Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-09-01 / 9. szám
4. oldal Atomerőmű 1997. szeptember Szem előtt: a vezető elektrikus Padi Mihály 1974-ben az iskolapadból került Százhalombattára, ott nyolc évet dolgozott. Olyan „kifutó” elektrikus volt, a területre kellett kijárnia, szakaszolásokat elvégezni, villamos gépeket javítani. 1982-ben megnősült, lakásra viszont csak két év múlva számíthatott, Pakson viszont már két hónap várakozás után beköltözhetett, így 1982. márciusában Paksra került. Bölcskei Imre KHVM helyettes államtitkár „Brüsszel üzenete” című előadását tartja. Távközlési konferencia — Az erőműbe mint elektrikus kerültél. Más volt az atomerőmű? — Hogyne, egészen más és az atomerőmű sajátosságából fakadóan nagyon sokat kellett tanulnom. 1982-ben kezdtem a tanulást, az alaptanfolyamot és a szakterületi vizsgákat kellett letennem, így csak 1988-ban tehettem le a hatósági vizsgát és kerültem be a blokkba mint blokkelektrikus. — Az 1. blokk indításakor műszakban voltál. Hogyan emlékszel azokra a pillanatokra?. — Mint elektrikus a 9,60-as szinten voltam, a műszereket kellett figyelnem. Azt a napot nem lehet elfelejteni, azt az érzést mindenkor fel tudom idézni. Az a tudat, hogy a turbinák már nem idegen gőzzel pörögnek, hanem a reaktorban lejátszódó maghasadás következménye, ez különleges érzéssel töltötte el az embert. Még mindig előttem van az a pillanat, amikor a turbina és a generátor elkezdett forogni. — Az erőműbe látogatók mikor megpillantják a látogató folyosóról a blokkvezénylőt, halk morajjal fejezik ki tetszésüket és csodálkozva kérdik: ki, mit csinál a vezénylőben? Mi a feladata a vezető elektrikusnak? — A helyi monitoron vannak a generátor mérési adatai és a blokk villamos paraméterei, ezeket folyamatosan figyelni kell és óránként leírni, rögzíteni az adatokat. Rögzíteni kell a sínfeszültségeket, a biztonsági rendszer egyenáram elosztóinak feszültségét. Összességében ki kell szolgálni a blokk villamosenergia igényét és figyelemmel kísérni a megtermelt energia útját. — Munkádban mennyire kell figyelni a turbinagépész vagy a reaktor operátor munkájára? — A három szakterület nagyon összefügg és ennyi év után már elmondhatom: ha a primerkörben történik egy pótvíz reteszpróba, akkor már tudom, mire kell figyelnem, mik lehetnek azok a problémák, amelyek előfordulhatnak. — Tehát ez egy csapatmunka. Nehéz összeszokni egy csapatnak? — Az biztos, hogy el kell viselni egymás rigolyáit. A mi csapatunk elég régóta együtt van, sikerült összeforrnunk. A csapatban jól érzem magam, azt végzem, amit tanultam és szeretem a szakmámat. Egyébként csapatunk az 1. blokk E műszakában dolgozik Kiss József blokkügyeletes irányítása alatt, Széli János reaktoroperátor, Bemát Csaba turbina főgépész, Baranyai Imre turbina operátor és én mint vezető elektrikus. Úgy érzem, a cég nagyon sokat tesz annak érdekében, hogy a vezénylőben dolgozók jól el tudják látni a munkakörükből adódó feladataikat. — A jó munkához szükséges nyugodt családi légköröd is megvan? — Szerencsére meg. Nejem jelenleg GYES-en van az ötéves lányommal és a három éves fiammal. Igaz, egyre nagyobb gond összehangolni az én három műszakomat a nejem majdani munkarendjével és a gyerekek óvodai elvitelévelhazahozatalával. Azért remélem ez a gondunk is megoldódik.