Atomerőmű, 1995 (18. évfolyam, 9-10. szám)
1995-09-01 / 9. szám
2. oldal Atomerőmű 1995. szeptember Az átalakulásban az első vállalkozások nyerhetnek (Folytatás az 1. oldalról.) Kulcskérdés tehát a tervezett és terven felüli javítások időtartamának csökkentése. Sajnos a korábbiakhoz képest nőtt a lehűtéssel járó meghibásodások száma, és ezek jelentős kiesést okoztak. Ellentételezte viszont ezeket a főjavítások idejének rövidítése, eddig erre három blokkban került sor, a tervezetthez képest tizenhárom nappal kevesebb időt használtunk fel. — Az eredményesség egyik tényezője tehát az átrakások ideje. Úgy tudom, hogy ezen a területen jelentős előrelépések történtek. — Új műszaki megoldások bevezetésével, szervezési intézkedésekkel értük el a főjavítások idejének csökkentését. A négyes blokkon módosított gőzfejlesztő tisztítási eljárást alkalmaztunk, az egyes blokknál pedig a főelzáró tolózár javítási technológiáját tökéletesítettük. A kettes és hármas blokkoknál már az idei tapasztalatok alapján terveztük az időtartamokat. A főjavítások tervezésével foglalkozó szakembereket minden területen egy szervezeti egységbe osztottuk, ezzel egységes szemléletűvé vált a munka tervezése. Kineveztünk két magasan képzett szakembert blokkügyeletes karbantartás vezetőnek, ezzel megvalósult a főjavítások tervezésének és végrehajtásának felelős személyi irányítása. Bejelentési eljárást vezettünk be, lehetővé téve a tervezési adatoknak a tényleges időszükséglettel való összehasonlítását, ami érezhető mértékű munkafegyelem erősödést hozott. A nyomástartó edények és a csővezetékek műszaki és biztonságtechnikai felülvizsgálatait eddig a hatóság is és mi magunk is elvégeztük, a hatósági feladatok átvállalásával az eddigi dupla eljárás helyett csak egy maradt. Elismerés illeti valamennyi munkatársunkat, akik részt vettek a hármas blokk nem régiben befejeződött karbantartásában, a munka rekordidő - huszonöt nap és három óra - alatt készült el. — Hogy értékelhető ma az atomerőmű üzemeltetésének a biztonsága? — Eredményeink pozitívak, hiszen az első félévben sem INES-I besorolás alá tartozó esemény nem volt, mint ahogy automatikus reaktorvédelmi működés sem. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség márciusban fejezte be azt az utóvizsgálatot, amely az 1992-es felülvizsgálat során tett javaslatokra hozott intézkedéseket és az azóta eltelt időszakban bekövetkezett eseményeket nézte át. Elégedetten állapították meg, hogy a javaslatok túlnyomó része teljes egészében megvalósult, a többi pedig a befejezéshez közeledik. Megállapították, hogy a vizsgált időszakban az események száma és súlyossága jelentősen csökkent, a megelőzési hatékonyság négyszeresére növekedett. Ebben az időszakban súlyos baleset nem történt, a munka- és tűzvédelmi előírások betartásában megtartottuk a korábbi évek színvonalát, munkahelyi baleseteink mutatói változatlanul jobbak az országos átlagnál. Az atomerőműben dolgozó személyzet úgynevezett kollektív dózis terhelése évek óta olyan alacsony, hogy a korszerű nyugati atomerőművekkel való összehasonlítása alapján is figyelemre méltó. A kibocsátott radioaktív anyagok hatása a környezetben élő emberekre elhanyagolható értékű. — Hogyan halad az átmeneti tároló építése, vannak-e az építéssel kapcsolatban gondok, vagy minden a tervek szerint halad? Mi a helyzet a kiégett üzemanyag viszszaszállításával? — A létesítmény tervei mintegy 95 százalékban elkészültek, a tervezett határidőre megépült a fogadóépület „0” szintű födémé. Jelentős gondok nincsenek, az építési munkák ütemterv szerint folynak. A projekt ez évre tervezett költségeinek 64 százalékát költöttük el eddig. A tároló üzembehelyezéséig is megnyugtatónak tűnik a kiégett kazetták sorsa, az idén 480- at szállítottunk vissza Oroszországba és ugyanekkora menynyiség visszaszállítását megrendeltük a következő évre, várjuk az orosz fél ajánlatát a kereskedelmi szerződés megkötésére. — A villamosipar privatizációja a magyar atomerőművet - ha nem is alapjaiban, de részleteiben mégis csak érinti. Ennek során a részvénytársaság menedzsmentje határozott lépésekre szánta el magát. Melyek ezek a lépések? — Igaz, hogy a kormány döntése szerint a PA Rt-t a privatizáció jelenlegi szakasza közvetlenül nem érinti. Alapvetően két oka van annak, hogy a többi, magánosításra meghirdetett iparági vállalattal azonos intézkedéseket tervezünk. Az egyik ok, hogy a PA Rt. a Magyar Villamosművek Részvénytársaságnak ma is jelentős befektetésének számít, a későbbiekben pedig ez még meghatározóbb lesz. Ebből következik, hogy az MVM Rt. potenciális tuíajdonosai, ha nem is jogi értelemben, de egy kicsit a PA Rt. vevői is