Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-02-01 / 2. szám

1994. FEBRUAR ATOMERŐMŰ 7 Felvételi vizsga ’94 Interjú „leendő” tanulókkal (Folytatás az 1. oldalról.)- Szervusz. Hogy hívnak?- Csatári Norbert.- Honnan jöttél?- Dunaújvárosból.- Milyen szakra jelentkeztél? Norbert mindent a számítástechni­kára tett fel.- Számítástechnikára.- Milyennek érzed, hogy sikerült a felvételid?- Hát, talán felvesznek, mert szerintem jól sikerült.- Más szakot is jelöltél meg az adatlapon?- Mást nem jelöltem meg.- Erre tetté! föl mindent?- Igen, csak a számítástechni­kát szeretném tanulni. A szülők felé kérdés:- Mit hallottak erről az iskolá­ról, mit várnak tőle?- Az ismerősöktől hallottunk az iskoláról, és csak jót mondtak, ezt a szakot a fiunk választotta. *- Szervusz. Hogy hívnak?- Farkas Attila.- Honnan jöttél?- Paksról.- Miért jelentkeztél az erőműgé­pész szakra?- Szerintem ez áll képessé­geimhez a legközelebb.- Milyen volt a vizsga?- Nehéz, becsapós feladatok voltak matematikából.- Másodsorban mit jelöltél?- Számítástechnikát.- Ha innen elmégy, otthon mit fogsz csinálni?- Mérgelődöm.- Miért?- Mert úgy érzem, a matekot el­rontottam. Attilát édesanyja kísérte el. ,- Mi a véleménye a felvételiről?- Én jobban izgultam, mint a gyerek. Ő nagyon nyugodtan ment be, pedig ez egy elég nehéz felvételi volt. A feladatmegoldások hevében *- Szervusz. Hogy hívnak és hon­nan jöttél?- Pataki András vagyok, Paks­ról a Bezerédj általános iskolából jöttem.- Elmondanád, hogyan készül­ték a felvételire?- Apu hozott nekem néhány feladatlapot és azokat oldottam meg.- Milyen szakra jelentkeztél?- Elektronikai műszerész.- Milyen nyelvet tanultál eddig?- Németet.- Tudod-e, hogy itt melyik nyel­vet tanulod majd?- Még nem tudom, mert a ki­írás szerint még bizonytalan.- Mi az érdeklődési köröd?- Számítástechnika, zene és elektronika.- Mit zenélsz?- Szintetizátoron játszom.- Hogy indult a mai napod? Ho­gyan készülődtél?- 7-kor keltem, fél nyolckor ér­tünk ide, utána bevezettek minket a terembe és elkezdődött a felvé­teli. Különösebben ma nem ké­szültem rá.- Milyenek a benyomásaid a fel­vételiről?- Nagyon rendesek, segítőké­szek voltak a vizsgáztatók. A fel­adatlapok közül a nyelvtan és az irodalom kicsit bonyolultnak tűnt, de jó volt a légkör. *- Szia. Honnan jöttél, hogy hív­nak?- Katóka Zoltán vagyok Várpa­lotáról.- Milyen szakra jelentkeztél?- Minőségbiztosításra.- Mit gondolsz, mit fogsz itt ta­nulni?- Nem tudom igazából.- Hogyan készültél a felvételire?- Lapokat kaptam az iskolától és azokat kitöltöttem.- Mit hallottál eddig az iskoláról?- Azt, hogy nagyon jól tanítanak.- Milyen nyelvet fogsz itt tanulni?- Angolt, de eddig oroszt tanul­tam.- Milyen tárgyak érdekelnek?- Matek, fizika. *- Szia. Hogy hívnak?- Bácskai Dóra.- Hogy sikerült az írásbelid?- Először úgy gondoltam, hogy sok feladatban hibáztam, de kide­rült, hogy azért bejutottam. Most már csak a szóbelin múlik minden.- Mesélj a szóbelidről!- Eleinte feszült voltam, de utá­na oldódott a hangulat, jól érez­tem magam és barátságosak vol­tak hozzám.- Mi volt az a kérdés, amin na­gyon meglepődtél?- A dohányzással kapcsolat­ban, mert egy hölgynek be kellett mutatnom, hogyan kell rágyújtani és mindent el kellett róla monda­ni, pl. azt, hogy káros az egész­ségre.- És melyik volt, amelyikre sze­rinted a legkönnyebben válaszol­tál?- A bemutatkozás volt a leg­könnyebb.- Megkönnyebbültél? Minden tanulónak sikeres to­vábbtanulást kívánunk! Dóra Bajáról jött Nem egy a sok közül A „Tehetséges Paksi Fiatalo­kért” Alapítvány 1993. évi díja­zottjai közül a sokoldalúan kép­zett és tág érdeklődésű fiatalt szó­laltattam meg. Bajor Péter az Energetikai Szak­képzési Intézet villamosenergia­ipari technikus szak harmadéves tanulója. Lapunk hasábjain már több cikk szerzőjeként talál­kozhattak vele az olvasóink. Most a kérdezőből kérdezett lett.