Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-04-01 / 4. szám
2 ATOMERŐMŰ 1994. ÁPRILIS Mit jelent a NucNet? (Folytatás az 1. oldalról.) így hazánkban a KFKI Atomenergia Kutató Intézet (AEKI), a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézet (BME NTI) és az Országos Frederic loliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI). Említést érdemel még, hogy üzemzavar esetére készenléti ügyelet van, melyet az Országos Atomenergia Hivatalon belül, a Nukleáris Biztonságtechnikai Főfelügyeletnél (OAH NBFF) Gémest Csaba föosztályvezető-helyettes úr irányításával szerveztek meg. E NucNet készenléti ügyelet létrehozásának az a célja, hogy amennyiben esemény történne valamely hazai nukleáris létesítményben, a NucNet központi irodája közvetlenül tájékozódhasson annak lényegéről és az INES-skála szerinti fokozatáról. Már a meglévő telekommunikációs rendszer is korszerű, hiszen megbízható technikai minőségű faxokat egy órán belül továbbít valamennyi előfizető címére. Újabban felmerült az ún. E-Mail, a korszerű „elektronikus posta” bevezetése iránti igény is.- Az ENSZ Nemzetközi A tomenergia Ügynöksége (IAEA) és az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) szervezetek mellett, hogyan látja a NucNet hosszú távú jövőjét? Melyek a közös célok és milyen egyedi eszközöket alkalmaznak önök?- Az Európai Nukleáris Társaság az ENS, amely a 22 ezres európai nukleáris közösség szakmai érdekcsoportja, három tájékoztatási rendszert hozott létre: 1. A NucNetet, melyet elsősorban a nagyközönség, a nukleáris közösség, valamint a korábban felsoroltak számára szerkesztenek. Az IAEA és a WANO céljai mások. Az IAEA tevékenységéből a NucNettel szakmailag átfogóbb információt ad. Közös érdeklődésre tart számot a tájékoztatás is. A WANO célja a nukleáris villamosenergiatermelés biztonsági és üzembiztonsági kérdéseivel kapcsolatos. A NucNet célját viszont nemcsak az erőművi rendellenességekkel kapcsolatos tájékoztatás képezi. A NucNet központi irodája mindkét fenti intézménnyel kétoldalú és szoros kapcsolatot tart fenn. Az Egyesült Államokban korábban létrehozott INFOWIRE elnevezésű, nukleáris hírszolgáltató rendszer és a NucNet között a kölcsönös információcserében hasznos együttműködés alakult ki. 2. A Nucleus című tájékoztató a nemzeti nukleáris társaságok útján jut el a címzettekhez. Ez utóbbi egylapnyi teljedelemben ad az atomenergiával összefüggő legfontosabb aktuális kérdésekről tájékoztatást az energetikával kapcsolatos döntéshozók, véleményformálók részére. A Nucleus eljut az Európa Parlamentbe, a nemzeti parlamentek tagjainak, ipari, energetikai, sugár-egészségügyi, állat-egészségügyi és mezőgazdasági szakembereknek. A Nucleust jelenleg 11 nyelvre fordítják. A Magyar Nukleáris Társaság az elsők között volt, amely a magyar változatot rendszeresen kiadja. 3. A havonta megjelenő Nuclear Europe Worldscan folyóirat, amely a nukleáris szakemberek számára készül.- Kérem, szíveskedjen tájékoztatni érdeklődő olvasóinkat a PIME '94 konferenciáról!- Az ENS évente szervez találkozót PIME (Public Information Material Exchange) elnevezéssel. A konferencia célja, hogy a nukleáris tájékoztatási szakemberek tapasztalatokat cserélhessenek. A PIME ’94-et ez év január végén rendezték Luzemben, kb. 150 résztvevővel. Hazánkat az OAB elnökhelyettese, Vigassy József úr vezetésével 5 fő, közülük ketten paksiak képviselték. Az idei rendezvényen a szakemberek munkájának segítése volt a cél, melyet az idei - eleddig legsikeresebb - kongresszus teljesített is. A rendezvényen számos gyakorlatias kiadványt, lakossági elfogadtatásra irányuló módszert ismertettek és ezek eredményeit sajátítottuk el. A lakosság részéről és egyéb helyről felmerülő kérdésekre, aggályokra az őket információkkal ellátó tájékoztatási szakembereknek ugyanis szakszerűen, érthető nyelvezettel kell válaszolniuk. A konferencia egyik kiemelkedő témája az ún. környezetvédőkkel való kapcsolat témája volt. Egy példán bemutatták pl. hogy a környezetvédő elnevezéssel visszaélők, próbaperek indítását finanszírozták Angliában, abból a célból, hogy a bíróság kártérítést ítéljen meg három olyan családnak, amelyekben a félj atomerőműben dolgozott, s akiknek gyermeke korán elhalt fehérvérűségben. A több hónapos per során a sajtó naponként tudósított, majd amikor a bíróság valamennyi esetben - szakértői vélemények alapján - elutasító határozatot hozott, ez a sajtóban csak elvétve jelent meg. Egyik problémát az jelenti, hogy a sajtó, természeténél fogva, a negatív híreket domborítja ki. Másik nagy gondot az jelenti, hogy az újságírók nagy része a nukleáris témakörben meglehetősen tájékozatlan, ennek ellenére véleményt formál és alakít. Elrettentő példaként említem, hogy a magyar sajtóban a legnagyobb példányszámban megjelenő országos napilapban leírták, hogy a reaktorban „nukleáris magfúzió” megy végbe. (Ha egy harmadéves műegyetemi hallgató a vizsgán ilyet állítana, bizony csúfosan megbukna.) Sajnos az ilyen példák nem egyedülállóak. Hirosimát összekeverik Csemobillal. A csillebérci Budapest Kutató Reaktor felújítás utáni újraindításakor volt aki arról mint „csernobili reaktor”-ról írt. Azon már nem is csodálkozunk, ha a paksi erőmű blokkjait összemossák a csernobili típusú reaktorokkal. Ez utóbbi (az ún. RBMK) típusú reaktor ugyanis - mint szakmai körökben közismert - nem épült a korábbi Szovjetunió területén kívül.- Mit lehet itt tenni?- Az emberek nagy része nemcsak az RBMK reaktorokról nem hallott, hanem arról sem, hogy Paksot meg kell különböztetni más reaktoroktól. Műszakilag ugyanis nagy különbség van az ún. WER 400/230-as típusú (pl. ami Kozlodujban vagy Bohunicében létesült), valamint a korszerű változatot képviselő WWER 440/213-as atomerőmű-típusok között. Ilyen épült Pakson és Loviisában. Az alapműveltségtől függetlenül tapasztalható ismerethiány felszámolása érdekében először azt kellene megvizsgálni, mi a fő célpont. Ha megnézünk száz olyan embert, aki ellenzi az atomenergia áramtermelésre való alkalmazását, hogy miért alakult ki benne ez a vélemény, érdekes megoszlást tapasztalhatunk. Az ellenzők közül magam mintegy öt százalékra becsülöm azokat, akik más „lobby” (olaj, földgáz, szén, nap- és szélenergia, bioenergia stb.) érdekeit rejtik olykor - többek között - antinukleáris érvek hangoztatása mögé. Az antinukleáris csoport mintegy háromöt százalékát a „traumatizálf ’ fanatikusok képezik, akiket érvekkel, rideg tényekkel meggyőzni, velük szakmailag vitatkozni nem lehet: nem is érdemes. Természetesen ez a típus a leghangosabb. Marad az a mintegy 90%-ra tehető populáció, amely a fentiek hatására alakítja ki negatív véleményét. Nekünk az a hibánk, hogy a 10%-kal vitázunk, ahelyett hogy a hallgatag többségnek, a 90%-nak mondanánk el, mutatnánk be a tényeket, a jót és a problémákat egyaránt, hogy ne legyen idegen számukra mindaz, amit közvetlenül nem tudnak érzékelni, például a sugárzás. Ezúton lehetne őket önálló és reális véleményük formálásában segíteni és egyben megszabadítani azoktól a szorongásoktól, félelmektől, amelyeket Hirosima, Nagaszaki, az atom és atomenergia és az atomtechnika kérdéskörében oly imponálóan járatlan néhány közvélemény-formáló próbált belénk oltani. Erre kellene törekedniük az atomerőmű kitűnő szakembereinek, ha nem pazarolnának energiát azokra, akiket valamely okból úgysem lehet meggyőzni. Az okos ember érvekkel mindig meggyőzhető, ez a 90% legyen a hiteles tájékoztatáscélpontja. Az antinukleáris mozgalmakat más polgári mozgalmakkal összehasonlítva meglepően azonos tapasztalatok szerezhetők az állatkísérleteket betiltani követelő, továbbá a géntechnika ellen fellépő militáns szervezetek érvrendszerében és akcióiban.- Milyen lehetőségeket lát a megoldásra?- Tanítani kell, rengeteget tanítani, ...amihez részben sok pénz, részben szakértelem kell. Említést érdemel a WIN (Women in Nuclear) mozgalom, a nukleáris területen dolgozó nők nemzetközi szerveződése, amely már hazánkban - éppen Pakson - is megalakult. Célja a nők által adott hiteles nukleáris tájékoztatás, mely a lakosság felét képező nőtársadalom számára sokkal inkább elfogadható, mint ha a tényeket férfiak ismertetnék. A magam részéről igen nagyra értékelem a Magyar Nukleáris Társaság keretében működő Középiskolai Fizikatanári Szakcsoport tevékenységét. E pionír tanárok maguk végeznek sugárzásméréseket s végeztetnek méréseket a diákjaikkal, akik tudatában a sugárzás, amelyben élnek (élünk), természetes realitás nem pedig sátáni rontás, amitől félni kell. Azokban az országokban, amelyekben a nukleáris energiatermelést - közvélemény-kutatási adatok alapján - a lakosság legalább 70°/o-a elfogadja (lapán, Dél-Korea, Franciaország) nagyon okos felvilágosító módszereket alkalmaznak. Elsősorban sok atomerőművi látogatóközpont működik. lapánban például háziasszonyok igényelhetnek, s ennek sorrendjében egy hónapra kölcsönkapnak egy hitelesített egyszerű sugárzásmérő készüléket, a készülék melléjól érthető használati utasítással. Ennek használata során megtapasztalják, hogyan változik naponként a háttérsugárzás, hogyan leng ki a műszer mutatója, ha azt - mondjuk - konyhasóhoz közelítik. A Pakson remélhetőleg minél előbb megvalósuló látogatóközpont bizonyára jelentős segítséget nyújt a hazai közvélemény egészséges formálásához. Magam - bár ma talán még utópiaként hangzik - régóta szeretném egy a budapesti Planetáriumhoz hasonló bemutatócentrum létesítését, melyben az energiatermelés különböző lehetőségei „életre kelnének”. A látnivalók között az atomsugárzás, az atomenergia felhasználásával történő villamosenergia-termelés bemutatása a látogató véleményének kialakítását segítené elő. A fővárosban az idelátogató sok ezer iskolás a tavaszi és egyéb szünetben jelentős ismeretanyagot gyűjthetne be - nem beszélve a nagyközönségről. A hiteles tájékoztatást illetően az atomerőmű nagy eredményekkel dicsekedhet, de kevés figyelmet szentelünk a „más ágazathoz tartozó” és pozitív hasznú nukleáris technikák széles körű ismertetésének. Vajon hányán tudják, hogy az egyszer használatos orvosi és állatorvosi fecskendőtűket valamint kötszereket kobaltsugárzással sterilizálják, hogy élelmiszereket tartósítani lehet besugárzással (erről olvashattak az Atomerőmű N3 decemberi és *94 januári számában - a szerk.) s az - a közhiedelemmel szemben - nem okozhat sugáikárosodást (hiszen a besugárzott anyag illetve élelmiszer maga nem válik sugárzóvá), hogy a hegesztési varratokat sugártechnikával ellenőrzik, üvegtárgyakat pedig színezni lehet stb.- Akkor tehát kinek kellene a vezénylőpálcát a magasba emelnie?- A fo munkát a villamosenergiatermeléssel kapcsolatban természetesen továbbra is Paksnak kell végeznie. A tájékoztatóközpont létesítése után az erőmű megítélése feltehetőenjavul majd. De addig is jelentős lépésnek számítana, ha a TIT-tel összefogva külön autóbusztúrákat hirdetnének az erőmű bemutatására, hasonlóan a Magyar Nemzet által, az ország megismerésére szervezett, kedvezményes túrákhoz. Az ilyen kedvezményes kirándulásokat esetleg össze lehetne kötni a környék nevezetesebb idegenforgalmi látványosságainak bemutatásával (pl. Gemenc). Az Országos Atomenergia Hivatalnak elsődleges feladatát nem a tájékoztatás képezi, bár ezt is korrektül megteszi, ha erre szükség van. A kutatóintézetek és egyetemi intézetek - lehetőségeikhez képest - mindent megtesznek ez ügyben. Az AEKI például rendszeresen lehetőséget nyújt az érdeklődők számára a kísérleti reaktor megtekintésére. Összefoglalva, visszatérek a pozitív gondolkodásmód szükségességére és a valós tények rendszeres, érthető bemutatásának fontosságára. A misztikum felszámolása nehéz feladat, de létfontosságú egy energiában oly szegény ország, mint hazánk számára. A lehetőségeihez mérten mindenki ellátja feladatát, de stratégiai fontosságú, hogy a nagyközönséget, akiért az atomerőmű üzemel, tényszerűbben és egyszerűbben kell tájékoztatni, egyúttal minél több tudományos szakújságírót kell megnyerni a hiteles lakossági tájékoztatás sikere érdekében.- Köszönöm a tájékoztatást.- Sípos - Fotó: BM A turbógenerátorok atyja Sajtóközlemény Európai Nukleáris Csúcstalálkozó Luzemben 1994. március 25-27-én (Folytatás az 1. oldalról.) Kérdésemre lényeglátó és feladatmegoldó képességének teljes birtokában könnyedén válaszol.- Volt-e olyan dolog életedben, amit nem sikerült úgy megvalósítanod, ahogy elhatároztad?- Mindig kell lenni energiának ahhoz, hogy a dolgokat helyrerakjuk. Kitartással, a szakma szeretetével és ismeretével a műszaki feladatok megoldásában mindig eljutottam oda, ahová akartam.- Mit jelentett számodra 1983-tól új munkahelyed, a paksi atomerőmű?- Tudtam olyan dolgokat csinálni, ami hasznos volt. Részem volt az atomerőmű megvalósításában. (A szokásosan szerény válasz azt jelenti: közreműködésével megtörtént - a még általa a GANZ-ban konstruált - az atomerőműben üzemelő turbógenerátorok telepítése, üzembe helyezése és a helyi speciális követelményekhez alkalmazkodó továbbfejlesztése.)- Gabi bácsi! Születésedtőlfogva együtt élsz a modem magyar villamosenergiaiparággal, mi a véleményed mai helyzetéről és a jövőjéről?- Megvan a lehetőség, hogy a magyar villamosenergia-iparág teljesítse azokat az elvárásokat, amelyeket a gazdaság vele szemben támaszt. A jövő meghatározása tekintetében a nyugat-európai utat javaslom. Ahogy nyugaton, úgy itthon nálunk is villamosenergia-fogyasztási recesszió van, illetve várható. Ki kell tehát használnunk a nyugattól való egészséges lemaradásunk előnyeit. Az út, amit ők bejártak, nekünk már irányt mutathat:- minél kevesebb új beruházás,- a meglévő berendezések korszerűsítése,- a technika fejlődéséből adódó teljesítménynövelő megoldások alkalmazása,- megbízható, környezetbarát üzemeltetési eljárások megvalósítása. Ezek ajárt utak kedveznek nemcsak a teljesítménynövelés szempontjainak, hanem a gazdasági nehézségek vagy éppen a környezetvédelmet szem előtt tartó politikai pártoknak is.- Es végezetül, mit tanácsolnál ama, illetve a jövő villamosmérnökeinek?- Én úgy tapasztalom, az elméleti tudás megszerzésének lehetőségei rendelkezésükre állnak, illetve a tudás a birtokukban van. Egyet azonban jól meg kell jegyezni. A mérnök is az iparban dolgozik. Ahogy annak idején mondtuk, a mérnök is iparos. Ha ez az iparosság a vérében van, még akkor sem biztos, hogy mérnök lesz, de ha nincs iparosszemlélete, akkor biztosan nem lesz jó villamosmérnök. Az elméleti tudás lehetőségét az iskola megadja. Az elméletet a gyakorlatban ki lehet próbálni, de csak akkor, ha van róla elképzelésünk. Nincs külön elmélet és gyakorlat, ha a gyakorlatban a dolog nem jött be, rossz az elmélet. Remélem és bízom benne, hogy az iparág korszerű rekonstrukciója érdekében nyugatra látogató villamos szakemberek nemcsak nézni, hanem látni is fognak. MonoGram fotó: B. Miklós Nyugat- és Kelet-Európa 14 országának nukleáris közösségét képviselő, mintegy 40 ország csúcsvezetője gyűlt össze a svájci Luzemben, hogy megvitassák az atomenergia Európában várható jövőjét. A csúcstalálkozó rögzítette, hogy a föld népességének és gazdaságának növekedése az energiaigények növekedéséhez fog vezetni, és hogy a hagyományos energiahordozók forrásai korlátozottak, továbbá az ár és a környezetvédelem tekintetében bizonytalanság jellemzi őket. Figyelembe véve ezt és az atomenergia kedvező környezetvédelmi jellemzőit, megállapítható, hogy az atomenergia továbbra is fontos szerepet fog játszani a világ, és különösen Európa jövőbeni energiaforráskombinációjában. A csúcstalálkozó résztvevői teljes támogatásukról biztosították azokat a fejlesztéseket, amelyek a reaktortechnológia területén folynak, és amelyek atomerőművek továbbfejlesztett generációjának megalkotásához fognak vezetni. Az atomerőművek ezen új generációja javított biztonsági jellemzőkkel fog rendelkezni és emellett teljes mértékben versenyképes lesz egyéb energiaforrásokkal. Ezen belül a csúcstalálkozó különösen támogatta az „Európai Üzemeltetői Követelmények” csoportban folyó munkát, amelynek célja a jövőbeni reaktorok funkcióinak és jellemzőinek meghatározása, és támogatta ezen csoportnak a csoport bővítésére irányuló kezdeményezését, mivel ily módon biztosítható, hogy az új blokkok az igények lehető legszélesebb skáláját fedjék le. A csúcstalálkozó egyetértett abban, hogy bátorítani kell az európai engedélyező hatóságokat közös megközelítés kialakítására a főbb biztonsági követelmények terén, amelyre jó példa a francia és a német biztonságtechnikai hatóság közös fellépése az „európai nyomottvizes reaktor”-ra vonatkozó követelmények megfogalmazásában. A csúcstalálkozó aláhúzta, hogy az utóbbi évek fejlesztései után rendelkezésre áll a radioaktívhulladék-kezelés biztonságos és felelősségteljes megoldásának technológiája. A csúcstalálkozó további szoros együttműködésre bátorította a hulladékkezeléssel foglalkozó európai szervezeteket annak érdekében, hogy azok bemutassák, hogy e területen valódi előrelépés történt. A csúcstalálkozón rögzítették, hogy egyenlően biztonságos megoldások léteznek a közvetlen temetés és az üzemanyag-újrafeldolgozás terén, és további nemzetközi együttműködésre szólítottak fel a biztonság és a legjobb megoldások kiválasztása irányában. A csoport úgy határozott, hogy támogat egy aktív európai programot, amely az atomcsend egyezmény szellemében a katonai és polgári plutóniumkészletek felhasználását célozza, kevert oxid fűtőelemek egyrészt könnyűvizes reaktorban, másrészt gyorsneutronos reaktorokban való felhasználásával. A csúcstalálkozó kinyilvánította elkötelezettségét az atomenergetika közvélemény általi további áttekinthetősége irányában és az atomenergetika előnyeinek a közvélemény számára történő hatékonyabb megfogalmazásában.
