Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-04-01 / 4. szám
6. oldal Atomerőmű 1997. április Marx György akadémikus a tudomány csodáiról — paksi diákoknak Úgy gondolom, Marx György professzor neve városunkban már sokak előtt ismert. Főként az erőmű révén került közelebb hozzánk. Az Atomerőmű c. lap egyik különkiadása Marx György soraival kezdődik. „A marslakók hazatérése” c. írásában bemutatja azokat a hírneves magyarokat, akik a tudomány élvonalában világra szóló felfedezéseket tettek. Sorait idézve: „Nem egyszerűen tudományt és technikát csináltak, hanem a 20. század történelmét alakították.” Mostani előadásában hasonlóképpen hangsúlyt fektetett a magyar tudósok megismertetésére és a természettudományok újdonságait emberközelbe hozva képet adott kutatási eremdényeikről. Csupán néhányat kiemelve: radioaktív nyomjelzés (Hevesy György), nukleáris láncreakció, szabadalom atomreaktorra (Szilárd Leó), fúziós reakciók és H- bomba (Teller Ede), a BASIC megteremtése (Kemény János), áramvonalas járművek, lökhajtásos repülők (Kármán .Tódor) és a modem közgazdaságtant megalapozó játékelmélet alkotása (Harsányi János). Szintén magyar volt az első nagyteljesítményű nukleáris atomreaktor megtervezője (Wigner Jenő) és aki a számítógépek legfontosabb elvét, a tárolt program elvét kitalálta (Neumann János). Hallottunk •még Köstler Artúrról, az író—lángelméről és természetesen Eötvös Lorándról, aki „a marsiak - gimnáziumnak álcázott - hídfőállásait szervezte”. Áttekintést kaptunk a történelmi helyzet, a történelmi események hátteréről, amelyek a világ minden részére szétszórták nagyjainkat. És hogy miért nevezték őket marslakóknak? „Nem, most nem egy másik űrmese következik, a történet igazi marslakókról szól. Azokról, akik a 20. század elején beszivárogtak a világ legnagyobb egyetemeire és kutatóintézeteibe, pontosabban arról az előőrsükről, amelyik bolygónkon az első bázisukat létrehozta. Azon buktak le, hogy bármilyen soká gyakorolták is, egyetlen földi nyelvet sem tudtak idegen akcentus nélkül beszélni. Volt ugyan egy trükkjük erre is: magyar emigránsoknak álcázták magukat, hiszen köztudott, hogy a magyaroknak van ez a fura kiejtésük.” (Leon Lederman) És aki a másfél órás előadásában a tudomány eme csodáit, magyar zsenijeit felfedte, Marx György, szintén az Eötvös-féle hídfőállásból származik és ennek szellemében dol-FOTÓ: GOTTVALD KAROLY gozik, tanít a mai napig. Elődeihez hasonlóan a világ számos egyetemén, kutatóintézetében ténykedett, oktatott, kutatási eredményeivel hírnévre tett szert. Marx György magyar elméleti fizikus (Budapesten született 1927-ben), a fizikai tudományok doktora, Kossuth-díjas. Az ELTE atomfizikai tanszékének profeszszora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Kutatási területe az erőterek kvantumelmélete, elemi részek fizikája, magfizika, relativitáselmélet. Eredményei nemzetközileg ismertek (az elektromágneses erőtér kvantum-elmélete dielektrikumokban, a fermionszám szerepe a részecskefizikában, a relativisztikus dinamika megalapozásában, a neutrinócsillagászat kérdéseiben). Űrkutatási és kozmikus meteorológiai vizsgálataiért a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia tagjai közé választotta. Tudományos népszerűsítő és publicisztikai tevékenysége jelentős, számos szakkönyv szerzője. Sokat tett a fizika - és általában a természettudományok - oktatásának korszerűsítéséért az oktatás minden szintjén. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke. — Professzor úr, az év elején megjelent Modernizációs Charta kidolgozásában - amely összehangolt társadalmi cselekvésre hív mindenkit a tudomány rangjának visszaállítása céljából -jelentó's szerepet vállalt. Mennyire elégedett az eddigi eredményekkel? — Felülmúlta minden várakozásunkat, eddig kb. ezren írták alá, de természetesen néhol egy-egy aláíró mögött még ezer név vagy többezer fős szervezet áll. A legnagyobb vállalatok vezérigazgatói (MVM Rt., MATAV, SIEMENS stb.), a tudományos-mérnöki egyesületek elnökei teljes tagságuk nevében, egyetemek rektorai, főiskolák főigazgatói, középiskolai osztályok küldték el aláírásukat, csatlakoztak népszerű költők, színészek is. Volt, hogy egy kis falu lakossága írta alá a fűszerboltba kitett ívet, vagy a 12 fős család a vasárnapi ebédre összegyűlve együtt határozta el magát. A legtöbb politikai párt vezetője is eljuttatta aláírását, a baloldaltól a jobboldalig, széles spektrumban. — Ezek szerint valóra válik a terv, hogy a modernizáció a tudatban kezdődik el? — Valóban, éppen ezt szeretnénk elérni. Ne csak azt mondja mindenki, hogy azért nem dolgozik, mert nem adnak több fizetést. Ennek a sorrendnek megfordítottnak kell lenni. Jobban, hatékonyabban, versenyképesebben kell dolgoznunk és akkor' majd megnő a jövedelmünk. Erre a szemléletre a társadalomnak szinte minden rétege meglepő módon kedvezően reagált. Ez bennünket nagyon meghat, örömmel tölt el. — Ebben az évben tölti be a 70. életévét és még mindig aktívan dolgozik, ír, tanít. Honnan merít mindehhez erőt? — Érdekes a világ, és amikor úgy érzem, hogy valamit tudok tenni, akkor azt csinálom. Például pár nap múlva Svájcba utazom, mert az ottani magyar mérnöki egyesület megkért, hogy a kelet-európai atomerőművek biztonságáról beszéljek. Svájc is atomenergiával dolgozik és számunkra nem lehet érdektelen, hogy nyugaton milyen vélemény alakul ki Magyarországról. ■ — Sok tehetséges magyar külföldre távozott, ott kamatoztatta tudását. Önt mi tartotta itthon ? — Rengeteg csábító meghívásban volt részem. Nagyon szeretek tanítani és tanítottam ugyan több világrész egyetemén, hosszabb ideig is, de mégis a magyar diákok állnak közel hozzám. Én szeretem ezt a szép országot. Próbáljuk azt elérni, hogy a külföldre távozott sikeres magyarok, magyarnak is érezzék magukat és az ő tudásukból Magyarország is profitáljon. — Köszönöm a beszélgetést. Lovászi Zoltánné A paksi örökifjú néptáncegyüttes nagy sikerrel szerepelt Finnországban. Következő számunkban bemutatjuk őket. Kerékpárral, kenuval Európában Iroda az Interneten Leskó László és felesége, Leskóné Csonki Mária közös vállalkozásban már több mint öt éve szerveznek kerékpáros és kenus túrákat Európa legszebb vidékein, folyói mentén. Igazi családi vállalkozás az övék, amely baráti légkörben emlékezetes, szép élményeket nyújt a kirándulóknak. — Laci, főállásban sportszervezőként dolgozol - az ESZI-s diákok neked köszönhetik az emlékezetes sítúráikat és vízitúráikat - mellékfoglalkozásban, a külföldi és hazai programokkal, szintén sportszervezői munkát