Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-10-01 / 10. szám
8. oldal Atomerőmű 1997. október Tűzvirág - az értékteremtő együttes A művészi munka örök harmóniakeresés Ebben az évben igencsak elkényeztetett bennünket a Tűzvirág Táncegyüttes, egyik nagysikerű műsort követte a másik. Minden előadásuk alkalmával megtöltötte a nézőteret a közönség. Sokan megtekintették az ír-magyar táncestet is, amely a Paksi Atomerőmű Rt. Kulturális és Tömegsport Bizottságának támogatásával jöhetett létre. Szeptemberben egy New York-i avantgárd táncművészszel, Jill Sigman-nel és Antal Imrével adtak közös műsort. Az MTV Lottóshow című műsorának sztárvendégei voltak, s az adás óta folyamatosan érkeznek a gratuláló, elismerő levelek, telefonok. Az együttes művészeti vezetőjét, Mádi Magdolnát kérdeztük múltról, jelenről, sikerekről, nehézségekről és a jövőről. — Az együttes 1980-ban alakult, de a Tűzvirág Táncegyüttes nevet csak néhány éve vettük fel. 1980-ban megkeresett a Művelődési Központ akkori vezetése és megkért, hogy szervezzek néptáncegyüttest és néptáncoktatást. Abban az időben a városban nem működött néptáncegyüttes. Miután a néptánc lehetőségét meghirdették, összegyűlt kb. 50 különböző életkorú, teljesen heterogén tudásszintű gyerek. Elkezdtük a próbákat, kezdetben heti egy alkalommal. Hosszú évek kemény munkájával értük el azt, hogy színes, magasszínvonalú folklór és táncszínházi koreográfiák találhatók az együttes közel 4 órás repertoárjában. Időközben kiderült, hogy a városban a 60-as, 70-es évek táján működött már egy néptáncegyüttes, s a valamikori gimnazisták 1995-ben Örökifjú Táncegyüttes néven újraszerveződtek. — Hány gyerek fordul meg Pakson néptáncfoglalkozásokon? — Pontos számadatot nem tudok mondani. Tény az, hogy a Tűzvirág Táncegyüttesben 4 korcsoportban dolgozunk, a kisiskolásoktól a felnőttekig, valamint a város iskoláiban és óvodáiban tanrendbe építve sok száz gyermeket oktatunk a magyar néptánc alapjaira. — Hogyan folyik a tehetségkutatás? Egyáltalán kit lehet tehetségesnek, illetve kevésbé tehetségesnek nevezni, ha néptáncról van szó? — Véleményem szerint, legtöbb esetben a tehetség önmagában nem elég. Az életben az ember bármibe kezd, kitartás, akaraterő és szorgalom kell ahhoz, hogy eredményeket érjünk el. Úgy gondolom, ez fokozottan érvényes művészi tevékenységek esetében. Tehát nem szoktuk elutasítani a kevésbé tehetséges gyerekeket sem, hiszen kemény munkával akár sikeresek is lehetnek. Viszont az is megtörtént már, hogy tehetségesnek tűnő táncosban nem volt elég kitartás, elszántság vagy nem érezte igazán magáénak a néptáncot, így abbahagyta azt. — Mint mindenhez a világon, a Tűzvirág Táncegyüttes működéséhez is szükség van anyagi forrásokra... — A Tűzvirág Táncegyüttes létének két alapkövét a Paksi Atomerőmű Rt. és a Paksi Városi Önkormányzat biztosítja. Ez a támogatás alapműködésünkre elég. Minden pillanatban az optimális - főként gazdasági - megoldásokat kell keresni, hogy eredményesen tudjunk dolgozni. — Beszéljen az együttes művészi munkájáról. — A művészi munka örök harmóniakeresés. Nehéz megtalálni az egyensúlyt az eladhatóság, a művészi érték, a közönségsiker és egyfajta gondolatiság közvetítése között. — Milyen elképzelései vannak az együttesnek a jövőre vonatkozóan? — Tele vagyunk elképzelésekkel, tervekkel. Szeretnénk bővíteni repertoárunkat, további magyar és európai néptáncokkal, táncszínházi darabokkal. Célunk, hogy tőlünk távol eső országokkal, a miénktől eltérő kultúrájú népekkel is megismertessük a magyar tánckultúrát. Novemberben Tunéziába utazunk, ahol Paks városát és Magyarországot képviseljük. — Köszönöm a beszélgetést és további sok sikert kívánok munkájukhoz. (C. M.) Iparági vitorlás találkozó Balatonalmádiban szeptember 18-21 között rendezték az ÉDÁSZ-os kollégák a 26. Villamosenergia-ipari Vitorlás Találkozót. Három újdonsággal szembesült a benevezett tíz csapat és negyvenöt hajó: 1. Végre megszületett az új iparági versenyszabályzat, 2. Együtt indultak