Atomerőmű, 1995 (18. évfolyam, 9-10. szám)

1995-10-01 / 10. szám

8. oldal Atomerőmű 1995. október Életet jelentő víz kerül a csatornába, az öbölbe Az első kapavágás: Sződi Imre országgyűlési képviselő és dr. Varga Miklós főigazgató „Ha bekerülök a parlamentbe, vagy a mezőgazdasági vagy a környezetvédelmi bizottság­ban kívánok dolgozni, tenni a térségért, a vidék felemelkedé­séért. A környezetvédelem té­makörében kiemelem a Duna és a Sió-Sárvíz által közrefo­gott területek ivóvíz- és termé­szetvédelmi problémáit.” - nyilatkozta 1994. áprilisában Sződi Imre, akkor még képvi­selőjelöltként a Paksi Hírnök­ben. Megválasztották, tagja lett a környezetvédelmi bizott­ságnak - és betartotta ígéretét! Bizonyság erre az a szeptem­ber 12-én megkezdett beruhá­zás, amely a fadd-dombori Duna holtág vízminőségének javítását célozza. Eddig sem az atomerőmű­vön múlott a megvalósulás - nyitotta meg Hlavati József, a PA Rt. általános műszaki igaz­gatója azt az értekezletet, ame­lyen a szakhatóságok részvéte­lével a munkaterületet átadták a kivitelezőnek, a Szekszárd- Paksi Vízi társulatnak. Ez a cég készítette a terveket is, és ígé­retük szerint 1996. május kö­zepére elkészült az erőmű hű­tővizét a Csámpa patakba ve­zető 1902 méter hosszú tápcsa­torna. A Csámpa patak szállítja tovább a friss vizet a faddi Vo­­lent öbölbe torkollva. Öntöző­fürt létesül a patak mentén, le­hetővé téve Dunaszentgyörgy és Gerjen térségében mintegy ötszáz hektár mezőgazdásági művelésű terület öntözését. A 79 millió forint összegű beru­házás egy, a Paks és Gemenc közötti Duna-menti térség tel­jes természeti megújítását elő­irányzó program első üteme - bár önmagában is nagy jelen­tőségű. Másodpercenként 0,2-1 köbméter víz kerül a tápcsatornába az erőmű külső hűtőrendszeréből. Ez mecha­nikailag szűrt Duna víz és ter­mészetesen semmiféle radio­aktív szennyeződést nem tar­talmaz. A Volent öbölbe érkező víz mennyisége átlagosan 300 liter lesz másodpercenként és ez bőségesen elegendő a holtág kitűnő vízminőségének kiala­kulásához. A csatornaépítés költségeit állami pályázatokon elnyert pénzekből, az érintett települések önkormányzatai­nak és a PA Rt. támogatásából fedezik. A holtágak a műit század végi Duna . szabályo­záskor jöttek létre, vízminősé­gük az elmúlt néhány évben rohamos mértékben romlott. 1997-ben lesz a faddi holtág centenáriuma, ezt már meg­újulva ünnepelheti, sőt elkép­zelhető, hogy 1998-ban itt ren­dezik a triatlon világbajnoksá­got. A munkaterület átadása ün­nepélyes kapavágással kezdő­dött. Dr. Varga Miklós, az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, valamint Sződi Imre, a paksi választókerület országgyűlési képviselője, aki igen sokat fáradozott a prog­ram létrejöttén, fogták kezükbe a szerszámot és kiemelték az első, maréknyi földet. Őket ha­talmas földmunkagépek követ­ték: megindult a csatornaépí­tés. R. G. A National Grid nem jön, ha Paks marad A világ egyik legnagyobb, kifeje­zetten áramtovábbításra szakoso­dott energiaszolgáltatója, a brit National Brid Company már be­nyújtotta előzetes jelentkezését a magyar elektromosipar privatizá­ciójára, de ha a paksi erőmű to­vábbra is része marad a Magyar Villamos Művek hálózatának, nem kíván részt venni a programban - mondta múlt csütörtökön az MTI londoni tudósítójának érdeklődé­sére az NGC üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója. Paul Gourd közölte: a National Grid jellege szerint áramtovábbító vállalat, „ezt csinálja itthon és kül­földön”. Az NGC csak olyan terü­leteken kíván beruházni, „amelye­ken otthon érzi magát, s ezek kö­zött nem szerepel az áramtermelés, csak a továbbítás” - mondta a ve­zető brit illetékes, megerősítve: a vállalat eláll az MVM privatizáci­ójában tervezett részvételtől, ha Paks megmarad a magyar cég ke­belén belül. Gourd kijelentette, hogy a Nati­­onaj Grid a döntés előtt áttanulmá­nyozza az APV Rt. október köze­pén megjelenő információs cso­magját, kiderítendő, az előírások szerint lehetséges lesz-e csak az MVM áramtovábbító hálózatára pályázni. Az NGC igazgatója az