Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-01-01 / 1. szám
6 ATOMERŐMŰ 1994. JANUAR „A besugárzás elősegíti a biztonságos és bőséges élelmiszer-ellátást, növelve a tárolhatóságot, megszüntetve a rovarkárokozást és a mikrobiológiai szennyeződést” (Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szakvéleményéből) Besugárzó részvénytársaság Múlt havi számunkban bemutattuk a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetet, tevékenységét, működését. A cikkben említést tettünk egyes élelmiszerek ionizáló energiával történő tartósításáról, amelyet ipari módszerekkel az AGROSTER Besugárzó Rt. végez, a főváros X. kerületében a Jászberényi út 5. szám alatt. A hely kisebb kőfejtőre emlékeztet. A katlan aljából indulnak a pincerendszerek, amelynek egyikét az AGROSTER a sörgyártól béreli. A besugárzótér bejáratánál lévő helyiségben helyezték el a központi irányítórendszert, a mindent tudó komputert és a monitorokat, ahonnan figyelemmel lehet kísérni a szállítópályákon mozgó zsákokat, amelyek egy körivet tesznek a kobalt 60 előtt, biztonságosan zárt térben. „1992-től használjuk a Paksi Atomerőmű Rt.-ből származó ionizáló sugárforrást” - tájékoztat dr. Kálmán Béla okleveles vegyészmérnök, elnök-igazgató, majd hozzáfűzi: „bár fajlagos aktivitása kisebb, mint a korábbi, Szovjetunióból származónak, mégis ezt használjuk, mert kifizetődőbb”.- Igazgató úr! Kérem tájékoztasson az rt. szerepéről és feladatairól.- Jelenleg egyes élelmiszer-alapanyagok és élelmiszerek - például fűszerek és egyéb adalékanyagok, valamint gyógynövények - mikrobiológiai minőségjavítására más eljárás mint a sugárkezelés, nem alkalmazható teljes biztonsággal. 1959-ben mér e témában megkezdődtek a kutatási munkák hazánkban. Mérföldkőnek tekinthető az 1980. évi genfi szakértői értekezlet, ahol megállapították, hogy a maximum 10 kGy átlagdózisú besugárzással kezelt élelmiszer a fogyasztónak egészségügyi károsodást nem okoz. Később, az OMFB és a MÉM támogatásával felgyorsultak az események, 1982-ben létrejött az AGROSTÉR elődje, majd az AGROSTÉR Besugárzó Állami Vállalat 1985-ben. Es ma, mint részvénytársaság, a privatizáció küszöbén állunk.- Elképzelhető, hogy egy ionizáló sugárforrással üzemelő cég magánkézbe kerüljön?- Külföldi példák is igazolják, igen, a technológiai előírások maradéktalan betartása mellett. Azonban ma még hazánkban garanciaként feltétlenül szükségesnek tartom a 25°/<h-1 állami részvénytulajdoni részesedést, ami vétójogot jelent Megjegyzem és nemcsak az „igazgató mondatja” velem, meggyőződésem is, hogy az élelmiszer-besugárzás egyes esetekben nélkülözhetetlen és a kör egyre bővül Ma már sterilizálunk kozmetikai alapanyagokat és orvosegészségügyi felszereléseket is. Sajnos a szalmonella egyik fajtája, a PT-4 nevű is egyre gyilkosabbá válik.- Valóban. Minden évben haltunk szalmonella okozta járványról és az okát nem minden esetben tudja feltárni az egészségügy.- A szárnyasok és vadak nagy százalékban fertőzöttek. Főzéskor, sütéskor a mikroorganizmusok ugyan elpusztulnak, de a konyhai feldolgozás során a tárgyak, sőt az egész konyhai berendezés is elfertőződhet Az állattenyésztők antibiotikumokat kevernek a tápanyagokhoz Kialakul egy rezisztencia, amelyet a PT-4 képes átörökíteni utódaiba is. Feltételezik, hogy a gyógyszerek ezért nem elég hatásosak az emberek megbetegedésénél. Magyarországon nincs még vészhelyzet de mindent el kell követnünk, és ez nem tűr halasztást hogy rie is legyen. Ebben tudnánk segíteni, van még szabad kapacitásunk.- Legközelebbi terveik?