Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)
1996-06-01 / 6. szám
1996. június Atomerőmű 7. oldal Olimpiák Athéntól Barcelonáig Bizonyára sokan nem tudják, hogy majdnem mi magyarok rendeztük az első újkori olimpiát. Az első számú házigazda, Athén ugyanis bizonytalankodott a lebonyolítást illetően, így a NOB elővette dr. Kemény Ferenc javaslatát, hogy az ezeréves Fennállását ünneplő Magyarországon rendezzék az első újkori olimpiát. Végül is Athénban rendeződtek a viszonyok és az eredeti terveknek megfelelően zajlott le a nevezetes sporttörténeti esemény. 1896. április 6-án volt a nevezetes nap, amikor is 100.000 néző előtt nyitották meg az első újkori olimpiát, amelyen 8 sportágban 13 ország 285 versenyzője jelent meg. Az újkor legelső olimpiai bajnoka az amerikai James Brendan Conolly volt, aki 13,71 m-rel nyert a hármasugrásban. Az olimpia óriási sikert aratott és a görögök többé nem is akarták kiengedni kezükből a rendezés jogát. Hosszas harc után a NOB mégis Párizst bízta meg a következő olimpia megrendezésével, de a franciák az olimpiát végig az 1900-as Világkiállítás mellékeseményeként kezelték. Hasonló volt a helyzet a következő helyszínen, St. Louisban is, de a IV. játékokra Londonban már társadalmi eseménnyé vált az olimpia, és bebizonyította életképességét. Négy évre rá, Stockholmban már huszonnyolc nemzet 2.547 sportolója volt jelen és az olimpiai játékok szelleme végleges győzelmet aratott. A háborúk Tikárában A VII. olimpián, 1920. augusztus 14-én első ízben szálltak fel békegalambok - ne feledjük, az előző világtalálkozó az első világháború miatt maradt el - a megnyitón, első ízben lobogott a Coubertin által megalkotott olimpiai lobogó, és ugyancsak először mondta el a résztvevők nevében egy sportoló az olimpiai esküt. A békeviszonyok helyreállításával rohamosan nőtt az érdeklődés az olimpia iránt. Párizsban, 1924-ben 44 ország 3.092 sportolója versenyzett 18 sportágban, négy évre rá Amszterdamban pedig 46 nemzet vett részt. Itt lobbant fel először az olimpiai láng is, egy külön e célra épített toronyban. A X. olimpián, Los Angelesben felhasználták a technika összes addigi vívmányát, a játékok komoly anyagi haszonnal is jártak, a nézők száma meghaladta az egymilliót. A következő házigazdának, Berlinnek húsz évet kellett várnia az olimpia tényleges megrendezésére - 1916- ban elmaradtak a játékok - és a németek minden igyekezete arra irányult, hogy a verseny Hitlerék nagyságát bizonyítsa. AII. világháború véget vetett a nemzetközi sportversenyeknek és ennek két olimpia - XII. Tokió és XIII. London - is áldozatul esett. A tizenkét éves kihagyás után ismét London volt a házigazda, és az olimpiát mint a béke reménységének ünnepét rendezték meg. Bár a háború utáni viszonyok rányomták bélyegüket a rendezés körülményeire, az 59 nemzet sportolóinak versenye jól szolgálta és tovább erősítette az olimpiai eszmét, akárcsak a XV. olimpia Helsinkiben, majd 1956-ban, amikor Melbourne volt a házigazda. Négy év elteltével az örök városban, Rómában lobogott az olimpiai lobogó, és olimpiai játékok olyan méreteket öltöttek, hogy a továbbiakban már csak világvárosok vállalkozhattak a rendezésre. Igazolódott ez 1964-ben is, amikor Tokióban 6 millió néző látta a küzdelmeket. A politika is közbeszól Többek között Beamon mágikus távolugrása (890 cm) és Fosbury addig még nem látott magasugró technikája tette emlékezetessé Mexikóban az 1968-as találkozót. München viszont mint a halál olimpiája vonult be a történelembe, ugyanis palesztin terroristák 1896 április 6-án a 100 m-es előfutamával kezdődött... izraeli sportolókat ejtettek túszul és közülük kilencen életüket vesztették. Az olimpiának folytatódni kell - jelentette ki Brundage, a NOB akkori elnöke és folytatódott is, bár az ezt követő korszak sötét fellegeket vont az olimpiai eszme fölé, a politika zivatar felhőit. Előbb Montrealban az afrikai országok bojkottálták a versenyt, 1980-ban Moszkvában pedig 30 nemzet sportolói maradtak távol. így tiltakoztak a szovjet katonák egy évvel korábbi afganisztáni bevonulása ellen. A következő, XXIII. olimpián ismét háttérbe szorult a sport, hiszen a Szovjetunió felhívására a szocialista országok többsége - 15 nemzet - nem utazott el Los Angelesbe. A résztvevők száma így is csúcsot döntött, 140 ország volt jelen. „Béke vagy Te sport!” Az olimpiai eszme és a józan ész csak felülkerekedett a különböző érdekeken és 1988-ban Szöulban végre nem volt bojkott, 160 nemzet, közel 10.000 sportolója küzdött az olimpiai érmekért. És Barcelona még ezen is túltett! E békéden földkerekség talán legnagyobb közös ünnepét láthattuk 1992-ben, a XXV. olimpiai játékokon 172 ország részvételével. Amikor minden idők (eddigi) legnagyobb olimpiája zárásaként kialudt az olimpiai láng, mindenki elégedetten köszönt el: viszontlátásra 1996-ban Atlantában! Medgyesy Talán majd legközelebb Nem sikerült a nagy álom, az NB I-be jutás, így az Atomerőmű SE sakkozói jövőre is a második vonalban szerepelnek majd. Az alapszakasz magabiztos megnyerése után a rájátszásban négy mérkőzés során kínálkozott a lehetőség, az első osztályba kerülés kiharcolására. A kezdés - bár nagy küzdelmek után - nem várt hazai vereséggel indult, a Hajdúszoboszló tréfálta meg az ASE sakkozóit. A hazaiak közül Molnár, Tóth és Mészáros a teljes pontot megszerezte, míg a dr. Hazai, Gosztola, Kis és Berta döntetlen a Hajdúszoboszló 7:5 arányú győzelmét jelentette. A második, idegenbeli mérkőzésen Sárospatakon feltétlenül győzelemre kellett játszania a paksi csapatnak, ha életben akarta tartani feljutási reményeit. A találkozót az egyenlő erők küzdelme jellemezte, jól érzékelhetően mutatta ezt a sok remi, hiszen Kalmár, Tófalusi, Vidéki, Ács, dr. Hazai, Gosztola, Tóth A. és Berta fél pontot „kasszírozott”, míg csupán Mészáros és Tancsa tudott győzni. Mindez annyit jelentett, hogy nem sikerült kiköszörülni a hazai vereség okozta „csorbát”, a mérkőzés 6:6-os döntetlennel zárult, és igencsak eltávolodott az ASE számára a korábban titkon remélt NB I-es tagság. A rájátszás harmadik mérkőzése igazi csalódást okozott versenyzőknek, szurkolóknak egyaránt, amikor az atomosok a mezőny végén kullogó Debrecent fogadták Pakson. Mivel a vendégek három táblán nem neveztek versenyzőt, az ASE 3:0-ás előnnyel kezdte a találkozót. A győzelemhez azonban ez sem bizonyult elégnek, hiszen - ki gondolta volna előre? - csupán az utolsó táblán szereplő fiatal Tancsa szerzett teljes pontot, miközben Kis, Berta, Tóth A. és Vámos döntetlenre végzett. A találkozó ezek után vereséggel felérő 6:6-os döntetlennel zárult, vagyis a rájátszás során továbbra is győzelem nélkül maradt az Atomerőmű SE. A záró mérkőzésre a listavezető Elektromos otthonában került sor és legalább szépen búcsúzott az NB I-es álomtól a paksi együttes. A mérkőzés derekán még egy idegenbeli bravúr lehetősége is felcsillant, végül azonban döntött a nagyobb rutin és tapasztalat a vendéglátók 6,5:5,5-re nyerték az összecsapást. Az ASE három győzelmét Berta. Radnóti és Tancsa szerezte, míg Vidéki, Ács, dr. Hazai, Tóth A. és Vámos fél ponttal járult hozzá a csapat eredményéhez. Ezek után kialakult az NB I/B „felsőházának” végeredménye: 1. Elektromos 56, 2. Hajdúszoboszló 49,5, 3. Sárospatak 46,5, 4. Atomerőmű SE 41,5, 5. BEAC 37, 6. Vasútépítők 36, 7. Tapolca 36, 8. Debrecen 33,5 pont. Az NB I-be az Elektromos és a Hajdúszoboszló csapata került. Beindult a strandszezon A hosszú tél, majd a rövid tavasz után a jó idő reményében beindult Pakson a strandszezon. Az elmúlt év tapasztalata alapján az ürgemezei strandon az úszáson, napozáson kívül egy kiépített mozgásparkban több játéklehetőség vátja az érdeklődőket. Várnai Péter, az ESZI testnevelő tanára a tanuszodában, majd a strandon is bizonyította, hogy ötletei megvalósíthatók, életképesek. A strandon a medencék mellett kialakított mozgásparkot a paksi fiatalok kedvelik, használják, így - az egészséges testmozgás után - a vízben lubickolás felfrissítő élményt nyújt. Az elmúlt három hónap a strandszezon előkészítésével a játéklehetőségek, illetve a játékterem bővítésével, korszerűsítésével telt el - tudtam meg a vállalkozóként is bizonyított Várnai Pétertől. ■*— Milyen újdonságokra számíthatnak az érdeklődők? — Megnagyobbítottuk a homokos játékteret. A két röplabdapályát mobilizálhatóvá alakítottuk. Három strandfoci-pályánkon kéz nélküli védésre kialakított 3x1 méteres kiskapukkal vátjuk a foci szerelmeseit. Adott esetben létre tudunk hozni a teljes mozgásparkban egy-két napos bajnokság lebonyolítása érdekében akár nyolc pályát is. — A közeljövő tervezett eseményei? — Először is jól sikerült a május 16-i ESZI sportnap. Készülünk a bocsa sport megszállottjainak országos válogató versenyére. Reméljük, ez a rendezvény népszerűsíteni fogja ezt az új sportot Pakson. A strandfocipályákra van a legnagyobb igény. Az érdeklődők számára is izgalmas vetélkedésnek számítanak a tervezett ATOMZSARU, az ELSŐ TŰZKAKAS és a MATÁV Sportnapok. Szervezés alatt van egy nevezési és pénzdíjas megyei nyílt amatőr strandfoci bajnokság. TOLNAI EXTRA KUPA néven. Rendezvényeink, erőfelmérő versenyek mellett minél több amatőr, egészsége érdekében focizni, röplabdázni, játszani és kikapcsolódni vágyó kollégával szeretnénk új játékot megismertetni és a sportszerető érdeklődők elvárásainak megfelelni. S. L. Sport és távközlés A Távközlési Világnapon dr. Pekka Tarjanne, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) főtitkára üzenetének mottója: „Távközlés és sport”. Idén Atlantában rendezik a 26. Olimpiai Játékokat, amikor is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a modern olimpiák 100. évfordulóját ünnepli. Az 1896-os újrakezdés óta az olimpiai játékok rendkívüli népszerűségre tettek szert. Ehhez hozzájárult, hogy a kezdetek óta távközlési és műsorközvetítési módszereket használtak az eseményeknek az egész világon történő bemutatására. 1896-ban Athénból riporterek tudósítottak, akik történeteket és eredményeket küldtek a távírórendszereken keresztül. Ez a nemzetközi hálózat volt az akkor még ifjú korban lévő ITU első eredménye az egyes nemzeti távírórendszerek öszszehangolása terén. Az első élő rádióközvetítést az 1924-es téli olimpiai játékokról Chamonix-ból küldték, ami nagy sikert aratott. Az ezt követő évtizedekben az egész világon emberek milliói szorongtak a rádiókészülékek körül és hallgatták izgatottan a helyszíni tudósítók beszámolóit. Az 1964-es tokiói olimpia hozta meg az első televíziós közvetítést. Az olimpia jelenti a világon a legnagyobb műsoros eseményt. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a televízió, hogy a versenyek időtartamára helybe hozza az izgalmakat. „A távközlési hálózatok és a műholdas műsorszórás folyamatos növekedése azt jelenti, hogy minden eddiginél többen osztoznak ezen események izgalmában. A kommunikáció új technológiákkal győzi le a távolságokat, lehetővé téve az egykor elérhetetlen távoli területekre az információ eljutását. Az új távközlési eszközök elviszik a távközlési szolgáltatásokat a fejlődő világ lakóihoz. Az ITU továbbra is elősegíti az információ áramlását a világ lakosai között.” Idén Atlantába több mint 16.000 újságírót várnak, köztük 11.000 rádióst és televíziós tudósítót, akik több mint 3000 óra élő közvetítést fognak készíteni. Az idei lesz az első „internetes” olimpia: a versenyek minden mozzanata percrekészen meg fog jelenni a számítógépes világhálózaton is. Az olimpiák története során az ITU mindig fontos háttérszerepet játszott, gondoljunk csak az élő világméretű műholdas közvetítések, a digitális fotóátviteli rendszerek, a nagysebességű ISDN vonalak, valamint a globális mobil telefon és fax rendszerek kifejlesztésére, szabványosítására. Dr. Tarjanne üzenetében felhívja a figyelmet a sport és a távközlés közös jellemzőire, mindkettő segíti a kapcsolatteremtést a világ népei között és igyekszik áthidalni a faji, kulturális és földrajzi távolság akadályait: Az olimpiai mozgalom célja, hogy hozzájáruljon a békés és jobb világ felépítéséhez a diszkrimináció nélkül gyakorolt sport útján, kölcsönös megértéssel, barátsággal és tisztességes játékkal. Az ITU küldetése egy világméretű együttműködés előmozdítása a hírközlés fejlődésének elősegítése érdekében, hogy a világ minden népe egyenlő módon férhessen hozzá a hírközlési technológiához. A sportot és a telekommunikációt kedvelők nevében reménykedjünk, hogy a NOB és az ITU együttműködésére alapozott célok a közeljövőben megvalósulnak. Sipos László