MTI-nek elmondta: ez az álláspont a brit vállalat bírálata, hiszen „minden ország szuverén joga tetszése sze­rint kiépíteni elektromos termelő és elosztó rendszerét”. Mindazon­által más külföldi befektetőjelöl­tek, de magyar szakemberek részé­ről is „számtalan olyan nem hiva­talos véleményt hallunk, miszerint jó ötlet lenne Paks leválasztása az MVM rendszeréről” - tette hozzá a National Grid vezető tisztvise­lője. Az MTI azon kérdésére, hogy az NGC-nek elsősorban Paks nuk­leáris jellege miatt vannak-e fenn­tartásai, Gourd közölte: a vállalat­nak csak az a gondja, hogy egy áramtermelő egység is szerves ré­sze a privatizációra jelölt elosztó­nak, s a brit cég meggondolásai függetlenek attól, hogy Paks mi­lyen fűtőanyagot használ az áram­­termeléshez. A Schröders befektetési csoport londoni irodája, amely a magyar kormány tanácsadója a villamos­ipari privatizációban, egyelőre nem kívánt részletekbe bocsát­kozni arról, hogy e kérdésben mi­lyen megoldást javasol a magyar hatóságoknak. Süchman Tamás privatizációs miniszter, aki a múlt héten folytatott tárgyalásokat Londonban, e problémával kap­csolatban akkor annyit mondott: a pályázat nemzetközi, s az érdeklő­dők zöme nem támaszt kifogást Paks jelenléte ellen. Módosult a határidő A Műszaki Alkotói Pályázat benyújtásának határidejét meg­hosszabbították a szervezők, az új időpont október 15-e. Az ér­dekeltek a pályamunkákat a Stratégiai és Fejlesztési Osztá­lyon nyújthatják be, 102. épület II. emelet 213. A pályázat kö­vetelményeinek leírása megta­lálható lapunk 9. számában, va­lamint a 32. heti PA Rt. Tájé­koztatóban. Sugárvédelmi iskola lesz Pécsett A III. Pécsi őszi Sugárvédelmi Iskolát október 17-én, kedden, a Pécsi Akadémiai Bizottság Székházában rendezik. A PA Rt. buszt indít a rendezvényre. A program iránt érdeklődők Nagy Barnabásnál (SVO) je­lentkezhetnek személyesen, il­letve a 75-79-es telefonon. Az atomerőmű / és a blues rock Hosszú lista árulkodik az immár harmadik alkalommal megrendezett Blues Rock és Gasztronómiai Fesztivál pla­kátjain arról, hogy ez a rendezvény csak végtelen hosszúságban fel­sorolt szponzorok támogatásával jö­hetett létre. Kicsik és nagyok,, egy kö­zös vonással: szí­vesen áldoznak a könnyű zene e klasszikus műfa­jára. És nem kivétel a Paksi Atomerőmű Rt. sem. — Az együttműködés a Mini együttes CD lemezének kiadásával indult, amit még annak idején itt, az Új Hullám sörözőben vettünk fel -mondja Gárdái György, a fesztivál főrendezője. Nem zárkóztak el a már hagyo­mánnyá vált fesztivál támoga­tásától sem, sőt az erőmű partnerei - az Ivo International, Erő­terv - is segítettek. A fesztivál CD lemezei­nek kiadásából sem maradt ki az erőmű - sok más támogató mellett - így napvilá­got láthatott az idei lemez is. Ez alkalom­ból október 5-én sajtó­­tájékoztató volt a Prelátusban, a városi művelődési központ­ban pedig Török Ádám és a Branch tartotta a Kongresz­­szusi Központban október 21- én rendezendő koncertjének főpróbáját. B FESTIVAL G K .PAKS» C Ha majd egyszer megöregszünk... Már a korábbiakban hírt adtunk az iparági nyugdíjpénztár megalakulá­sának körülményeiről. De miért is éri meg a munkavállalóknak taggá lenni? Milyen hozamokkal számol­nak? Ezekről kérdezem Soproni Gábor ügyvezetőt. —' A tagok folyamato­san, havonta fizetik a tagdí­jat, amit május óta jó kon­díciókkal - ami évente 30 százalék - befektetünk. A decemberi tagdíjat csak de­cemberben tudjuk elhe­lyezni, ezért a tagoknak át­lagbetétjük után írjuk jóvá a hozadékot. Idén csak má­jusban kezdtünk, így 16-17 betét átlagszázalékra számí­tunk. A betéteket garantált, jó hozamú állampapírokba fektetjük hosszabb-rövi­­debb időtartamra, az inflá­ciót meghaladó hozamok­hoz juttatva tagjainkat. — Mennyi a havi átlagbe­tét, mire számíthat az átlag­betétes tíz év elteltével? — Ez változó az eltérő kereseti viszonyok miatt, másrészt a nyugdíj előtt ál­lók közül sokan eszközöl­nek plusz befizetéseket. Sokan év végén kívánnak nagyobb összeget befizetni, élve az adókedvezmény le­hetőségekkel. Ha például valaki indu­láskor 