZ és a MÉSZ is felbontotta ko­rábbi szerződését a biztosító társaságokkal és saját anyagi forrásaiból oldja meg a szak­­szervezeti tagok segélyezését. A MÉSZ évi 2.000.000 forintot költ tagjai segélyezésére, a PADOSZ pedig évi 2,6 millió forintot. Ezek után elmondhatjuk, hogy a PA Rt. és mindkét ér­dekvédelmi szervezet nagyon komoly anyagi támogatással segélyezi a rászoruló munka­­vállalókat. (C. M.) Segíteni kell A baleset vagy a halál minden esetben nagy lelki megrázkódtatást, tragédiát jelent valamennyiünknek. A család élete, életszínvonala legtöbbször azonnal a létminimum szintjére süllyed. Az orvosi el­látás, a gyógyszerek és az azzal járói költségek súlyos teherként sújtják a hozzátartozókat. Sok esetben a közép- vagy főiskolás gye­rekeknek abba kell hagyni a tanulást, mert a tandíjat nem tudják fi­zetni a szülők. Kényszerűségből az iskolából kimaradt fiatal mun­kanélkülivé válik. Maradandó sérüléskor - amikor már a táppénz folyósítása megszűnik - a leszázalékolás ügyintézés ideje alatt, amely több hónapig is eltarthat, nincs semmiféle jövedelme. Ismé­telten nehéz helyzetbe kerül a bajba jutott személy. Az elhalálozás még nagyobb tragédia. A megözvegyültnek vagy a családnak kell előteremteni a több tízezer forintot, hogy tisztes­séggel eleget tudjanak tenni a gyászszertartási kötelezettségüknek. Ma már a legszerényebb temetés is 60-80 ezer forintba kerül. Vá­rosban akár 100 ezer forint feletti összeg is lehet. Ki segít a bajbajutott embereken, ha anyagi okok miatt nem tud­ják fizetni a gyógyulását elősegítő kezelést, a műtét költségeit? Ha nem tudják eltemettetni a szülőt, testvért, rokont? A társadalom miért hagyja magára a bajbajutott állampolgárát? Miért nem bizto­sítja, hogy emberhez méltó életet éljen, akkor is ha már nem tud dolgozni? Nem lehet arra számítani, hogy majd a rokonok, ismerő­sök előteremtik a szükséges összeget. A segítők száma is egyre fogy, mert nekik sincs, amit kölcsön tudnának adni. A munkahely, ha van, a polgármesteri hivatal anyagi lehetőségei is végesek. A megoldásra már nem lehet sokáig várni, cselekedni kell(ene). MJ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents