Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-03-01 / 3. szám
XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LAPJA 1994. MÁRCIUS Magyar történet múzsája, Vésőd soká nyugodott, Vedd föl azt s örök tábládra Vésd fö! ezt a nagy napot!" (Részlet Petőfi Sándor 15-DIK MÁRCZIUS 1848 című költeményéből) Az első tavaszi hónap. Szabadulni akarsz a bezártságból. Fény kell, nap kell. Kitárod az ablakod - igen, ez a tavaszi víz, a tavaszi fold, az éledő természet, a szabadság illata. Rügypattanás. Akkor ónos eső szitált, de nem tudta elmosni az áj, jobb, szabad életbe vetett hitet, tenni akarást. A rendi országgyűlés Ellenzéki Pártjának megbízásából már három napja készen van kéziratban a „Mit kíván a magyar nemzet?” röpirat. A bécsi forradalom hírére a márciusi ifjak ifjabb követelésekkel egészítik ki. Megszületett a „12 pont”, melyet Petőfi Nemzeti dalával egyidejűleg, előzetes cenzurálás nélkül nyomtattak ki és osztottak szét az összegyűlt tömegben. A magyar sajtószabadság első termékei voltak ezek... Négy év hfján másfél évszázada történt, s az, amit elődeink e napon csak remélni mertek, valóság; hazánk ma szabad, független állam. A kokárda kitűzésekor jusson eszünkbe kívánságuk: „Legyen béke, szabadság, egyetértés.” _ T - s. Nemzeti ünnepünkről méltón emlékezett meg Paks város lakossága a Szent István téren 1994. március 15-én a polgármesteri hivatal, a városi művelődési központ és a Paksi Atomerőmű Rt. közös szervezésében. Beszélgetés a PA Rt bejegyzett könyvvizsgálójával Részvénytársasággá alakulásunk óta több fórumon hallunk a könyvvizsgálóról. Két év elteltével időszerűnek látszik kissé közelebbről megismerkedni a könyvvizsgálattal és az erőmű könyvvizsgálójával. E célból kerestem fel beszélgetésre dr. Gergye Gézát, a PA Rt. bejegyzett könyvvizsgálóját. Kérem, adjon tájékoztatást arról, mi a könyvvizsgálat szerepe és feladata? A vállalkozók (társaságok) ún. „éves beszámolója”, a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés fontos dokumentum, amely hitelt érdemlően tájékoztatja a vállalkozásban érdekelteket, a tulajdonost, a menedzsereket, a munkavállalókat, a hitelezőket, a tárgyévi tevékenységről. A könyvvizsgálat tehát a vállalkozók által - a számviteli törvény előírásai szerint - elkészített és közzéteendő éves beszámoló felülvizsgálata, annak megállapítása céljából, hogy az a törvény előírásai alapján megbízható és valós összképet ad-e a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. Az említett beszámoló és a számviteli rend helyességét egy, az érdekeltektől független, csak a vonatkozó törvényeknek alárendelt szakértő, a bejegyzett könyvvizsgáló van hivatva igazolni. Az ún. „könyvvizsgálói jelentés, hitelesítés” nélkül a mérlegbeszámoló nem terjeszthető jóváhagyás végett a közgyűlés elé és nem adható le a cégbírósághoz és az adóhivatalhoz. A könyvvizsgáló tehát a társasági és számviteli törvény rendelkezései szerint lényegében azokat az ellenőrzési, elemzési és értékelési feladatokat van hivatva ellátni, amelyek alapján felelősséggel nyilatkozik, hogy a piacgazdaság keretei között működő vállalkozás beszámolója megbízható, hiteles képet nyújt környezete számára. Hogyan lesz valakiből könyvvizsgáló? A könyvvizsgálónak először is okleveles könyvvizsgálói vizsgát kell tennie, amelynek előfeltétele egyetemi, vagy főiskolai végzettség és mérlegképes könyvelői képesítés. Az első szakvizsga előtt azonban 4 év számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlatot kell igazolni. (Folytatás a 2. oldalon.) Szakemberképzés felsőfokon Beszélgetés dr. Gálos Istvánnal, az ESZI igazgatójával-Az Energetikai Szakképzési Intézet és az előző igazgató, Kováts Balázs neve a kezdetektől hosszú ideig szorosan összeforrott. Milyen volt őt váltani az igazgatói székben?- A műszaki szakközépiskola létrehozásakor az első kapavágástól az intézmény falainak felépítéséig, berendezéséig, a tanárok toborzásáig, a gyerekek beiskolázásáig, az oktató-nevelő munka megszervezéséig, elindításáig mindössze fél év (!) telt el. A középiskola 1986 szeptemberében indította az első évfolyamát. Egy év múlva már az energetikusmérnök-képzés is megkezdődött. A középiskola felépülése utáni három év során elkészült az új főiskolai épületszámy, kialakult a főiskolai képzés szervezeti és működési sémája, személyzete, az ESZI, az atomerőmű és a Budapesti Műszaki Egyetem kapcsolatrendszere, s nemzetközi szabványoknak megfelelő tornacsarnok. Ezeradagos konyha és étterem, fedett tanuszoda épült. Az országban mind a mai napig ez az egyetlen iskola, amit termelőegység tart fenn, a főiskola a csúcstechnikával működő atomerőműnek és a felsőfokú műszaki szakemberképzést folytató egyetemnek egyaránt szerves része. Ilyen lehetőség a magyar pedagógustársadalomban az ESZI megteremtéséig még soha nem adatott. Az iskolaalapítás hihetetlenül nehéz munkája, ennek az egyedülálló lehetőségnek a megalapozása, kiteljesítése Kováts Balázs nevéhez fűződik. A mi feladatunk nem lehet más, mint az eddigi eredmények megőrzése, fenntartása és továbbfejlesztése.-Hol a helye az ESZI-nek a közép- és felsőfokú műszaki képzésben?- A műszaki szakközépiskolában eddig három évfolyam érettségizett. Az elfogadott gyakorlat szerint öt érettségiztető év eltelte után, két év múlva léphetünk az országos nyilvánosság elé a felvételi arányszámainkkal, vagyis azzal a mutatóval, hogy a középiskola elvégzése után felsőoktatási intézményekben továbbtanulni szándékozók mekkora hányada nyert felvételt. Az eddigi eredményeink rendkívül kedvezőek: tavaly, pontosabban az 1992-93-as tanévben az ország legsikeresebb középiskolájában a legutóbbi öt év átlagát tekintve a felvételi arányszám 52%-os volt, míg nálunk ez az arány az elmúlt három tanévünk átlaga alapján 60,2%. A különböző (matematika, fizika, kémia, számítástechnika, elektrotechnika, vezérléstechnika) országos tanulmányi versenyeken több első és számos előkelő helyezést értek el a műszaki szakközépiskola tanulói. Minden jel arra mutat tehát, hogy az ország legjobb középiskolái közé tartozunk. A főiskolai képzés sikerességét, eredményességét nehezebb számszerű adatokkal mérni. Az értékítéletet az iparág jelentette ki: a hazai energetikai mérnökképzés bázisának az Energetikai Szakképzési Intézetet tekinti. A nálunk végzett energetikus mérnökök legjobbjai a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán a negyedik évfolyamon, évveszteség és különbözeti vizsgák nélkül folytathatják tanulmányaikat, majd az ötödév elvégzése, s a gépészmérnöki diploma átvétele után kiemelkedő teljesítményük alapján ösztöndíjat nyerhetnek további három év alatt Ph.D. (Phylosophy Doctor, a korábbi egyetemi doktori fokozat mai megfelelője) fokozat elérésére. Eddig azok a kivételes felkészültségű mérnökök, akik megkaphatták ezt az (az iparág, így a PA Rt. által is támogatott) ösztöndíjat, mind nálunk végzett, volt paksi mérnökhallgatók közül kerültek ki. Az atomerőmű váija őket munkatársai közé.- Minek köszönhetők ezek a kimagasló eredmények?- Véleményem szerint ennek alapvetően három oka van. Az első és legfontosabb, hogy az atomerőmű iskolája vagyunk. Az erőmű különleges feltételeket biztosít a számunkra, az országosnál jobb felszereltséget, oktatókat és a gyakorlat lehetőségét. Miben áll ezek jelentősége? Egyrészt mienk a világ legnagyobb laboratóriuma, az atomerőmű, ahol a tanulóink nem krétaszagú környezetben, hanem a csúcstechnika „legsűrűjében” szerezhetik meg ismereteiket, sajátíthatják el szakmájukat, hivatásukat. (Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Gálos István Március 8. A fehér takaró alól egyszerre buktak elő. A hó elolvadt - ma már a tavaszi napfényben bimbóznak. Hóvirágok. v Aprók, hófehérek - ők az elsők. Hírnökei az ébredő márciusnak, az új tavasznak. Repesve látják a főidre hulló esőcseppeket, remegő lélekkel váiják a felkelő napot Hogy az pj élet szebb legyen. Március 8. Nőnap. Szeretettel gratulálok - néhány szál hóvirággal - Neked. BAJOR PÉTER Választottunk Február első napjaiban megtörtént a háromtagú felügyelő bizottság munkavállalói tagjának megválasztása. Ennek eredményeként a társaság dolgozói további bizalmat szavaztak LÁSZLÓ PÁLNAK, a PADOSZ jelöltjének, aki a részvénytársasággá történt átalakulás, a felügyelő bizottság létrehozása óta végzi ezt a munkát.