Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-05-01 / 5. szám

Fohász egy májusi r Etikus? vasárnapon Ne fájjon -Add meg! - az apró ráncokat barázdává szántó idő neki... Ne vissza nézzen! Holnapot váróan sugárzó derűsen minden ablakát hadd tárja ki virágos rétre, szikrázó kékre, suttogó tölgyre, bölcselő csöndre... Ne fájjon,- Uram! -anyámnak kérem, ne fájjon semmi és senki neki. Fábián Gabriella Etikai Kódex cikkünkben ezúttal nem a választások já­tékszabályairól lesz szó. Az alábbiakban a PA Rt.-nál foly­tatott munkavégzéssel kapcso­latos érték és normarendszer közeljövőben történő megszüle­téséiül adunk hírt A részletekről dr. Szomor Pétert a Humánpolitikai főosz­tály vezetőjét kérdeztük.- Mit jelent az Etikai Kódex az atomerőmű vonatkozásában?- A kódex a rt. munkavállalóit érintő morális, erkölcsi normarend­szer. Tulajdonképpen mindenki számára ismert dolgokról van szó, mégis szükségesnek tartottuk mindezt közérthetően, tömören összefoglalni, bibliai példát alapul véve hasonló a tízparancsolathoz. Ez azt jelenti, hogy a „helyes”-től eltérő munkamentalitás vagy konkrét eset kapcsán az Etikai Kódex hatálya kiteljed a büntetésre is?- Semmiképpen sem. A kódex útmutatásaival elsősorban a gon­dolkozásmódon, a hozzáálláson szeretnénk tovább javítani, illetve elősegíteni a jobb munkahelyi lég­kör kialakulását. Éppen ezért szü­letett egy olyan elképzelés is, hogy a kódex szövegét a vállalati minő­ségpolitikához hasonlóan, kis füzet formában valamennyi PA Rt.-os dolgozóhoz eljuttatjuk. Előfordulhatnak persze olyan konkrét esetek, amikor felmerül az etikai vétség lehetősége. Ez lehet pél­dául a munkakörrel összeférhetetet­­len tevékenység folytatása vagy az rt. belső használatra minősített informá­ciók, dokumentumok a munkáltató engedélye nélküli „kiadása” stb. Ilyen esetekben lehetőség lesz az ügy ki­vizsgálására egy 5 fős felállítandó ún. etikai bizottság által. A bizottság eti­kai szempontból minősíthet, de nem szankcionálhat Az előbbi két példára vonatkoztatva: Ha a mulasztás az ér­vényes szabályzatokat is sérti, akkor itt a Kollektív szerződés, illetve a Ti­tok- és adatvédelmi szabályzat sze­rint kell eljárni. Tehát az Etikai Kó­dex a jelenlegi szabályzatrendszer fe­lett ad elvi iránymutatást. Megszegé­se közvetlen jogkövetkezménnyel nem jár, de az egyén vagy csoport megítélése szempontjából mértéka­dó.- Mi indokolja ilyen dokumentum megszületését a PA Rt munkaválla­lói számára?- Egyrészt, nemzetközi oldalról, az európai modellhez szeretnénk közeledni, másrészt itthon is egyre inkább erősödik a minőségi munka és a jó munkakörülmények iránti igény. Ezt szolgálta az rt-nél végre­hajtott szervezetfejlesztés is. 70. születésnapon az unokákkal Csepreghy Zoltánné. (Cikkünket a 7. oldalon olvashatják.) Mindezek mellett nagyon fon­tosnak tartjuk az etikai kérdések szerepét a Paksi Atomerőmű Rész­vénytársaság jó hírnevének megőr­zésében is. Egyébként a Magyar Villamosművek Rt.-nél is folyamat­ban van hasonló dokumentum ki­dolgozása. Ott Lojalítási szabályzat a tervezet neve. Ez azt jelenti, hogy betartása - ellentétben a paksival - kötelező erejű.- A kódex tervezetét tartom a ke­zemben. Mondana néhány szót az ez­zel kapcsolatos eddigi munkáról és arról, hogy mikorra várható a végle­ges jóváhagyott változat!