Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-10-01 / 10. szám
2. oldal Atomerőmű 1997. október Szem előtt: az ügyeletes mérnök Az irányítás csapatmunka. Bíró László, Kovács Ferenc László, Péter László (Folytatás az 1. oldalról.) — Nem, mert nincs egyedül az ügyeletes mérnök, hiszen egy csapatmunkáról van szó. Nagy segítség számunkra a készenlétben lévő műszaki háttér. Minden szakterületi igazgatóság és osztály műszaki készenlétet ad, így ha valamiben bizonytalan lennék, hozzájuk fordulhatok, vagy az úgynevezett tanácsadói ügyeletes mérnökhöz. — Röviden hogyan lehelne megfogalmazni az ügyeletes mérnök feladatát? — Röviden könnyebb mint részletesen, bár az ördög mindig a részletekben bújik el. Az ügyeletes mérnök feladatát többek között a Szervezeti és Működési Szabályzat, az Üzemviteli Szabályzat és az Üzemzavar Elhárítási Szabályzat rögzíti. Mint legmagasabb operatív vezető, felelős vagyok a biztonságos energiatermelésért, illetve minden olyan művelet biztonságos és szakszerű végrehajtásáért* amely blokkteljesítmény változással jár. — Már említetted: az irányítás csapatmunka. Kik a közvetlen segítőid? — Közvetlen munkatársam Péter László diszpécser és Bíró László villamos szolgálatvezető. Hármunk közül a diszpécser kolléga nem hagyhatja el a helyiséget, ő ide van ragasztva. A villamos szolgálatvezető és az ügyeletes mérnök mozog a műszak alatt, sőt kötelező ellenőrzéseink vannak. Velem előfordul, hogy átveszem a műszakot és csak a műszakváltásra jövök vissza az EIK-ba, mint az elmúlt vasárnap a 2-es blokki leterhelés miatt. A villamos területet vezető kolléga tulajdonképpen égy a szakterületi szolgálatvezetők közül. A villamos, irányítástechnikai, primerköri, szekunderköri, vegyész, dozimetrikus és KTO művezetők az operatív irányítási láncban nincsenek benne, de mint az ügyeletes műszaki hátteret biztosító személyek, nagy segítségére vannak a mindenkori ügyeletes mérnöknek. — Kell-e fegyelmi ügyekkel foglalkoznod? — Fegyelmi elmarasztalásra igen ritkán kerül sor, mert az üzemviteli személyzet fegyelmezett csapat, de természetesen erre is van hatáskörünk. Gyakoribba jutalmazás, ugyanis van egy úgynevezett ügyeletes mérnöki jutalom keret. Ha valaki úgy old meg bizonyos dolgot, hogy munkájával javította az energiatermelés biztonságát, vagy üzemzavarnál csökkentette tevékenységével a veszélyt, az ilyen tevékenységet 10-15 ezer forint jutalommal tudja honorálni az ügyeletes mérnök. — Milyen utat kellett bejárnod, hogy ügyeletes mérnök lehess? — Elég hosszú és sok tanulással terhelt út áll mögöttem. Dunaújvárosban végeztem a főiskolát és 1979 novemberében kerültem a PAV-hoz. Primerköri főgépésznek vettek fel, majd primerköri művezető lettem és egymás után végeztem a tanfolyamokat. Reaktoroperátori, turbinaoperátori, vagyis egy másik főiskolának megfelelő időt töltöttem a tantermekben mire blokkügyeletes lettem. Elvégeztem a BME kétéves reaktortechnikai szakmérnöki tanfolyamát és 1989-ben letettem az ügyeletes mérnöki hatósági vizsgát. Ezzel nem fejeztem be a tanulást, mert kétévente hatósági vizsgát kell tennünk. Erre nagyon keményen kell készülnöm, különösen az elméleti és a gyakorlatban kevésbé használt dolgokból. — Befejezésül mondanál néhány szót a családodról? — Nejem óvónő Dunaújvárosban, iker fiaim október 17- én lesznek 30 .évesek. Péter fiam itt dolgozik az erőműben, Laci fiam a Fortuna Rádiónál volt, de elköltöztek Egerbe. Egyébként négy gyönyörű unokám van. Ennek ellenére még nem foglalkozom a nyugdíjba vonulással, bár 2000-ben mehetnék. Főnökeimnek már jeleztem: tovább szeretnék dolgozni, mert itt érezheti az ember, hogy fontos láncszem a nagy rendszerben és az anyagi elismerésre sem lehet panasz. — Köszönöm a beszélgetést, jó egészséget és még hosszú szolgálati éveket kívánok. Beregnyei Miklós Nemzetközi egyezmény A radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról (Folytatás az 1. oldalról.) A harmadik tervezetben a munkacsoport elnöke azt javasolta, hogy az atomfegyverrel rendelkező országok önkéntes alapon dönthessenek az egyezmény hatálya alá helyezésükről. Ezzel, mint tárgyalási alappal Kína, az Orosz