- béri -Balatonfüreden, a „Konvergencia - Globalizáció - Liberalizáció” gondolatok jegyében rendezte a Magyar Elektronikai és Informatikai Szövetség az V. Távközlési Konferenciát. Jelenleg a magyar távközlés kiterebélyesedő versenypiacának vagyunk tanúi. Az augusztus 27-29 közötti rendezvény igyekezett segítséget nyújtani a szakembereknek és döntéshozóknak az új törvények, szabályok megismerésében és a még szükségesek kialakításában. Gyorsuló világunkban a „lemerevített” szabályok gúzsba kötik a gyártókat és a szolgáltatókat. A jelen és a jövő a „konszenzusos” szabályozásban van, ahol a hatóság partnerként fogadja el a szabályok alkotásában a piaci résztvevőket, ahogyan a szabványok megszületése is közös munka eredménye. A liberalizált pia- uu cok egyértelmű haszonélvezője > > a szolgáltatások igénylője. A távközlés, számítástechnika és a médiaelektronika konvergenciája már Magyarországon is megfigyelhető. Ennek a folya- ± matnak az eredményeit a táv- [ munkát alkalmazók már most használják. Ilyen és ehhez hasonló témák tucatját tárgyalták meg a szakemberek. Úgy tűnik, rohamosan csökken a lemaradásunk az informatikai világpiacon. Bővebb információval a HITÜ szakemberei szolgálnak. A modern rabszolga Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület munkájáról Részvétel „A vállalatok és dolgozóik mozgósítása a káros alkohol- és kábítószer fogyasztás megelőzésére Közép- és Kelet-Európában” projekt munkában A megelőzés Egy rendkívül érdekes, humoros, s talán úgy is fogalmazhatnánk, hogy mindent kifejező névkártyával találkoztam a napokban. A Nemzeti Egészségvédelmi Intézet szaktanácsadójának, Monspart Saroltának a bemutatkozó lapocskáján ez olvasható a név alatt: „első emeleti rabszolga”. A tájékozódási futás első magyar világbajnokát, később egy szerencsétlen kullancs-csípés következtében életéért, majd egészségéért küzdő, de optimizmusát, életkedvét, s nem utolsó sorban humorát el nem veszítő sportolónőt remélem nem kell bemutatni. Az aktív sportversenyzéstől való kényszerű visszavonulása óta több éve töretlen lelkesedéssel dolgozik az egészségmegőrzési programokban a köz javáért. A szokványos protokoll kártyától igencsak eltérő feliratú névkártyát Csuha Sándor, a PA Rt. pszichológiai laboratóriumának vezetője kapta az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület alakuló ülésén, ahol Monspart Saroltát az Egyesület titkárának választották, így további egészségmegőrzési „robot terheket” vállalt magára. — Miért tartja fontosnak a PA Rt. egy egészségmegőrzési profilú szerveződés munkájában történő részvételt? - kérdeztem Csuha Sándortól. — Társaságunk kiemelten fontosnak tekinti az emberi erőforrás magas színvonalú hasznosítását, az emberi munkaképesség fenntartását és megőrzését. A humánpolitikai céljaiban rögzített alapelveink végrehajtása érdekében ezért nemcsak a kerítésen belüli eseményekre, hanem a külvilág történéseire is odafigyelünk. így a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet meghívására március 21-én Budapesten részt vettünk az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület megalapításában. — Melyek az egyesület legfőbb céljai? — Fórumot, kommunikációs lehetőségeket szeretnénk biztosítani egymás tapasztalatainak átadásához, máshol is hasznosítható ötletek, módszerek megismeréséhez. Az egyesületünk elősegíti, összefogja és koordinálja mindazokat a törekvéseket, erőfeszítéseket, intézkedéseket, amelyek révén az ország különböző munkahelyein dolgozók - vezetők és beosztottak egyaránt - a jelenleginél jobb testi és lelki, szellemi egészséggel, egészségesebb életmód mellett fejthessék ki munkájukat. — Az egyesületi forma megfelelő keretet ad ehhez a munkához? — A passzív tagok szokták úgy értelmezni, hogy eredménytelen munka. Ez a fórum lehetőségeket biztosít csupán, de mindenkinek a saját munkahelyén kell megoldani a feladatokat. Az egyesületi tevékenység az információk összegyűjtésében és egymásnak történő átadásában nyújt nem kis segítséget, hiszen