- Ez a kódex tervezetének előter­jesztett formája, tehát elvben az igazgatóságokon történő egyezteté­seket követően jóváhagyásra kerül. Itt szeretném megemlíteni, hogy egy példányt tájékoztatásul az üze­mi tanácsnak is megküldünk. Dr. Szomor Péter Fotó: B. M. A tervezet a HUFO személyügyi csoport vezetésével létrehozott szerkesztő csoport állította össze. A munkacsoportban különböző terü­letekről eltérő érdeklődésű kollé­gák vettek részt, így a készítés során sok ötletet hasznosíthattunk. Ren­delkezésünkre állt emellett több olyan komoly hazai vállalat, illetve szervezet hasonló dokumentuma, mint például az ÉDÁSZ, MÓL, MATAV Rt. vagy a Magyar Gazda­sági Kamara etikai kódexe.- Az előbbiek során szóba került az etikai bizottság feláih'tása. Hallhat­nánk ennek összetételéről és műkö­déséről bővebben?- A tervezetünk szerint az 5 fos bizottság vezetőjét a vezérigazgató bízza meg. Amennyiben bejelentés érkezik a kódex hatálya alá tartozó kérdések figyelmen kívül hagyásá­ról vagy megsértéséről, úgy a bizott­ság jogosult lenne azt kivizsgálni. Bejelentést bárki tehet a „Közérde­kű bejelentések, javaslatok, pana­szok intézése” (27. sz.) vezérigazga­tói utasítás eljárásrendjével azonos módon. A bizottság a kivizsgálás eredményéről írásban tájékoztatja az érintetteket.- A kódexben lefektetett alapelvek vonatkoznak a PA Rt. területén dol­gozó „külsős” munkavállalókra is?- Közvetlenül nem, bár betartá­suk ajánlott a tartós kapcsolat fenn­maradása érdekében.- Végezetül kérem, értékelje az el­múlt évek változásait az erőműves munkamorál, a munkavégzés minő­sége tekintetében!- Erről a témáról éppen a szerve­zetfejlesztés eredményeinek átte­kintésére most készül egy összefog­laló értékelés és kimutatható a fejlő­dés. Persze voltak buktatók, nehéz­ségek is, főleg közvetlenül a szerve­zetfejlesztést követő időszakban. Összegezve úgy vélem, hogy a mi­nőség iránti igény és az rt. egységes megjelenésére való törekvés egyre inkább felveti a szabályzatok, illetve morális alapelvek lefektetésének szükségességét, de ezek szemmi­­képpen sem emberteleníthetik el a kapcsolatokat.- Köszönöm a beszélgetést Tamóy László A két éve alapított Urán Toll kitüntetés átadására került sor, melyet minden évben egy honi szakmai újságíró kap, aki folyamatosan, korrekt módon, tisz­tességesen és hitelesen tájékoztat az atomerőműről. Idén az Urán Tollat Szepesi László, a Magyar Rádió regionális tudósítója vehette át dr. Petz Er­nő vezérigazgatótól az iparági üzemi lapok találkozóján. Fotó: B. Felnőttség Az új felvételes befejezte a pszicho­lógiai alkalmasságvizsgálatát, meg­válaszolta a gyakran egy-, esetenként többórás kérdőív- és tesztkitöltés kér­désözönét, túl van a gyakorlati mű­szeres vizsgálatok izgalmán. Aztán felteszi azt az egyszerű kérdést, hogy mit mértünk?Mit tudunk meg a sok­sok kérdés és a műszeres vizsgálatok eredményei alapján róla? Régi bölcsesség, hogy az egyszerű kérdés a legnehezebb. Mert lehetne azt válaszolni -s ne tessék megijedni hogy megnéztük az extraverzió mértékét, a szociabilitást, az emocio­nális labilitást, a rigidítást, a fruszt­­rációs toleranciát és így tovább. Ezzel az illető nemigen lenne sokkal oko­sabb. Talán még akkor sem, ha hosszan ecsetelnénk, hogy konkré­tan mi is ajelentésük ezeknek a fogal­maknak. Mégis ha egy szóban kellene össze­foglalni, hogy mit mérnek ezek a pszichológiai eszközök, akkor azt mondanám, hogy ez a - felnőttség. Jó! tudjuk, és nap nap után ta­pasztaljuk, hogy nem mindenki vált a lelkében is felnőtté, aki életkorát te­kintve maga mögött hagyta a nagy­korúvá válás jogilag meghatározott időpontját. Mennyi éretlen, gyerekes viselkedést és érzelmi választ figyel­hetünk meg