Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1997-05-01 / 5. szám

8. oldal Atomerőmű 1997. május Újdonság A reklám szakmában ma­napság a meghökkentő öt­letek és azok képi megje­lenítése a sikk. Ezt az elvet vallja a VIZO Szalon Kft. is, ezért választotta ruha­költeményeinek bemutatá­sához az atomerőművet. Természetesen nem az erőmű dolgozóinak mutat­ták be a ruhákat, hanem a készülő katalógusokhoz szükséges fotók helyszíne - háttere - volt az erőmű. A Zób Katalin és Szemes György vezette kft. tevé­kenysége nagy feltűnést keltett és a 2-es reaktor környékén majdnem töb­ben „tevékenykedtek" mint az átrakás alatt lévő 4-es blokkon. Kép és szöveg: - béri - A képen: Egyre jobban nőie­sedik a biztonsági szolgálat Anyák napjára Csecsemő korodban kislányként éltél. Még csak babáztál, hogy anyává érjél. Igaz, még nem tudtad, milyen egy érzés, De mondhatom büszkén, a mélyébe néztél. Tanításra méltó nevelést adtál. Az életben előttem példával jártál. Én köszönöm Néked, hogy gyermeked vagyok, S mindenki mással ünnepelhetem e napot. Bakos Róbert Színvonalas kemping épülne Pakson Várnái Peter, az ESZI testne­velő tanára gondolt egy meré­szet és fejébe vette, tesz vala­mit azért, hogy a városba ér­kezőknek ne csupán a halász­­csárda, az atomerőmű, esetleg a Szentlélek templom jelentse Paksot, hiszen adottságai ré­vén ennél lényegesen több rej­lik a Duna-parti városban. Különösen igaz ez nyáron, amikor a szép számmal meg­lévő, főként sportolást, aktív pihenést szolgáló létesítmé­nyek zöme kihasználatlan. Várnai Péter azzal viszont tisz­tában van, hogy elképzelései va­lóra válhassanak, elsősorban két dolgot kell megoldania. Egyrészt feltérképezni, összeállítani a vá­ros kínálta lehetőségeket, más­részt csoportok fogadására is al­kalmas, olcsó szálláslehetőséget kell teremteni. Mindezeket kö­vetheti egy vendégcsalogató program összeállítása, amely al­kalmas arra, hogy Paksra csábít­son embereket pihenés, kikapcso­lódás, sportolás, művelődés cél­jából. A vállalkozó szellemű testnevelő felmérései alapján a Dunához kapcsolódó lehetősége­ken át (hajókirándulástól kezdve kajak-kenu oktatás, túrázás, ví­zisí stb.) különböző sportági fog­lalkozásokon, strandjátékokon, bajnokságokon át, edző- és gyermektáborok mellett egészen a lovaglásig rengeteg érdekes programot lehetne kínálni a vá­rosba érkezőknek. Az igazi prob­lémát a megfelelő szálláshelyek hiánya okozza, de Várnai Péter erre is talált megoldást. Tervei szerint ugyanis a már évek óta üzemelő ürgemezei strand terüle­tén - esetleg kibővített területén - kb. 1,5-2 milliós ráfordítással nemzetközi színvnalú kemping létesülhetne. A strand eddig jó­szerével kihasználatlan területe­ire „álmodta” meg a leendő tá­bort, körülötte további sportpá­lyákkal. Ezáltal a város is gazda­godna, jelentősen növekedne a strand kihasználtsága, bevétele és így Paks is bekapcsolódhatna a turisztikai, idegenforgalmi életbe. — Kezdetben akár 200-300 férőhelyet is ki lehetne alakítani. Ehhez csupán a képviselőtestület engedélyét kérném, valamint pá­lyázati lehetőséget alapítványi támogatásra, illetve kedvezmé­nyes hitel felvételére - hangsú­lyozta Várnai Péter, aki már két éve üzemelteti a strandon lévő sportpályákat. Tavaly az ország közel ötven településéről érkez­tek az általa szervezett verse­nyekre. — Hogyan áll jelenleg terve megvalósulása? — A fogadtatás vegyes, mert amíg vannak lelkes támogatók, addig az önkormányzat műszaki osztálya és a strandot üzemeltető Dunacenter Therm Kft. kifogá­sokat emelt ellene. Én alaposan felkészültem az ellenérvekre, így hát bizakodva várom a városi képviselők döntését, mert hi­szem, hogy Paksnak szüksége van egy ilyen beruházásra. Folyó Lajos, a Paksi Város­építő Bizottság elnöke a lelkes támogatók közé tartozik. — Április végére ütemeztük be az ürgemezei Szabadidő Köz­pont - én Parkerdőnek hívnám - kérdésének tárgyalását. Ez nem­csak a strand, hanem az Ürge­mező rendkívül elhanyagolt ré­szének rendezését is magában foglalja. Mindennek szerves ré­sze lehetne a Várnai Péter által megálmodott camping és a sport­pályák, ezért természetesen tá­mogatjuk megvalósulását. Remélhetőleg kedvező lesz a testületi döntés, akkor pedig a vá­ros felvállalja a Szabadidő Köz­ponton belül a camping és a hozzá tartozó létesítmények ter­veztetését is, beindulhat a konk­rét munka. — Akadályozhatja-e a megva­lósítást a már betervezett újabb medence megépítése? — A kettő nem zavarná egy­mást, annál is inkább, mert a me­dence létesítése egyelőre bizony­talan. — Tegyük fel, zöld utat kap az elképzelés. Mikor lehet ebből valóság? — Véleményem szerint a jövő évben elkészülhet és máris használhatnák a paksiak, az ide­látogatók egyaránt. Többen állítják, az ügy neu­ralgikus pontja, hogy a strandot üzemeltető Dunacenter Therm Kft. ellenzi az új létesítmény lét­rejöttét. A kft. vezetője, Bemáth Lajos mindezt alá is támasztja. — A mi felelősségünk, hogy üzemeltessük a strandot, ennek pedig megvannak a közegész­ségügyi és műszaki előírásai. Ennek szellemében nem látunk lehetőséget arra, hogy közös te­rületen működjön a strand és tervezett camping. Elképzelhe­tetlen, hogy egy területnek két gazdája legyen, valamint a strand zárása utáni időszakban nem tudunk felelősséget vállalni a jelenlegi kiváló vízminőségért sem. Az is szempont, hogy az önkormányzat tervezi egy har­madik medence létesítését, amelynek megvalósulásakor már elég terület sem maradna a cam­­pingre, hiszen létezik előírás, hogy mekkora szabad területnek kell maradni. Mi ezen okok mi­att ellenezzük a kérdéses léte­sítmény megépültét a strand te­rületén. Várnai úr elképzeléseit jónak tartjuk, csak a közös funk­cióba nem tudunk belemenni, de a döntéshozók nem mi vagyunk, a végső szó a képviselő-testü­leté. Medgyesy Védett növényeink: nyári tőzike (Leucojum aestivum L.) 30-60 cm magasra növő egyszikű, hagymás növény. Szürkészöld, tőálló levelei szálasak, kissé húsosak. 1,5-2,5 cm-es bókoló virágai hosszú kocsányokon, a szár (tőkocsány) csúcsán fejlődnek. Fehér színű, hattagú lepelcimpáinak csúcsán zöldes folt látható. Az Amarilliszfélék családjának tagja, ahogy közkedvelt, kertekből is jól ismert virágaink közül a hóvirág vagy pl. a nárciszok. Me­gyénkben nem élő közeli rokona, a koratavasszal nyíló, kis termetű és mindössze 1-2 virágú tavaszi tőzike (Leucojum vermum), szintén védett növény. Mindkét faj természetvédelmi értéke 2.000 Ft. A nyári tőzike atlanti-mediterrán flóraelem, keletre Iránig, északra Lengyelországig fordul elő. Nedves, tocsogós, időszako­san vízzel borított termőhelyeken: mocsarakban, sásosokban, li­geterdőkben és gyakran gátak menti kaszálókon találkozhatunk vele. Hazánkban elsősorban nagyobb folyóink árterületein él. Vi­rágzása április közepétől június elejéig tart. Népiesen „lógyöngyvi­­rág”-nak is nevezik, mivel virága kissé emlékeztet a vele nagyjá­ból azonos időben nyíló - egyébként nem rokon - gyöngyvirág (lényegesen kisebb) virágára. Megyénkben a Duna ártéri