- A Népjóléti Minisztérium javaslatára várhatóan az 1994-es évben egy olyan közegészségügyi biztonságot jelentő programban veszünk részt amelyet a WHO, a FAO és az IÁEA, valamint a fejlett országok szakemberei is rendkívül jónak ítéltek. Sajnos a program pénzügyi támogatása sok problémát jelent annak ellenére, hogy sikere esetén többszörösen visszatérni a befektetés. Szeretnénk tevékenységi körünket bővíteni például a hazai fűszerpaprika minőségének javítása területén. A jelenleg még Magyarországon használt etilénoxidos eljárás egyértelműen káros az egészségre. Hazánkban nincs e területen tiltás, mert tulajdonképpen nem is engedélyezték. Itt meg kell azt is jegyezni hogy a Közös Piac már több éve betiltotta az „eto” élelmiszeriparban történő alkalmazását a bizonyítható káros hatása miatt. Úgy tudom, T eller Ede profeszszor úr hamarosan, talán a tavaszszal. ismét hazánkba látogat Nagyon szeretnék találkozni vele.- Őszintén remélem, hogy a találkozás létrejön. Köszönöm a beszélgetést, további eredményes munkát kívánok. Takács I. A Rósa Géza Uránbánya és sugárvédelem Adatok és tapasztalatok Tisztelet a bányászoknak és mindazoknak, akik nehéz fizikai munkál végeznek A közelmúltban Pécs adott otthont a Fizikatanári Őszi Egyetemnek, melynek témája ezúttal a sugárzások és az ember kapcsolata volt. A kellemes légkörű, információkban gazdag rendezvényen többek között Tóth Eszter ismertette a Mátraderecskén végzett újabb radonmérések, illetve radonmentesítések tapasztalatait, Fehér István elemezte a nagyobb radonkoncentrációjú házakban élők - így a mátraderecskeiek egészségügyi statisztikai adatait, a tapasztalatok és a sugárvédelemben elfogadott modellek eltéréseit (e két előadást lapunk közlésre megkapja - a szerk.). Marx György a Nap ultraibolya-, valamint hősugárzása és a földi élet kapcsolatát elemezte. Több előadás foglalkozott a GAIA-hipotézissel, azzal a jelenséggel, hogy a földi élővilág befolyásolja saját életfeltételeit úgy, hogy bizonyos határok közt a számára kedvezőtlen hatásokat kompenzálja. Érdekes példákat hallhattunk a napjainkban is megfigyelhető evolúcióról. Az atomerőmű személyzete és az erőmű környezetében élők sugárvédelmi helyzetét Virágh Elemér ismertette. Amint az őszi egyetemeken szokás, a plenáris előadásokon kívül műszerbemutatókra és műhelyfoglalkozásokra is sor került. Számomra mégis az uránbányában tett látogatás volt a Legérdekesebb, ezúttal az ott gyűjtött benyomásaimat szeretném ismertetni. A dolgozók sugárterhelése A föld alatti munkahelyeken dolgozók sugárterhelése a megfigyelések szerint körülbelül 10%ban külső forrásoktól származik, a többi inkorporációs eredetű. A belső sugárterhelés túlnyomó hányadát az urán bomlási sorából származó radon (Rn-222) rövid felezési idejű leányelemei, egy kis részét a hosszú felezési idejű radioizotópok okozzák. Ennek megfelelően a munkahelyi sugárvédelmi ellenőrzés fő módszere a munkavégzés helyén történő mintavételezés, laboratóriumi mérés, majd a nemzetközi ajánlásokban szereplő modellek alapján az egyéni dózisok becslése. A bányában a gammasugárzás dózisteljesítménye 3-6 pGy/h, az ércdúsítóban 1-2 pGy/h. A radonkoncentráció a bányában 24 kBq/m3, az ércdúsítóban 10 Bq/m3 körüli érték. Ezen adatokból, a munkavégzés egyéb feltételeiből (szellőzés, időtényező) az adódott, hogy a vájvégen dolgozók átlagos sugárterhelése 35 mSv/év, az ércdúsítóban dolgozóké 5 mSv/év körüli. A környezetben élők sugárvédelmi helyzete A technológia olyan, hogy a mélyből felhozott kőzetből körülbelül 30%-ot meddőnek minősítenek. Régebben 100 g/t, jelenleg 200 g/t urántartalom alatt minősül a kőzet meddőnek. A meddőhányókból radonkibocsátás, porképződés, illetve kimosódás útján kerülhet a környezetbe radioaktív anyag. A 200 g/t határértéknél gazdagabb ércből őrlés után kénsavas feltárás, ioncserés elválasztás, sósavas lemosás, meszes reakció útján különítik el az uránt CaU20 formában. Ez az ún. sárga por. A visszamaradó zagy tartalmazza az egyéb anyagokat, többek között az urán bomlástermékeit, így a Ra-226-ot is. A zagytározókból radonkibocsátás, -elszivárgás útján kerülhet ki aktivitás. Az elszivárgást talajvízfigyelő kutakkal ellenőrzik, eddig radioaktív anyagot nem tudtak kimutatni. Nagyobb gond a nagy tömegben jelenlévő sók (vas, mangán, magnézium) visszatartása. A környezet-ellenőrzési program természetesen az összes potenciális útvonalra kiterjed, így elegendő adat áll rendelkezésre a környezetben élők többlet-sugárterhelése becsléséhez. Az elvégzett értékelések szerint a legexponáltabb lakosok sugárterhelése 0,01-0,1 mSv/év között van, a távolabb élők esetében ennél is kisebb érték adódott. A rekultiváció A bánya évente 400 t körüli mennyiségben termel uránt, a feldolgozott érc átlagosan 1000 g/t koncentrációjú, látható, hogy évente több százezer tonna ércet dolgoznak fel, nem csoda, hogy az évtizedek során felhalmozódott meddő csaknem 100 ha területet foglal el, hasonlóképpen a két zagytározó is egyenként mintegy 100 hektáros. A meddőhányók rekultivációja során el kell érni, hogy a felületen mérhető dózisteljesítmény, illetőleg a radonkibocsátás kisebb legyen az előírt határértéknél. Erre 50 cm földtakarás a helyszíni vizsgálatok alapján elegendő. Ennél vékonyabb talajréteg már csak azért sem jöhet szóba, mert a kötelező fásításhoz ennyi feltétlenül szükséges. Ez a munka már megkezdődött. Jártam olyan meddőhányón, amelyen már szépen kinőtt a fű, de a megfelelő fafajták kiválasztása még nem fejeződött be. A zagytározók rekultivációja még nem kezdődött meg, a tervek készítése zajlik. Az egyik tározó üzemeltetése egy-két éven belül befejeződik, ekkor vízteleníteni kell, az iszapot tömöríteni fogják, majd agyag és végül termőföldtakarást alakítanak ki. Az agyagréteg a csapadékbeszivárgást - így a kimosódást - lesz hivatva megakadályozni, a termőföldréteg pedig a fásítást teszi lehetővé. Az uránbánya környezetvédelmi főmérnöke nagy szeretettel beszélt a rekultivációról. Szerinte ezt a feladatot mind sugárvédelmi, mind tájesztétikái szempontból alapos, türelmes munkával lehet csak jól megoldani. Ha nem álmodunk nagyot, kis eredményt sem tudunk elérni Építsük fel a Csodák palotáját! Kádár Edit Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) Csodák Palotája Interaktív Tudományos Játszóháza „Kreativitás 1994” címmel pályázati felhívást jelentetett meg. Ugyanis a márciusban megrendezendő Budapest Európa Kulturális Fővárosa elnevezésű programsorozathoz kapcsolódóan kívánják megrendezni az első interaktív tudományos kiállításukat, bemutatójukat, játszóházi és versenyprogramjukat. A Csodák palotája program menedzsere Kádár Edit. Őt kérdeztem arról, hogy kinek az ötlete volt a Csodák palotájának a megépítése? Kádár Edit: Az ötlet régi, Öveges professzor űré és a Csodák palotája elnevezés is tőle származik. Később itt az ELFT- ben a volt főtitkárunk, dr. Ferenczi György intézte el és járta ki, hogy az OMFB mecenatúrabizottságánál megkapjuk azt a pénzt - egy pályázat elnyerésével - ami a Csodák palotája program elindításához szükséges volt. Sajnos Ferenczi úr meghalt, én pedig egy pályázat elnyerése útján kerültem ide, és 1993 májusában kezdtem el a szervezőmunkát. Ez egy egyéves előkészítő szakasz, melynek a végén egy megvalósíthatósági tanulmányt teszünk le az asztalra és megrendezünk egy 500 m2- es alapterületű kiállítást, ami ízelítőt ad egy „on hands” tudományos múzeum hangulatából. Ami azt jelenti, hogy itt minden kiállított tárgyat ki lehet próbálni, interaktív eszközök lesznek, mindennel kapcsolatba lehet majd lépni. Terveink szerint a kiállításon a pici gyerekektől egészen a felnőttekig mindenki kedvére szórakozhat, tanulhat és okulhat. A kisgyerekeknek Lego-versenyt rendezünk, a középiskolás korosztálynak a Rubik-féle logikai játékokból rendezünk versenyt. A számítógépes programok versenyét is megrendezzük több témakörben. A szimulációs multimédia játékprogramokon túl a science múzeum lényegét pedig a pályázati kiírás III. kategóriája jeleníti meg. Ez a természeti jelenségeket interaktívan bemutató eszközök versenye. Itt várunk többek között magyar származású, magyar tudósok munkásságához kapcsolódó interaktív eszközöket. Olyan eszközöket, amelyek a mai modern kor tudományát reprezentálják, de gondolatukban valamely magyar tudós felfedezéséhez-találmányához kapcsolódnak, onnan eredeztethetők. Ebben is szeretnénk a paksiak segítségét kérni, hogy Wigner Jenő, T eller Ede, Szilárd Leó és Neumann János munkásságához fűződő installációkat készítsenek nekünk, amelyeket aztán a későbbiekben is hasznosíthatnánk, a felépülő Csodák palotájának lenne ez az alapja.- A mai gazdasági körülmények segítik-e ezeket a szép terveket? Kádár Edit: Sajnos egyáltalán nem, de ha nem álmodunk nagyot, akkor még kicsit sem tudunk elérni. Abban bízunk, hogy az egyéves előkészítő munka eredményei is segítenek újabb pénzek összegyűjtésében. Őszintén szólva, leginkább a külföldi tudományos alapok támogatására kell hogy számítsunk. Felvetődött, hogy készítsünk az 1996-os Expóra egy fél évig működő tudományos játszóházat is. Tárgyalásban vagyunk az Expo ’96 Kft.-vel arról, hogy kapunk-e az Expo kerítésén belül egy telket, ahol felépíthetjük a Csodák palotáját. Ez nagyon jó lenne, mert ezáltal meg tudnánk mutatni a magyar szellemiséget, a magyar kreativitást. Viszont az is igaz, ha ingyen is kapjuk a telket, a felépítéshez és berendezéshez kb. félmilliárd forintot kellene összegyűjteni egy éven belül.- Van ere esély? Kádár Edit: Felvettük a kapcsolatokat különböző külföldi tudományos szervezetekkel, mint az Európai Fizikai Titkárság, az UNESCO és számos külföldi múzeummal. Arra, hogy eszközöket kapjunk, van esély, mert valószínű, hogy külföldi tudományos múzeumokból egy-két eszközt kölcsönözhetnénk fél évre, az Expo idejére, illetve mi is tudnánk készíteni eszközöket. Tehát a terv szellemi része, berendezése megvalósítható. Itt az a kérdés, hogy találunk-e olyan építési vállalkozót, aki olcsó, de azért megfelelő könnyűszerkezetes építésre tenne elfogadható ajánlatot. A Csodák palotájának megvalósításával kapcsolatban Rósa Géza, az ELFT elnökségének tagja elmondta: Paks fontos szerepet vállalhat ebben a programban, már csak azért is, mert 1992-ben Pakson volt a „zászlóbontás ”, itt rendezték meg a középiskolai fizikatanárok ankétját, és itt hirdette meg dr. Ferenczi György ezt a programot, melyet a hallgatóság nagy ovációval fogadott. Közben épül az atomerőmű látogatóközpontja is, amelyben a tervek szerint helyet kap a Csodák terme is. Ennek szakmai anyagát a megye fizikatanárai segítségével állítjuk össze. Most már csak az kérdés: lesz-e vállalkozó az atomerőmű szakemberei közül a természettudományjelenségeit interaktív módon bemutató eszközök tervezésére és kivitelezésére? * - beri “ (A pályázati felhívás az „Atomerőmű” decemberi számában olvasható. - A szerk.) Dr. Kálmán Béla elnök-igazgató