lesznek. Mindaz, ami nálunk történik, így hatással van az MVM Rt. részvényeinek árfolyamára. A másik ok, hogy a tulajdonosok a közgyűlésen olyan üzletpolitikáról határoztak, amely a PA Rt-nél is az iparághoz hasonlóan ■ profiltisztítási, eszközmobilitást javító, a gazdálkodás racionalitását fokozó feladatokat ír elő a menedzsment számára. Ebből adódóan felmértük az alaptevékenységet közvetlenül nem érintő eszközállományt, és megkíséreljük ennek értékesítését még az idén. Megvizsgáltuk, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok közül melyek végezhetők el jelentős kockázat nélkül a PA Rt. szervezeti keretein kívül, vállalkozás formájában, úgy, hogy ezek a vállalkozások hosszú távon a piaci feltételeknek megfelelően, a meglévő eszközök hatékony felhasználásával működhessenek. Azt tervezzük, hogy esetleg tulajdonostársak bevonásával a PA Rt. által létrehozott korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulnak ezek a szervezeti egységek. A vizsgált területek közül az első úgy érzem teljesen nyilvánvaló: a Külső Szolgáltatás, a Nyomda, és a Szállítás voltak, valamint az üzemorvosi tevékenység finanszírozásának módosítása miatt az üzemegészségügy. Azóta újabb szervezeti egységeket vontunk be e körbe, mert kiderült, hogy az itt dolgozók megértették a törekvések lényegét, felismerték, hogy az átalakulásban valódi lehetőségeik vannak és egyre többen vallják, hogy az első vállalkozások nyerhetik a legtöbbet. Bíznak abban, hogy gyors és határozott lépésekkel, korszerű tudásukkal, atomerőművi ismereteikkel hosszú távon is behozhatatlan előnyökre tehetnek szert. Ezt segíti a PA Rt. által garantált türelmi idő, az átadott eszközök atomerőművön kívüli hasznosításának lehetősége, a korszerű technológiák átadása. Remélhetőleg ezek a lépések, ha nem is konfliktusmentesen, de az érintettek többségének egyetértésével történnek majd meg. Hisszük, hogy ehhez is - mint eddig minden ésszerű intézkedésünkhöz - sikerül az üzemi tanács és az érdekvédelmi szervezetek támogatását megszereznünk. Biztos vagyok abban, hogy az elsőként létrehozott társaság már bizonyítani fogja, hogy a forma megváltozása a tisztességes munkát végzőket nem érinti hátrányosan. — Mi lesz a sorsa az erőművi intézményeknek? — Természetesen nem változik az alaptevékenységet (villamosenergia és hőtermelés) szolgáló létesítmények sorsa. Minden egyéb létesítmény és eszköz vizsgálat tárgyát képezi az előzőekben említettek alapján. A felesleges vagy eredményt nem produkáló tevékenységeket szolgáló eszközállományt értékesítjük, így azokból készpénz lesz, javítva a PA Rt. pénzügyi helyzetét. Külön kategória a jóléti és szociális eszközök, létesítmények, ezek sorsa nem helyben fog eldőlni, hanem az ágazati szakszervezetek és a kormány alkuja során. Annyit már tudunk, hogy ezek nem maradnak a PA Rt. vagyonában, vagy a nyugdíjpénztárhoz, vagy más nonprofit szervezethez kerülnek, azzal a kikötéssel, hogy a működtetés és a használat joga az átadó társaságok feladata, hatásköre lesz. — Közeleg a most elkészülő látogatóközpont átadása. Mit jelent majd ez az ói létesítmény az erőmű életében? — Néhány éve a teljes nyitottság politikáját folytatjuk, mert célunk, hogy környezetünkkel jó kapcsolatokat ápoljunk a hitelesség, őszinteség, a kölcsönös előnyök és tisztelet alapján. Ennek egyik legfontosabb eleme a közvetlen kontaktus, személyes élmények a nukleáris energia békés célú alkalmazásáról. Évente 10-12 ezer állampolgár látogatta meg az erőművet szervezett formában, eddig ehhez a feltételek meglehetősen mostohák voltak. Szeptemberben megnyílik a látogatóközpont, minőségi fejlődést biztosítva a bemutatkozás színvonalában. Működő makettek, a látogatókat játékra invitáló számítógépek és sok közérthető információ várja kulturált körülmények között az érdeklődőket. A kiállítás nem kizárólag az atomerőművel foglalkozik, hanem elhelyezi azt a hétköznapok világában. Bemutatásra kerül egyebek között a Duna élővilága, Paks és környékének történelme, a halász és szőlész kultúra eszközei, a század eleji paksi villanytelep és a megújuló energiaforrások. — A pénzügyi megszorítások idején változik-e a sport anyagi támogatása a korábbiakhoz képest? — Az év végén lejárnak az előző igazgatóság által kötött három évre szóló megállapodások. Szerencsére elmondhatom, hogy az igazgatóság felismerte a sport fontosságát, és az atomerőmű sportegyesület vonatkozásában úgy döntött, hogy a korábbi támogatások reálértékét meg kell tartani, sőt azt az évről évre csökkenő volumen helyett az 1992. évi támogatás szintjén kell biztosítani. A többi támogatott egyesület ügyében később születik döntés. — Köszönöm az interjút. Kiss G. Péter