rétjein, kaszálóin, kiöntéseiben, mo­csaraiban, ligeterdei tocsogóiban fordul elő; így szép állománya él az Imsósi erdőben, de előfordul a Csámpa és Dunaszentgyörgy kö­zött elterülő Szil-hát mély fekvésű részein is. Farkas Sándor Anyának lenni Avagy: hová tűntek a babakocsik? Ebben a későn jött s hirtelen kibomló tavaszban mindenki, aki csak teheti, a szabadba megy. Az utcák, terek, parkok megtelnek beszélgető emberekkel. Annyi hideg, borús nap után jólesik kigombolt kabátban vagy éppen ingujjban sétálni. Tavasz van végre, a kezdés, a reménykedés évszaka. Ebbe az örömteli tavaszi képbe mégis vegyül valami szomorúság is. Nem tu­dom, hogy feltűnt-e már önöknek, hogy évek óta egyre kevesebb babakocsit toló kismamával találkozhatunk. Hiányzanak a színes kezeslábasokban rohan­­gászó kicsik, halkabb a gyerekzsivaj, kevesebb a hancúrozó gyerekeket szelíd, elnéző mosollyal vigyázó kismama. Anyák napja van, ilyenkor nagyon lírai, nagyon emelkedett szónoklatokat il­lik mondani és papírra vetni - aztán másnapra persze elfelejteni. Ünneprontás? Inkább számvetés. Gondoljuk végig együtt. Mit jelent ma anyának lenni? A társadalom szempontjából alig valamit. Nem érdem az anyaság. „A társa­dalom” értékrendszere átalakult, tudomásul veszi ugyan a családot és benne az anyát, de nem lát bennük mást, mint egy globális szervezet részét, amelynek hasznos tevékenységére építeni lehet. Ennyi. A család egyedisége érdektelen, sorsa közömbös. Tragédiája nem rázza meg, sikerei nem villanyozzák fel. A szélsőséges individuumok korát éljük. Itt, a világ gazdagabbik felén, egyre töb­bet hallunk „önmegvalósításról” és mind kevesebbet szeretetted nevelésről, ál­dozatkészségről. Átalakulóban van az évszázadok óta kialakult anya-szerep, s a mesterségesen felgyorsított világban a hamis életcélokért (is) küzdő társadalmi sejtek, a családok nem veszik észre, hogy mókuskerékben rohannak. Holott az igazi anya-szerep változatlanul él. Figyeljük meg az utcán, mun­kahelyen, bárhol: igazi boldogság ott van, ahol a család összetart. Ahol egy­másnak és egymásért dolgoznak. Ahol mindenki képessége szerint kiveszi a ré­szét a családi munkamegosztásból. Ahol az anya - igazi szerepe szerint - össze­fogja a családot. „Integrálja”. Tapintattal, szeretettel, önfeláldozóan. Ha a CSALÁD-ra vagy AZ ÁNYÁ-ra gondolok, Raffaello egy csodálatos képe jut eszembe, a Szent Család. És nemcsak a címadás okán. Ebben a képben benne van mindaz az anyai érzés, ami nem változott az eltelt több mint fél évez­red alatt. A Prádóban őrzött képen Mária tűnődő, de a nevelés felelősségétől át­hatott tekintetével nézi az ölében ülő Gyermeket, aki önfeledten hancúrozik az anyja ölében. Mellettük, egy kicsit mögöttük ül A Nagymama, Szent Anna. Ráncokkal barázdált arcán, kifejezéstelen tekintetében nincs érzelem, csak ké­szenlét. A féltő-óvó tettrekészség készenléte. A kép hátterében pedig (szinte csak sejteni lehet) Szent József, Az Apa ül? vagy áll? vagy dolgozik? Nem tud­juk. Csak azt tudjuk, hogy ott van. És ez a fontos. Igazán fontos az anya, az anyaság a maga kettős minőségében. A fiatalon szülő, a gyermeknek életet adó anya, s az időben örök nagymama. Az élet a maga folyamatosságában, ők így együtt: egy kis univerzum, a tökéletes teljesség. Más megközelítésben: egy kis mini állam, ahol naponta megküzdenek az otthonért, a kenyérért, ahol úgy te­remtenek hazát, hogy „házat” teremtenek hozzá, azaz: küzdelmeikből, ezekből a pici sejtekből épül fel végül az az organizmus, amit nemzetnek, tágabb érte­lemben