Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-11-01 / 11. szám
1997. november Atomerőmű 7. oldal őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. A természet csodálatos! völgyön bandukoltunk. Átkeltünk egy esőáztatta lapályon és áttörtük magunkat a szederindával benőtt bozótoson is, ami olyan volt, mint a mesében a Csipkerózsika kastélyát körülölelő tüskés rengeteg. Szomorúan tapasztaltuk, hogy a nevezetes Teleky présház és a vokányi vadászház nemcsak egyszerűen elhanyagolt, gazdátlan, hanem szándékosan rongált, tönkretett. Miért kell ennek így lenni? Vigasztalásul egy meseszép kikericsmező tárult elénk. Mindenhol virág pompázott, halványlila csokroktól volt teli a rét. Ámító, lenyűgöző élményt adott! Sok szépet láttunk még. Izzó galagonya ágak hajoltak felénk, és nem tudtunk ellenállni, hogy az ismert Weöres Sándor strófákat ne dúdolgassuk. A Csicsó-hegy és Luca-karéj turistaútját járva alaposan szemügyre vettük Szársomlyót, Siklós várát, Beremend cementsilóit és Pécs látképe is elénk bukkant. A hegyoldalról leereszkedve délután 4 órára értünk Máriagyűdre. Az ősi búcsújáróhelyen ért véget a mi vándorutunk is, a kegytemplom csöndjében röpke időre megpihentünk. Nem tettünk egyebet, csak kirándultunk a természetbe, mégis mennyimennyi szépet kaptunk, szemet gyönyörködtető látványt, felüdülést és sok jó barátot, kedves ismerőst. Lovászi Zoltánná Újra és újra rá kell döbbennünk a felismerésre, mindennapjainkat átszövő jelenségre, mi szerint a természet csodálatos. Csodálatos és hálás! Hálás, mert a nála tett kirándulásunkat kellemes élménnyel viszonozta. Mindez októberben, a Természetjáró Szakosztály Villányihegységbe szervezett gyalogtúráján történt. Túra vezetőnk, Jakab Albert alapos felkészültségről és nagy türelemről tett bizonyosságot. Még a buszon átadott mindenkinek egy tájékoztatói a Villányi-hegység földrajzáról, növény- és állatvilágáról, történeti érdekességeiről. Ezt remek dolognak tartottam, mert így nem csak túráztunk, de egyben művelődtünk is. A tervezett táv 22 km, a szintkülönbség 550 m volt. 8 órakor indultunk a villányi szabadtéri szoborparkból, ahol megtekintettük a művészeti alkotásokat és gyönyörködtünk a kövek, kőzetek eredeti szépségében. Verőfényes napsütésben haladtunk a szőlőskertek övezte úton. Hol egy-egy talpunk alá guruló dió, hol csábítóan mosolygó szőlőfürtök késztettek megállásra. HegyenViüamosenergia-ipari teketalálkozó Október 10-től 12-ig rendezték meg a VIII. Villamosenergiaipari teketalálkozót Debrecenben. A sorsoláskor kiderült, rekord nevezés érkezett: nyolc női csapat 18 fővel, huszonöt férfi csapat 84 fővel. Ennek a találkozónak jelentőséget adott az is, hogy eldőlt, csapatunk meg tudja-e tartani az eddig elért eredményeket. A férfi csapat 1994-95-96-ban megszerzett elsőségét, a női csapat második és az összetett verseny 1- 3. helyét. Női csapatunk esélyét csökkentette, hogy Herman Zoltánná, csapatunk egyik erőssége nem vehetett részt a versenyen, betegség miatt. Utólag kiderült, tartalék női játékosunk is megállta a helyét. A pénteki utazás, technikai értekezlet és az azt követő sorsolás után, szombaton reggel 8-kor megkezdődött a „maratoni” találkozó. Az impozáns tekecsamokban (hatpályás) csapatok versenyével kezdődött a játék. Szoros küzdelemben szép játékkal, remek teljesítménnyel férfi csapatunk megtartotta első helyét, a női csapat pedig a második helyezését. A csapatversenyben elért eredmények alapján, minden játékosunk bejutott a vasárnapi egyéni döntőkbe. A legizgalmasabb verseny a férfi egyéniben alakult ki. Kovács András csak 4 fával szomlt le a dobogó második fokára. A végelszámolásnál