Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-11-01 / 11. szám
1997. november Atomerőmű 3. oldal (Nincs) Szem előtt: a tanácsadó ügyeletes mérnök (Folytatás az 1. oldalról.) A Tájékoztató és Látogató Központ kiállító terében az építkezés történetével foglalkozó részben látható egy fotó, melyen az 1982. december 28- án lezajlott 1. blokki párhuzamos kapcsolás pillanatát örökítette meg Gottvald Károly fotóriporter. Ezen a képen hosszú fehér köpenyben, főalakként látható Bajsz József. A közelgő 15 éves évforduló kapcsán őt kérdeztem az akkori eseményekről és a tanácsadó ügyeletes mérnök szerepéről és jelentőségéről. — Mikor kerültél az atomerőműbe és az 1. blokk párhuzamos kapcsolásánál milyen munkakörben dolgoztál? — Gyakorlatilag az egyetem elvégzése után kerültem Paksra, igaz, néhány hónapot a pécsi erőműben töltöttem, vagyis 1978. január 1-től vagyok az atomerőműben. Az .erőmű építésének szinte minden fázisában részt vettem. Az 1. blokk párhuzamos kapcsolásánál ügyeletes mérnök voltam, és tagja voltam annak az öt fős csapatnak, amely elsőként szerezte meg az ügyeletes mérnöki jogosítványt. — Kik voltak ők? — Faragó Péter, Gergely József, Kapocs György és Vámos Gábor. Ugyanis tudni kell, hogy az ügyeletes mérnöki szolgálat 1981. közepétől már létezett, amikor az egyes rendszerek üzembehelyezési munkái folytak. Ez a szolgálat már szinte a mai konfigurációban létezett a nagy üzembehelyezési folyamatoknál, a hideg indításnál, a meleg járatásnál, és így tovább. Kezdetben volt egy párunk a szovjet üzembehelyező szervezetektől. Természetesen ez csak az első időkben volt, amíg az üzembehelyezés be nem fejeződött. — Hogyan emlékszel az első párhuzamos kapcsolásra? — Az 1982. december 28-i párhuzamos kapcsolás annyiból volt érdekes és máig emlékezetes, hogy először is hosszú viták előzték meg. Az üzemanyag berakása és a blokk technológiai berendezéseinek a készültségi foka gyakorlatilag október végére készen állt. A szovjet partnerünk nagy zászlós ünnepet készült ülni november 7-én, ekkorra tervezték a fizikai indítást. Mi viszont a blokk számítógéppel kapcsolatos probléjnák miatt gyakorlatilag befagyasztottunk minden munkát addig, amíg rendben nem működik a számítógép rendszer. — Mi volt a gond a számítógépekkel? — Gyakorlatilag az, hogy a számítógépek nem tudták produkálni azokat a funkciókat, amelyek a tervekben rögzítve voltak. A szovjet szállító ezt simán átlépte volna, de a részünkről történő befékezés meghozta a hatását, mert hipphopp nagy emberek repültek ide Moszkvából és megfelelő kapacitások mozgósítását intézték el. Ezen okok miatt történhetett meg, hogy november 7-e helyett december 14-én volt a fizikai indítás, és ezt követően jutottunk el addig, hogy az energetikai indításra december 28-án került sor. Ennek az időpontnak is megvannak az érdekességei, mert nagyon sokat küszködtünk előtte a szekunderköri rendszerek tisztaságával, hiszen a tápvíz-szivattyúink sorra kiestek, mert a szívóoldali szűrők eltömődtek. A párhuzamos kapcsolás is valójában úgy zajlott le, hogy volt talán egy nyugodt óránk, sikerült egy kis terhelést a turbinákra felvenni, de azután ki kell \.'kkot „ütni”, mert a tápszivattyúk nem voltak üzemképesek. És ha jól emlékszem, akkor csak másnap délben tudtuk a folyamatot újra indítani. Természetesen ezt az ünneplő társaság nem vette észre. — Nem féltetek, nem izgultatok életre kelteni a reaktort, hiszen Magyarországon erre még nem volt példa? — Mi előtte egy nagyon alapos képzésben vettünk részt a Szovjetunióban és az NDK- ban. Túl voltunk egy szimulátoros képzésen, dolgoztunk erőművekben és természetesen nem voltunk egyedül. A szovjet szakértők szakmai közreműködése és segítsége nagyon meghatározó volt. Ez mindenképpen adott egy olyan hátteret, amelyre a vezetés és mi üzemeltetők is számíthattunk. Úgy gondolom, hogy ebből a szempontból az üzembehelyezés fázisai azok a nagy próbák voltak, amelyek a hidegjáratás, a nyomáspróbák, majd a melegjáratás folyamán végeztettek el, ahol nagyon sok probléma került elő. Bőven tettünk szert tapasztalatokra, ami azért megfelelő hátteret adott ahhoz, hogy az ember keze ne remegjen a párhuzamos kapcsoláskor. — A fotó azért arról tanúskodik, hogy feszültség vibrált a vezénylőben. — Persze, hiszen ez egy nagy esemény volt, nyilván az miatt is, hogy több mint ötven látogató szorongott a vezénylőben, az irányító személyzet meglehetősen árválkodott és kisebbségben volt. Ha nagy szavakat akarok használni, akkor mondhatom: annak tudatában végeztük feladatainkat, hogy itt egy nagy történelmi esemény zajlik. Persze az igazság nem egészen itt van, hiszen bekövetkezett a technológiai folyamatban egy olyan logikus lépés, amihez eljutottunk, aminek a feltételeit megteremtettük és ezt elvégeztük. Úgy gondolom - persze most már így viszszatekintve - tényleg korszak kezdete volt a magyar energetika terén 1982. decembere. De végül is egy logikus folyamatnak egy lépcsője volt, amit aztán követett a sikerekben bővelkedő 15 év. — Az említett sikeres 15 év egyik fontos szereplője a tanácsadó ügyeletes mérnök. Mikor és miért hozták létre és mi a feladata? — A tanácsadó ügyeletes mérnök valójában a szolgálatos ügyeletes mérnök segítőtársa. Ez egy olyan készenléti rendszer, amely állandóan az ügyeletes mérnök rendelkezésére ál. Telefonon konzultációs lehetőséget biztosít és ha szükséges, akkor bejön az erőműbe és úgy működik közre a problémák elhárításában. Hogy mikor vezettük be ezt a rendszert, nem tudom pontosan, de az biztos, hogy nagyon hamar, az üzemeltetés első éveiben, talán 1985- 86-ban. Az eredete az amerikai Three Mile Island-i 1979-es atomerőművi balesetig vezethető vissza. Ennek a balesetnek az egyik tanulsága az volt, hogy a műszakos személyzetet túlságosan magára hagyták, nem voltak jelen olyan emberek, akikhez közvetlenül fordulhattak volna tanácsért. E miatt aztán Amerikában mindenhol bevezették ezt a szolgálatot, bár ott műszakos biztonsági tanácsadóknak nevezik ezeket a személyeket. Nálunk is volt egy furcsa üzemzavar 1984 októberében, amikor már a 2. blokk is üzemelt. Az erőmű sziget üzembe szakadt le azért, mert az OVT diszpécserei sem értették a helyzetet és egy olyan esemény történt, amely mind a két blokkot érintette. Ez az esemény világossá tette, hogy az ügyeletes mérnök egymagában meglehetősen gyenge, a két blokki eseményt nehézkesen tudja követni. Ennek lettek aztán a folyományai, hogy megépült az erőmű irányító központ, amely minden támogatást igyekszik megadni az ügyeletes mérnöknek. A lényegi tanulság az volt, hogy biztosítani kell az ügyeletes mérnöki munkához egy olyan támogató személyt, aki ha szükséges, akkor azonnal be tud lépni és részben át tudja vállalni az ügyeletes mérnök feladatait. Ez lett a tanácsadó ügyeletes mérnök. A kezdeti idők ügyeletes mérnökei közül egyre többen kerültek más beosztásba, tudásuk viszont megmaradt, kár lett volna ezt a tudást nem hasznosítani. — Adott esetben át is veheti a szolgálatot az ügyeletes mérnöktől? — Ennek van egy kiegészítő követelménye. A tanácsadó ügyeletes mérnök - vagy akárki más - csak akkor veheti át az ügyeletes mérnöktől a szolgálatot, ha az illető ugyanolyan ügyeletes mérnöki jogosítvánnyal rendelkezik. Vagyunk néhányan a tanácsadó ügyeletes mérnökök között, akiknek van érvényes jogosítványuk, de a többség nem rendelkezik ilyen