meglett, komoly felnőtt embereken is. Ki tekinthető pszicho­lógiai szempontból felnőtt embernek? Külső szemléletmód Az értelem, az intellektus oldalát tekintve a felnőttség természetesen feltételez bizonyos színvonalú is­meretet, tudást, élettapasztalatot, de a dolog nem teljesen ezen fordul meg. Inkább a gondolkodásmódon. A felnőtt ember időnként el tud tá­volodni önmagától, mintegy kívül­ről tudja nézni saját magát, szavait, a viselkedését és a mögöttük zajló érzelmeket. Vagyis reagálni tud ön­magára, vizsgálni tudja a tetteit és azok mozgatórugóit, esetleg ítélke­zik is fölöttük. Próbálja megérteni, hogy őt mi készteti ilyen vagy amo­lyan magatartásra. Valószínűleg ez­zel együtt jár a mások iránt tanúsí­tott nagyobb fokú türelmesség is. Tehát nem tulajdonít a saját ízlésé­nek, ítéleteinek, életstílusának kizá­rólagos értéket, hanem elismeri, hogy másképpen is lehet gondol­kodni, érezni, ítélni és élni, mint ő teszi. Az értelem oldaláról az tekinthe­tő felnőtt embernek, aki eljutott odáig, hogy önmagát és az őt körül­vevő világot ésszerű gondolkodás­sal próbálja felfogni és megértem, s ezt a törekvését akkor sem adja fel, ha a világ zűrzavaros, ha szembeke­rül saját ösztöneinek, saját érzel­meinek és indulatainak sokszor ho­mályos gomolygásával, s akkor is az értelem, fényénél próbál rendet te­remteni külső és belső dolgaiban, ha a megértés eredménye nyugtala­nító, félelmetes vagy éppen kétség­beejtő. Egyszóval lelke pülanatnyi nyu­galma érdekében nem dől be olcsó hazugságoknak, s nem él az önbe­csapás változatos praktikáival. Úgy is lehetne mondani, hogy értelmét működtetni tudja, s a tényszerű megismerés igényét válságok, páni­kok és érzelmi viharzások közepet­te is megőrzi. Ellentmondások Mit jelent a felnőttség érzelmi­leg? Érzelmi szempontból az a fel­nőtt ember, aki képes elviselni saját magának és a környezetében élő embereknek a belső ellentmondá­sait. Tele vagyunk ellentétekkel: nemcsak hiszünk valamiben, ha­nem kétségeink is vannak, egyide­jűleg vagyunk lelkesek és csalódot­tak, keserűek és reménykedők, biz­tonságra és állandóságra van szük­ségünk, ugyanakkor változásra is vágyakozunk, nemcsak szeretünk valakit, hanem néha dühösek is va­gyunk rá vagy terhűnkre van - mindezt nem könnyű belátni és el­viselni. A felnőtt ember nem akaija magát művileg egyértelművé tenni, nem hazudja el mindazt, ami nem egyeztethető össze önmagáról és másokról alkotott képével. Nem gyúija tehát magát mindenáron és hamisan egyértelművé, ellentmon­dásmentessé. Viselkedése éppen ezáltal válik önmaga és mások számára ellen­őrizhetővé. Amit eltagadunk ma­gunk elől, az ki is csúszik a kezünk­ből, s váratlan érzelmi, indulati rob­banásokat, meglepetésszerűen sod­ró, hirtelen támadt örvényeket hoz­hat létre életünkben. És fontos még valami: az, hogy rezonálni tudjunk egy másik emberre, mások érzel­meit is át tudjuk élni, nemcsak a sa­játunkat. A döntés lehetősége A felnőttségnek erkölcsi vetülete is van. A gyermek számára sokáig az a legfontosabb kérdés, hogy „mit szólnak a viselkedésemhez mások”. S az álfelnőtt is mindig kifelé figyel: „Mit mond rólam a világ?” Az önál­lóság, a felelősség, a belső szabad­ság kérdéseiről van itt szó. A felnőtt ember maga szab törvényt saját ma­gának. A lelküsmerete kormányoz­za. Saját magammal kell tehát meg­nyugtató elszámolásban lennem, s ez sokkal fontosabb, mint az, hogy cselekedeteimhez, magatartásom­hoz mit szólnak majd mások. Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents