Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-03-01 / 3. szám
4 ATOMERŐMŰ 1994. MÁRCIUS A lakossági tájékoztatástól a biztonsági kultúráig Sipos László beszélgetőpartnere: Bacs Judit biztonsági felügyelő Minden évben február első napjaiban szervezi meg az Európai Nukleáris Társaság a lakossági tájékoztatással, a nukleáris technikák biztonsága megítélésének lakosság körében tapasztalt visszhangjával kapcsolatos PIME (Public Information Meeting) konferenciát. A konferencián általában a hatósági és atomerőművi tájékoztatási és biztonsági szakemberek, valamint a szakmai sajtó képviselteti magát. Az ez évben a svájci Luzemben megrendezett konferencián részvénytársaságunkat Bacs Judit és Kemenes László képviselte.- Melyek voltak a leghasznosíthatóbb tapasztalatok?- Sok szó esett a biztonságról általában és azokról a tényezőkről is, amelyekkel befolyásolható a közvélemény. Mindenütt a világon úgy tartják, a lakossági tájékoztatás egyik sajátos területe a saját dolgozók hozzáállása, a nukleáris technológiákat kiszolgáló személyzet véleménye, magatartása. Ez az a terület, ami szerintem fontos és most nagyon is aktuális. Azt tapasztalom, hogy mi sem fordítottunk elég gondot saját dolgozóink tájékoztatására, hogy érvelni tudjanak az atomerőmű gazdasági, környezetvédelmi és egyéb előnyei mellett, márpedig saját embereink lehetnének a leghitelesebb nagykövetei a lakossági tájékoztatásnak. A nyugati országok folyamatos felmérésekkel szondázzák a lakossági véleményeket, és a tájékoztatás minden eszközét bevetve azonnal reagálnak. Kutatásokat finanszíroznak, hogy feltáiják a szervezeten belüli biztonságnövelés lehetőségeit és eljárásokat dolgoznak ki a biztonsági kultúra növelésére.- Mi minden indokolhatja a biztonság növelését?- A megfelelő biztonsági szabáRészvénytársaságunk üzemi tanácsa február 16-án az ÜT tevékenységét bemutató, értékelő fórumra hívta meg a munkavállalókat az irodaépület földszinti tanácstermébe. .. A tájékoztatót Baranyai József ÜT-elnöknek az üzemi tanács jogairól, helyéről, szerepéről adott átfogó beszámolója vezette be, majd ezt követően a testület működési területeinek vezetői, témafelelősei kiscsoportos konzultációk keretében adtak számvetést az üzemi tanács tevékenységi köreiről, az e területeken végzett munkáról. Bevezetőjében Baranyai József elmondta, hogy az üzemi tanács érdekképviseleti szerepe nem mindenki előtt tisztázott teljesen, hiszen a dolgozók közül sokan a társaság ötödik szakszervezetének tekintik az ÜT-t, holott ezeknek a szervezeteknek a jogállása, rendeltetése, így az érdekvédelemben elfoglalt helye is eltér egymástól. Már e szervek létesítésében is jelentős különbség van, hiszen a szakszervezet az egyesülési jog alapján önkéntesen létrehozható társadalmi szervezet, az üzemi tanács viszont a munkavállalók - munka törvénykönyvében meghatározott - részvételi jogán alapuló, kötelezően megválasztandó testület. Tehát míg egy szakszervezet alakítása lehetőség, addig az üzemi tanácsé kötelező. A munkavállalók érdekeinek előmozdításában és megvédésében e szervezetek eltérő jogosítványokkal rendelkeznek. A szakszervezet érdekérvényesítési tevékenységet végez, jogai közül kiemelendő, hogy az érdekképviseleti munkát folytató szervek (szakszervezet, üzemi tanács, felügyelő bizottság) közül a szakszervezet jogosult a munkáltatóval a kollektív szerződés kötésére, s a dolgozók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítésében különböző kényszerítő eszközökkel élhet (ezek legkeményebb formája a sztrájk). Az