- Péter, úgy tudom, hogy már többször is voltál díjazott. Milyen teljesítménnyel, miféle produkciók­kal érdemelted ki az elismeréseket?- Az általános iskolában verse­ket írtam. Bancsik Csabáné, Hel­ga tanító néni az alsó tagozatban megszerettette velem az írást és ezen belül is a versírást. A kö­zépiskolában a tanulmányi verse­nyeken elért jó helyezéseimért kaptam díjakat. Kedvelem a mate­matikát, fizikát, kémiát és az elektrotechnikát, de a többi tárgy is érdekel.- Egy műszaki iskolába járó hallgatónak hogy jut ideje a humán tárgyakra is?- Nehezen, hiszen a műszaki tárgyak tanulása sok időt és figyel­met igényel, de én nem akarok beszűkülni, engem minden érde­kel. Igaz, mostanában sűrűbben a szakirányú könyveket, példatára­kat forgatom, a szórakoztató könyvek olvasására egyre keve­sebb időm jut.- Újságírással is foglalkozol, ta­náraid szerint is jó tollú diák vagy. Mit jelent neked az írás?- Elsősorban a témákra való fi­gyelemfelkeltés, a vidám írások­kal a szórakoztatás, ami vezérel, írás közben könnyen jönnek a gondolatok.- Az írás egy bizonyos kitárulko­zás. Szeretsz-e szerepelni a nyilvá­nosság előtt is?- Igen, úgy érzem, nincs igazá­ból lámpalázam, ezért szerencsés­nek érzem magam. Szeretek rög­tönözni, úgy, ahogy azt az életben nap mint nap is kell.- Gyakran kerékpárral látlak közlekedni. Milyen a sporttal való kapcsolatod?- Imádok mozogni, nagy a mozgásigényem. Elsősorban a labdajátékokat szeretem, ezek kö­zül is a legjobban a röplabdát. Fontosnak tartom, hogy egy fiatal sportoljon, közösségben legyen. A sport sokat segít egy egészséges életmód és önismeret kifejleszté­sében is.- Néhányszor ünnepségek alkal­mával egy zenekarban is felismerte­lek.- A városi fúvószenekarban te­norkürtön játszom, szeretem a ze­nét hallgatni is. A Walkman mindig velem van, sokszor hall­gatom.- Ennyi elfoglaltság mellett mire jut még időd?- Törekszem az időmet maxi­málisan kitölteni, egyre „sűrűb­ben” élek, velem mindig történik valami. Mindenre annyi időm van, amennyit szánok rá.- A továbbtanulásról, a majdani munkádról gondolkodtál-e már?- Szakterületen szeretnék to­vábbtanulni, mert nagyon tetszik és érdekel a szakmám. Az újító-, tervezőmunkához kedvet érzek, de ennek ellenére nem tartom véglegesnek, hogy csak a műszaki pályán dolgozzam. Még az is lehet, hogy pedagó­gus leszek. Gy. Zs. Levelesládánkból Az alábbi cikket Kellner Katalin, az ESZI menedzser-asszisztens szak IV/F. osztályos tanulója küldte be szerkesztőségünkbe. (Oláh Márton az ESZI tanulója volt - a szerk.) Az ötlet valóban időszerű, a számítás azonban téves- Gálos János, Tanka János TIG-IFTM-MKO- Faragó András TIG-VFM-EKO II. d(jak- Takács Tibor MIG-INFO- Gál János, Tilky Péter, Viszlay József- Dobó József, Rátkai Sándor, Sebestyén Ferenc- Rizmájer János T1G-VO, -GÜFM -RO MIG-MFM TIG-ITEM-TSZ-O- Major Ferenc ESZI- Fritz András, Ormai Péter dr. MIG-REAKFO Nagy László TIG-VFM-VLAB Nagy László T1G-VFM-VLAB - Csapó Balázs, Kenyeres Ákos,' Kovács Gyúla, Krasznai Attila, Péger Zoltán MIG-INFO-ATO, -IFO, BIG-ME O M1G-INFO-IFO Bakó Tibor, Csegezy Tibor MIG-MFM-CADO K, -INFO-IFO Szabályzórúd-hajtás számítógépes nyomatékmérő-rendszerének kifej­lesztése Generátor-állórész javítás műszaki/ minőségbiztosítási feltételei A dokumentációkezelés korszerűsí­tése a paksi atomerőműnél. Tanul­mány Folyékony radioaktív hulladékok, csökkentése szelektív gyűjtéssel Gőzfejlesztő fölötti födémáthidaló dinamikai vizsgálata 1-4. blokki blokkszámítógépi adat­bázis-információkat nyújtó prog­ramcsomag Menedzserasszisztens-képzés beve­zetése az ESZI-ben - egy új szak­ma elindítása Tömörített kis/közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék minősí­tése Új szünetmentes váltakozó áramú rendszer alkalmazása az atomerő­műben Új gerjesztőrendszer alkalmazása az 1-2. blokki dízelgenerátorokok Csővezetékek, szerkezeti vizsgála­taik, nyorháspróbáik nyilvántartása Áramúttervező applikáció. Vil­­lamoskészülék-katalógus +út Számítógéppel támogatott +út tervfeldolgozási és ellenőrzési +út rendszer számunkban.) Minden, a paksi erőművel kap­csolatos információt elolvasok, mert szívügyemnek tekintem az erőművet, hiszen Pakson jártam középiskolába. Ezért figyeltem fel Illés Zoltánnak, a Fidesz környe­zetvédelmi kabinetvezetőjének Paks zsarolni akar? címmel, de­cember 29-én megjelent nyilatko­zatára. A szakértő szerint ma az országban egymillió elavult, nagy fogyasztású fekete-fehér televízió működik, s ha az állam ezeket a készülékeket ingyen, korszerű kis fogyasztásúakra cserélné le, akkor egy év alatt annyi áramot lehetne megspórolni, amennyi akár ki­válthatná a paksi erőmű egyik blokkját. Még nem vagyok szakértő, hi­szen csak most járok egyetemre, ennek ellenére megállapíthatom, hogy Illés Zoltán kijelentése hibás számításon alapul. Kövessük hát logikáját és végezzünk számítást annak alapján, hogy az egymillió készülék összessége darabonként valóban annyit fogyaszt-e, mint amennyit ő feltételez? A dolog egyszerű) hiszen a feltételezés szerint a kérdéses blokk napi villa­mos szolgáltatását - ami 9 giga­wattóra 24 óra leforgása alatt - csak el kell osztanunk egymillió­val, vagyis a készülékek számával. Ekkor megkapjuk, hogy egy ké­szülékre mennyi villamos energia jut, ha egy órára kapcsolják be a nézők. A statisztikai felmérések szerint egyébként átlag napi két órát ülnek a készülékeik előtt a té­vénézők, de mi vegyünk helyette hatot. Ez esetben a készülékek darab­számát hattal kell megszoroz­nunk. Ha a televíziók valóban el­fogyasztanák azt az áramot, amit a blokk szolgáltat, akkor ad abszur­dum az derülne ki, hogy minden egyes készülék 1500 wattot fo­gyaszt. Tudjuk azonban, hogy az el­avult készülékek nem 1500, ha­nem csak 150 wattot fogyaszta­nak, ami éppen tizedrésze annak, mint amennyit Illés Zoltán felté­telez. Gondolom, hogy e röpke Azzal nem kívánok foglalkozni, hogy Illés Zoltán - mint környezet­védelmi szakember - mennyire van tisztában a paksi atomerőmű kör­nyezetkárosító hatásával. Azzal vi­szont igen, hogy alapos matemati­kai „baklövéseivel” milyen kárt okozhatott (okozott?) a közvéle­ményben. Illés úr ugyanis többször is elmulasztott számolni. így akkor is, amikor azt javasolja, hogy az ál­lam ingyen cserélje le az elavult te­levíziókészülékeket modemekre. No, és mibe kerülne a „megtaka­rítás”? Igen szerényen is számolva - 35 ezer forintot darabonként - mintegy 35 milliárd forintba. De kérdezem: létezik-e olyan elektro­nikai cég ma a vüágban, amely a számítás megmutatja, miért téves az írásban tett kijelentése. Egy ál­dilemma „megoldása” tehát: a ké­szülékcserékkel egyáltalán nem takaríthatnánk mega paksi erőmű egyik blokkját. Más kérdés, hogy az elavult té­vékészülékek cseréje valóban ak­tuális, hiszen a modem típusok a régieknél sokkal kevesebbet, mindössze 50 wattot igényelnek. Oláh Márton, Sárbogárd magyar állam rendelkezésére bo­csátana egymillió színes tévékészü­léket fizetség nélkül? Több mint va­lószínű, hogy nincs. Azért írtam meg véleményem, hogy akiket a Fidesz „szakértőjé­nek” sikerült eszmefijttatásával megtévesztenie, tisztán lássák a két­ségtelen tényt: amennyiben nem születik hosszú távú megegyezés Oroszországgal a kiégett fűtőele­mek befogadásáról, valóban bi­zonytalanná válik országunk egyet­len atomerőművének sorsa. E bi­zonytalanságot pedig nem mással, mint a tervezett „közbenső tároló” megépítésével lehet csak megszün­tetni. Kemény Csaba, Paks (Népszabadság január 18-i számából) (Folytatás a következő Lehetetlen a televíziócsere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents