Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-04-01 / 4. szám

1994. ÁPRILIS ATOMERŐMŰ 9 Nyugalmat és megoldást hozó tanárnő Mátraderecske - ’94 Tóth Eszter tanárnő A Mátra-hegység egyik lankáján el­terülő szép település lakóinak min­dennapi életét 1992januárjában meg­bolygatta az a bejelentés, amelyet né­hány lakó tett a polgármesteri hivatal­ban: szédülnek és rosszul lesznek a la­kásukban. A bejelentés után a polgármesteri hivatal intézkedésére 17 tudományos intézmény és egyesület kezdte meg a vizsgálatokat a faluban. Hamar kide­rült, hogy a szokottnál is nagyobb a szén-dioxid feláramlása a fold méhé­­ből a lakásokba, ezért két lakásból ki kellett költöztetni az ott lakókat Uch­­rin György fizikus vette észre először, hogy a C02 mellett több helyen radon is szivárog a házakba. Az egymást váltó, vizsgálódó szak­emberek nem sokat foglalkoztak az ott élőkkel, méréseik eredményeit nem közölték a ház lakóival. Ennek következményeként a hangulat és a viszony nem megfelelő fordulatot vett, a médiák pedig naponta foglal­koztak Mátraderecskével, és a falu la­kói innen tudták meg, hogy ők a „po­kol kapujában” élnek. Marx György professzor 1992. már­cius 10. körül felhívta telefonon Tóth £rrfí>r tanárnőt - aki már tíz éve foglal­kozik radonméréssel -, kérte menje­nek Mátraderecskére radonmérésre. Ugyanis az országban egyedül nekik van olyan svéd gyártmányú műsze­rük, amely kimutatja a radon pillanat­nyi értékét. A tanárnő és diákjai "94. március 15-én érkeztek a faluba, majd meg­kezdték méréseiket a Dózsa és Má­tyás utcában. A mért pillanatnyi érték 2500-3000 Bq/m3 volt. (A hazai átlag: 50 Bq/m3.) A mérések alatt a tanárnő és diákjai beszélgettek a lakókkal, meghallgat­ták gondjaikat, majd a mért eredmé­nyeket közölték velük. Ez a közeledés a lakókhoz nyugtatólag hatott az ide­gekre, a derecskeiek kezdték elfogad­ni a tanárnőt és tanítványait. Miután nemcsak mértek, hanem műszaki megoldásokat is alkalmaztak a radon­koncentráció csökkentésére, az érin­tett lakók örültek a dózisszint nagy­arányú csökkenésének, így végleg megbarátkoztak a tanárnővel és szí­vükbe zárták. Ottjártamkor is tapasztalhattam: bizalmasak „Eszterké”-hez, bíznak abban, hogy orvosolni fogja bajaikat. A bizalom jogosságát igazolja az aláb­bi példa. A „radonügy” kipattanása után a mátraderecskei házakat nem lehetett eladni. Ma már három házat sikerült jó áron értékesíteni úgy, hogy az el­adó megmutatta a papírra fektetett mérési értékeket, amit a polgármester és Tóth Eszter írt alá. Az eladó „tessék nézni, itt van, nor­mális a radonkoncentráció a házam­ban” megjegyzéssel mutatta be azt a felmérést, amelyet a tanárnő és diák­jai végeztek az eltelt két év alatt. A munkát jelenleg is folytatják a helyi iskolával közösen, szeretnék vizsgálataikat a falu minden házára ki­terjeszteni, és a vizsgálati eredmé­nyek függvényében a megoldás mó­dozataira is választ adnak. Mátraderecske ma nyugodt, az emberek élik megszokott életüket. . Ha a tanárnő és diákjai megjelennek a házuk előtt, készségesen invitálják őket beljebb, annak tudatában, hogy akiket beengedtek, azok jó szándék­kal és segítőkészséggel jöttek. Ui.: Tisztelt Tanárnő! Bocsássa meg, hogy ígéretem elle­nére a kéziratot nem mutattam be. Mentségem csak annyi, hogy én egy eseményről kívántam tudósítani, ám egy nem mindennapi személyiséggel találkoztam, akiről kénytelen voltam írni. Ez a személy pedig Ön. Tisztelettel: BEREGNYEI MIKLÓS MVM-privatizáció - ÁV Rt-sajtótájékoztató 1994. március 31-én, csütörtökön új szakaszához érkezett a Magyar Villamos Müvek Rt. privatizációja: az árszabályozás kialakításával véget ért előkészítő fázis után - áprilisban - pedig megkezdődik a tenderdoku­mentumok elkészítése. Erről aznap tájékoztatták a sajtót az Állami Va­gyonkezelő Rt. vezetői. Jelien Sándor, az ÁV Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta: az MVM Rt. vagyonának értéke mintegy 570 milliárd forint, s ennek 50 százalékát szándékoznak magánkézbe adni. E folyamat körülbelül tíz év alatt zajlik majd le. A paksi atomerőmű és az országos hálózat ezt követően is 100 százalékig állami tulajdonban marad, ugyanakkor a nagy erőműveket 25 százalék plusz egy szavazatig, a kisebbeket pedig 25-100 százalékig adják magánkézbe. Az áramszolgáltató vállalatoknak az 50 százalékát akarják eladni, de ez egyéni megállapodás alapján módosulhat. A külső tulajdo­nos azonban köteles lesz garantálni az ellátás biztonságát. A privatizációs tervben szereplő 13 áramtermelő és áramszolgáltató céget lehetőleg egy időben adják magánkézbe. Az ÁV Rt. csak alaptőke­emeléses privatizációt fogad el. Az elképzelések szerint minden érdek­lődő legfeljebb két erőműben szerezhet tulajdonjogot. A befektetők bevonásának feltételei közé tartozó villamosenergia­törvényt várhatóan a jövő héten fogadja el a parlament. Enélkül nincs le­hetőség a privatizálandó egységek üzleti értékének meghatározására. Jelien Sándor elmondta: egyelőre nem ismert, mekkora bevétele lesz a hatalmas vagyon privatizálásából az ÁV Rt.-nek, mint ahogy az sem el­döntött, hogy mekkora rész marad ebből az ÁV Rt.-nél és mennyi lesz a költségvetésé - jelentette az MTI. L. T. Kérdez: Vincze Zoltán Válaszol: Eck József Változott a főjavítások hatékonysága_ 99 Az erőmű egy üzemi ciklusának kiemelkedően fontos szakasza a fő­javítás. Megnövekszik az elvégzendő munka, egymást érik az értekezletek. Erről az időszakról beszélgettem a ÍV. blokkjelenlegfolyóföjavitásának apropójából Eck Józseffel, a karban­tartás-irányítási osztály vezetőjével, a BÁZIS éppen csöndes tárgyalótermé­ben.- Bár sokan ismernek az erőmű­vön belül is, mégis arra kérlek, mondj egy pár szót a magad és az osztály munkájáról!- Korábban ügyeletes mérnök­ként dolgoztam, az I. blokk első fő­javítása során szükségessé vált egy olyan szervezet létrehozása, amely koordinálja az üzemviteli és kar­bantartási munkákat. Ennek meg­szervezésére Faragó Péter kapott megbízatást, aki jelenleg a termelé­si főmérnökség főmérnöke és ő vá­lasztott ki az ügyeletes mérnökök közül. A korábbi néhány fős cso­portból lett egy 26 fos osztály, amelynek a feladata kettős. Áz egyik a főjavítások rendszerszintű tervezése, ez elsősorban hálóterve­zést jelent, illetve a tervezési folya­mat irányítása a főjavítás-tervezési értekezleten keresztül, a másik pe­dig magának a főjavítás végrehajtá­sának az irányítása, amit a BÁZIS 24 órás szolgálatban valósít meg.- Az évek során hogyan változott a főjavítások hatékonysága?- Véleményem szerint három dolog befolyásolhatja a főjavítás ha­tékonyságát: • a terv készítése, • az irányítás és •a végrehajtás. Úgy gondolom, hogy jelen álla­potában a tervezés, az irányítás és a végrehajtás minősége minden lát­szat ellenére javult az elmúlt évek­hez képest. Az idő előrehaladtával a blokkok öregedtek, így a karbantar­tási munkák időszükséglete meg­növekedett, ez azonban nem volt a munkamennyiség változásával ará­nyos. A korábbi évekhez képest na­gyobb hangsúlyt kaptak a hatósági felülvizsgálatok is, melyek elvégzé­se esetenként inkább tűzoltó mun­ka jellegű volt. A főjavítások hatékonyságának javulására nagy hatással volt a vég­rehajtott szervezetfejlesztés is. Lét­rejött a műszaki igazgatóság, amely nagy segítséget nyújt a karbantartá­si munkák előkészítésében, illetve a nem tervezett, prompt keletkező problémák megoldásában. Ez egy­ben lehetőséget nyújt a végrehajtás­ban érintett szervezetek számára, hogy jobban tudjanak a saját felada­tukra összpontosítani. Ennek a je­lentőségét az is alátámasztja, hogy a karbantartók rendkívül komoly munkát végeznek a főjavítás alatt, mind időben, mind pedig mennyi­ségben. Mindezek figyelembevéte­lével ismételten azt mondhatom, hogy a főjavítások minősége javult, amit nem lehet egyedül statisztikai adatokkal alátámasztani, viszont visszaindulás után az üzemeltetési mutatók ezt egyértelműen jelzik.