üzemi tanács munkája részvételi jogosítványokon alapul, így jogosultságai az együttdöntési és a véleményezési jog. Az ÜT-nek nincs a kollektív szerződés megkötésében a szakszervezetéhez hasonló közvetlen kompetenciája, s az érdekérvényesítés kényszerítő eszközei sem állnak a rendelkezésére. (A törvényi rendelkezés szerint az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles). Az ÜT-nek az együttdöntési és véleményezési jog segítségével információjutásra és a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban a munkáltató (kényszerítő eszközök nélküli) befolyásolására van lehetősége. E jogok lyok kidolgozására egy sor morális és jogi szabályozás kényszeríti az üzemeltetőket. A radioaktivitás veszélye miatt a nukleáris energiaiparnak a legmagasabb színvonalú biztonsági szabályokat kell követnie, ezért szükséges időről időre biztonsági felülvizsgálattal és elemzésekkel igazolnia, hogy az adott atomerőmű biztonsági színvonala követi és megfelel az adott kor technikai színvonalának. Ilyen elemzés folyik az ÁGNES projekt keretében a Paksi Atomerőmű Rt.-re is.- Vannak persze anyagi okok is. A kiesések - az üzemzavaroktól egy gyakorlásának kiemelten fontos területei: Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.. A részvénytársaság vezetése köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját (megállapodás szerint minimum húsz főt) érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, a dolgozók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket, a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét, a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét. A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot legalább félévente a társaság gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint a bérek, keresetek alakulásáról, a bérfizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről. Az üzemi tanács a felsorolt jogosultságok gyakorlásával összefüggésben jogosult a részvénytársaság nyilvántartásaiba betekinteni, s minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. Az ÜT elnökének előadása után az érdeklődők kis csoportos beszámolók formájában informálódhattak az üzemi tanács elmúlt időszakban végzett munkájáról, elkövetkező tennivalóiról, a dolgozók érdekeinek társasági helyzetéről. Rehabilitáció, munkavédelem Rehabilitáció, munkavédelem, szabályzatok tárgyában KajszaÁrpád ÜT-tag adott tájékoztatást. Mint elmondta, törvényi rendelkezés alapján átdolgozásra került a megváltozott munkaképességű munkavállalók társasági rehabilitációjának szabályzata. Eszerint a részvénytársasági rehabilitációs feladatok ellátására rehabilitációs bizottságot kell működtetni, amely a társasági rehabilitációs megbízottból és az üzemi tanács által kijelölt két főből áll. A bizottság feladata, hogy megvizsgálja a rehabilitációs kérelmeket, szakszerű foglalkozási javaslatokat dolgozzon ki, figyelemmel kísérje a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását, időszakonként tájékoztatást kéresetleges katasztrófáig - igen nagy figyelmet keltenek. Az Ines-skála bevezetésével a földrengésjelző Richter-skálához hasonlóan nyomon követhetők az üzemzavarok és balesetek, és igen éles sajtókommentárok kísérik még a jelentéktelennek tűnő eseményeket is. Természetesen a tényleges veszteségek közé kell számítani, ha csak a berendezések hibásodnak meg és energiakiesésre kerül sor. A vizsgálatok gyakran tárják fel a vezetőség felelősségét, de minden olyan hiányosság, ami szervezési, eljárásrendi vagy képzési hibára jen az