Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-02-01 / 2. szám
2. oldal Atomerőmű 1997.február (Folytatás az 1. oldalról.) Az összefoglaló jelentés szerint erőművünk mind a 74 biztonsági kérdéssel érdemben foglalkozott, és a kérdésekben felvetett problémákat vagy már megoldotta vagy jó úton halad a megoldás felé. Idézve a NAÜ ellenőrzésből: „A Paksi Atomerőmű biztonságnövelő programja általánosságban jól kidolgozott és struktúráit, tükrözi az egyes biztonsági kérdések biztonságot érintő jelentőségét. A tervezett intézkedések megvalósítása nagyban hozzájárul az erőmű biztonságához”. — A pozitív megállapítások mellett kaptunk javításra vonatkozó javaslatokat? — A csoport által tett megállapítások közül a legjelentősebbek az alábbiak. Lokalizációs torony: A buborékoltató kondenzátornak vannak gyenge pontjai, amelyek behatárolására az erőmű végez elemzéseket és az elemzések eredményei alapján meg lehet határozni, szükséges-e a beavatkozás. Szisztematikus tűzkockázat elemzés elvégzése: Az erőmű a különböző fontosabb területek tűzveszélyességi elemzését végrehajtotta, de nem rendelkezik átfogó, az egész erőműre kiterjedő elemzéssel. Az erőmű ezt az elemzést 1997-ben szándékozik végrehajtani. Nagyenergiájú csővezeték törés miatti veszélyeztetettség: A felülvizsgálati csoport javasolja, hogy a nagy energiájú csőtöréssel szembeni védelem koncepcióját a szeizmológiai értékeléssel párhuzamosan végezzék el, annak érdekében, hogy az esetleges intézkedéseket össze tudják kapcsolni a szeizmológiai korszerűsítési koncepcióval. Az erőmű rendszereinek biztonsági osztályba sorolása: A NAÜ megállapítása szerint az erőmű rendszerei szigorúbban vannak osztályokba sorolva mint az a nemzetközi gyakorlatban tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy olyan rendszerekre is teljesíteni kellene bizonyos követelményeket, amelyekre ez gyakorlatilag nem vagy csak nagyon nehezen megvalósítható és persze a nemzetközi gyakorlat sem tartja szükségesnek. Biztonsági elemzések: Egyes üzemzavari elemzések során az erőmű olyan peremfeltételeket határozott meg, amelyek feltételezték egyes betervezett biztonságnövelő intézkedések megvalósítását, amelyek persze az elkövetkező néhány éven belül meg fognak valósulni. Primer-szekunder átfolyás kezelése: A primer-szekunder átfolyás kezelésére javasoltakat a NAÜ példaértékűnek tartja, de megvalósítását javasolja meggyorsítani. — Kérlek, összegezd a felülvizsgálat eredményét. — Összefoglalóan megállapítható, hogy a vizsgálat az erőmű számára pozitív eredményeket hozott, hiszen a nemzetközi szakértői csoport véleményében megerősítette a Paksi Atomerőmű biztonságnövelési programjának helyességét. Emellett tettek észrevételeket és javaslatokat, amelyek alapján elképzelhető, hogy bizonyos apróbb korrekciókat kell végrehajtani a programban, vagy esetleg egyes betervezett intézkedések megvalósítását meg kell gyorsítani. A végleges jelentés alapján az erőmű vezetése mérlegelni fogja a NAÜ megállapításait és javaslatait és a szükségesnek látszó lépéseket egy intézkedési terv keretében meg fogja határozni. Sipos László • • NAU biztonsági felülvizsgálat Modernizációs Charta, 1997 Jubiláló Egyesület Harmincöt fővel 1987. január 22-én alakult meg a Híradástechnikai Tudományos Egyesület (HTE) Paksi Atomerőmű Helyi Csoportja. Tíz éve kaptuk a feladatot Szabó József PAV általános vezérigazgató-helyettestől és dr. Prónay Gábor HTE ügyvezetőtől, hogy az atomerőmű területén és Pakson dolgozó fiatal távközlési szakembereket integráljuk szakmai egyesületbe. A szervezésben sok segítséget kaptam Lóczy Istvántól, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület paksi csoportjának titkárától és közvetlen kollégáimtól. Tanulságos az alapításkor megfogalmazott elsődleges célunk: „Az Egyesületben önmagunkat továbbképezve az elektronikai szakma mélyebb ismereteinek megszerzése mellett a szűkebb