végzel. Laci: — Az első pillanattól kezdve kínosan ügyeltem arra, hogy a kettőt ne lehessen összekapcsolni. Az ESZI DSE-vel a vízitúrákat a Tiszán tettük meg, míg a Popey Bt-vel külföldre mentünk. Csak jellegében hasonlóak a túrák, de a valóságban mindegyik más és más. A foglalkozásom, a sporthoz való affinitásom az alapja mindkettőnek. — Idei programfüzetetek mit kínál? Laci: — Programjaink között korhatár nélkül, mindenki megtalálhatja a kedvére valót, a családok és a kispénzű kirándulók is. Negyedik éve szervezzük a Loire-völgyi vízitúrákat. Kezdőknek és gyakorlott evezősöknek egyaránt páratlan élményt nyújt a Marne vizén történő kenuzás. Újdonság a Temze túra, melynek utolsó napját londoni városnézés zárja. Kezdő vadvizeseknek az ausztriai (Laming, Kamp, Pielach) programjainkat ajánlom, aki pedig a nehezebb vízisportot kedveli, azt az olaszországi Nocevölgybe, a szlovák Bela-ra vagy a dél-francia vadvizekre invitálom. A versenyszellemű vadvizeseknek rafting (Bela, Liptószentmiklós, Mölltalt Oberfellach) és trekking (Salza) bajnokságot írtunk ki. Az ausztriai Salza völgyét túrázóink igen megkedvelték, ezért itt több lehetőséget kínálunk. Az alapprogramon túl mód van kerékpáros vagy mikrobuszos hegyi kirándulásra, középiskolásoknak nyelvtanulással egybekötött nyári kalandtáborozásra. Másik vízi újdonságunk a Duna túra, amely a folyó eredetétől indul, s három részletben (Dunaueschingen-Ulm, Ulm-Regensburg, Regensburg-Linz) zajlik. Társaságunk fő profilja elsősorban a külföldi vízitúrák szervezése, de mivel évről évre nő az igény (és már nem dolgozom az ESZI DSE-ben), ezért a Tisza túrákat is indítjuk. — Milyen kerékpártúrát ajánlotok? Marcsi: — Elsők vagyunk, akik a Loire völgyébe ilyen túrát Magyarországról szerveztek. Ennek a programunknak már országos híre van, olyanynyira, hogy a Magyar Televízió hétrészes útifilmet forgatott az útról. A kerekes programokban újdonság az idei Temze-völgyi túra és sikeresnek mondható a tavaly indított London-Párizs útvonal. A vízitúrákkal párhuzamosan szervezzük kerékpártúráinkat a Duna mentén (szintén az eredéstől). Sok szép hazai kalandos osztálykirándulásra adunk lehetőséget mind kerékpárral, mind kenuval. Bővítjük programjainkat lovastáborral és siklóemyő tanfolyammal. — Az ország minden részéről megkeresnek benneteket és külföldi jelentkezőitek is vannak. Az idén már Interneten is elérhetők vagytok. Laci: — Számunkra nagyon fontos az Internet, különösen azért, mert vidéken vagyunk (WWW.SEDNET.HU/POPEYE). Az érdeklődőknek költséges bennünket telefonon felhívni, de egy helyi beszélgetés díjáért elküldhetik a jelentkezést. Angliából, Kanadából, Németországból megkerestek már a hálózaton, látták a programot és jelentkeztek, hiszen egyszerű volt e-mailen küldeni. — Az Utazás Kiállításon immár harmadszor jelentetek meg. Laci: — Az idei bemutatkozásunk sikerült a legszínesebbre és a forgalmunk is most volt a legnagyobb. Sok képet, plakátot tudtunk mutatni az eddigi útjainkról. Volt, aki már úgy jött oda, hogy kifejezetten bennünket keresett, mert hallott programjainkról. Egy cégtől pedig nagyon kedvező ajánlatot kaptunk, részben kedvezményt, részben kölcsönzést tudnak biztosítani. Elmondták, hogy sokat hallottak rólunk, ismernek bennünket a hírünkről, ez