600 forint tagdíjat fi­zet és feltételezzük, hogy évente 10 százalékkal nő a fizetése, az utolsó évben 1.415 forint lesz a havi tag­díja. Egy húszezer forint bruttó keresetű pénztártag csak havi 75 forinttal visz haza kevesebbet annál, aki nem lépett be. Az évi 900 forint jövedelemkieséssel szemben 9216 forintot ír­nak jóvá a pénztártag szám­láján, ami az elmaradt jö­vedelem tízszerese. Ha tíz év alatt összesen 114.749 forint tagdíjat fizet be, akkor a felhalmozott tő­kéje 15 százalék hozamot feltételezve évente 209.058 forint lesz a tizedik év vé­gén. Ekkora növekedési arányú a tag javára a mun­káltatótól befizetett összeg is. A jövedelmezőséget nö­veli az adóvisszatérítés, és hogy az összegyűjtött pénz felvételkor is adómentes. — Az iparág privatizá­lása után az új tulajdonosok, munkáltatók magatartásá­ban várható-e változás a nyugdíjpénztárat illetően? — Az iparági nyugdíj - pénztár már a saját lábán áll. A majdani munkáltatók magatartása valóban kér­dés. A szakszervezeteknek egyik feladata megvédeni az e téren elért szociális vívmányokat. Az iparággal találja szemben magát a tu­lajdonos, ha rosszirányú módosítást akarna eszkö­zölni. Az iparágból kikerü­lőket sem küldheti el a pénztár, aki ide belépett és maradni akar, maradhat. Munkáltatói támogatás nél­kül is megéri pénztár tag­nak lenni, de rá lehet venni az új cégek tulajdonosait is a támogatásra. / — Miért előnyös a mun­kavállalónak a nyugdíjpénz­tár tagság? — Ez az egyetlen meg­takarítási forma, ami - ha leszámítjuk a munkáltatói támogatást is — nagyon kedvező a jelenlegi adó­visszatérítési rendszerrel. Hátránya a 10 év, illetve a nyugdíjkorhatár elérése, de mégis a nyugdíj kiegészíté­sére szolgál. Egyre roha­mosabban veszít az értéké­ből a nyugdíj és nem is számíthatunk olyan nyug­díjra, amiből megfelelően fenntarthatjuk magunkat, így nincs is más lehetőség, így van ez akkor is, ha egy­előre távoli a kitűzött cél. Például egy húsz éves fia­talembernek nagyon távoli­nak tűnik a nyugdíj, ám mi­vel hosszú a felhalmozási időszaka, nagy összegű pénzre számíthat. A másik döntő előny és a garancia az általunk aján­lott, kialakított nyugdíj­­pénztári rendszerben az, hogy itt a munkáltató és a munkavállaló közös teher­viselésére alapozott a lét­­biztonság.- iMi -Rósa Géza kitüntetése Rósa Géza, a PA Rt. ipari-bizton­sági főosztályának vezetője, a paksi képviselőtestület tagja, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat „Fizikai gondolkodás terjesztésé­ért” elnevezésű díját vette át szeptember 25-én, Budapesten, a társulat közgyűlésén. Az atomerőműben - melynek immár 16 éve munkatársa - elő­ször a sugárvédelmi osztály, majd a tájékoztatási iroda vezető­jeként dolgozott. Ezt követően három évig sugárvédelmi főfel­ügyelői beosztásban munkálko­dott, ez év februárjától pedig az ipari biztonsági főosztály veze­tője: . — Az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak 25 évig voltam tagja - mondja Rósa Géza - ezen belül is a sugárvédelmi szakcsoport­nak. A társulatban három éven­ként van tisztújítás, a legutóbbi­kor - ’93-ban - megválasztottak a Tolna megyei csoport elnökének, és az országos szervezetbe főtit­kár helyettesnek. A- főtitkár még az év decemberében lemondott és engem bíztak meg teendőivel, majd múlt év februárjában hivata­losan is kineveztek helyére. Egy évig voltam főtitkár, majd le­mondtam, mivel új státuszomat nem tudtam ezzel a pozícióval összeegyeztetni. Talán ezzel a díjjal akarták elismerni munká­mat a kollégák. Nem nagy dolog, de nekem nagyon jól esett... ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József A lapot szerkeszti a részvénytársaság szerkesztőbizottsága. Főszerkesztő Kiss G. Péter Szerkesztő Fábián Erzsébet Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztatási Irodája Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/317-919 Telefax: 155-72-80 Kiadja az ASM Tolna Megyei Irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd Pf. 71.7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Gerhard Meyer

Next

/
Thumbnails
Contents