környezetünkben a hozzánk fordulók számára megfelelő szintű szakmai segítséget tudjunk nyújtani”. A szakmai önképzés mellett a minőségi szakértői feladatok ellátása - fogalmazhatnánk tíz év elteltével - mostani nyelvezettel. Alakuló ülésünket Pakson, az erőmű új szakközépiskolájában tartottunk, így Kováts Balázs igazgatóval kötöttük meg az első együttműködési megállapodásunkat. Társaságunk több mint fele felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkezett, de nemcsak egy munkaterületen dolgoztunk. így minden terület üzemeltetési tapasztalatának és fejlesztési elképzeléseinek megismertetését, valamint a szakmai társadalmi munkavégzést is célul tűztük ki. Nagyon jó szívvel gondolok vissza első három évünkre - választott titkárként dolgozhattam, szolgáltam a közös ügyet - és úgy érzem, rendkívül mozgalmas, eseménydús éveket éltünk át 1987-1990 között. Tájékoztató előadásokon ismertettük a legújabb távközlési szolgáltatásokat, a híradástechnikai ipar számunkra használható eredményeit. Progresszív bemutatkozásunk eredményeként több megbízást kaptunk Paks város vezetése és közintézményei részéről. Két különösen kiemelkedő, városunk infrastruktúrális fejlesztéseiben jelentős akciónk mindenképpen említést érdemel: 1. Paks lakótelep szélessávú CATV rendszer terve. 2. Paks város, valamint vonzáskörzetének távközlési fejlesztési terve. Meghatározó szakmai munkát végzett mérnökeink, technikusaink: Törjék Ferenc, Putz József, Galgóczy Sándor, Mach János, Vereczki György, Mázán László, Szügyi Mátyás és Swarcz István voltak. A nagyobb projektek mellett elkészült a Bezerédj Általános Iskola hangosítási terve, a IV-es Iskola telefon és TV-jel ellátó rendszerterve, a dombon kajak-kenu pálya kommunikációs terve és számos szakvélemény. Az első három évben a lelkesedés a szakmai tudás bővítésének igénye motivált bennünket, de már elkezdődtek a szerződéses tervezési munkák is, melyekkel sikerült megalapoznunk a külföldi tanulmányutak finanszírozását. 1990-től Vereczki György rendszermérnök vezeti a HTE PAE helyi csoportot. A „képzeletbeli” 10 gyertyából hét elfújása után rövid értékelésre kérem fel az ügyvezető elnököt. Vereczki Gy.: — Az alapításkor megfogalmazott célok nem sokat változtak, inkább kiegészültek, így érdemes idézni a HTE alapszabályt: „Egyesületünk a távközlés, a műsorszórás, az elektronika és az informatika területén működő kutató, fejlesztő, gyártó, üzemeltető, alkalmazó műszaki, közgazdasági és jogi, továbbá oktató szakemberek önkéntes és autonóm közössége. Célja tagjai szakismeretének bővítése, a hazai és külföldi műszaki, tudományos eredmények ismertetése, valamint szakmai kapcsolatok létesítése révén.” — Mennyiben sikerült a fejlett világ telekommunikációs eredményeit megismerni, a tervezői munkában meghonosítani? Vereczki Gy.: — Bizonyára sokat profitáltak egyesületünk tagjai a külföldi tanulmányutakon tapasztaltakból. 1988-ban a Dukovany Atomerőmű, 1992-ben az ISAR 1 Atomerőmű hírközlési rendszerét tanulmányoztuk. Rendszeres látogatói voltunk a CeBIT hannoveri, a Telecom genfi és a SYSTEMS müncheni szakkiállításainak. Az elmúlt hét évben a telekommunikációs eszközöket használók döbbenetes fejlődést tapasztaltak a világon. Hol vannak már a JM kulcsos telefondiszpécserek, meg a több kilós rádiótelefon állomások? Külföldi tapasztalatainkat igyekeztünk itt az erőműben is hasznosítani, nem kevés eredménnyel. Hat éve HTE központi rendezvényeken, konferenciákon rendszeresen egy-két paksi előadással jelenünk meg, igyekezve a távközlési szakmán belül a Paksi Atomerőmű megítélését javítani. — Milyen a kapcsolatotok a Magyar Mérnöki Kamarával? Vereczki Gy.: — Érdekképviseleti jogosítványok hiányában a tagság belső elvárásait nem mindenben tudjuk teljesíteni. A lobbizások hatékonysága tovább nem javítható, így szeretnénk kihasználni az 1996. évi LXIII. törvényben biztosított lehetőségeket. A HTE PAE helyi csoporttagok beléptek a Tolna Megyei Mérnöki Kamarába és részt vesznek a MMK Hírközlési Szakmai Tagozatának megalakításában is. — Mik az egyesület céljai a közeljövőben? Vereczki Gy.: — Változó világunkban az információs társadalom építése során jelentkező kihívásoknak igyekszünk megfelelni, így körünkbe várjuk az informatikai mérnököket. Március elején Pakson szakmai nap megtartásával szeretnénk ünnepelni, illetve az elkövetkező évek stratégiáját megfogalmazni. S. L. A magyar villamosenergia-rendszer jelene és jövője Budapesten, a Technika Házában rendeztek a fenti címmel konferenciát február 4-én. A rendezvény fővédnöke dr. Csiha Judit privatizációs miniszter volt. A megnyitót dr. Tóth János, a Gazdálkodási Tudományos Társaság főtitkára tartotta meg. A privatizációs minisztert követően felszólalt még Lengyel Gyula, a Magyar Villamos Művek Rt. elnök-vezérigazgatója, dr. Kovács Árpád, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Elnöke, dr. Szabó Imre, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója, Gál Rezső, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete Szövetségének elnöke és Stalkhammer Antal, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke. A délutáni konzultáción további hozzászólások hangzottak el a témával kapcsolatban. „A tudomány társadalmi felelősségét átérezve, a tudomány és a műszaki haladás egymásrautaltságát vallva, a magyar társadalom egészséges fejlődését kívánva írtuk alá ezt a dokumentumot” - így kezdődik az a felhívás, mellyel január 30-án lépett a nyilvánosság elé a Modernizációs Charta, 1997. Akadémikusok, a tudós társadalom jelentős képviselői, társadalmi szervezetek és gazdasági életünk jelentős cégeinek vezetői írták alá többek között azt a négy oldalas közleményt, amely hosszútávú gondolkodásra figyelmeztet Magyarország felemelkedésének érdekében. A Chartában leírtak alapján ennek kulcsa az emberi értékek kibontakoztatása, hiszen mindez elképzelhetetlen lett volna a XX. századi történelemben a modem tudomány kifejlődése és alkalmazása nélkül. „Turizmus és Internet, ruhadivat és popzene, ballisztikus rakéta és televízió, tömegvándorlás és AIDS, savanyú eső és ózonlyuk nem tisztel határokat. Problémáinkat csak úgy oldhatjuk meg, hogy messzebbre tekintünk térben és időben. Gondjainkon csak a tudományra támaszkodva lehetünk úrrá.” - folytatódik a gondolatmenet a Chartában. Majd történelmi példákon át bemutatva a képzett emberi erőforrások szerepét, eljutunk a mai kor problémáihoz. Olvashatunk még az iskola szerepéről, a tehetségről, a magyarságtudatról és a tömegtájékoztatás szerepéről, felelősségéről is. „Öszszehangolt társadalmi cselekvésre hívunk mindenkit - egyébirányú politikai meggyőződéstől és pártállástól függetlenül - a tanulás, tudomány, innováció társadalmi rangjának visszaállítása érdekében, felismervén, hogy ez a jövőben, de már a mai versenyhelyzetben is létérdekünk. A modernizáció nem csak pénzügyi, hanem elsősorban tudati kérdés. Minden tőlünk telhetőt meg kívánunk tenni, hogy a modernizáció a magyar nép széles rétegeinek tudatában megtörténjen. (...) Ezer éve sikerült. Most is sikerülnie kell.” - fejeződik be a Modernizációs Charta, 1997. Azok számára, akik egyetértenek a megfogalmazott elvekkel és célokkal, aláírásos támogatást várnak postán az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnál a MTESZ tagegyesületek címére. (A Modernizációs Charta teljes szövege az Atomerőmű újság szerkesztőségében (TLK) elolvasható.) (e.M.) Az IBF, és ami mögötte van (Folytatás az 1. oldalról.) — A nagy létszám ellenére a munka igen feszített volt, hisz a nemzetközi tapasztalatok szerint egy ilyen felülvizsgálat szokásosan 18 hónap alatt készül el. a paksi teamnek mindössze 14 hónap állt rendelkezésére. Munkánkat nagyban segítő körülmény volt azonban, hogy a Nukleáris Biztonsági Felügyelet 50 oldalas útmutatót készített a munkavégzés szempontjaihoz. Ennek fontosságát mutatja, hogy a cseh és szlovák szakemberek, akik nálunk jóval korábban kezdték el ezt a munkát saját erőművükön, ilyen egyértelmű útmutató hiányában többször voltak kénytelenek átdolgozni a hatóság által ismételten „visszadobott” anyagot. — Mit tartalmaz egy ilyen IBF dokumentáció? — A jelentés 10 fejezetből áll, az egyes fejezetek címeit és rövid tartalmát az alábbiakban ismertetjük. 17 A létesítmény tényleges műszaki állapotának feltárása. Részletes műszaki felmérés az egyes berendezések, rendszerek tényleges állapotáról. A vizsgálatok a technológiai berendezéseken túl kiterjedtek például a környezet hidrológiai, geológiai jellemzőinek újraértékelésére, az erőmű biztonságát potenciálisan befolyásoló emb'eri tevékenységek elemzésére is (veszélyes anyagok szállítása, katonai tevékenység). 27 A berendezések minősítése. A biztonság szempontjából fontos berendezéseket szerepüktől függően különböző osztályokba sorolják. Feladatuk végzésére való alkalmasság szempontjából minősítettük őket. E munkában a minősítések meglétét, illetőleg érvényességét vizsgáltuk, és elvégeztük a szükséges újraminősítéseket. Ez a munka mintegy 13 ezer tételre terjedt ki, a hasonló komponenseket „csomagokba” összesítve e csoportokra végeztük. 37 Biztonsági elemzések. A munka alapvetően a létező biztonsági elemzések aktuális érvényességét és esetleges hiányosságait vizsgálta. A következő biztonságelemzési területeken végeztünk vizsgálatokat: (1) a speciális tervezési elvek teljesülésének vizsgálata, (2) a külső környezeti hatásokkal szembeni biztonság értékelése, (3) valószínűségi biztonsági elemzések - PSA, (4) üzemzavarok elemzése, (5) súlyos baleseti értékelés. 47 Az öregedés kezelése. E fejezetben a szerkezeti anyagok tulajdonságainak idő- és környezetfüggő megváltozásából adódó rendszer- és berendezés szintű öregedési folyamatokat vizsgáltuk. Itt legfontosabb szempont, hogy az erőmű idejében megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyek a blokkok minél hosszabb üzemi élettartamát eredményezik. Megállapítható, hogy az erőmű elindult ebbe az irányba, és jó úton jár. 57 A biztonságos üzemeltetés jellemzői és a saját üzemeltetési tapasztalatok hasznosítása. Ez az atomerőmű működését jellemző biztonsági mutatók gyűjtésére, elemzésére, értékelésére, a tanulságok hasznosítására irányuló szisztematikus tevékenység áttekintése volt, a változások irányának, mértékének felülvizsgálata. A biztonság állandó növelése szempontjából nagyon fontos, hogy az erőmű tanuljon saját hibáiból, minden üzemviteli tapasztalatból levonja a tanulságot, hogy javíthassa további tevékenységét. 67 Más létesítményekből származó üzemeltetési tapasztalatok és a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítása. A „más létesítmények” esetünkben értelemszerűen külföldi atomerőműveket jelent. A velük való tapasztalatcserére különösen szükségünk van, mert az atomerőmű gyártójával, főkonstruktőrével a politikai változások nyomán alaposan megcsappant az együttműködés. A biztonsággal kapcsolatos kutatás-fejlesztés kezdettől fogva igen intenzíven folyt, és jelentős eredményeket mutathat fel. A fejezet bemutatja és értékeli az eredményeket és azok hasznosítását. 77 Szabályozások (eljárások). Itt a biztonságra kiható tevékenységek (üzemeltetés, karbantartás, ellenőrzés, átalakítás, stb.) szabályozására bevezetett eljárások, illetve az eljárások kezelésével kapcsolatos adminisztratív tevékenységek megfelelőségének vizsgálata és értékelése volt a feladatunk. Végső megállapításunk az, hogy a szabályozás - a több lépcsőben lezajlott tökéletesítések után - megfelel a követelményeknek. Az állandó fejlődés jegyében azonban az erőmű több kisebb tökéletesítést javasol e területen is. 87 Szervezeti és adminisztratív tényezők. Elemeztük a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság, mint üzemeltető szervezet felépítésének és működtetésének elemzése az atomerőmű biztonsága szempontjából. Jelentős tényező, hogy az atomerőmű munkájában mindig is jelen volt biztonsági szempont mellett deklaráltan is előtérbe lépett a minőség és az etikus munkavégzés szempontja. A végső megítélés általában pozitív. Bizonyos problémákat okoz egyes hierarchiák bonyolult vagy nem teljesen tisztázott volta és a munkaerő létszámcsökkentés szükségessége. 