nagyon jól esett, anyagilag és erkölcsileg egyaránt. — Nagyon sikeres a Loirevölgyi túrátok. Hogyan lehet oda eljutni? Marcsi: — Budapesten felszállsz a különbuszunkra, ami elvisz Passauba, ahol táborozás, esti városnézés vár. Másnap érkezel meg a Loire partjára, kapsz egy biciklit, táskával. Mindennap megkapod a térképet és a következő tábor helyét. Egy-egy táv 20-30 km, ezt pár óra alatt nyugodtan meg lehet tenni, de aki akar az 80- 100 km-t is letekerhet, mert a térképen megjelöljük a látnivalókat. Nem szükséges az egész csapatnak együtt menni, de legalább két embernek össze kell tartani, hogy ha bajba kerül, a társa segítséget tudjon hívni. Az út ára tartalmaz három közös kastélylátogatást, az összes táborhely, csomagszállítás, az ügyeletes szerelő díját és egy félnapos párizsi utat. — Milyen jövőbeli terveitek vannak? Marcsi: — Utazási irodát szeretnénk nyitni, melyre gyakorlatilag a működési engedély már megvan. Nem hagyományos irodát nyitunk, mert arra kevés esélyünk van, hogy itt Pakson felkeres bennünket bárki, akár a városból, akár az ország valamely részéről, de az Interneten, telefonon, faxon még külföldről is elérhetőek vagyunk. Többet fogunk szerepelni a hálózaton, mint a saját nyitvatartásunkban. Számítógépes nyilvántartást vezetünk mindenkiről 5 évre visszamenően. Feljegyezzük, ki milyen túrán volt, mi a telefonszáma stb, és folyamatosan tájékoztatjuk útjainkról. Kapcsolatunk baráti, személyes jellegű. Karácsony előtt mindig hatalmas mennyiségű üdvözlőlapot kapunk. Családok, munkahelyi kollektívák (40-90 fővel) jönnek az útjainkra. Baráti kapcsolatok alakulnak, melyek később is elevenek, továbbszövődnek. Sajnos a paksiak kevésbé élnek a lehetőséggel, annak ellenére, hogy helyben vagyunk, pedig egy innen induló osztálykirándulás csak negyedanynyiba kerül, mint a budapesti, székesfehérvári középiskolásoknak, akik már több csoporttal jelentkeztek. — Miközben utakat szerveztek három gyermeket is neveltek. — Mint családi vállalkozás, ez nagyon sok munkával jár. Laci a Popey Bt. részéről a kenukról, én az Eurociklitől a kerékpárokról gondoskodom. A túrák lebonyolítása az egész nyarat lefoglalja, de egyelőre nem akarjuk kiadni a kezünkből. Az útvonalat közösen tervezzük meg, járjuk végig. A kerékpáros és vízi túrákat párhuzamosan futtatjuk, mert így a szállás és szállítás terén olcsóbb, kedvező lehetőségeket tudunk biztosítani. Három gyermekünk közül nagyfiúnk, a 17 éves Lackó már felelősségteljesen veszi ki részét a közös munkából. Ő az egyik túravezető, viszszakerékpározik 10-20 km-t és szerel, ha valaki lerobban. Minden évben négyszer-ötször tekeri végig a Loire-t. Tudja, hogy melyik faluban hol érdemes fagyit venni, hol lehet zuhanyozni, hol van tengeri akvárium. 13 éves Eszter lányunk is sok túrán ott van, segít amiben tud, néhány év múlva már komolyabb feladatot kap. Bence pedig a maga 4 évével egyelőre csak „térképeket rajzol”, de már két és féléves korában ült a kenuban vadvízen. Ő is élvezi ezeket az utakat. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a túra során, ha bárkinek segítségre van szüksége, az elsősegélynyújtástól a névnapi üdvözletig, de még a templomi esküvőig is. Családias hangulatban, családi túrázást bonyolítunk le. Lovászi Zoltánné FOTÓ: TÓTH ILONA