Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-01-01 / 1. szám
4 ATOMERŐMŰ 1994. JANUAR Elégedettek a tapasztalatokkal- Készítette és összeállította: Sipos László -Pakson a Duna Szálló tanácstermében 1994. január 10-13. között került megrendezésre a HUN/4/011 NAÜ projekt keretén belül a minőségügyi szakemberek képzése. Röviden az előzményekről. A paksi atomerőmű műszaki együttműködési pályázatot nyert el 1992-ben, így 1993 májusában Béla J. Csík, Róbert Voin és Henri Zanetti urak kiküldött NAÜ- szakértőkként felülvizsgálatot végeztek az atomerőmű minőségbiztosítási rendszerének értékelése érdekében. Az audit eredményeként kidolgozott oktatási program a minőségbiztosítási képzéshez szisztematikus és koordinált oktatási program bevezetését ajánlotta. Ez magában foglalja a már tapasztalattal rendelkező, minőségügyben dolgozó szakemberek szinten tartó képzését, így felfrissíthetik és kiszélesíthetik tudásukat, valamint lehetőséget kapnak külföldi atomerőmüvek minőségbiztosítási tapasztalatainak megismerésére. Az első közös (PA Rt-NAÜ) szervezésű oktatásról az Atomerőmű c. újság decemberi számában beszámoltunk. A minőségbiztosítási szakemberek továbbképzése érdekében 1993. decemberében véglegesítésre került az 1994. évi oktatási tematika. Meghívásunkat az idei tanfolyamra az alábbi szakemberek fogadták el előadások megtartására: C-k. Chen - NAÜ Bécs, J. Bemard - Framatome, J-C. Coulmier - EDF CNPE Tricastin, P-Y. Becher - EDF GDL. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség minőségügyi szakértője Chenkai Chen úr minőségfejlesztő módszerekről, valamint a NAÜ 50-C-QA5 minőségbiztosítási irányelveiről tartott értékes előadásokat A Framatome minőségbiztosítási igazgatója Jacques Bemard úrauditok végrehajtásáról beszélt előadásaiban. A részt vevő 30 fős hallgatóság aktivitását is fokozta a feladott házi feladattal. A gyakorlati tapasztalataik átadása nagy segítséget ad szakembereinknek a korrekt belső és külső auditori munkák elvégzéséhez. Az átalakítások, módosítások rendjéről, valamint a beszállítók értékeléséről, ellenőrzéséről kaptunk még képet Bemard úr előadásaiban. A legnagyobb várakozás J-C. Coulmier úrnak, az EDF Tricastin atomerőmű minőségügyi szakemberének előadásait előzte meg. A novemberi repülőtéri sztrájk miatt az üzemeltetés minőségbiztosításában jártas EDF-szakértő nem tudott Paksra érkezni. Most sikerült megismernünk a Tricastin atomerőmű minőségbiztosítási tanfolyamainak szerkezetét, a teljesítmény-(minőség-)indikátorokat és az üzemeltetés minőségbiztosítási eredményeit. Coulmier úr is megdolgoztatta a hallgatóságot, ugyanis az Alap-Ok-elemzés című előadása után házi feladatot adott a csoportok részére, amit másnap közösen értékeltünk ki. Az EDF-GDL szakértője, Pierre- Yves Becher úr előadásában a minőségbiztosítási ellenőrzések és vizsgálatok végrehajtásával foglalkozott Az előadások után biztosított konzultációk során hasznos eszmecsere alakult ki. 1994. január 13-án az előadások és konzultációk befejezése után három külföldi szakember vállalkozott interjúra, így alábbiakban az ő válaszaikat rögzítettem a feltett kérdésekre.- Jacques Bemard úr mióta végez auditálási munkát és mire hívja fel szakembereink figyelmét?- Több mint 17 éve foglalkozom auditálásokkal. Nagyon fontos tapasztalat: legyünk képesek meghallgatni partnerünket anélkül, hogy előítéletet sugallnánk. Előítéleteinket ne vigyük magunkkal a munkába. Másik fontos tényező, hogy jól kell ismemi a követelményeket, előírásokat és megfelelő ipari gyakorlattal rendelkezzünk. Az auditomak nem kell szakmai specialistának lennie, de rálátással, rendszerszemléletű információkkal rendelkeznie kell.- Mi a legfontosabb tulajdonsága az auditomak?- A türelem és az empátia. Ezeket lehet fejleszteni, de tudok olyan esetről, amikor ezek hiánya okozott kudarcot a munkában. Az auditáltak támadásnak veszik az auditálást és leblokkolnak. Ez nekünk a legnagyobb nehézség. A jó auditor nyugodt és türelmes, meg tudja szerezni a bizalmat és így eredményes munkát képes végezni.- Az atomerőművi rendszerek átalakítási munkáiban mire hívná fel a paksi kollégák figyelmét? A távközlési rekonstrukció során mit tanácsol, mire kell összpontosítani a mérnököknek? Módosítások, átalakítások megtervezésénél, kiviteleztetésénél az előkészítésre kell a legtöbb időt, energiát fordítani. Ezzel még nem mondok újat, azonban a legnehezebb annak értékelése előre, hogy a tervezett átalakításunk milyen hatással lesz az erőmű üzemmenetére. Általában nem a módosítandó, kiváltandó berendezésen van a probléma, hanem az interfaceeken. A kapcsolódási felületek részletes kimunkálásáról szoktak a mérnökök megfeledkezni. A távközlési példánál maradva, az igények pontos megfogalmazása a felhasználók részéről nagyon fontos a felelős tervező számára. A remélhetőleg referenciákkal rendelkező vezető tervezőnek figyelembe kell vennie a nukleáris és a távközlési hatóság által megadott minőségi követelményeket. A beszállítóknál az ISO 9001 előírásai alapján minősített cégek közül célszerű választani. A végleges szerződéskötést kivitelezésre az előzetes teljes körű terv értékelése után ajánlom megkötni.- Köszönöm hasznos tanácsait!- Coulmier úr! Nagyon tetszett a hallgatóságnak a Minőségbiztosítási képzés cúnü előadása, különösen az atomerőmüvükben bevezetésre került videofilmes oktatásra vonatkozó információk. Ötletük meglepett, milyen volt az alkalmazottaik reakciója?- A vezetőink elfogadták azt a törekvést, hogy képi eszközök bevezetésével szeretnénk segíteni a minőségügyi képzésben. Az alkalmazottak részéről megoszlottak a vélemények. Az egyharmadát sikerült megnyerni, nagyszerű gondolatnak tartják a vizuális oktatást a minőségügy terén. Az átadható információ hatékonysága bizonyíthatóan többszörözhető. Az alkalmazottak egyharmada indifferens volt, bár elutasítást nem kaptunk. Csupán egyharmada azok köre, akik számára ez a módszer nem nyújtott új információt. Egy töredéke jelezte csak azt a kifogást, hogy az erőmű által biztosított kazettát otthon kellett megtekintenie a tanfolyamra történő felkészüléshez. Összességében sikerült a videofilm segítségével elérnünk, hogy alkalmazottaink tevékeny részesei a minőségügy követelményeinek elsajátításában, majd megvalósításában.- Az üzemeltetés minőségbiztosításában mi a legnehezebb feladat?- A gondolkodásmód megváltoztatása a legnehezebb, de ha az sikerült, akkor még mindig ott van, hogy nehezükre esik az embereknek változtatni szokásaikon. Az üzemeltetőkkel mindig nehéz elhitetni, hogy ők maguk tehetnek legtöbbet a minőség érdekében. Nehezen fogadják el az alapelvek közül az átláthatóság követelményét, más tevékenységre fontosnak ítéli tudatuk, önmagukra nézve nehezebben fogadják ezt eL A tudatformálásban két hatékony eszközt ismerünk. Az egyik az oktatás, amit most önök is jól alkalmaznak, a másik pedig évenként egy-két belső audit szakterületenként Ahol még sokat kell tenni a vezetőknek, az az ellenőrzés hatékonyságának javítása, következetes végrehajtása A minőségügyi szakemberek segíthetnek a vezetőknek feltárni azokat a rosszul működő folyamatokat ahol az alkalmazottak hatásköre és felelősségi köre nincs fedésben. Minőségbiztosítási szervezetünk a Tricastin Atomerőműben az igazgató alá közveüenül rendelt egység, így mi vagyunk a vezetés szeme és föle, objektív információkkal tudunk segíteni.