Atomerőmű, 1995 (18. évfolyam, 9-10. szám)

1995-09-01 / 9. szám

Az átalakulásban az első vállalkozások nyerhetnek ATOMERŐMŰ exkluzív interjú Szabó József vezérigazgatóval A kormány az ágazat privatizációját határozta el. Stratégiai fontossága miatt a villa­mos ipar három legfontosabb eleme, a holding szerepét betöltő Magyar Villamos Mű­vek Rt., továbbá az országos Villamos Távvezeték Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. több­ségi tulajdonát az állam megtartja, ám az új helyzetre ezeknek a cégeknek is fel kell készülniük. Szabó Józsefet, a PA Rt. vezérigazgatóját az erőmű jelenlegi helyzetéről, és az igazgatóság, valamint a menedzsment az átalakítási folyamatban tervezett lépései­ről kérdeztük. — Vezérigazgató úr! Az elmúlt félév mérlegadatai már ismertek. Ezek tükrében mit mondhatunk: növeke­­dett-e a termelés mennyisége és javult-e a szervezettsége? — Valóban biztatóak az eltelt időszak eredményei. Az üzleti tervben megfogalmazott alapvető célkitűzések eszerint teljesíthe­tőek, sőt a teljesítményeink vár­hatóan jobbak lesznek. A terme­lés növekedése miatti többlet ár­bevétel fedezetet nyújthat a kor­mányintézkedések miatti több­letköltségekre, többlet karbantar­tási igényekre, és esetleg az üzleti tervben előírtnál nagyobb átlag­­kereset növelésére. Eddig az év eleji alapbérfejlesztés mellett egyszer jutalmat tudtunk fizetni. Az üzleti tervben szereplő bérfej­lesztési célkitűzésektől csak a tu­lajdonos engedélyével térhetünk el, ezért a menedzsment feladatá­nak tekinti, hogy a termelés növe­lésével és költségtakarékossági intézkedésekkel ennek feltételeit megteremtse. (Folytatás a 2. oldalon.) Nyitás előtt az erőmű látogatóközpontja A fejlett országokban az atom­erőművekkel együtt építik meg a látogatóközpontokat. Csak­hogy hazánkban egészen a rendszerváltásig nem volt szo­kás, hogy egy ipari nagyüzem a társadalom barátságát keresse, pedig sok félreértést, ellensé­geskedést és félelmet megelőz­hettek volna a lakosság felké­szítésével, olyannal, mint ami­lyet egy hasonló kiállítás nyújt­hat a látogatóközpontban. A kiállítás és a tárlók szinte önmaguk „vezetik” a látogató­kat. Megismerkedhetnek a paksi atomerőmű történetével, termelésével, biztonsági muta­tóival, a radioaktivitással, a természetes háttérsugárzással. Betekinthetnek a rejtelmes maghasadás folyamatába, a fű­tőanyag gyártásába, de a kör­nyezetvédelem és az ellenőrzés, a hulladék elhelyezésének kér­désére is választ kaphatnak az érdeklődők. Mindezek mellett Paks törté­nete, múltja sem marad elrejtve a látogatók elől. S hogy a látottak ne csak múló emléket jelentsenek fiata­labbaknak és idősebbeknek, a kiállítás megtekintése után vizsgázni is lehet, ahol a vizs­gáztatók a számítógépek. A látogatóközpontot a tervek szerint szeptember 28-án avat­ják fel ünnepélyes keretek kö­zött. A díszvendég Teller Ede, a neves magyar származású atomtudós lesz, de a magyar tudományos élet és az oktatás számos kiemelkedő személyi­ségét is meghívják erre az alka­lomra. Addigra elkészül teljes egészében a látogatóközpont előtti szoborpark is, ahol Farkas Pál szobrászművész „Paksi disputa” című szoborkompozí­ciójával több magyar tudósnak állítanak emléket. (Bemutatónk a 3. oldalon.) á

Next

/
Thumbnails
Contents