uzemegeszsegügyi szolgalat főorvosától és a pszichológiai laboratórium vezetőjétől a dolgozók egészségügyi és pszichológiai állapotáról, annak változásáról. A beszámolóban külön hagsúlyt kapott, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a korai rehabilitációra, amelynek célja nem a munkaképesség már kialakult egészségkárosodás vagy foglalkozási ártalom utáni helyreállítása, hanem a megelőzés, a dolgozók egészségének megőrzése, a fokozott igénybevétel következtében csökkent fizikai, illetve pszichikai állapotának helyreállítása, a tartós munkaképesség-csökkenés megakadályozása. E megelőző jellegű korai rehabilitációs feladatok ellátásában igen fontos szerepet kapnak a munkahelyi vezetők, hiszen a biztonságos munkavégzés feltételeinek folyamatos ellenőrzésével, az irányításuk alá tartozó munkavállalók fizikai-pszichológiai állapotának figyelemmel kísérésével, a dolgozók korai rehabilitációjára vonatkozó javaslattal, súlyosabbnak minősített esetben vagy rendkívüli esemény fellépése esetén az üzemegészségügyi szolgálat és a pszichológiai laboratórium számára történő jelzéssel a munkaképesség tartós csökkenése, a foglalkozási, munkahelyi ártalom kialakulása elhárítható, kivédhető. Az üzemi tanács álláspontja szerint az előbbiekben felvázolt közös együttgondolkodás és együttműködés segítségével, a rehabilitációs eszközök és intézmények tervezettebb kihasználásával a részvénytársasági rehabilitációs tevékenység aZ eddigieknél több tartalommal tölthető fel, s ebben a legnagyobb jelentőséget nem az eseménykövetésnek, hanem a megelőzés.nek kell kapnia. Kajsza Árpád a munkavédelem kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy ez idáig az üzemi tanács egyetértése volt szükséges a munkavédelmi szabályzat kiadásához. Az erre vonatkozó törvény módosításának eredményeként az ÜT ezentúl e tárgyban együttdöntési jog helyett véleményezési joggal rendelkezik, s a továbbiakban az érdekvédelmi szervezetek által delegált önálló munkavédelmi bizottság fogja gyakorolni az üzemi tanács eddigi munkavédelemmel összefüggő jogait. Kultúra, tömegsport A kultúra, tömegsport területéről Lőrincz László ÚT-tag tartott beszámolót. Korábban, egészen a múlt év végéig a kollektív szerzőutal, végtére is a vezetés valamilyen hibájára mutat, a szakterületi ellenőrzés, a felügyelet hiányosságait jelzi.- Hogyan lehet irányítottan növelni a biztonságot?- Azok a cégek, amelyek magas színvonalú biztonsági szabályokat vezetnek be és kémek számon, legtöbbször termelési eredményeiket tekintve is a legsikeresebb cégek közé tartoznak. Közös vonás ezekben a szervezetekben az, hogy részt vesznek a szigorú szabályozások alkotásában és terveik, hatékony vezetési módszereik mind biztonságközpontúak.- Ennek ellenére is bekövetkezhetnek üzemzavarok, balesetek?- Igen. Az üzemzavarok, balesetek oka ritkán egyszerű. Áz okok legtöbbször az egyidőben fennálló hibák láncolatából tevődnek össze, egybeesnek térben és időben, mint például egy meghibásodás és egy emberi hiba. Más okok, mint például a laza felügyelet vagy a hibák feltárásától való eltekintés nem azonnal jelentkezik. Ezek az esetek rejtve maradnak mindaddig, amíg valamilyen más esemény felszínre nem hozza. A rosszul működő szervezetekben a hibák egy része közös, felismerhető. Ezért nagyon fontos lépések a biztonság megvalósításához, hogy:- előre átgondoljuk és meghatározzuk a számbajöhető veszélyeket,- kiértékeljük lehetséges hatásaikat,- meggyőződünk arról, hogy vannak a lekezelésére vonatkozó szabályok, eljárásrendek, utasítások, technológiák,- a személyzet oktatása az elhárításra vonatkozó ismeretanyagot lefedi,- megvan a személyzetben az eldésben meghatározott jóléti célú kulturális, szociális és a tömegsportra rendelkezésre álló pénzösszeg felhasználását irányító kulturális bizottságban a munkavállalókat a szakszervezetek képviselték. A jelenlegi kulturális bizottságban együttdöntési joggal a részvénytársaság képviselője (a szociálpolitikai osztály vezetője) mellett az üzemi tanács meghatalmazott tagja rendelkezik. Tanácskozási joggal vesznek részt a bizottság munkájában az érdekvédelmi szervezetek képviselői, a társaság kulturális szervezője és a tömegsport bizottság elnöke. Tapasztalataikra, terveikre, értékes tanácsaikra az újjáalakult bizottság továbbra is számít. A kulturális bizottság feladatai: javaslatot tesz a kulturális, szociális és a tömegsport kiadások öszszegére az erre vonatkozó terv alapján, koordinálja a részvénytársaság ez irányú tevékenységét, összegyűjti a munkavállalók javaslatait, észrevételeit, igényeit, elkészíti az éves akciótervet, gazdálkodik az éves költségkeretekkel, jóváhagyja az egyes rendezvények programját, lebonyolítási módját, felelősét, költségét, s megszervezi a dolgozók tájékoztatását a programokkal kapcsolatban. Lőrincz László tájékoztatása szerint az idei éves akcióterv váza, a programok többsége megegyezik a tavalyiéval, így az elmúlt évhez hasonlóan a tömegsportra szánt keretben szerepel az iparági szintű versenyek (asztalitenisz, kajak-kenu, foci, sakk, tenisz stb.) nevezési díjainak és különböző központi rendezvények (amatőr kerékpárverseny, strand sportnap, sporttábor) finanszírozása. Továbbra is támogatja a bizottság az üzemrészek, munkahelyi kollektívák közötti különböző versenyeket. Külön figyelmet kell kapnia annak, hogy ne csak Pakson történjen a tömegsportra szándékozott költségkeret felhasználása, ezért nem a Pakson lakó dolgozók sportolásának támogatására (szekszárdi terembérlet, vidéki sportrendezvények, tekepálya bérlet) a tervezet többet fordít. A szociális és kulturális rendezvények között olyan, immár hagyományossá vált programok szerepelnek, mint a különböző klubrendezvények (egyedülállók klubja, ifjúsági klub, koncertek, előadók), névadók, nőnapi ajándékozás, ifjúsági tábor, napközis tábor, mikulás- és fenyőünnepség, bál és még számos más program. A legnagyobb tömeget megmozgató kötelezettség és a pszichikai képzettség a rizikó helyzetek csökkentésére, azaz felelősséggel, átgondoltan cselekszik. A felsoroltakból érzékelhető, hogy a legtöbbje a vezetésen múlik, azon, hogy milyen hangsúlyt fektet az elemzésekre, milyen intézkedéseket tesz a megelőzésre, az utasítások kidolgozására és számonkérésére, hisz a hibák nagyobbik része nem műszaki jellegű, hanem eljárásrendi hiányosságok és emberi hibák.- Mit tud tenni részvénytársaságunk a szervezeten belüli biztonság növelésére?- Nagyon fontos, hogy a létrehozott felügyeleti tevékenység jól működjön, minden munka tervezett legyen, működjön a folyamatba épített ellenőrzés. Jó kommunikációs csatornákat kell kialakítani a kétoldalú információáramlásra és az üzemviteli tevékenységekben működnie kell annak a döntési rendszernek, ami a legfontosabb lépések végrehajtását felügyeli. Nagy gondot kell fordítani a felügyelet tevékenységére is, mind a kivizsgálások megfelelőségét, mind pedig a feltárt hiányosságok megszüntetését illetően. Ki kell dolgozni a megfelelő hozzáállás és viselkedésmód módszereit. Ez tevékenységében több, mint az egyes részletek számbavétele.- Minden döntést biztonsági elemzésnek kell megelőznie?- A döntések - bármilyen szinten is hozták - igénylik a biztonsági szempontú megközelítést és elemzést. Ezt a megközelítést pedig tanulni lehet, s tudatossá lehet tenni. Jóllehet szervezeteinkben szakmailag igen hozzáértő emberek dolgoznak, ennél mégis több kell. Olyan hozzáállást kell tanúsítani, ami nem csupán az utasítások gondolkodás nélküli végrehajtását jelenti, hanem a feladat végrehajtása előtti gondolkodást. A jó biztonsági mutatók megkövetelik, hogy:- a szervezeti szintek között magas színvonalú kommunikációs kapcsolat működjön, beleértve a célok közös megértését is, rendezvény a majális, amelynek szervezése az eddig megszokott színvonalú színes programok (előadók, fozőverseny, bál stb.) biztosítása és zavartalan lebonyolítása érdekében már nemsokára meg is kezdődik. Üdülés, segélyezés Az üdülés és segélyezés feladatairól Rácz Istvánná ÜT tag számolt be. Mint elmondta, az e célokra fordítható pénzeszközök munkáltatóval együtt történő meghatározása a kollektív szerződésben továbbra is a szakszervezetek feladata, míg a felhasználást végző üdülési és segélyezési bizottságban az érdekképviseletek korábbi jogait az ÜT vette át. Az üdülési bizottság munkájában együttdöntési joggal a társaság két képviselője és az üzemi tanács két tagja vesz részt, a szakszervezetek képviselői pedig tanácskozási joggal rendelkeznek. A költségkeret segítségével az idén is átlagosan 50% körüli lesz az üdülések társasági támogatása. Készül az üdülési terv, jelenleg a különböző üdülőkkel a szerződéskötések folynak. Ezek lezárulásával az idei évi üdülési tájékoztató füzetet várhatóan e hónap végére, április elejére kaphatják meg a dolgozók. A segélyezési bizottságban döntési kompetenciával szintén a részvénytársaság és az üzemi tanács képviselője rendelkezik, míg az érdekvédelmi szervezetek tanácskozási joggal vesznek részt a munkában. A bizottság nem régen bocsátotta ki a társaság új segélyezési eljárásrendjét. A kérelmek folyamatos elbírálása érdekében kéthetes rendszerességgel ülésezik. Foglalkoztatás, bér A foglalkoztatási és bérhelyzetről Szigeti József, az ÜT elnökhelyettese adott tájékoztatást. E kérdésekben az üzemi tanács véleményezési joggal rendelkezik, s így ajánlattevő, figyelemfelhívó, befolyásoló szerepet tölt be. Az ÜT véleménye a bérrendszerrel kapcsolatban a szakszervezetekével megegyezik: bonyolult, igen sok bérelemet tartalmaz, belső feszültségekkel terhes bérrendszerünk van, kiemelten jelentős probléma a különböző pótlékok - köztük a sugárártalmi pótlék - körüli rendezetlenség, valamint az, hogy a munkakörök nincsenek megfelelően súlyozva, hiszen az azonos képzettséget és munkát megkövetelő, ugyanahhoz a besorolási kategóriához tartozó, megegyező munkakörök az erőmű más-más területein nem egyformán béreződnek. Az üzemi tanács koncepciója e problémakörben az, hogy a jelenleginél jóval kevesebb bérelemet tartalmazó,- olyan működő mechanizmust igényel, ami lehetővé teszi az elvárt dolgok megtanulását, megértését, a jó gyakorlat beépítését, a hibák kiszűrését,- a szervezet minden vezető és beosztott tagjától erős biztonsági megközelítést, odafigyelést igényel,- és ha szükséges, érvényesíteni kell a ráhatást és a fegyelmezés eszközeit is.- Hogyan ismerhető meg a személyzet véleménye, hozzáállása?- Nem szabad sajnálni az időt és a fáradságot, hogy egyes eseményekről megkérdezzük a személyzet véleményét, mondjuk egy felméréssel vagy egy beszélgetés keretében. De kellenek módszerek arra is, hogy lehetőséget kapjon a személyzet, mondjuk öntesztelésre, vagy, hogy elemző tájékoztatást kapjon a világ atomerőműves üzemviteli személyzetének tapasztalatairól, problémáiról.