Föderáció és Nagy-Britannia egyetértett. Franciaország ellenezte, hogy az ilyen hulladékokról bármilyen említés is történjék. Az Egyesült Államok részletesebb szabályozást javasolt. Végül az öt nagyhatalom megegyezett abban, hogy a konvenció a katonai, illetve védelmi programokban keletkezett kiégett fűtőelemekre és radioaktív hulladékokra csak akkor teljed ki, ha azt az egyezményben a részes állam az egyezmény hatálya alá tartozónak deklarálja, vagy ha a hulladékok, illetve elhasznált fűtőelemek tartósan a polgári célú tevékenység közelébe kerültek. Kényes témának bizonyult a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek országhatárokat átlépő szállításáról szóló fejezet, elsősorban azért, mert egyes országok helyi, politikai jellegű problémáikat igyekeztek orvosolni az egyezmény leple alatt. Kína esetében Tajvan önálló döntési joga, Törökország esetében pedig a Dardanellák és a Boszporusz használatának engedélyezése volt a kérdés. Új-Zéland a kis szigetországok nevében követelte, hogy a tengeri szállítások esetében tranzit engedélyt írjon elő az egyezmény. Sok vitát váltott ki a radioaktív kibocsátásoknak a konvencióba való beillesztése. Az egyik probléma, hogy a kibocsátások nem minden esetben tekinthetők radioaktív hulladéknak (pl. ha nem haladják meg a mentességi határt), másrészt nagyon kibővítheti az egyezmény hatályát, ha minden fajta létesítmény (pl. kórházak) minden kibocsátásával foglalkozni kell a nemzeti jelentésekben. A másik probléma az, hogy a határokon átterjedő kibocsátások esetében a kibocsátó, vagy az érintett ország nemzeti előírásai szerinti védelmet kell-e biztosítani. Ez utóbbi álláspontot az ír delegáció képviselte olasz, osztrák és görög támogatással. Kompromisszumos megoldásként javasolták, hogy minden országnak a saját nemzeti elő^ írásait kell kielégítenie, de ezeknek figyelembe kell venniük a nemzetközileg elfogadott normákat. A diplomáciai konferencia végeredményben szavazással fogadta el az egyezményt, néhány tartózkodással, valamint Pakisztán és Új-Zéland ellenszavazatával. A szavazást követően Pakisztán és India közölte, hogy kiégett fűtőelemeikről nem fognak jelentést készíteni, ugyanakkor Franciaország, Japán, az USA és az Egyesült Királyság nyilatkozott arról, hogy az egyezmény hatálya alá tartozónak tekintik újrafeldolgozás alatt lévő kiégett fűtőelemeiket is. Az orosz delegáció kifogásolta, hogy a diplomáciai konferencián új elemként került megtárgyalásra az újrafeldolgozás kérdése, amit szakértői szinten elő kellett volna készíteni. A konferencia záró szakaszában felszólaló országok nagy többsége elismeréssel nyilatkozott a konferencia elnökségének és a NAÜ Titkárságának munkájáról és nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az egyezmény rövidesen megnyílik aláírásra. Ezt hangsúlyozta az Európai Unió nyilatkozata is, amelyhez társult országként Magyarország is csatlakozott. A diplomáciai konferencián elfogadott egyezmény fő elemei a következők:- az egyezmény létrehozásának célja annak elősegítése, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése világszerte nagy biztonsággal történjék és ehhez a nemzetközi együttműködés is hozzájáruljon,- az egyezmény hatálya a polgári nukleáris reaktorok kiégett fűtőelemeire, valamint a polgári alkalmazásokból származó radioaktív hulladékokra terjed ki, beleértve a katonai, illetve védelmi programok keretében keletkezett kiégett fűtőelemeket, illetve radioaktív hulladékokat, amennyiben azok átkerültek a polgári célú programokba és a szerződő fél azokat az egyezmény hatálya alá tartozónak nyilvánítja,- tekintettel arra, hogy a kiégett fűtőelemeket egyes országok újra feldolgozzák, és ezért nem tekintik azokat radioaktív hulladékoknak, az egyezmény külön fejezetekben foglalkozik a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságával, valamint a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságával, ezen belül a létesítmények telepítési, tervezési, építési és üzemeltetési feltételeivel,- a biztonsági követelmények között szerepelnek olyan általános elvek, mint az egyének, a társadalom és a környezet hatásos védelmének kötelezettsége, a jövőbeni generációk szükségtelen terhelésének elkerülése, a radioaktív hulladékok keletkezésének a gyakorlatban lehetséges legkisebb mértékre való korlátozása,- az egyezményt aláíró országok ..kötelezettséget vállalnak a megfelelő jogi és hatósági keretek megteremtésére, az emberi és pénzügyi erőforrások biztosítására, beleértve a hulladéktároló létesítmény bezárását követő időszakot is,- az egyezmény fontos része a határokon keresztüli szállítás szabályozása, amely nem a kiégett fűtőelemek, illetve radioaktív hulladékok szállításának biztonságával foglalkozik, hiszen erre megfelelő nemzetközi egyezmények vannak, hanem azt kívánja biztosítani, hogy a szállítás célországa minden esetben rendelkezzék a kiégett fűtőelemek, illetve radioaktív hulladékok kezeléséhez szükséges műszaki és hatósági feltételekkel,- az egyezmény aláírói a kötelezettségek teljesítéséről, a kiégett fűtőelemek, illetve radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban érvényesített elveikről és gyakorlatukról, valamint a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok készletéről jelentést készítenek, amelyet a szerződő felek a legalább három évenként összehívandó felülvizsgáló üléseken értékelnek,- az egyezmény arra is kötelezi a szerződő feleket, hogy felülvizsgálják a már meglévő, kiégett fűtőelemeket, illetve radioaktív hulladékokat kezelő létesítmények biztonságát, beleértve a múltbéli gyakorlatból (pl. uránbányászatból) származó radioaktív hulladékokat tartalmazó telephelyeket, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket tegyenek a biztonság javítása érdekében, teljes körűen mérlegelve a fennálló helyzet, illetve a beavatkozás hatásait,- a vita rendezésre, az egyezmény módosításra, hatályba lépetetésre, a letéteményes feladataira vonatkozó záró rendelkezések alapvetően megegyeznek a nukleáris biztonsági egyezmény megfelelő rendelkezéseivel, az egyezmény hatályba léptetéséhez 25 ország megerősítő okirata szükséges, amelyből 15 országnak kell üzemelő atomerőművel rendelkeznie- az egyezmény letéteményese a NAÜ főigazgatója, a végrehajtással kapcsolatos titkársági feladatokat a NAÜ látja el. Záróbeszédében Hans Blix, a NAÜ főigazgatója kiemelte, hogy az egyezmény az atomenergia alkalmazásának egy rendkívül fontos területén fogja a biztonság fokozását elősegíteni és bár egyes kérdésekben nem sikerült egyetértésre jutni, és így az egyezmény nem konszenzussal került elfogadásra, az országok döntő többsége támogatja létrehozását. Ami hazánkat illeti, az egyezmény végrehajtását megkönnyíti, hogy az atomenergiáról szóló új törvény megalkotása során a jogalkotók már figyelembe vették a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos nemzetközileg elfogadott alapelveket. A radioaktív hulladékok elhelyezésének előkészítését célzó telephely kutatási tevékenységek lakossági megítélését remélhetően nagymértékben támogatni fogja az egyezmény keretében megvalósuló nemzetközi ellenőrzés. Természetesen fel kell készülni az egyezményből az országra háruló új feladatok elvégzésére. Ezek közül kiemelkedő a radioaktív hulladékok központi nyilvántartásának kidolgozása, a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló üzemeltetésének biztonságára vonatkozó értékelés elkészítése és az uránbányászatból származó radioaktív hulladékok kezelési biztonságának újraértékelése. Dr. Ormai Péter A tízéves projekt tovább folytatódik Magasrangú japán vendégek az erőműben A közelmúltban a Paksi Atomerőmű Rt. vendégszeretetét élvezhette egy kisebbjapán delegáció. A két napos program alatt megtekintették a Látogató Központot, természetesen az üzemi területet is bejárták, az idén elkészült Karbantartó Gyakorló Központba is ellátogattak, valamint a Kiégett Kazetták Átmeneü Tárolójával is megismerkedhettek a japán szakemberek. Mitsuaka Tanaka a Shikoku Electric Erőmű általános igazgató-helyettese válaszolt lapunk kérdéseire a látogatás céljáról. — 1991-ben egy londoni G7 ülésen terjesztette elő a japán kormány a meghívásos programját a közép- és kelet európai országokban működő atomerőművek üzemeltetői számára. Ez azt jelenti, hogy