vizsgával, így ők ebben az esetben ezt nem tehetik meg. — Gondolom, ezt a jogosítványt igyekeztek megszerezni? — Itt igazából a hangsúly a megtartáson van, ám ennek is vannak feltételei, aminek biztos, hogy meg tud az ember felelni. Úgyanis ehhez az is szükséges, hogy az ember a mindennapi munkája mellett el tudjon menni a szintentartó képzésekre, hogy ott lehessen a szimulátor képzéseken. A jogosítvány megtartásához még az is szükségeltetik, hogy az ember évente legalább 12 műszakot letöltsön. Bár ez kevésbé okoz problémát, mert nekem egy kellemes elfoglaltság visszamenni azokra a blokkokra, ahol régebben tevékenykedtem és bekapcsolódni a napi feladatokba. — Volt-e meleg helyzeted, mint tanácsadó ügyeletes mérnök? — Volt, amikor éjjel ugrasztottak és be kellett jönnöm, de úgy igazán nagy probléma még nem volt az én készenléti időm alatt, amely nyomot hagyott volna bennem. — Köszönöm a beszélgetést és kívánom, hogy ne is legyen.- Beregnyei -• • NAU munkaértekezlet Pakson (Folytatás az 1. oldalról.) Ennek a csapatnak volt a tagja Trampus Péter, aki sokaknak volt kollégája itt Pakson, mielőtt a NAÜ-be hívták volna dolgozni. Utoljára akkor adott interjút lapunknak Trampus Péter, mielőtt Bécsbe indult. így a mostani projekt zárónapján nagy örömmel válaszolt az Atomerőmű újság kérdéseire munkájával kapcsolatban. — Mi annak a projektnek a feladata, amelynek tagjaként Paksra látogatott? — Ez a projekt három éve tart, és még 1998-ban is tovább folytatja munkáját. Ennek a célja az atomerőművek vezetési színvonalának segítése. Ez azt jelenti, hogy évente háromnégy munkaértekezletet tartunk, egy hetes időtartamban a régió legkülönbözőbb helyszínein. Minden alkalommal egyegy fontos témakört beszélünk meg, ebből már látszik, hogy ez a projekt az atomerőművek vezetői által fontosnak tartott témákról szól. így foglalkoztunk már a PR tevékenységgel, a vezetés szerepéről a tájékoztatásban, közgazdasági témakörben olyan eszközök bevezetéséről tárgyaltunk, amelyek javíthatják a vezetés színvonalát, és olyan témák is szóba kerültek, hogy milyen szervezeti felépítésűek a régió atomerőművei, és ezek hogyan állnak rendelkezésre. Ez a mostani munkaértekezlet a főjavítások irányításával foglalkozott. Ez különleges téma a teljes régióban, illetve az egész világon, hiszen jelentősen hozzá tud járulni az üzemelő atomerőművek megbízhatóságához. — Miért Paksot választotta színhelyéül ez a tanácskozás? Volt ebben szerepe a Karbantartó Gyakorló Központnak? — A paksi atomerőműnek kiváló a rendelkezésre állása, ezt a NAÜ ismeri. Ehhez az eredményhez nyilván hozzájárulnak a karbantartások. Amikor a munkaértekezleteket terveztük, akkor úgy gondoltuk, hogy ezen a területen Paks valami többet tud mondani, mint bármelyik más ország a kelet-európai régióból. Ezért kértük meg Magyarországot, és ezen belül a Paksi Atomerőmű vezetését, akik vállalták, hogy helyszínt biztosítanak ennek a munkaértekezletnek. Az külön szerencse, hogy időközben a karbantartó gyakorló központ elkészült, és száz százalékos a rendelkezésre állása. Az volt a kérésem - és ebben az erőmű vezetése abszolút támogatott -, hogy ne a Duna Szálló, vagy egy tárgyalóterem legyen a helyszíne ennek a munkaértekezletnek, hanem ez a kiváló létesítmény. Ezek a vezetők elviszik a hírét a gyakorló központnak. A NAÜ jelentősen támogatta ennek a létesítménynek a megépítését, így kölcsönösen az a cél, hogy a kihasználtsága magas legyen. — Milyen érzés volt látni annak a munkának az eredményét, amelyben ön is részt vett annakidején? — Sok örömet okozott ez a látogatás. Jó érzés volt újra találkozni a régi kollégákkal, barátokkal. A karbantartó gyakorló központ megnyitó ünnepségén én is jelen voltam, de az akkor egy hivatalos esemény volt. Most pedig megtekinthettem a teljesen elkészült, és működőképes létesítményt, amelynek felépítésében valóban én is részt vettem. Kifogástalanul vizsgázott minden. (C. M.) Kitüntetés a honvédelemért Vámos Gábor fotó-berí Az október 23-i ünnepségek keretében Budapesten a Belügyminisztériumban nyújtotta át Kuncze Gábor belügyminiszter a Honvédelemért II. érem kitüntetést Vámos Gábor biztonsági igazgatónak. A kitüntetésre Nagy Zoltán ezredes, a Tolna Megyei Védelmi parancsnokság vezetőjének felterjesztése alapján került sor. — Mit jelent ez az elismerés? — Nagyon váratlanul ért, és úgy érzem, hogy nem személyemnek szói, hanem azoknak, akik az atomerőmű balesetelhárítási szervezetében dolgoznak. Szívesebben vettem volna, ha ők kapják ezt a kitüntetést, de sajnos ezen már nem állt módomban változtatni. A balesetelhárítás helyi szinten a megyei védelmi bizottságokkal áll kapcsolatban, melyek katasztrófaelhárítással is foglalkoznak. A szomszédos három megyében ez az általános, a természeti és az ipari katasztrófán kívül az atomerőmű esetleges balesetének elhárítási készültségét jelenti. Ebben az évben Tolna megyében két olyan nagy országos érdeklődésű védelmi gyakorlat zajlott, amely nem érintette ezt az atomerőműves sajátosságot. Az egyik Pakson, a Dunán folyó vízi közlekedést veszélyeztető balesetet mutatta be, sok látványos mozzanattal és számos közreműködő segítségével. A másik egy árvízvédelmi gyakorlatot szemléltetett Dombodban. Az utóbbi időben vált elfogadott gyakorlattá, hogy a katasztrófa-elhárítási gyakorlatok során a valósághoz közel álló helyzetek kerülnek előtérbe a beavatkozási készültség felmérésére. — Előfordult, hogy bélés külpolitikai események veszélyt jelentettek az erőműre ? — Belpolitikai események egyértelműen nem, a külpolitikai eseményeknél az öbölválság idején és a délszláv háború egy bizonyos szakaszában kellett fokozott védelemmel ellátni az atomerőművet. Ezek az események nem jelentettek közvetlen veszélyt, hanem a feltételezett rosszindulatú behatolás lehetőségét kizárva a fizikai védelem megerősítését tették szükségessé. Itt alapvetően honvédelmi és rendőri erők végezték a biztosítást, amit az atomerőmű dolgozói is észlelhettek. — A biztonsági igazgatói feladatok, a munka szoros menete mellett jut idő kikapcsolásra ? — A szívesen fordítok időt futásra, amit egy nagyon jó társaságban, majdnem, hogy baráti körben tehetek. Velük rendszeresen járok futni, egy héten több alkalommal. Az utóbbi két évben jutottam oda, hogy a maratoni távot teljesíteni tudtam. A családommal télen síelni szoktunk, ami szintén kellemes kikapcsolódást jelent. Lovászi Zoltánná Igazgatósági ülés Miután a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntést hozott a szavazatelsőbbségi részvény - un. aranyrészvény - cégbírósági bejegyeztetése ügyében, rendkívüli közgyűlés megtartására volt szükség. Hogy az APV Rt. aranyrészvénye bejegyzésre kerüljön, a közgyűlés módosította a részvénytársaság alapszabályát. Ez az ülés fogadta el a Felügyelő Bizottság ügyrendjének módosítását. A közgyűlést követő igazgatósági ülés értékelte az ez évi üzleti terv időarányos teljesítését és a várható éves teljesítést. Értékelte a főjavítások tapasztalatait, majd részletesen megvitatta a közismert 2. és 3. blokki eseményeket. További elemzésekre és intézkedésekre tett javaslatot. Értékelte az ebben az évben végrehajtott biztonságnövelő intézkedések keretében végzett munkákat. Fontos döntése az Igazgatóságnak, hogy további lakások értékesítése érdekében az érdekképviseletekkel való tárgyalásokra felhatalmazta a menedzsmentet.