az amatőrök és a profik, de külön értékelték az elért teljesítményüket, 3. A rendezők új kikötőjében az iparági dolgozók is felavathatták a létesítményt. A meteorológia sajnos nem sok jót ígért, azonban a vitorlások kedvét nem tudta a rossz előjelzés sem elvenni. (Az ember ha tudná, hogy felborul, akkor nem menne ki a vízre, főleg vitorlázni!) A hullámokkal és a túlzott széllel voltak egyes hajóknál problémák (borulás, törés) a többség azonban élvezte a napsütést és a szélzúgást. Kovács Lászlónak, az Atomerőmű Sportegyesület Vitorlás Szakcsoport elnökének vezetésével az idei nyáron alaposan felkészültek vitorlásaink. Minden úgy indult, ahogy a fiúk szerették volna. Pénteken az ünnepélyes megnyitó után késő délutánig három futamban remek eredmények születtek. Csak azok a „fránya” Eszes testvérek - magyar válogatott versenyzők - ma még verhetetlenek. A profi kategóriában így az EDASZ hajó mögött az értékes ezüst érmet gyűjtötte be a Mayer Tivadar - Mészáros István duó. Az amatőr kategóriában indult hat paksi hajóegység közül legjobbnak a Nagy Jenő - Nagy Róbert páros szerepelt, a DSE mögött a második helyezést érték el. A Kemenes László - Jégh Lajos, az Oravetz Attila - Stadler Csaba, a Gál István - Somogyi Győző, a Grill László - Petróczky Ferenc és a Boromisza László - Boromisza Tamás duók is értékes helyezéseket gyűjtöttek, ami beszámított az összesítésnél. ? mj* Nagy Jenő szelet fogott A végső eredményhirdetésnél a PA Rt. képviseletében Kovács András igazgató méltán lehetett büszke a csapatversenyben megszerzett harmadik helyezésért. „Minden idők legjobb eredményével zárult a 26. Iparági Vitorlás Találkozó, így a szombat esti vacsora és a tűzijáték csak hab volt a PA Rt. csapat képzeletbeli tortáján” - nyilatkozott Nagy Jenő technikai vezető. A vasárnap a búcsúzás és a jövő évi 27. találkozó tervezésének ideje volt. Addig is búcsúzásul: Jó szelet! Ifjúsági sport napok Az Atomerőmű Ifjúsági Sport Napok (AISN ’97) három napos küzdelmei szeptember 19-én délután az ASE Sporttelepen kezdődtek. A Paksi Amatőr Futó Fiatalok segítségével 400, 800 és 1200 méteres futásban 9 kategóriában versengtek az alsó és felső tagozatos általános iskolások és a paksi középiskolások. Ahogyan az olimpiai versenyeken lenni szokott, itt is elsősorban a részvétel volt fontos nem „csak” a győzelem. A korábbi években megszokott Labdavarázs akció most Labdajáték névvel kicsit megújulva egy napos, egy kosaras verseny megtartásával szeptember 20-án tartotta évadnyitóját az ASE csarnokban. A korábban Street Ball-ként meghonosodott, a fiatalok körében egyre népszerűbb kosárlabdajátékra 26 csapat nevezett. Amíg a csarnokban pattogott a labda, addig a kerékpárosok részére Volf Ernő, az ASE Tömegsport Bizottság titkára elindította a VII. Paksi Nagydíj küzdelmeit. A Paksi Hírnök szeptember 26-i száma „Tour de Paks, amatőr kerékpáros verseny” című cikke részletesen közölte az eredményeket, így most a legsportszerűbb, „fairplay" díjas hat év alatti versenyzőt, a 3. helyezett Debreczeni Mátét szeretném idézni, miért is engedte át a győzelmet a mögötte bringázó Schlanszky Csillának: „Azt akartam, hogy a kislány győzzön!” A reggeli borús idő után ragyogó napsütéses időben kerekezhettek 38- an a 11.5 km távon, mountain bike kategóriában. A Paks-Dunakömlőd-Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa útvonalon az 55 km-es távot 61 versenyző tette meg. Amíg várakoztunk a befutókra, megtudtuk, hogy a mai modem kerékpárok őse éppen 180 éve, Karl Von Drais báró alkotásából született. A két kerék egy fából készült üléshez csatlakozott - ezen ült a biciklista. Kormány volt rajta, pedálok viszont nem, így a kerékpáros a lábával lökte magát előre. Pedált csak több mint húsz év múlva kezdtek használni. Egy skót kovács, Kirkpatrick Macmillan szerkesztett először pedálokat a hátsó kerékhez. 1861-ben egy francia hintókészítő mester, Pierre Michaux a pedálokat az első kerékhez illesztette. Az 1870- es években népszerű lett a magaskerekű bicikli, majd egy 1885-ös kerékpáron már lánc hajtotta a hátsó kereket. A kerékpár méltán népszerű közlekedési és sporteszközzé vált, így jelenkori fejlődésének is bizonyára mindenki tud örülni. Az AISN '97 harmadik napján szeptember 21-én asztalitenisz és aszfaltrajz versenyt tartottak a Gesztenyés úti barakk-szálló udvarán. A legkisebb óvodásoktól a 14 éves korosztályig bezárólag ügyességükről és kreativitásukról tettek tanúbizonyságot a paksi gyermekek. A szervezők vasárnap délután elégedetten nyugtázhatták a jól sikerült ifjúsági sport napokat. Az AISN iránt az érdeklődés növekszik, a szervezés egyre profibb, és ahhoz most a kellemes napfényes idő is hozzájárult, hogy több mint ezer főt sikerült megmozgatni, tartalmas és elérhető sportolási lehetőséget biztosítani számukra. Köszönet mindenkinek! (S. L.) Védett növényeink: Komistámics (Gentiana pneumonanthe L.) „Tárnics” szavunk - mely Diószegi Sámueltól származik - valószínűleg szerbhorvát eredetű, a nemzetség latin neve pedig Gentius illír királyra utal (i.e. 200 körül), aki e növényeket a pestis gyógyítására ajánlotta. A latin név alapján a tárnicsokat gyakran enciánnak is mondjuk. Több faj - mint pl. a kornistárnics - mélykék virágszínéből származik pz enciánkék megnevezés. A tárnicsok, a róluk elnevezett család legnépesebb nemzetsége (kb. 450 faj), Afrikát kivéve a világ minden táján honosak. Általában a hegyvidékek lakói. A jellegzetesen kék virágú fajok mellett piros, sárga és fehér virágúak is előfordulnak. Hazánkban - a közelrokon tárnicskákat (Gentianella) is beleértve - 7 fajuk él, valamennyi védett. A kornistárnics a nyár második felétől az ősz közepéig nyíló, néha comb magasságúra is megnövő dekoratív faj. Vékony szára gyakran vöröses, levelei átellenes állásúak, az alsók széles-lándzsásak, a felsők szálasak. Virágai viszonylag nagyok, 3-4 cm hosszúak, az ötcimpájú párta belül világoskéken pettyezett. Sík- és dombvidékeinken kiszáradó lápréteken, hegyvidéken üde kaszálókon találkozhatunk vele. Egykor a tüdőbaj (pneumonia) gyógyítására gyűjtötték, de napjainkban élőhelyeinek megszűnése az el-FOTÓ: FARKAS »ANDOK sődleges veszélyeztető tényező. Megyénkben többfelé is előfordul, városunk mellett, a cseresznyési lápréteken még jelentős populációja él. Természetvédelmi értéke: 10.000 Ft. Üzemi újságírók találkozója FEIEA kongresszus Dániában »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest, Vili. kér. Auróra u. 11. ATOMERŐMŰ Lapunk a Magyar Tudományos Üzemi és Szaklapújságírói Egyesület tagja. Az egyesület 1991-ben elsőként csatlakozott a volt szocialista országok közül a FEIEA- hoz, mely az európai üzemi lapok újságíróinak szervezete. Magyarországon kívül Szlovénia lépett be a keleti régió országai közül. A FEIEA évente versenyt rendez az üzemi lapok számára, három évenként pedig konferenciát tart. Idén szeptember 24-től 28-ig a dániai Biliund adott otthont a rendezvénynek. A hatezer lakosú kis település arról híres világszerte, hogy itt építették föl Legolandot, Dánia egyik „nemzeti büszkeségét”. Évente másfél millió látogató tekinti meg ezt a nevezetességet. Magyarországot Vámos György, a magyar szaklapújságírók egyesületének elnöke, Komornik Ferenc titkár, Galánfi Csaba, a MÓL Rt. pr-vezetője és Czinege Mária, az Atomerőmű újság főszerkesztője képviselte. A rendezvény fő témájáról röviden csak annyit, hogy a címe ékes magyarsággal: „A kommunikáció globalizációjának problémái” volt. Következő lapszámunkban részletes beszámolót is olvashatnak a kongresszusról, elöljáróban annyit elárulhatunk, hogy a 86 éves Vámos György elnököt életművéért a FEIEA oklevélben részesítette. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József Főszerkesztő Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-919 Telefax: 155-72-80 InterNet: http://www.npp.hu Kiadja az AS - M Tolna Megyei Irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd Pf. 71.7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8 Felelős vezető: Futó Imre Farkas Sándor