- A választást megelőzően bemutatkozásában megemlítette, hogy az FB munkavállalói tagjának rendkívül szűk mozgástéren belül kell megtalálnia a helyes utat eszközöket. Miben nyilvánul ez meg?- Először ezúton is szeretném megköszönni a részvénytársaság dolgozóinak, hogy a választásuk újra rám esett. Az érdekképviselet az üzemi tanács és a felügyelő bizottság megteremtésével három részre tagolódott, ezzel együtt áttekinthetőbbé is vált. A szakszervezetek ezentúl is az-érdekérvényesítés eszközei; a részvétel, az együttdöntés az üzemi tanács jogosítványa, míg a felügyelet, ellenőrzés feladata a felügyelő bizottságé. Az FB ellenőrzi a társaság ügyvezetését, jogosult minden ehhez kapcsolódó információra, a részvénytársaság könyveinek és iratainak vizsgálatára. A munkavállalói tagnak a tulajdonos ellenőrző szervének részeként, ugyanakkor a munkavállalók érdekeinek, elvárásainak megfelelve, szigorúan megszabott (a társasági törvényben és a tulajdonosi alapszabályban rögzített) jogok alapján kell ezt a köztes tevékenységi kört betölteni.- Melyek voltak az elmúlt csaknem két év legfontosabb feladatai?- A felügyelő bizottság megalakulásával, az érdemi munka elindulásával a többi érdekképviseleti szervezettel együtt azonnal azt tisztáztuk a vezetőséggel, hogy az átalakulás során a munkavállalók érdekei, az eddig elért eredmények ne szenvedjenek csorbát. E tárgyalások alapján született meg az erre vonatkozó garanciákat tartalmazó, tudomásom szerint az iparágon belül egyedülálló humánpolitikai megállapodás. Ennek az egyezségnek igen kemény pontja volt a létszámleépítési koncepció, melynek kialakítása során a felügyelő bizottság tagjaként közvetítettem a menedzsment és az érdekképviseletek között. Az egyeztető tárgyalások során végül is sikerült egy olyan létszámleépítési stratégiát kidolgozni, amely országosan is humánusnak tekinthető. Bérügyekben azonban nem sikerült teljes mértékben egyezségre jutni, s a bérkérdés még ma is problémát jelent. Az üzleti tervben szereplő bázisbér mértéke a meghatározó abban, hogy mekkora bérfejlesztés valósulhat meg. A gondot az okozza, hogy az átalakulás során az előző évben kifizetett nyereséget az iparágon belül nem tekintették bázisbémek. így bérhiány keletkezett, amit az erőműnek költséggazdálkodással, többlettermeléssel kellett előteremtenie. A menedzsment mindent meg is tett ennek érdekében, de ezt a kiemelkedő kérdést minél hamarabb meg kell oldani, nem gördíthetjük tovább magunk előtt. Múlt év novemberében az erőmű igazgatóságával és az MVM Rt. vezetésével tárgyaltunk arról, hogy ez a probléma nem vihető tovább teherként. A tulajdonos részéről komoly szándéknyilatkozatot kaptunk arra nézve, hogy az idei üzleti tervben ezt rendezik. A felügyelő bizottság munkavállalói tagjaként - e valamennyi dolgozó által különösen kiemelten kezelt problémák mellett - számos érdekképviseleti kérdésre, szociális, jóléti célú intézmények működésére, pénzeszközök felhasználására kellett figyelmet fordítanom.- Melyek az elkövetkező időszak tennivalói?- Az FB ütemterve a vezetés ütemtervéhez igazodik. A közeljövő leglényegesebb feladatai a bázisbér problémájának megoldása és az új kollektív szerződés kidolgozása. Az érdekvédelem taktikája ajövőben sem lehet hangulatkeltés, hanem megfontolt tárgyalások kezdeményezése és folytatása azokkal, akiknek e kérdésekben döntési kompetenciájuk van. A felügyelő bizottsági tevékenység információs csatornát is jelent, amely elősegítheti a munkavállalói érdekek védelmét. Igyekszem fórumokat találni a tájékoztatásra, a legszélesebb körhöz a PADOSZ bizalmi testületi ülései segítségével jutok el.- Milyen a munkakapcsolata a felügyelő bizottság másik két tagjával?- Úgy érzem, hogy korrekt munkastílus, munkamegosztás és emberi kapcsolat alakult ki közöttünk. Egymást mindenről tájékoztatjuk, s álláspontunkat is közösen alakítjuk ki. (Folytatás a 2. oldalon.)
