Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)
1996-10-01 / 10. szám
1996. október Atomerőmű 3. oldal Tervek és esélyek Tíz éves a hármas blokk Izgalommal teli várakozás jellemezte azokat a pillanatokat, amelyekben, 10 évvel ezelőtt, sikeres cirkulációs mosatást, fizikai, majd energetikai indítást követően az akkori ipari miniszter - Kapolyi László - engedélyt adott a 3-as blokk párhuzamos kapcsolására. Így, 1986. szeptember 28-án az éjszakai órákban végrehajtott műveletet követően bekapcsolódott a hazai villamosenergia termelésbe a Paksi Atomerőmű 3. blokkja. Az immáron 10 éve üzemelő egység történetéről, eredményeiről dr. Nagy Tibortól, a Gépész Üzemviteli Osztály vezetőjétől kaptunk tájékoztatást. Mint megtudtuk, a 3- as blokk eddigi üzeme egyértelműen sikeresnek mondható, hiszen a 10 év alatt egyszer sem volt huzamosabb ideig tartó FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY üzemzavari termeléskiesés. Ugyanakkor érdekesség - tudtuk meg —, hogy a 3-as blokk maximális teljesítménye kissé elmarad a többiétől. A „hiányzó” mintegy 5 MW-nyi teljesítmény eltérés okának kivizsgálása folyamatban van, nagy valószínűséggel az 5-ös Bátaapáti neve a szomszédos Üveghuta kapcsán került a köztudatba, amikor az elhagyott település neve felmerült a geológiai vizsgálatok első körének lezárulása után, mint a radioaktív hulladéktároló egyik lehetséges helyszíne. A kis község lakói szinte egy emberként álltak az országos ügy mellé, és támogatták, hogy elinduljon az idei év elején a kutatófúrás. Egészen őszig nem is volt semmi különös visszhangja a dolognak. Ám úgy tűnik, a végeredmény kihirdetésének egyre közeledő dátuma - nem tudni milyen okból - megmozgatja az állóvíznek tűnő eseményeket Bátaapátiban. Ez ellen is felszólaltak a szeptember 28-i falunapon Bátaapáti lakói, akik szép számmal jelentek meg a községi művelődési házban. Elsőként Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere ismertette a megjelentekkel a geológiai kutatások első eredményeit, melyeket éppen ugyanazon a héten csütörtökön ismertettek a szakemberek egy budapesti összejövetelen. Minden apáti lakos belátja, hogy az idegenforgalom növekedése a falu fejlődésének az egyik záloga. A kis- és turbina lapátozás hibája „eredményezte”. E teljesítménykülönbség miatt az amúgy jó rendelkezésre állású 3-as blokk a teljesítmény-kihasználási tényező tekintetében a 2-3. helyet foglalja el a paksi egységek között. A 3-as blokk egyik sajátossága volt a létesítéskor, hogy itt építették be először a magyar gyártmányú blokkvezénylői számítógéprendszert, az eredetileg tervezett szovjet berendezések helyett. A gépek szállításának késedelme ugyan csúszást okozott a blokk indításakor, de a magyar hardware tapasztalatai hosszú távon pozitívak voltak - mondta el dr. Nagy Tibor. Speciálisan 3-as blokki problémaként jelentkezett a tápvízvezetékek megnövekedett rezgése, melynek következményeként több ízben üzemzavari bíokkleállítás is történt. A rezgéseket különböző műszaki megoldások alkalmazásával sikerült jelentősen csökkenteni. Összefoglalóan megállapítható, hogy az eltelt évtized nem múlt el nyomtalanul, azaz gyaközepes aktivitású radioaktív hulladéktároló megépülésével egyidőben készülne el az ottani látogató központ, ahol a település történetét és néprajzi értékeit is bemutathatnák. Az erdei tornapálya, focipálya és a patak vizéből felduzzasztott tó lehetőséget biztosítana egész napos pihenésre, kikapcsolódásra. A polgármestert a helybéli általános iskola pedagógusa, Solymosi Gézáné követte, aki beszédében Bátaapáti lakosságának nevében felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az utóbbi időben az Atommentes Mórágyi Rögért Egyesület tagjai erőszakosan akarják véleményük megváltoztatására bírni a falu lakóit. Az Önkormányzati törvényre hivatkozva Solymosi Gézáné elmondta, már azt fontolgatja a lakosság, hogy panaszt tesz az illetékes állami szerveknél e zaklatások miatt. — Bátaapáti híres lett - folytatta beszédét a tanítónő. Az a Bátaapáti, amely még nem is olyan régen halálra ítélt falu volt, ahol megszüntettek mindent, ami az életben maradáshoz szükséges volt, ahol nem adtak ki építési engedélyeket, amiről úgy gondolták, ott lesz az elsorvadt fakoribbak a berendezések öregedéséből eredő meghibásodások. Ezzel ellentétben szembetűnően javult az üzemviteli személyzet tevékenysége a 10 év alatt. Ez köszönhető részben a szisztematikus szimulátoros képzésnek, a személyzet nagyobb rutinjának, valamint annak, hogy a rendelkezésre álló jobb minőségű dokumentációk, „lépésről lépésre” elvű üzemviteli programok biztosabb hátteret adnak a blokk üzemeltetőinek. így például az évek folyamán csökkenő tendenciát mutatott az ÜV-1 működések, vagyis az üzemzavari blokkleállítások száma a 3-as blokkon. Az idei évtől tervezik a blokkügyeletes és ügyeletes mérnök személyzet nem túl nagy mértékű frissítését is. Úgy gondolom - állapította meg végül dr. Nagy Tibor -, hogy az előbb elmondottak alapján, valamint a rekonstrukciós és biztonságnövelő intézkedések hatásának figyelembe vételével a következő 10 évben is tartható, illetve kis mértékben javítható a 3-as blokk rendelkezésre állása. T.L. luk között - akárcsak Üveghuta, Leperd vagy Dömötörfalu. Ki törődött akkor velünk? Ki akart segítséget nyújtani nekünk a környező települések közül? Nyugodt szívvel mondhatjuk, senki. De a falu kitartott - élni akart. És élni akar most is! Aki nyitott szemmel jár, az láthatja eredményeinket, hogy falunk épül, szépül. De nem ettől lett híres. Még csak gyönyörű fekvéséről, szép környezetéről sem. Híres lett attól, hogy hozzájárulásunkat adtuk egy országos ügy érdekében. Mert a kis- és közepes aktivitású hulladék biztonságos elhelyezése országos ügy. A továbbiakban arra is kitért Solymosi Gézáné, hogy az önkormányzati törvény értelmében lehetőségük van a szabad döntésre, és ha a vizsgálatok és a szakemberek döntése azt igazolja, hogy a területen biztonságosan, minden káros következmény nélkül tárolható a kis- és közepes aktivitású hulladék, akkor Bátaapáti lakói hozzájárulnak ahhoz is, hogy a létesítmény megépüljön. A művelődési házból a focipályára igyekeztek a résztvevők. Az újságírókból összeállt csapat mérkőzött Bátaapáti és Mórágy vállalkozó kedvű focistáival. Miután jól kifárasztották egymást a sport szerelmesei, közös vacsorán folyt tovább az ismerkedés, lezárva a bátaapáti falunapot.-eMAz atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére 1992-ben létrejött Nemzeti Projekt szeptember 26-án szakmai tájékoztatóra és konzultációs programra hívta az érintetteket. A téma az atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének kérdései. Elsőként Vajda György akadémikus, az Országos Atomenergia Bizottság ügyvezető elnökhelyettese, a Nemzeti Célprogram Irányító Testületének vezetője köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőjében elmondta, hogy atomerőműre szüksége van Magyarországnak, hiszen mindenkinek látnia kell, hogy energiahordozókban szegény ország vagyunk. Az összejövetel témájához kapcsolódóan ismertette az OAB elnökhelyettese, hogy