9J Emberi tényező. E fejezetben összegezzük az üzemen belüli emberi tevékenység biztonságra gyakorolt hatásának elemzését. A munkaerő képzettségi összetétele megfelelő az erőmű biztonságos üzemeltetésére, a kiképzés és a szintentartó képzés színvonala jó. 107 Összefoglaló jelentés. Lényegében az egyes témák záró alfejezeteinek megállapításait, illetve az egyes témakörökben tett javító intézkedéseket összegezi. Figyelembe véve a feladatok nagyságát, a munkát a hatósággal együtt úgy ütemeztük, hogy a fejezetek beadási határideje majdnem fordított sorrendű volt, 1996 februárban először a 8. és 9, majd a 7. stb. végül az 1. és 2. fejezet készült el. Az I. fejezettel együtt nyújtottuk be az összefoglaló 10. fejezetet is. Egyegy fejezet elkészülte után 5-6 fős szerkesztőbizottság ment végig betűről-betűre, a korrigált fejezetet felterjesztette a Műszaki Tanácshoz, és csak az így jóváhagyott szöveg ment ki a hatósághoz. A szoros határidők ellenére minimális, néhány napos csúszással sikerült befejezni a hatalmas munkát, amelynek véghatárideje 1996. november első hetében volt. Ehhez támogatást nyújtott a vállalat vezetése, amely folyamatosan nyomon követte a munkát. A Műszaki Tanács havonta jelentést kért az előrehaladásról, s mindig kész volt segíteni, ha kellett. Műszaki oldalról fontos feltétel volt a teljes számítógépesítés. A teljes anyagot számítógépes hálózaton helyeztük el, a fejezetfelelősök témájukban teljes körű szerkesztési, törlési joggal, míg a „bedolgozók” csak írási joggal rendelkeztek a saját könyvtárukban. A hálózaton a munka napi híreiről, részeredményekről, aktuális problémákról tudósító „Mi újság” nevű fájlok és az elektronikus levelezés intenzív használata is segítette a munka gyorsítását és összehangolását. Az egész anyag fontosságára és forrásértékére való tekintettel az elképzelések szerint a belső erőműves számítógépes hálózaton a megfelelően jogosítottak köre számára tartósan hozzáférhető lesz. Ezt az elképzelést az AGNES projekttel szerzett tapasztalatok igazolják. Az előzetes húzódozások után számítógépre vitt anyag használhatósága (s ezzel tényleges használtsága) ugrásszerűen megnőtt. — Milyen tennivalók vannak hátra az IBF-fel kapcsolatban ? — Természetesen azon túl, hogy várjuk a nukleáris hatóság határozatát, elsősorban a beterjesztésben javasolt mintegy 80 kisebb-nagyobb javító intézkedést el kell végeznünk. Ezek között vannak nagyobb terjedelmű, csak a 2000. éven túlnyúló időtartam alatt teljesíthető feladatok is. Ezen kívül egyes időigényesebb elemzéseket hatósági engedéllyel 1997 folyamán kell még elvégeznünk. — Hogyan lehetne röviden öszszefoglalni e nagy munka eredményét? — Legegyszerűbb, ha idézünk a 10. fejezetből: „Az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálat végső következtetése a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság részéről az, hogy az érintett blokkok összességében jó műszaki állapotban vannak, a biztonságos működtetésükhöz a szervezeti, emberi feltételek adottak, a csatlakozó tevékenységek kellően szervezettek és szabályozottak, s bár a vizsgálat tárt fel néhány részterületen problémákat, az ütemezett javító intézkedések végrehajtása mellett a hatóság szilárd alapokról kiindulva adhatja meg engedélyét a blokkok további 12 éves tartós üzemeltetésére.” — Az engedély megadása, amit mindannyian remélünk, méltó megkoronázása lesz ennek a tiszteletet parancsoló, hatalmas munkának. Vinnay István zi tizenegy nukleáris szakértő
