Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-02-01 / 2. szám
8. oldal Atomerőmű 1997. február Letűnt idők farsangjai „Az élet ünnepnapok nélkül: hosszú út vendégfogadók nélkül” (Demokrétosz) A telet búcsúztató és a tavaszt váró ünnepségsorozat számos európai nép szokásaiban fontos eseményként jelenik meg. A farsangi ünnepek január 6-án vízkeresztkor kezdődnek és hamvazó szerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartanak. Honnan ered a farsang szó? Egyes kutatók szerint a német faseln - fecsegni, pajkoskodni szóból ered, mások viszont a Fastnacht - vagyis a farsang éjszakája szóra esküsznek. Van-e a vigasságnak szülőhazája? Az emberek már a középkorban lakomákkal, tánccal, jelmezes, álarcos felvonulásokkal és bohózatokkal kárpótolták magukat az elkövetkező bojtos napokért. A római Saturnalia ünnepektől származó, hetekig tartó vigasság igazi hazája Olaszország, különösképpen Velence. A farsang olasz elnevezése Karnevál, vagyis a Came-vale szó, melynek jelentése: hús, Isten veled! Hogyan ünnepeltek hajdan Európa-szerte? A velencei karneválok már István napkor, december 26-án elkezdődtek, álarcos, alakoskodó felvonulásokat, bálokat tartottak, állatviadalokat, lóversenyeket rendeztek. A lovagok, szívük hölgyének szerenádoztak. A helybéliek, épp úgy, mint a karneválon résztvevő idegenek, egy éven át készültek az ünnepi eseményre, nagy gonddal tervezték meg a maszkokat és a jelmezeket. A rokokó farsangok fényűző eleganciája elkápráztatta az oda látogatókat. Párizsban a királyi palotában megrendezett jelmezbálon mindenkor az arisztokrácia krémje vett részt. A farsang záróeseményeként Párizs népe színes álarcokban vezette körül a város utcáin a farsangi „kövér ökröt”. A spanyolországi — legfőképp a madridi karneválok igen előkelő helyet foglaltak el az európai rangsorban. Ötletdús, színpompás maskarás felvonulásokkal ünnepeltek. A divatozó álarcos, álruhás bálok sorozata húshagyó kedden érte el a befejező mozzanatot. E napot a bolondok keddjének nevezték Németországban. írásos emlékeink a régi idők farsangjairól A legkorábbi farsangi leírások egyházi szerzők tollából maradtak fenn, ezek főként az udvari farsangokról regélnek. Megtudhatjuk, hogy a mulatságokat mindig is nagy pompával rendezték meg, melyen a király is részt vett. „A király és más urak a tábortáncot járták” — olvashatjuk egy 15 19-ben keltezett írásból. Magyar farsangi szokások, hagyományok Hazánkban, a középkorra tehető a farsang kialakulása. A magyarok farsangi szokásain a külföldi hatás erőteljesen érződött. Legjelentősebb a német hatás, mely elsősorban a városi polgárság szokásain formált. A királyi udvarnál viszont az itáliai és a francia hatás volt a meghatározó. Erről tanúskodik a magyar nyelvben, a 16. században meghonosodott olasz eredetű maskara — álarc — szó is. Egy 1418-ból származó írásos emlékünk Eger városának farsangjáról számol be. Itt a lovagok tréfás küzdelmet vívtak egymással, pajzs helyett vánkosokkal védték magukat a hosszú rúdra erősített konyhakések „szúrásaitól”. Már Mátyás király idejében a királynő itáliai rokonsága« művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak. Híres farsangi mulatságokat rendeztek II. Lajos udvarában is, maga a király ördögjelmezben parádézott - vallanak a krónikások. A farsangi mulatság fénypontját jelentette a maskarások felvonulása. Jöttek a gólyák, medvék, lovak és kecskék, a fiúknak öltözött lányok vagy asszonyruhába bújt legények és zajkeltéssel, kolomprázással, ostorpattogtatással