kiderült (olimpiai pontszámozás alapján), jól zártuk a Vili. teketalálkozót is. Női csapat 2. hely, férfi csapat 1. hely. Összetett versenyben 2. hely, férfi egyéniben 2. hely. A csapat tagjai: Hegedűs Magdolna, Gyarmathy Katalin, Ambrusné Bekfi Mária, Kovács András, Németh Sándor, Hercegfalvi József, ifj. Mautner Vilmos, Tóth József, Suplicz Sándor. Köszönet a PA Rt. Szociálpolitikai Osztály támogatásáért! Tisztelt Hölgyem, Uram! Kedves Sportbarátaink! Az Atomerőmű SE Kajak-Kenu Szakosztálya nevében köszönjük Önöknek, hogy az APEH által engedélyezett 1% SZJA-t a Kajak Kenu Szakosztály „2010 Sporttal a Jövőért Alapítvány” számlájára utalták át. A befolyt összegből a 25 legeredményesebb versenyzőnk számára jó minőségű sportruházatot vásároltunk. Önök hozzájárultak ahhoz, hogy szakosztályunk a jövőben is eredményesen képviselhesse Paks város és az atomerőmű színeit a hazai és nemzetközi versenyeken, valamint ahhoz, hogy a paksi gyerekeket a szabadidő kulturált eltöltésére és egészséges életmódra neveljük. Előre is köszönve jövőbeni támogatásukat, a szakosztály nevében: Hajba Antal vezetőedző Tenisz Október 11-12-e között rendezték meg az első, október 23-a tiszteletére kiírt tenisz versenyt a PA Rt. dolgozói és hozzátartozóik részére. A 22 résztvevőt kiváló pályák, és nagyszerű időjárás fogadta, ez utóbbi sajnos nem volt elég kitartó, mivel a döntőket szemerkélő esőben kellett lejátszani. A PA Rt. kulturális- és tömegsport bizottsága által felajánlott szép kupákat és érméket a következők vehették át: Női egyéniben 1. Skachz Alexandra, 2. Pálfi Katalin, 3. Zöld Ferencné. Férfi egyéni: 1. Barta Attila, 2. Tárnok László, 3. Zöld Ferenc és Apembe William. Vegyes páros: 1. Skach Alexandra, Skach Lóránt, 2. Pálfi Katalin, Tárnok László, 3. Zöld Ferencné, Zöld Ferenc. Férfi páros: 1. Barta Attila, Zöld Ferenc, 2. Apembe William, Klopcsik Ferenc, 3. Pataki János, Jantner József és Szász Tibor, Fauszt Gábor. T.L.Z. Kinek tetszik?... Összeállította: Majoros János A fénykép felvételen látottak magukért beszélnek. Az Erőmű parkolójában 18 személygépkocsi szabálytalanul parkolt. Azt szokták mondani, hogy kénytelen a kocsi tulajdonos ezt tenni, ha nincs üres hely. Valószínű, hogy mindenkivel előfordult már. Jelen esetben ilyen kifogás fel sem merülhet, mivel 65 üres parkolóhely volt. Akkor miért? A szabálytalankodó ha őszintén akarna erre válaszolni, akkor csak azt tudná mondani, hogy azért a pár méterért, mert annyival közelebb az F 1 vagy F 2-es porta. Boszszankodás akkor van, ha a kanyarban parkolt gépkocsit valaki véletlenül „meghúzza”. A szabályosan parkoló gépjárművezető meg akkor bosszankodik, ha az „útban” lévő kocsi mellett kell elmenni, óvatosan, hogy a saját és a másik járműben ne okozzon kárt. Ha a jelen sorok elolvasása után csak 1-2 gépkocsivezető veszi a fáradságot és a pár méterrel arrébb lévő üres parkoló helyre beáll, akkor máris megérte szóvá tenni. A felvétel: 1997. október 16- án csütörtökön de. 10 órakor készült. Az első felvétel az egészségügyi épület I. emeletén készült, a másik az oktató épület földszintjén. Összesen a két hirdető táblán közel 100 db magánhirdetés volt. Igaz, volt két közérdekű plakát is. Ki a „győztes” hirdető? Az, aki utoljára rajzszögezi ki a fecnijét, mert azzal eltakarja a mások papírjait. így csupán a kifüggesztett cetlik 20-30%-a olvasható. Időközben az eladásra felajánlott kerékpár, hifi-torony, ablak, ajtó, kanári madár, törzskönyvezett kutyák, macskák, madarak, virágok, facsemeték és még sorolhatnám két oldalon keresztül, már gazdára találtak, és papiros továbbra is ott éktelenkedik a hirdetőtáblán