- Az üzemviteli személyzet képzésének növelésére ez év elején indult modell projektnek is a biztonságnövelés a legfontosabb célja?- Igen. Remélhetőleg mind az üzemviteli személyzet képzésében, mind a biztonsági kultúra egyes elemeinek kidolgozásával és megismertetésével hozzájárni majd a biztonság növeléséhez.- Milyen lépésekben lehet a biztonsági kultúra alakítását tervezni és végezni?- Az első lépés, felmérni a jelenlegi biztonsági kultúra színvonalát A második lépésben prioritási sorrendben meg kell határozni azokat az elemeket, amelyek terén változtatni kell. A harmadik dolog az intézkedési tervek összeállítása és végrehajtása lesz. A negyedik pedig az, hogy az előző három lépést folyamatosan ismételjük, a felülvizsgálatok eredményei alapján meghatározott újabb feladatokkal, prioritásokkal. Ezzel elérhetővé válik, hogy a biztonsági kultúra elemei folyamatos ellenőrzés alá kerüljenek. áttekinthető bértarifarendszert szükséges megalkotni, amelyben a különböző munkakörökre társadalmilag és közösségileg is elfogadott, egyenletesen, lineárisan emelkedő mértékű és arányú bérek legyenek jellemzőek, s a bérezés alapvetően a szakmai végzettségen és gyakorlaton, valamint az egyéni teljesítményt figyelembe vevő preferenciarendszeren alapuljon. Az.új bérrendszer kidolgozásában az ÜT részvétele folyamatos, a két évvel ezelőtti húsz fős bérbizottságban a jelenleg üzemi tanácstagok közül négy fő vett részt, a mostani szűldtett bérbizottságban pedig az ÜT egy tagja dolgozik. A létszámgazdálkodással kapcsolatban Szigeti József elmondta, hogy a részvénytársaság foglalkoztatási tervében meghatározott létszámleépítést sikerült humánusan végezni. E foglalkoztatási terv a tavalyi évtől kezdődően három év alatt a létszám 12%-os csökkentését irányozza elő úgy, hogy az első évben, 93-ban a leépítés mértéke 6%, az idén 4%, jövőre pedig 2% legyen. Tavaly a részvénytársaság munkavállalóinak száma a tervezett éves mértéknek megfelelően csökkent, s mindezt úgy sikerült elérni, hogy közben a szakember utánpótlás érdekében negyven új felvételes dolgozó lépett be a társasághoz. A részvénytársaság a létszámleépítés során a határozott idejű szerződések lejártával azok felbontását, a nyugdíjas foglalkoztatás megszüntetését, a sporttevékenységet végzők PA Rt. állományból történő kihelyezését, a költséggel járó, ámde humánus eszközöket (korkedvezményes nyugdíjazás, a minimálisan lehetségesnél hosszabb felmondási idő, végkielégítés) helyezte előtérbe, s az elkövetkező időszakban is elsősorban e módszerekre kell törekedni. A létszámleépítési koncepció kialakításában és a speciális, kvalifikált atomerőműves munkakörök képzési terveiben egyaránt a körültekintő, hosszú távú gondolkodás szükségességére hívja fel a figyelmet a PA Rt. elöregedést mutató életfája, amely szerint a dolgozók kiöregedésével, nyugdíjba vonulásával ötévente mintegy 600-700 főnyi természetes fogyás várható. A jövőbeni biztonságos és hatékony működés érdekében vizsgálatokat igényel, hogy ez milyen állománycsoportokat, szakmai területeket érint, s mind a létszámleépítésben, mind az atomerőműves szakterületek célirányos képzési-átképzési rendszerében ezeket a szempontokat érvényesíteni szükséges. Körültekintő, előrelátó foglalkoztatással a tartalékok kimerülése, a létszámgazdálkodási problémák kialakulása megelőzhetővé válik. c Bacs Judit Fórum rólunk