- Az előadások során megismerkedtünk az Alap-Ok-elcmzéssel. Üzemzavar kivizsgálásához milyen eredménynyel használják önök ezt a módszert? csoport feladata volt. Szabályok nem taglalják - ezen a módon az emberek nem értik meg - a lényeget. A meglévő szabványok korszerűsítésénél a NAÜ a széles szakmai gárda felé fordulva a minőségbiztosítást a menedzsment eszközévé teszi! A célunk valamennyi alkalmazott bevonása és a kidolgozott minőségbiztosítási rendszerekkel lefedve valamennyi atomerőműves szakterületet, így mindenki javítsa saját munkáját. A legfelső vezetés dolga a minőségpolitika kidolgozása, bevezetése, adminisztratív intézkedések megtétele. El kell érni, hogy ezeket a célkitűzéseket minden alkalmazott sajátjának érezze. Jó eljárásrendek persze önmagukban nem elegendőek. A jó munkakörnyezet megteremtése rendkívül fontos. Minden alkalmazottat arra kell motiválni, hogy a biztonsági kultúrát a minőségbiztosítás eszközeivel közösen hozzák létre.- A NAÜ mely új kiadványait ajánlja tanulmányozásra?- Előadásomban részletesen ismertettem a négyszintű dokumentumsorozatunkat. Felhívnám a figyelmet arra, hogy együttesen kell tanulmányozni a NAÜ-kiadványokat. Azok egymásra épülnek és a minőségbiztosítási rendszer bevezetése, továbbfejlesztése során így együtt kezelendők. Külön felhívnám a minőségüggyel foglalkozó szakemberek figyelmét arra, hogy ne veszítsék el kapcsolatukat a műszaki részlegekkel. Nagyon fontos a műszaki háttérismeA villamos főmérnökség A termelési igazgatóság (TIG) egyik főmérnöksége. Tevékenységének két fontos területe van: az egyik a villamosenergia-tennelést szolgáló erősáramú villamos berendezések üzemeltetése. A másik terület, amely az előzőekhez szorosan kapcsolódik, az erősáramú villamos berendezések karbantartása, felújítása A főmérnökség két önálló csoportból és négy osztályból áll. A szakterületi megosztás, az osztályok és a csoportok feladatai az alábbiak: Előkészítő csoport: A villamos főmérnökség tevékenységének rendszerszintű előkészítését végzi. Feladatai közé tartozik a főjavítások és a hét végi karbantartások tervezése, továbbá gazdálkodás és általános mérnöki feladatok ellátása Technológiai csoport: Feladata műszaki kérdések, feladatok megoldása, üzemzavar-kivizsgálás, fejlesztési tevékenység, együttműködés a műszaki igazgatóság szakirányú szervezeteivel. A villamos főmérnökség négy osztályából egy üzemvitellel, három pedig karbantartással, felújítással foglalkozik az 1993-as szervezetfejlesztés és profiltisztítás után kialakult szakterületeken. Villamos üzemviteli osztály (VÜO): Tevékenysége: technológiai és erősáramú berendezések üzemvitele, napi kiszolgálása. Karbantartási feladatok üzemviteli feltételeinek biztosítása. Látogatócsoportok kísérése illetve vezetése a PA Rt. villamos berendezéseinek megismerésére szervezett látogatások alkalmával. Villamos laboratórium (VLAB): Belső szervezeti felépítése és feladatköre megalakulása (1977) óta jelentősen nem változott. Az erőművel együtt fejlődött jelenlegi szervezeti és műszaki színvonalára. Szakterületéhez tartozik:- erősáramú villamos berendezések védelmei, automatikái és vezérlései;-teljesítményelektronikai berendezések és átalakítók;- nagy villamos gépek szabályozóberendezései;- villamos mennyiségek mérései és mérőberendezései. Erősáramú karbantartó osztály (EKO): Az 1993-as szervezetfejlesztés és átszervezés után a volt villamos karbantartási osztály kettéosztásából létrejött egyik osztály. Szakterületéhez tartozó berendezések: villamos forgógépek, transzformátorok, gyűjtősínek, teljesítménykapcsolók (megszakítók), szakaszolók. Villamos installációs osztály (VIO): A volt villamos karbantartási osztályból létrejött második osztály. Szakterületéhez az alábbi berendezések tartoznak:- technológiához kötődő és a technológiához nem kötődő egyéb villamos berendezések;- világítás, villamos fűtés, villamos biztonságtechnika;- akkumulátortelepek;- teljes erősáramú kábelhálózat;- speciális és nagyfeszültségű berendezések. Az utóbb említett három karbantartó osztály karbantartást, hibaelhárítást és felújítást végez a szakterületéhez tartozó berendezéseken. A közelmúltban került átadásra az ún. 172. sz. épület, ahol a technikai és műszaki követelményeknek megfelelő műhelyekben, kulturált munkakörülmények között nyert elhelyezést az erősáramú karbantartó osztály és a villamos installációs osztály. Itt került kialakításra egy korszerű villamos próbaterem, melyet mindhárom karbantartó osztály igénybe vehet. A próbaterem létrehozásával a munka minőségi színvonalát kívánjuk emelni. A VIFM szakemberei részt vesznek az Energetikai Szakképzési Intézet hallgatóinak, tanulóinak szakirányú képzésében. Mérnökeink tanítanak az ESZI-ben, illetve szakoktatóink oktatják a hallgatókat a szakterületünkhöz tartozó berendezéseken végzendő munka gyakorlati fogásaira, a PA Rt. területén és az ESZI-ben létrehozott mérőtermekben. A villamos főmérnökségen - az 1993-as évre kiadott szervezetfejlesztési és létszámcsökkentési irányelvek elvárásait teljesítve - jelen időben (1993. november 23-i adat) 314 fő dolgozik. Az alkalmazás szerinti megoszlás: 192 fő fizikai állományú, 106 fő műszaki állományú, 16 fő számviteli és egyéb alkalmazott. Képzettség szerinti megoszlásban: 40 fő felsőfokú végzettségű, 197 fo középfokú végzettségű, 77 fő alapfokú végzettségű (szakmunkás). A villamos szakterület jelenlegi szervezeti szintjét a vállalat megalakulása (1977. január 1.) óta három lényeges szakterületi átalakulás, átszervezés után érte el. Az 1978-ban megalakult villamos osztály három üzemmel rendelkezett: villamos üzemvitel, villamos tmk, villamos laboratórium. A következő szervezeti változás 1985-ben történt, amikor a szakterület főosztállyá szerveződött. Osztályai a következők voltak: villamos üzemviteli osztály, villamos előkészítési osztály, villamos karbantartási osztály, villamos laboratórium, hírközlési osztály. A harmadik átalakulás 1993-ban történt, amikor létrejött a főmérnökség. Két csoporttal és négy osztállyal, melyet az előzőekben már említettem. A szervezeti átalakítások időszakában két alkalommal is jelentős létszámot kellett átadnunk az újonnan megalakuló szervezeteknek. Az akkor megalakult beruházási igazgatóságnak 1985-ben 20 főt adtunk át. Az 1993. évi szervezetfejlesztési irányelveknek megfelelően a teljes hírközlési osztály átkerült a műszaki igazgatóságra, illetve még 23 főt adtunk át a műszaki irányító személyzetből más szervezeti egységeknek, többek között a műszaki háttérnek és a biztonsági szakterületnek is. A villamos főmérnökség nem önálló költséggazdálkodó szervezet, de önálló költségkeret-gazdálkodást folytat. Az 1993. évre jóváhagyott - és nemsokára teljesített - gazdálkodási tervünk föbb számadatai a következők: üzemeltetési költség 56 millió forint, felújítási költség 184 millió forint, biztonságnövelés és rekonstrukció 190 millió forint, karbantartási költségek 243 millió forint. A gazdasági tevékenységünk adminisztrációja számlák alapján, jól szervezett számítógépes rendszer segítségével naprakész állapotban van. A mindenkori helyzetfelmérés összhangban van a PA Rt. gazdasági célkitűzéseivel, jelentősen hozzájárulva az 1993. évre tervezett költségmegtakarítási előírásokhoz. A villamos szakterület jövőjével kapcsolatos elképzeléseinket a hoszszabb távra, 1992-ben elkészített program tartalmazza. A program átfogóan rendszerezi a rekonstrukciós és fejlesztési elképzeléseket. Célunk: a nem javítható berendezések cseréje. A nem kielégítő működésű, de rekonstruálható berendezések hosszú távú stabilizálása. Jacques Bemard (Framatome)- Az ok-okozat, ok-következmény feltárást két éve használjuk. Erőművünkben valamennyi mérnök és üzemeltetési vezető 5 napos tanfolyamon kapott képzést, így begyakorolhatták esettanulmányokon a módszert. Amit itt a hallgatóság házi feladatként kapott, azt 3 órás szeánsz keretén belül a csoportjaink önállóan oldják meg. Időigényes módszer, így lehetőleg arra törekszünk, minden szakterületről 1-1 fö vegyen részt a csoportmunkában. Az Alap-Okelemzések során a bekövetkezett (nem elfogadott) eseményből kiindulva - tehát a következménytől - eljuthatunk az okok gyökeréig. Ha azokat feltártuk, a megoldásokat is meg tudjuk mondani. Az eredendő, ún. alap-okok mindig elég mélyen rejtve vannak, így nehéz feltárni azokat Természetesen az elemzőmunka során számos anomália is felszínre kerül, így bőven tudunk helyesbítő intézkedésre javaslatot tenni.- Az olvasók nevében is megköszönöm értékes tapasztalatainak közreadását- Chcn-kai Chen úr, mire hívná lél az alkalmazottak és a vezetés ügyeimét a minőségbiztosítási rendszerünk továbbfejlesztése kapcsán?- Régebben a minőségügy atomerőműveken belül csak egy szűk rét szinten tartása is. Ebben a műszaki részlegek partnersége is fontos tényező, mert csak így tud javulni az ő teljesítményük is.- A beszélgetésünk végén, kérem értékelje az eddigi tapasztalatai alapján a projektet, milyen korrekciókat javasol számunkra?- Még csak kétszer volt alkalmam előadást tartani önöknek. A NAÜ-n belül is informálódtam, így összegezve, elégedett vagyok az itt tapasztaltakkal. Jónak értékelem a vezetők és alkalmazottak teljesítményét, elkötelezettségét és a tanfolyamokon visszatükröződő aktivitásukat. Úgy érzem, kellő figyelmet fordítanak Pakson a minőségre és a biztonságra. Az atomerőművek típusaitól független a teljesítmény, így elsősorban a személyzeté az érdem. Ennek ellenére ne legyenek túlzottan elégedettek. A tanfolyamokon megszerzett ismeretek birtokában a minőségen mindig lehet javítani. A szinten tartáshoz is komoly erőfeszítéseket kell tenni. A NAÜ-ben a nyugati és keleti erőmüvek összehasonlítása során továbbra is szeretném, ha Paks mint jó példa szerepelne.- Szeretném megköszönni tanácsait és biztató szavait Jean-Claude Coulmier (CNPE Tricastin) Amíg a neutronból elektron lesz A folyamatok őrei Az irányítástechnikai főmérnökség és a villamos főmérnökség a termelési igazgatóság két jelentős főmérnöksége. Munkájukban, szervezetük kialakulásának történetében sok azonosságot fedezhetünk fei. Az atomerőmű megalakulása óta jelen vannak valamilyen szervezeti formában. Mindkét szakterületet az önálló útkeresés jellemezte. Öntevékenyen alakították ki munkastílusukat, szervezeti formáikat. Különösebb külső segítség nélkül dolgozták ki azokat az eljárásrendeket, amelyek - kisebb átdolgozásokkal - ma is tevékenységük alapját képezik. Több alkalommal adtak át szakemberállományt újonnan alakuló vagy átalakuló szervezeteknek. Ma a villamosenergia-iparban és az atomenergetikában is elismert minőséget és teljesítményt produkálnak. Ezt a két főmérnökséget mutatjuk be önöknek Kovács András VIFM főmérnök és Hetzman Albert ITEM főmérnök segítségével. Chen-kai Chen (NAÜ - Becs)