vette kezdetét a farsang, mely végül a telet szimbolizáló bábu megsemmisítésével ért véget. Az alakos felvonulók gyakran egész sor hosszú, sokszereplős jelenetet adtak elő, tréfás lakodalmat, temetést vagy például a betyárok kalandjait a pandúrokkal. A népi színjáték mondanivalójának eredete mindenkor a középkorig vezethető viszsza, például a régi jogrend felelevenítése, a rossz bűnhődése, vagy a szerelmesek egymásra találása. Mohács környékén ma is élő hagyomány az alakoskodó felvonulás, a busójárás. A busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan megszabott. Más európai országokkal ellentétben, a magyarországi városok a farsangi szokásokból csupán a farsangi bálokkal őrzik még a régi hagyományokat. A tél önfeledt temetése után kezdetét veszi a nagyböjt. Ez a hat hét Jézus kereszthalálára, majd feltámadására, a „hűsvétra” való lelki előkészület időszaka. Ki volt szomorú farsangkor? Az a lány, aki farsang utolsó napjáig nem ment férjhez. Azt bizony őszig senki nem kérte feleségül. A pártában maradt lányokat a fiúk kicsúfolták és ekképpen kurjongattak feléjük: „Húshagyó, húshagyó, itt maradt az eladó.” Nem hiába nevezték régen farsang vasárnapját, mennyegzős vasárnapnak. A régi római lakomákon nem tudjuk milyen ételeket szolgáltak fel a telet búcsúztató ünnepségeken. A magyar falvakban tyúkhúslevest és töltött káposztát főztek. A legszegényebb zsellér is igyekezett ilyenkor finom falatokat tenni az asztalára. A fánk volt a legnevezetesebb farsangi étel, ennek még a maradékai is értékesek voltak, zsírjával az ekevasat kenték be, morzsáit a káposztáskertbe szórták azért, hogy jó legyen a termés. A magyarok is hitték, hogy a mágia segítségével megrendezett ünnepi lakomák az ébredő természet bőségét, termékenységét biztosítják. Mit szólt az egyház a farsangi tobzódáshoz? A reformáció idején a német hitújítók vallási okokból igyekezték visszaszorítani ezt a népi ünnepélyt, amely csak századunk elején éledt újjá. „Ó, jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a búj álkodáshoz... az egész esztendőben nincs még egy ilyen nap, amikor az ördög ennyi embert elragad, és a bűn igájával a saját rabszolgaságába hajt” - jajdult fel meg-megűjulóan az egyház az egész középkor folyamán, sőt később is. Es mit mondott Casanova? Tavaly, az európai karneválok karneválján Velencében, egy Casanovánk öltözött valódi, hamisítatlan gróftól megkérdezték, hogy lelkileg is azonosul-e az általa megszemélyesített figurával? Mire a nyolcvanéves arisztokrata így válaszolt: „Az én azonosulásom nem annyira egy személynek szól, inkább az elveszett szépségnek, korhangulatnak, amelyet ebben a világban hiába is keresnénk.” Milyen maszkot, milyen jelmezt öltsek fel a bálba? Tündér legyek, világszépe, vagy vasorrú bába? Hirdető oszlopa bújjak, űrhajós ruhába? Paksi óvodások, maskarások Cowboy legyek, János vitéz, /tán Drakula, Tarzán? Vagy szelíd Hamupipő?/Hány bolondos maszk van? Mi lenne, ha megjelennék az igazi arccal? Meglepődne a publikum nem hinné, hogy jól lát s a zsűri nékem ítélné a farsangi tortát! Az oldalt összeállította: Topor Magdolna. ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József A lapot szerkeszti a részvénytársaság szerkesztőbizottsága. Főszerkesztő: Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71.7031 Telefon: 75/317-919, telefax: 155-72-80 Kiadja az ASM Tolna Megyei Irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd, Pf. 71.7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre
