Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-06-01 / 6. szám
annak ellenére, hogy Oroszországgal a visszaszállításra vonatkozó kormányközi szerződéskiegészítés létrejött. Az önkormányzat - hozzájárulva ezzel a tárolóval kapcsolatban a lakosság megalapozott tájékozottságához - szerződéses alapon vállalja a PA Rt. tevékenységével összefüggésben:- a város és a régió lakossága folyamatos, objektív és szakszerű tájékoztatását, illetve támogatja a PA Rt. ez irányú törekvéseit,- a társadalmi ellenőrzés megszervezését,- a tároló környezetihatás-mérését,- a lakossági látogatások szervezését,- tulajdonában lévő épületben tájékoztató-bemutató célra megfelelő helyiséget alakit ki és biztosítja annak használatát bérleti jogviszonyban,- a Bezerédj általános iskolában előadótermet alakít ki és tart fenn. A PA Rt. a tevékenységekhez pénzügyi forrást biztosít, mely keretén belül tárgyi eszközöket is rendelkezésre bocsát (pl. preventív egészségügyi tevékenység fokozása érdekében). Az átmeneti tárolóval kapcsolatban a PA Rt. vállalja, hogy:- az önkormányzatot továbbra isfolyamatosan tájékoztatja minden érdemi történésről,- negyedévente információs jelentést készít a létesítés helyzetéről,- az önkormányzatot továbbra is meghívja minden, a létesítménnyel kapcsolatos hatósági/szakértői egyeztetőre, illetve megbeszélésre,- információt ad a tárolóba átszállításról és onnan elszállításról,- havi információs jelentést ad a tároló töltöttségi állapotáról,- igény szerint a lakosság részére tájékoztatót tart a tárolóról. Figyelemmel az idevonatkozó jogszabályokra és a belső rendelkezésekre:- a társadalmi ellenőrzéshez a belépést, a szakszerű vezetést biztosítja,- a látogatócsoportokat fogadja,- biztosítja a helyszíni ellenőrzés lehetőségét az önkormányzat által felkért szakértői bizottságnak. A PA Rt. garanciát vállal, hogy:- az átmeneti tárolóba mindaddig elhasznált nukleáris fűtőanyag nem kerül, amíg az orosz kormány írásban fel nem mondja a vonatkozó kormányközi megállapodást az elhasznált nukleáris fűtőanyagok fogadásáról,- az átmeneti tárolóba semmilyen külföldről származó radioaktív hulladék, semmilyen formában, még ideiglenesen sem kerül. Az előbbiekben foglaltaktól eltekintve, szállítási okokból, vagy ha az erőmű üzemszerű működésében olyan esemény következne be, melynek elhárítása igényelné, az esetben az átmeneti tárolóba ideiglenes jelleggel, az ok elhárításának idejére elhasznált nukleáris fűtőanyag elhelyezhető. Az esemény bekövetkeztét követő 5 napon belül a PA Rt. részletes tájékoztatást ad az önkormányzatnak, mely magába foglalja az esemény leírását, az elhárítás alternatív lehetőségeinek elemzését, az átmeneti tároló igénybevételének indoklását és az eredeti állapot helyreállítására tett intézkedéseket, azok határidejének feltüntetésével. Felek kinyilvánítják azon szándékukat, hogy a tároló bővítése esetén a jelenlegihez hasonló megállapodást kötnek, a megállapodásban foglalt szerződések értéke arányos lesz a beruházásrészek értékével. A PA Rt. kötelezettséget vállal, hogy az atomerőmű üzemvitelében meghatározó Magyar Villamos Művek Rt. és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hozzájáruló nyilatkozatát beszerzi a PA Rt. által vállalt garanciák vonatkozásában. Paks város önkormányzati képviselő-testülete 1994. június I6-i ütésének 2. számú napirendi pontjaként a'város általános rendezési tervének módosítása szerepelt. A testület határozati javaslatában rendelkezett, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. területén (módosított tervlap alapján) „...átmenetijelleggel a paksi atomerőműben keletkezett kiégett kazetták tárolása folytatható”. A hatályos jogszabályok és rendelkezések értelmében a hivatal több alkalommal lehetőséget biztosított a szakmai anyagok megtekintésére (május 13-tól) és kétfordulóban lakossági tájékoztatást tartott (június l-jén és 2-án). Az eljárás során több szerv véleménye ill. engedélye kellett: 1. Belügyminisztérium 2. Földművelésügyi Minisztérium 3. Honvédelmi Minisztérium 4. Igazságügyi Minisztérium 5. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 6. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 7. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 8. Népjóléti Minisztérium 9. Központi Földtani Hivatal 10. Magyar Tudományos Akadémia 11. Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség 12. Országos Műemlékvédelmi Hivatal 13. Országos Atomenergia Bizottság Döntés: száraz, kamrás tároló A kiégett kazetták tárolásával, feldolgozásával, elhelyezésével kapcsolatos vizsgálat, elemzés eredményeképpen a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által is preferált - a „wait and see” elvnek megfelelő - megoldás, az átmeneti tárolás megvalósítása mellett született döntés. Az átmeneti tárolás típusai, módjai A kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti tárolórendszerei alapvetően két típusúak: nedves és száraz tárolók. Nedves tárolók Alapesetben nagyméretű, tiszta vízzel töltött medencékben, speciális állványzaton vagy tartókon tárolják a kiégett kazettákat. A fűtőelemeket körülvevő víz látja el a hűtés és a sugárvédelmi árnyékolás feladatait. A víz általában kényszerkeringetés hatására cirkulál és a hőleadásról hőcserélők gondoskodnak. Száraz tárolók A tárolás gáznemű közegben történik, ami lehet levegő, vagy valamilyen inert gáz. A száraz tárolók ezen közös tulajdonságon túl két önálló csoportba sorolhatók: Konténeres tárolás Maga a konténer egy masszív szerkezet, ami lehet szállítható is. Anyaga valamilyen fém (pl. ólom, öntöttvas stb.) vagy beton. A konténer biztosítja egyben a fizikai és biológiai védelmet is. A konténerbe zárt kiégett fűtőelemekben keletkező hőmennyiség sugárzásos, illetve természetes konvekciós úton távozik. A konténerek lezárása csavaros-tömítéses, vagy hegesztéses úton történik. Kamrás tárolás A kamrás tároló egy vasbeton épület, ami tartalmaz egy sor kamrát, melyek alkalmasak egy vagy több fűtőelem befogadására. Az árnyékolást ez esetben az épület külső falajelenti. A hűtést a környezet levegője biztosítja, természetes cirkulációval. A kiégett fűtőelem tárolására az előzőekben felsorolt összes típusú átmeneti tároló már valahol megvalósult, ami azt is jelenti, hogy legalább egy engedélyezési eljáráson az összes típus túljutott, és a működés során jelentős probléma nem merült fel. A konténeres és kamrás tárolók összehasonlításánál azt a tényt kell figyelembe venni, hogy az ún. „kockázati szorzat” a két megoldás különbözősége ellenére gyakorlatilag megegyező. Ugyanis a radioaktivitás útjában két alapvető gát van. Az egyik a tabletták cirkóniumburkolata, a másik a kötegeket körülzáró konténment. Abban az esetben, ha a fűtőelemeket kedvezően alacsony hőmérsékleten tudjuk tartani - mivel a burkolatfelhasadás valószínűsége kicsi -, akkor elegendő egy „gyengébb” konténment. Ha a fűtőelemeknek nem tudunk kedvező körülményeket biztosítani - vagyis magas lesz a hőmérséklet -, ebben az esetben a konténmentnek kell erősnek lennie (konténeres tároló). Azonos szintű biztonság esetén a két védelem (burkolat, konténment) Jósági tényezőjének” szorzata állandó. Az összehasonlítás során meg kell említeni, hogy annak ellenére, hogy a Jósági tényező” szorzata a két megoldás esetén megegyező lehet, a filozófiából adódóan a kamrás tárolók esetén a burkolat épségének megőrzésére kitűzött cél miatt a tárolási idő lejártával a kazetták nagy valószínűséggel épen, hozzáférhetően vehetők ki a létesítményből. Ezt támasztja az is alá, hogy a tárolási idő alatt folyamatosan monitorozhatók a kazetták, a csövek. A konténeres tárolás esetén, bár radioaktivitás nem kerülhet ki a tárolás során az erős konténment miatt, nincs garancia arra, hogy a kazetták degradációja, sérülése nem következik be. Ez megnehezíti az átmeneti tárolás utáni, más opció (végső eltemetés, reprocesszálás) választását. Itt is meg kell jegyezni, a WER-kazetták esetén a köpenyhőmérséklet határhőmérséklete 350 °C (OAH NBF 2527/93. sz. levele). A kamrás tárolók esetén, még üzemzavari esetekben is a burkolathőmérséklet alatta marad a határhőmérsékletnek, még a konténeres tárolás esetén a normál üzem alatt is a határhőmérséklet közelében van a burkolathőmérséklet. A száraz tárolók üzemeltetési tapasztalatai A tárolt fűtőelem mennyiségét tekintve ma még a nedves tárolók képviselnek nagyobb részarányt, rendelkeznek nagyobb üzemeltetési tapasztalattal. Az eddigi üzemeltetési tapasztalatok alapján, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nyilvántartása alapján kijelenthető, hogy mindezidáig sem a nedves, sem a száraz tárolóknál komoly, a biztonságra kiható üzemzavar, probléma nem volt. A kamrás tárolótípus választásának megalapozása A kiválasztás folyamata, a döntés megalapozása Az átmeneti tároló melletti döntés után a PA Rt. szakemberei a kiinduló követelmények meghatározásával megkezdték a potenciális szállítók felmérését, megkeresését. 1991-ben egységes formai és tartalmi követelmények megadásával hét céget kértek fel megvalósíthatósági tanulmány készítésére. A beérkezett tanulmányokat azonos bírálati szempontok alapján a hatóságok, tudományos intézetek, független külföldi szakértő cég, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértőinek bevonásával dolgozták fel, értékelték. Az ajánlattevőkkel szembeni elvárások, követelmények Olyan elfogadási kritériumrendszert kellett alapul venni, amely nem aszerint választ az illető cégek között, hogy az száraz, illetve nedves tárolót ajánl, hanem egyéb ismérvek alapján szelektál. Elkészíti a modulrendszerű kamrás száraz tároló műszaki terv szintű terveit. Ezek mélysége olyan, hogy azok alapján a gyártási és kivitelezési részletrajzok elkészíthetők. A kiválasztott tároló általános műszaki leírása A tárolólétesítmény feladata a paksi atomerőmű reaktoraiból származó kiégett fűtőelem-kazetták átmeneti tárolásának biztosítása. A kiégett fűtőelem-kazettákat egyenként, függőleges helyzetű csövekben tárolják. A hosszú idejű tárolás során bekövetkező korróziós folyamatok kialakulásának megelőzésére a tárolócsöveket nitrogéngázzal töltik fel. A tárolócsövek betonfalakkal körülvett kamrákban helyezkednek el. A kazetták remanens hőtermelése miatt szükséges hűtését a kamrákban és az ahhoz kapcsolódó kürtőrendszerben kialakuló természetes légáramlás biztosítja. A hűtési folyamat önszabályozó. A hűtést biztosító levegő nem érintkezik a kazettákkal, amelyek hermetikusan elzárt környezetben vannak. A kazetták átszállítása a reaktorépületből a tárolóba az erőműben meglévő technológiai eszközök felhasználásával történik. Ezek megegyeznek az eddig, a kiégett fűtőelemek Oroszországba történő visszaszállításához alkalmazott berendezésekkel. Az átszállítás az atomerőműben egyébként is használt C30-as típusú, külön erre a célra gyártott, szigorú biztonsági követelményeknek megfelelő, 30 férőhelyes csomagolási és szállítási egységben történik. A csomagolási és szállítási egység egy konténerből és a hozzá tartozó vasúti szállító kocsiból áll. A kazetták a konténerben függőlegesen helyezkednek el. A szállítókonténerben a kazetták szállítása víz alatt vagy víz nélkül (szárazon) történik. A tárolóépületen belüli kazettamozgatásokat egy különleges kialakítású - a kazetták megfelelő hűtését és a szükséges sugárvédelmet biztosító - átrakógéppel végzik. A tárolólétesítmény kapacitása 1. ütemben 4950 kazetta elhelyezését fogja biztosítani. Ez a mennyiség a paksi reaktorok 10 éves üzemeltetése során keletkező kiégett kazetták számának felel meg. Az első ütem kiépítése 3 fázisban fog megvalósulni. Az első fázisban a szállító konténer fogadásához szükséges fogadóépület és 1350 kazetta elhelyezéséhez szükséges tárolómodul épül meg. A teljes tárolási kapacitás kiépítése további két fázisban, egy-egy 1800 darab kazetta tárolására alkalmas modul megépítésével fejeződik be. Amennyiben szükségessé válna, a tároló kapacitása tovább bővíthető összesen 14 850 tárolási pozíció kiépítésével. Ez a menynyiség a négy paksi reaktorból - a hátralévő üzemidő során - származó összes kiégett kazetta átmeneti tárolását biztosítja. Forrás: Általános tájékoztató a kiégett fűtőelemekről (részlet) Készítette: Szabó Benjámin projektvezető MVDS természetes hőkisugárzásos hűtőrendszer Fáradttűzelöanyag-szállító berendezés (A felvételek a GEC ALSTHOM Engineering Systems LTD. kiadványból valók.) A mellékletet összeállította: Cs. S.; F. ZS.