valamennyiünk „örömére”. Meggyőződésem szerint több, szépérzékkel megáldott társam bosszankodására. Több éve már annak, hogy az F 2-es portaépület mellett azért állítottak fel egy hirdetőtáblát, hogy a magánhirdetéseket ott függesszék ki. Szerencsére páran igénybe veszik ezt a lehetőséget. Ott mindig van szabad hely. Félő, hogy a „csúcs” ezután fog bekövetkezni. Az eladásra szánt disznók hirdetésének tömkelegé fog felkerülni a táblákra. Amikor véletlenül a földre kerül 1-2 hirdetmény, figyelmesen felveszi az arra járó és rögzíti, hogy ismerve vagy ismeretlenül a kolléga sikeresen el tudja sózni, amitől valamilyen okból meg akar válni. Erről ennyit. Nem valószínű, hogy az lenne a megoldás, hogy szereljük le a falról a hirdető táblákat. Inkább az, hogy közérdekű hirdetmények lennének rajtuk. Beköszöntött az ősz ... Tövekkel ezelőtt munkahelyi régi ismerősöm kedves £2j meghívására, kellemes napokat töltöttem a Bakony csodálatos szép hegyei között. Nappal elviselhető meleg, kissé hűvös éjszakák, augusztusi hulló csillagok. A természet szépsége csodálatos élményt nyújtott számomra. Azóta már többször jártam a Bakonyban. A Cseszneki vár környékét, Zirc és Pannonhalma tájait bebarangoltam. Fiatal koromban a tavaszt szerettem a legjobban, abból is a május hónapot. Az évek múlásával az ősz lett a kedvenc évszakom. Az indián nyár, a vénasszonyok nyara. A fák, a bokrok levelei minden színben pompáznak. Az uralkodó szín, a sárga, a piros és a barna. A szélfújta levelek, változó légáramlás hatására mindig más-más szólamban zizegnek. Maga a természet a karmester, a szél és levegő a hangszer. Sokan azt mondják, az ősz az elmúlást jelenti. A diákok sem szeretik, mert a tanév kezdetével vége a nyaralásnak, a pihenésnek. Az ősz beköszöntével kezdetét veszik a betakarítási munkálatok. A kukorica, a napraforgó szedése, a szőlő szüretelése. A jó termés biztosítja a megélhetést sok ember számára. Lehet-e a természetben gyönyörködni? Lehet-e a természet csendjét hallgatni? Igen, lehet! Órákon át ülni a fák alatt. Nézni a színes fákat, bokrokat. A felkelő napot, amint a napsugarak fokozatosan áthatolnak a fák levelein, felszárítva az éjszakai harmatot. Hallgatni a madarak énekét. De az olykor-olykor a közelben lévő úton elhaladó autók hangja tudomásunkra hozza, hogy a technikát már nem lehet teljesen kizárni az életünkből. A napnyugta éppen olyan csodálatos látvány, mint a napkelte. A látóhatárt még el sem éri a Nap vörösen izzó korongja, a hegyes-erdős vidéken beköszönt az est. A madarak éneke egyre halkabb lesz. A tücskök ciripelése uralja a csendes éjszakát. A Hold bevilágítja a tájat, hogy az emberi szem tovább gyönyörködhessen a természet szépségében. A fénylő csillagok ragyognak az égen. Lehet hallgatni nagyokat, az emberi beszéd csak zavarná a természet csendjét. Olykor tűz mellett ülve nyársra húzott szalonnával, a megolvad zsírt csepegtetni a kenyérre, fokozva a kellemes hangulatot késő éjszakáig, múlatni az időt. A friss, tiszta levegő hatására, kellemes álmosság kerít hatalmába. Észrevétlenül repülnek az órák, a napok. Nem hiányzik a tv, a villany fénye, az összkomfort. A csend, a nomád élet kárpótol mindenért. rkéletes kikapcsolódást biztosít mindenki számára, ha pihenésre, kikapcsolódásra ezt választja. így is lehet erőt gyűjteni, hogy a rohanó, embert nem kímélő mindennapi munkában helyt tudjunk állni. Az orvosságok, főleg a nyugtatok, csak rövid időre segítenek, hosszú távon már nem. Sok esetben mi magunk lehetünk a saját bajunk, problémáink megoldói. Minden emberben ott lakozik a természet szeretete. Hiszen az életünk a víz, a levegő és a FÖLD. MJ.