- Hogy an értékeled a hatóság és a PA Rt. együttműködését az elmúlt évek tükrében?- Úgy tűnik, hogy a hatóság a ko­rábbi álláspontjától eltérően, mely­ben úgymond minden hatósági jog­körbe tartozó munkában részt akart venni, most nem kíván mindenben teljességgel elmerülni. A főjavítás­ban részt vevő szervezetek munká­jának javulását mutatja az is, hogy a hatóság egyes rendszereknél bizo­nyos feladatokat a PA Rt. hatáskö­rébe ruházott át, megtartva az ellen­őrzés jogát. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtandó feladat számunkra nem változik. Többletmunkát je­lent viszont egyes szervezeteknek, mint pl. a minőségfelügyeleti fő­mérnökségnek.- A főjavítás tervezésének egyik elemét képezik a különböző szintű értekezletek. Milyen az információ áramlása és az ezekben érintett szer­vezetek együttműködése?- A korábbi időszakra ez nem volt jellemző, hogy ilyen rendsze­rességgel és speciális témakörökkel kapcsolatos értekezleteket tartot­tunk volna. Ezek ma már egyben kapcsolódnak az időszakos hatósá­gi felülvizsgálatokhoz. A speciáli­san nyomáspróbákkal foglalkozó értekezletek, emlékezetem szerint a II. blokk felülvizsgálatakor kez­dődtek el és úgy tűnik, hogy egy ilyen, pl. reggeli megbeszélésnek létjogosultsága van a főjavítások időszaka alatt. Ezeknek a célja, hogy az információk ne a hagyomá­nyos útvonalon jussanak el az érin­tett szervezetekhez, hanem olyan módon, amely lehetővé teszi az egyes problémák gyorsabb értéke­lését és megoldását. Lehetőségem volt külföldi erőművekben is tanul­mányozni a karbantartások tervezé­si és irányítási folyamatát. A mi rendszerünkhöz hasonlóan kifeje­zetten a főjavítás időszakára több olyan csoportot hoznak létre, ame­lyek az adott megbeszéléseken csak az aktuális problémákra koncent­rálva irányítják a munkákat. A műszaki felülvizsgálatok vég­rehajtása egy nagyon komoly fel­adat és véleményem szerint ezek az értekezletek elengedhetetlenül fontosak ezen munkák eredményes elvégzéséhez. Jellemző példa erre a föelzáró tolózárak jelenlegi IV. blokki munkái, ahol a konstrukciós hibák javítására fog sor kerülni. En­nek érdekében a gépész-karbantar­tási főmérnökség egy teamet hozott létre és amíg ez a munka folyik, mindennap megbeszélést tartanak. Az értekezleten részt vevő szer­vezetek érzik a felelősségüket ab­ban, hogy a főjavítás gördüléke­nyen folyjék, így azt mondhatom, a hozzáállásuk megfelelő. A magam , és a kollégáim véleménye is az, hogy ezeken a megbeszéléseken olyan légkört kell teremteni, ahol a kellemetlen problémák is megold­hatók. Ez többé-kevésbé sikerül is.- A hatékonyság egyik fontos felté­tele a technikai háttér. Milyen az el­látottság ezen a téren?- Úgy gondolom, ma a világban kevés olyan erőmű van, amely olyan komoly technikai háttérrel rendelkezik, mint a paksi. Értem ezalatt a helyi számítógépes hálózat rendszerét, amelynek segítségével gyakorlatilag minden dolgozó hoz­záférhet a számára szükséges infor­mációhoz, ami a munkavégzéshez szükséges. A technikai hátteret te­kintve kiemelt helyen van a BÁZIS, amit a főjavítások irányításában el­foglalt szerepe is indokolttá tesz. El kell azonban mondanom, hogy a cégnél ezen a téren történt ugrás­szerű fejlesztés következtében a há­lózat rendszerében problémák, he­lyenként nehézségek támadtak. Ézek kiszűrése és kijavítása a tapasztalatok feldolgozásával folya­matosan történik, ez ma az infor­matikai főosztály elsődleges felada­ta. Szoftveroldalon van egy nagyon komoly segítségünk, ez a Munka Irányító Rendszer (MIR), amely­nek a továbbfejlesztése az év elején fejeződött be és került bevezetésre.- Milyennek ítéled meg az erőmű állapotát a főjavítások tükrében?- Ezt egy hasonlattal szeretném illusztrálni. Az autótulajdonosok tudják, hogy amikor az autó még új, akkor abba szinte csak tankolni kell. A háromévest már le kell vizsgáz­tatni, esetlegesen már fékpofát is kell cserélni és az évek előrehalad­tával ki kell magát az autót is cserél­ni egy újra. Számunkra nem áll ilyen cserelehetőség rendelkezésre, ezért itt növekvő karbantartási munkával kell a blokkok megbízha­tó üzemét biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a főjavítási időszakra egyre nagyobb összpontosítással kell készülnünk, mind a tervezési, mind pedig a végrehajtási szakaszban. Profi telefonfejlesztés A szekszárdi primer körzet te­lefonhálózatának fejlesztése ér­dekében a Matáv Rt. és az Ericsson Technika 3,5 milliárd fo­rint értékű szerződést kötött a kö­zelmúltban. A szerződés 42 ezer előfizetői kapacitású telefonközpont-háló­zatot, 340 km hosszúságú optikai átviteltechnikai rendszert, előfi­zetői kábelhálózatot és technoló­giai infrastruktúrát tartalmaz. A beruházás 98 települést érint, AXE host központok működnek majd Bonyhádon, Dombóváron és Szekszárdon, 34 helységbe pe­dig RSS kihelyezett fokozatokat telepítenek. Az optikai gyűrűk kétirányú betáplálása következté­ben kábelszakadás sehol sem okoz majd üzemzavart. A 37 digi­tális központ és hálózat kulcsra­kész rendszerátadására 1995 jú­niusában kerül sor. A Matáv még 1992-ben kérte fel az Ericssont és a Siemenst, hogy az elhanyagolt szekszárdi és csornai térségre dolgozza ki a te­lefonhálózat fejlesztésének átfo­gó térvét. Az eredeti elgondolá­sok szerint a két cég nemcsak a fő­­vállalkozói hátteret biztosította volna, hanem a pénzügyi fedeze­tet is. Akkor ugyanis úgy tűnt, hogy a Matáv saját forrásai nem fedezik a fejlesztést, és a privatizá­ció befejezéséig újabb hitelek fel­vételére sem igen lesz módja a te­lefontársaságnak. Ám a Matáv priva­tizációja után lehető­ség nyílt arra, hogy a Matáv önerőből fi­nanszírozza a beru­házást. (A Siemens egyébként mintegy 2,2 milliárdért való­sítja meg Csornának és körzetének tele­­l'onfejlesztését.) A szekszárdi és a csornai projekt az eredetileg tervezett koncepció szerint épül meg. A tervek már meg is vannak. Az Ericsson a pro­jektmenedzselésre a svéd anyaháztól ka­pott segítséget és egy önálló szervezetet hozott létre a mun­kák összehangolásá­ra. Ma úgy látják, hogy a programmal foglalkoztatási lehe­tőséget tudnak nyúj­tani mintegy 1500 embernek. Az Ericsson az 1990 őszén meg­nyert telefonrend­szer-választó tender óta mintegy félmillió vonal kapa­citású telefonközpontokat adott át a Matáv részére. Időközben maga a vállalat is jelentős átalaku­láson ment át, kezdetben csak szoftvergyártással foglalkozott, ezt ma már a berendezésgyártás­sal egészíti ki. Az előkészítő munkálatokban rendkívül aktív szerepet vállaló Matáv Rt. Pécsi Távközlési Igaz­gatóságtól Reiner Ágoston igaz­gató úr érdeklődésünkre elmond­ta, hogy eddig 21 ezer egyéni elő­fizető fizette be a 35 ezer forintot. A jelentkezők kedvezményes hi­telt vehettek igénybe. A műszaki becslések szerint a szerződésben szereplő 42 ezer előfizetői kapaci­tás kb. két évig elégíti ki az igénye­ket. A központok kapacitása ké­sőbb lényegében korlátlanul és fajlagosan olcsóbban bővíthető. Ugyanígy lehetőség lesz, hogy az átadáskor beépített különleges szolgáltatásokat később újakkal bővítsék. S. L.

Next

/
Thumbnails
Contents