a paksi atomerőmű működése során öszszesen negyvenezer köbméter kis és közepes aktivitású hulladék keletkezik. Ebből húszezer köbméter a normál üzemmenet során, húszezer köbméter pedig az atomerőmű leszerelésekor keletkezik. A Püspökszilágyban már működő hulladéktároló kapacitása ehhez kevés. Ezért indítottak országos célprogramot a megfelelő helyszín kiválasztásához. Ennek megszületése a geológiai alkalmasság és a lakossági elfogadás után következhet be. A feladat ellátásához szükséges pénzügyi forrásról a hamarosan megszülető új atomtörvény rendelkezik, a nukleáris hulladékkezelési alap megteremtésével - fejezte be köszöntőjét dr. Vajda György, és átadta a szót az első előadónak, A TEIT (Társadalmi Ellenőrző és Információs Társaság) a kiégett kazetták átmeneti tárolójának alapkőletétele óta ellenőrzést folytat a helyszínen. Az atomerőmű 12 kilométeres körzetében fekvő 13 település önkormányzataiból választották meg a KKAT építkezését ellenőrző bizottság tagjait, melynek elnöke Kocsner Antal, Fadd polgármestere. Szeptember 11-én újra összeült a civil ellenőrző bizottság és a KKÁT projekt vezetése, hogy megtárgyalja az elmúlt két és fél hónap történéseit. Szabó Benjámin, a projekt vezetőjének helyettese adott tájékoztatót elsőként a beruházás jelenlegi helyzetéről. Mint elmondta, nagyon jelentős változások történtek az elmúlt megbeszélés óta, amit a helyszíni terepszemlén is jól lehet látni. Az építészeti munkák befejezéshez közelednek. Gépészeti területen azt emelte ki Szabó Benjámin, hogy egy kamrát már feltöltöttek csövekkel. Nagy tempóban folyik a technológiai rendszerek szerelése is. Az átrakógépet beemelték a helyére, illetve annak már a „finomszerelése” folyik. Szintén a helyén van a konténer szállító kodr. Ormai Péter okleveles vegyészmérnök radiokémikusnak, aid a Paksi Atomerőmű Rt. vezető szakértője. Ormai Péter, a radioaktív hulladékok elhelyezésének műszaki, gazdasági, etikai és környezetvédelmi aspektusairól, a nagyvilágban tapasztalható új megközelítésekről és törekvésekről tartott rendkívül színes előadást. Talán a legfontosabb mondanivaló az volt, hogy a radioaktív hulladékkezelésben a szakmai kérdéseken túl a legfontosabb tényező a bizalom megszerzése, a hatóság és természetesen a társadalom felé. Tudomásul kell vennünk, hogy radioaktív hulladék létezik, és felügyeletet, kezelést, valamint biztonságos elhelyezést igényel. Ezen belül első helyen áll az emberi egészség, a környezet védelme, és az a már sokszor elhangzott tétel, hogy a jövő generációra nem hagyhatunk indokolatlan terheket, valamint az a tervezési szempont, hogy az eljövendő nemzedékek biztonsága nem lehet kisebb, mint amit a jelenlegieknek megkövetelünk. A második előadó dr. Bállá Zoltán, a Magyar Állami Földtani Intézet főosztályvezetője volt. Előadása - a kis és közepes radioaktivitású atomerőművi hulladékok elhelyezése, potenciális telephelyek mélyfúrásos felderítő kutatása Diósberény, Udvari és Üveghuta térségében - különösen a három érintett település polgármestere számára volt érdekfeszítő, hiszen az eddig elvégzett földtani kutatások után most arról számolt be, hogy melyik terület esi, (a „troli”), s ennek a mozgatási próbáira is hamarosan sor kerül. Az ehhez a munkafolyamathoz szükséges villamos feszültség szeptember végén már rendelkezésre állt. Ettől kezdve indultak meg az egyedi rendszerek funkciópróbái, illetve a rendszerek üzembehelyezése. Ezt követően került sor egy inaktív komplex próbára, amikor az egész létesítmény együttműködését kell kipróbálni imitátor kazettákkal. Ezek sikeres megvalósítása után lesz a tároló alkalmas arra, hogy a cég vezetésének döntésétől függően elkezdődhet az aktív üzembehelyezés. Ez 450 kiégett kazetta behelyezését és kivételét jelenti. Ennek a megvalósítási időpontja azonban ma még nem ismert. A jelenleg zajló létesítési munkákon kívül most készül a létesítmény üzembehelyezését megalapozó biztonsági jelentés is. Ez a dokumentum fogja az engedélyezés alapját képezni, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Felügyeletéhez kell benyújtani. Az üzembehelyezési engedély kiadása december 20-ra várható, ám addig a lehet alkalmas a továbbkutatásra. A polgármesterek legnagyobb örömére földtudományi szempontból mindhárom település eséllyel pályázik a továbbiakban is. Bérei Károly, az ETV - Erőterv Rt. - nukleáris irodájának helyettes vezetője zárta az előadók sorát, a felszíni és felszín alatti létesítmények kialakításáról és biztonsági értékelésének eredményeiről számolt be a megjelenteknek. Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a 2017-18 körüli atomerőmű leszerelés 15 évvel kitolható élettartam hosszabbítással, továbbá hogy a jelen elképzelések szerint 70 év pihentetés után kerülne sor az erőmű teljes leszerelésére. Ennek megfelelően egy hosszú időszakot kell figyelembe venni a tervezések és elemzések során. A megépítendő tároló aktív intézményes ellenőrzése száz és háromszáz év között mozoghat, tehát ebben az esetben is nagy időtartamról beszélhetünk. Bérei Károly is a biztonságot emelte ki mondanivalójából, valamint azt, hogy a jelenlegi elképzelések szerint a cél a radioaktív hulladékok tárolásának az a formája, hogy minden visszanyerhető legyen. Emiatt akár a földalatti, akár felszíni tároló épül majd, a konténeres tárolás mellett döntöttek a szakemberek - fejezte be előadását Bérei Károly. A jelenleg készülő biztonsági és gazdasági elemzések alapján ez év végére születik döntés arról, hogy hol célszerű megkezdeni a részletes telephely kutatást. vonatkozó jogszabályok értelmében még számos hatóság engedélyét kell beszerezni, az Országos Rendőrfőkapitányságtól a Magyar Geológiai Szolgálatig. Az üzembehelyezési engedélyt az OAB fogja kiadni. Végül a használatbavételi engedélyt Paks város jegyzője adja majd ki. Szabó Benjámin tájékoztatója után Adorján József létesítmény felelős ismertette a megjelentekkel, hogy a beruházás külső munkálataiban milyen lényeges változások történtek. Teljes egészében elkészült a vasúti iparvágány. Egy parkosítási terv alapján az építési területen belül kertészeti munkákat végeznek. A létesítmény száz méteres körzetén belül füvesítenek, a környező területen védőerdőt telepítenek, a meglévő faállományt pedig rehabilitálják, tisztítják. így külsőleg is megfelelően esztétikus képet nyújt majd a decemberi átadásra a létesítmény. A kimerítő tájékoztatás után a bizottság helyszíni terepszemlén tekintette meg a jó ütemben haladó munkálatokat. A következő „civil” ellenőrzés előre láthatóan december elején, a létesítmény átadása előtt lesz. (C. M.) Bátaapáti kitart! Az atomerőmű kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékainak elhelyezésére országos célprogramot hoztak létre. A lakossági tájékoztatás összefogásával profi céget, a Burson- Marstellert bízták meg, akik az erőmű szakembereivel együtt falugyűléseken, lakossági tájékoztatókon igyekeztek minden felmerülő kérdésre őszinte választ adni.-eMTársadalmi ellenőrzés (Avagy: a nyitottság jegyében ...) Nagy számban jelentek meg az érdeklődők fotó: béri Atomerőművi kérdésekről