mindenkinek - egyénileg és szervezetileg egyaránt - van még mit tennie ezen a területen. A szigorú biztonsági előírások betartásának követelményeire alapozva a PA Rt. Munkavédelmi Szabályzata a munkára képes állapot egyik követelményeként előírja, hogy a munkavállaló szervezetében az üzemi területen való tartózkodás időtartama alatt nem lehet alkohol. A munkáltató az előírások szigorú betartásán és ellenőrzésén túl (szűrések, az alkoholszondás ellenőrzések szigorítása és gyakoriságának növelése), a nemzetközi projekt munkájában történő részvétellel további segítséget kíván nyújtani a munkavállalók számára a káros alkoholfogyasztás visszaszorításában, megelőzésében. — Milyen gyakorlati segítséget jelent a projekt munkájában való részvétel? - kérdeztük Csuha Sándortól, a pszichológiai laboratórium és a projekt vállalati programbizottságának vezetőjétől. — Közép- és Kelet-Európa országaiban, mint a világon mindenütt, növekszik az alkohol és a kábítószerek káros fogyasztása. A hivatalos megnyilatkozások és a lakosság egyaránt sürgős és közvetlen beavatkozást igénylő problémának tekintik a különböző élvezeti szerek túlzott használatát. A munkáltatók számára a jelenség olyan következményei a legaggasztóbbak, mint a termelékenység csökkenése, a hiányzások vagy a balesetek. Az illegális kábítószerek fogyasztása és a folyamatosan terjedő alkoholizmus - az általánosan ismert káros következményeken túl - olyan további komoly veszélyeket jelentenek ezen régió országai számára, amelyek teljes súlyukkal leginkább a munkahelyeken, a dolgozók körében nyilvánulnak meg. A projekt a káros alkoholfogyasztás megelőzésére, a probléma tudatosításának segítésére helyezi a hangsúlyt, melynek célja a munkavállaló egészségének megőrzése. — Milyen módszereket alkalmaz a program? — A minden munkavállalót érintő megelőzési program elemei: a speciális alapfogalmak és információk átadása, az önértékelő módszer, a képzés, az egészségvédelem, a munkahelyi feltételek megváltoztatása, a tanácsadás, a problémák korai felismerése, valamint a kezelés és a rehabilitáció. — Mely nemzetközi szervezetek állnak a program mögött? — A projekt az ILO (International Labour Office) Munkahelyi Rehabilitációs Szakcsoportjának irányításával és az ENSZ Nemzetközi Kábítószerkontroli Programjának (UNDCP) anyagi támogatásával világszerte folyik. A program a társadalom fontos szereplőinek - a kormányoknak, a munkavállalói képviseleteknek, a szakszervezeteknek és a munkáltatók képviselőinek - a mozgósítását ajánlja. Az ILO ily módon garantálja a kialakítandó alkoholfogyasztást megelőző munkahelyi programok folyamatosságát és fenntarthatóságát. — Magyarországon az atomerőművön kívül más vállalatok is részt vesznek a projekt munkájában ? — A Nemzeti Projekt Team koordinálásával a Paksi Atomerőmű Rt-n kívül a MÓL Rt., a MATÁV Rt., a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság Rt., a Gardénia Rt. és a BUSZESZ Rt. vesz részt a programban. — Nálunk mely szervezetek a programbizottság résztvevői? — A megelőzési program irányelveinek meghatározásához, a program gyakorlati bevezetéséhez és folyamatos végzéséhez egy vállalati programbizottság működése szükséges. A testület a Pszichológiai laboratórium, az ATOM-MED Kft., az Ipari Biztonsági Főosztály, a Munka- és Tűzvédelmi Osztály, a Tájékoztató és Látogató Központ, az Üzemi Tanács és a szakszervezetek, valamint a munkavédelmi bizottság vezető munkatársaiból áll. A hónap folyamán induló tevékenységünkhöz szeretnénk megnyerni minden munkavállaló aktív támogatását és részvételét. Kiss József blokkügyeletes és csapata. Középen: Padi Mihály fotó: beregnyei Miklós