Mitsuka Tanaka az ebbe a régióba tartozó nukleáris létesítmények, háttérintézmények, kutató intézetek, kísérleti és kutató reaktorok illetve atomerőművek szakembereit hívjuk meg tanulmányútra. A jövőben a nukleáris energiának az energiahordozók területén még nagyobb szerepe lesz, és az atomerőművek biztonságos és megbízható üzemeltetéséhez hozzátartozik, hogy a munkavállalók érezzék ennek a témának a fontosságát, kiemelt súlyát. Ez a program ennek a biztonsági kultúrának a növeléséhez járul hozzá. — A Paksi Atomerőműben létezik egy olyan szállóige, hogy kétféle mérnök dolgozik nálunk, aki már járt Japán, illetve aki még nem. Tovább folytatódik-e ez a megkezdett kapcsolat a magyar és a japán szakemberek között? — Ez egy tízéves projekt, és ezer szakértő meghívását tervezte a japán kormány. Most tartunk a program felénél, még öt év vissza van, természetesen folytatódik a mindkét fél számára hasznos kapcsolat. Ahhoz ugyanis, hogy a biztonságos és megbízható üzemeltetést fenntartsuk, nemcsak az kell, hogy a saját technológiánkat ismerjük, hanem szükséges más országokét is megismerni. Ilyen szempontból ez a program mindkét fél számára nagyon előnyös, ugyanis lehetőséget nyújt tapasztalatcserére, és mások atomerőműveinek a megismerésére. Számomra azért volt érdekes ez a paksi látogatás, mert elkápráztatott az Ónok atomerőművének kiváló rendelkezésre állása. Emellett nagyon tetszett a karbantartó gyakorló központ és az oktatási létesítmények. Ez a nagyon jól felépített és nagyon jól funkcionáló szervezet - valószínűleg az emberi tényező miatt is - hozzájárult ehhez a kiváló eredményhez, amit Önök teljesítettek. (C. M.) Megkezdődött az aktív üzembehelyezés (Folytatás az 1. oldalról.) A belső tároló szintet csak 4 évente, a reaktortartály teljes körű anyagvizsgálatakor veszik igénybe vagy egy olyan nem tervezett rendellenesség esetén, amikor szükségessé válhat a reaktor teljes fűtőanyag-töltetének átmeneti kirakása. Ezekben az esetekben magas vízszintet kell biztosítani a medencékben. A kiégett üzemanyag elszállításának ismétlődő zavari miatt 1995-től tartósan használatba kellett venni a felső, tartalékszint jelentős részét. Ezzel egyrészt jelentősen megnehezült az alsó szinteken lévő idősebb kazettákhoz való hozzáférés lehetősége, másrészt az erőmű biztonsági szabályzatában előírt tartalékhelyek a felső szinteken nem állnak rendelkezésre. Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága - tekintettel a kialakult szükséghelyzetre -engedélyezte a szabályzástól való eltérést, de csak korlátozott ideig. A folyamatosan tartott magas vízszint egyúttal nehezíti' a tervezett esedékes felújítások, karbantartások elvégzését is a medencék környékén. A PA Rt. igazgatósága szeptemberi ülésén áttekintette a kialakult helyzetet. Az I. blokki karbantartási munkák biztosításához műszakilag elengedhetetlen 1997. november 1-től normál vízszint elérése a pihentető medencében. Ez csak a kiégett kazettáknak KKÁT-ba történő átszállításával valósítható meg, melynek megkezdésére 1997. szeptember 16-tól került sor. A kialakult helyzetet figyelembe véve megállapítható, hogy a KKAT megépítésével kapcsolatban az érintett önkormányzatok és a PA Rt. között 1994-ben kötött „Alapmegállapodás” 7.1. pontja szerinti helyzet lényegében kialakult, mert az Orosz Föderáció Kormányának elnökhelyettese végleges álláspontként közölte, hogy egy átmeneti időszakot követően a kiégett nukleáris üzemanyag kiszállítására kizárólag a reprocesszálási termék Magyarországra történő későbbi visszaszállítása mellett kerülhet sor. Ugyancsak teljesült a 8. pont szerinti helyzet, amikor „szállítási okból... az átmeneti tárolóba ideiglenes jelleggel nukleáris fűtőanyag elhelyezhető”. Jelen esetben „az eredeti állapot” helyreállítására intézkedést meghatározni ésszerűtlen, hiszen az átmeneti időszakot követően a kiégett üzemanyag elhelyezése amúgy is a KKAT- ba fog történni. Az igazgatóság álláspontja az, hogy szükséges megkezdeni a KKÁT bővítési munkáit. Idén a beruházás előkészítési feladataival kell foglalkozni, 1998-99-ben pedig felépíthető és készre szerelhető a további 4 tároló modul.