pedig emberiségnek nevezhetünk. Vajon így éljük-e meg, ilyen tudatosan a családot? Van, aki igen, van aki nemr Magyarországon ma a válások arányszáma eléri a 40%-ot. Döbbenetesen magas szám. Azt jelzi, hogy az emberek családképe bizonytalan. Homokra és nem kősziklára építettek. Magyarországon ma az élveszületések száma képtelen reprodukálni a társa­dalmat, s ez bármennyire is nehezen érzékelhető a közvetlen környezetben, tra­gédiákhoz vezethet. Többször és sokan leírták már, s aki tud olvasni a statiszti­kák szűkszavúságában is sokat mondó adataiban, rádöbbenhet, hogy (a halálo­zással együtt) minden évben egy Mohácsnyi várossal leszünk kevesebben. 1996-ban - a KSH jelentése szerint - a születések száma alig haladta meg a százezret. Ez demográfiai történelmünk eddigi mélypontja. Csak összehasonlí­tásul: 1974 és 1978 között 180-190 ezer gyermek született, s már ez a lélek­­szám is magában rejtette a népesség növekedésének lassulását, a társadalom aggasztó elöregedését. Akkor tehát: „pusztulunk, veszünk/ Mint oldott kéve széthull nemzetünk”? Lehet, de mégsem tudom elfogadni Tompa Mihály nem­zethalál vízióját. Minden porcikám, minden sejtem tiltakozik ellene. Még akkor is, ha most - és ez a „most” legalább harminc évet ölel fel - valóban ez a ten­dencia érvényesül. Én hiszek abban, hogy még minden megfordulhat. A rossz-létből lehet jobb-lét is. És akkor újra szülnek az anyák, mert ez a termé­szetes, hiszen sejtjeikben ők is ezt kívánják! S akkor újra megtelnek a parkok és a játszóterek gyerekekkel, beszélgető kismamákkal, akiket illessen most, az „utolsó szó jogán” köszönet és hála. Mert ők a megtartó erő. Az élet kiapadhatatlan folytonossága. A madáchi küzdés hite. Nagy Zoltán Centenáriumi Jámbor Pál (Hiador) halálának 100. év­fordulója és a Költészet Napja alkalmá­ból április 14-én ünnepi estet rendezett a városi könyvtárban a Jámbor Pál Társa­ság és a Magyarok Világszövetsége Tm-i szervezete. Az est díszvendége volt Halász Péter, a Honismeret című folyóirat főszerkesztője. Az est vendé­gei érkezéskor vehették kezükbe ,A Közvélemény” frissen megjelent külön­­számát. A műsor fiatal paksi versmondók közreműködésével kezdődött, akik nagy átérzéssel adták elő Jámbor Pál, József Attila és paksi költők verseit. Ezt köve­tően L. Németh Erzsébet olvasta fel val­lomását Hiadorról, majd Beregnyei Miklós számolt be a legújabb kutatási eredményeiről. Többek között megtud­hattuk: Jámbor Pál az 1848/49—es forra­dalom és szabadságharcban úszti beosz­tásban szolgált és a tavaszi hadjárat alatt Damjanich tábornok hadtestében szol­gált, együtt lakva a híres hadvezérrel. A beszámoló után Halász Péter be­szélt a Honismereti Szövetség szerepé­ről - tevékenységéről és a Honismeret c. folyóirat helyzetéről, terveiről. Áz esti program zárásaként Herczeg Ágnes „háziasszony” süteménnyel kí­nálta a vendégeket, majd kötetlen be­szélgetés kezdődött a könyvtár emeletén és földszintjén.- ibrányi -ünnepség »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest, Vili. kér. Auróra u. 11. ______Iel.i.iŰ3-47afl « fajú .303-4744______ ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József A lapot szerkeszti a részvénytársaság szerkesztőbizottsága. Főszerkesztő Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/317-919 Telefax: 155-72-80 InterNet: http://www.npp.hu Kiadja az ASM Tolna Megyei Irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András Szekszárd, Pf. 71.7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents