Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-01-01 / 1. szám

2 ATOMERŐMŰ 1994. JANUÁR „Pénzügyminiszter” asszony Beszélgetés Nagy Istvánná közgazdasági igazgatóval- Több mint egy év telt el, mióta elfoglalta - régi/új - munkakörét, amikor megfogalmazta elképzelé­seit a jövővel kapcsolatban. Ekkor jelentős szervezeti változásokat he­lyezett kilátásba. Hogyan valósul­tak meg ezek?- Nagyon izgalmas hónapok teltek el a kinevezésem óta. Telje­sen egyértelmű volt számomra, és ezt a pályázatomban vázoltam is, hogy elengedhetetlen a szervezeti megújulás. Ezt egyrészt az átala­kulás, az új elvárások, másrészt a törvények, de a saját belső kész­tetésünk is elengedhetetlenné tette. A megnövekedett feladatoknak és az új igényeknek megfelelően a korábbi alapvetően szakmai mun­kamegosztásra épülő osztályszer­vezetek helyett főosztályok ala­kultak. Az SZMSZ-ben szabályo­zott - folyamatokra orientált - új feladatmegosztás legjelentősebb vonásai, hogy gazdálkodási és kontrolling főosztálynak a hosszú távú, stratégiai kérdések kezelése az alapvető feladata, míg az opera­tív ügyviteli tevékenység, a szám­viteli és adótörvényeknek megfe­lelő szabályszerűségi kérdések a főkönyvelőség feladatát képezik. A korábbi szolgáltatási tevékeny­ség kibővült a raktározási és szállí­tási tevékenységgel és főosztályi szervezet jött létre a feladatok el­látására. Erre a szervezeti forma­váltásra szükség volt, mert így ezen szerteágazó feladategyüttest új, felkészült, munkájukban önál­ló osztályvezetők irányítják a főosztályvezető vezetésével. A kereskedelmi főosztály létrejötte pedig lehetővé teszi a beszerzési, anyagbiztosítási tevékenységünk­nek az új piaci lehetőségekhez tör­ténő igazítását, melynek során cél a szükséges anyagok, felszerelé­sek, berendezések biztosítása, op­timális áron és időben.- Sikerült-e az akkori kritikákból profitálni?- Feltétlenül, hiszen figyelem­mel voltam az elhangzott haszno­sítható javaslatokra, a szervezet kialakításánál is, és úgy vélem a közgazdasági igazgatóság arcula­tának megformálásával és a saját vezetői munkámban is nagyobb hangsúlyt kapott az a szempont, „nem elég az, hogy igazam legyen, de erről meg is kell másokat győzni.”- Segítene olvasóinknak abban, hogy elmondaná miben áll a társa­sági kontrolling lényege, mit hoz ez a tevékenység a „konyhára”, hol tart a kifejlesztése, melyek a rész­­eredményei és végső célja?- A kontrolling tevékenység a gazdasági folyamatok szabályozá­sát jelenti. A tényleges folyama­toknak a tervezetthez való viszo­nyítását és konkrét beavatkozáso­kon keresztül a hozzáigazítását. Ebből adódik, hogy ez vezetői fel­adat. Ahhoz, hogy a vezető e tevé­kenységet hatékonyan elláthassa, szüksége van a kontroliét segítsé­gére, a PA Rt.-nál ezt a funkciót tölti be a gazdálkodási és kontrol­ling főosztály. A kontroller tehát döntéselőkészítő, információ fel­dolgozó munkájával támogatja a menedzsment döntéseit vagyis szolgáltat. A PA Rt.-nél e rendszer kiépíté­sét 1991-ben kezdtük meg kon­cepció kidolgozásával, elfogadá­sával. 1992-ben részletesen kidol­goztuk az új eljárásokat, módsze­reket. 1993-ban a kidolgozott eljá­rások, módszerek bevezetése, il­letve a szükséges feltételek meg­teremtése volt a feladat.- Ezek közül a legfontosabbak?- Az új tervezési eljárás megva­lósítása, a készletgazdálkodási rendszer új alapokon, az új szerve­zeti felállás által „kikényszerítve” történő kialakítása, működtetése, a korábbi szerződés véleménye­zési rendszer helyett szerződés menedzsment kialakítása, a gaz­dasági információs rendszer ki­építése. A PA Rt. kontrolling rendszeré­nek kialakításában 1993-ban na­gyot léptünk előre, kitűzött fel­adataink döntő részét elvégeztük, de még sok munka áll előttünk, többek között a rendszerszintű gazdálkodás teljes kiépítése, melyhez még szükséges a vagyon- és pénzgazdálkodási rendszer, eredménygazdálkodási és gazda­sági információs rendszer tovább­fejlesztése, működtetése, össze­hangolása, véglegesítése.- Korábbi nyilatkozatában a számviteli politika kialakításáról, az új számviteli törvény elvárásai­ról, a pénzügyi feladatok ellátásá­nak javítási szükségességéről szólt. Mi lett ezekkel a feladatokkal?- A számviteli politikát is be­leértve csaknem 30 különböző szintű szabályozás született a KIG-en belül, melyek a szervezeti változásokon túl az említett szám­viteli törvény és az adótörvények változásának hatására jöttek létre. A nagyobb horderejű, a PA Rt. szintű szabályozások fő próbája az 1992. évi elszámolások, illetve ezeket tükröző éves beszámoló volt. E tevékenység APEH általi ellenőrzése megtörtént. Leszá­mítva két nagy értékű megállapí­tást, alapvető hiányosságok a vizs­gálat során nem kerültek fel­színre. A pénzgazdálkodási tevékeny­ség színvonalának emeléséhez a feltételek megteremtésében sokat léptünk előre. így elsődlegesen a középtávú, éves illetve ennél ki­sebb intervallumokra történő elő­relátás érdekében elkészült a kö­zéptávú, és az éves pénzügyi terv, kialakult a pénzügyi kontrolling rendszere és szervezete. Ezen túl­menően fontos az is, hogy MVM Rt.-vel megállapodások, szerző­dések születtek az elmúlt év so­rán, melyek a két cég közötti pénz­ügyi kapcsolat kereteit rögzítik. Mindezek alapján optimistán te­kintek az 1994. évi pénzgazdálko­dási feladatok elé, hiszen leszá­mítva a nagyon kemény, szigorú takarékosságot igénylő első ne­gyedévet, hitel nélkül kezdjük az évet.- Melyek a következő évre szóló tervei, célkitűzései?- Úgy érzem, hogy az 1993-as év elsősorban az alapok lerakásának, a feladatok, a problémák nagyvo­nalú elrendezésének az éve volt. Az 1994-es év feladata ezek apró­lékos, szisztematikus újragondo­lása és a megoldások finomítása. A saját tevékenységemben az ed­diginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia az elmúlt évben átvett fel­adatok mélyrehatóbb megismeré­sének és az eddiginél közvetle­nebb kapcsolat kialakítása a kollé­gákkal.- Meg tudott-e felelni az igazga­tóság elvárásainak?- Erre a választ nem nekem kell megadnom. Annyit mondhatok, hogy a főnökömtől, az igazgató­ságtól munkámat illetően na­gyobb kritikákat nem kaptam. Vé­leményemre, tanácsaimra igényt tartanak.- Hogyan ítéli meg a KIG pozí­cióját a menedzsmenten belül?- Meggyőződésem, hogy a KIG súlya, szerepe a vezetésben meg­felelő vagy ahhoz közeli helyen van. Pozíciónkat természetesen javítani lehet az által, hogy a vezetőtársak bi­zalmát a közvetlen kap­csolatok erősítésével, valamint a megfelelő in­formáció időben törté­nő biztosításával növel­jük.- Milyennek látja az elmúlt év gazdasági ered­ményeit?- Az üzleti terv készí­tésekor megfogalma­zott lehetőségeket sike­rült túlteljesítenünk. Az adózás előtti eredményünk csaknem két­szeres lesz az üzleti terv szerinti­nek, a bérköltség több mint 700 millióval haladja meg a tervezet­tet, lehetőséget adva ezzel a dol­gozók keresetszínvonalának 22%­­os emelésére. Mindezek a több­lettermelés, a költséggazdálkodá­si és pénzügyi tevékenység ered­ményei. ' A várható készletérték csak­nem egymilliárddal meghaladja a tervezettet, de ebben legnagyobb mértékű növekedést, több mint 800 müliót, a nukleáris üzem­anyagkészlet ár- és árfolyamválto­zással összefüggő növekedése je­lentette. Sikerült megállítani a raktári tárolást igénylő anyagok­nál az évről évre nagyobb mérté­kű növekedést. Jelentős javulást mutat a pénz­ügyi tevékenység. Az eredmény, a tavalyi 410 milliós veszteséghez képest alig valamivel haladja meg a 20 milliót.- A nagy takarékosság nem üt-e vissza a műszaki területen, gondol­va a biztonságra is?- A takarékosság nem csorbít­hatja az atomerőmű biztonságos üzemeltetését. Természetesen a költségeknek Nagy Istvánná közgazdasági igazgató Fotó: B. M. van egy olyan szintje, amely alá nem mehetünk anélkül, hogy a termelés, illetve a nukleáris biz­tonság ne sérülne. A jogos és nem vitatható költségigények fedeze­tét mindig sikerül a menedzs­mentnek előteremtenie vagy a ke­reskedelmi szerződésen keresztül árbevételnöveléssel vagy az eddi­gi ráfordítások felülvizsgálatával a racionálisabb, takarékosabb gaz­dálkodással. Tapasztalatom szerint műszaki kollégáim jól értik, érzik a költség­­növelés gazdálkodási korlátáit, és a mai napig nem találkoztam az üzleti terv létrejöttét meghiúsító követelésekkel, a biztonságra hi­vatkozva.- Önt két évre nevezték ki. Pá­lyázik-e újra?- A két év idén letelik. Annak ellenére, hogy viszonylag közel van a feltett kérdés megválaszolá­sának időpontja, nehéz erre ma egyértelműen felelni. Azt tudom, hogy szeretem a munkámat és ha főnökeim is úgy látják, hogy alkal­mas vagyok rá, szívesen folytat­nám.- Köszönöm a nyilatkozatát.- iMi -A legjobbat mindenkor Ünnepélyes keretek között vehette át húsz atomerőműves dolgozónk a vezér­­igazgató úrtól a céggyűrű kitüntetést és az azzal járó pénzjutalmat Ebből az al­kalomból kerestünk meg néhány kitüntetettet Várszegi Ágnes- Kedves Agnes, mint közvetlen munkatársnak őszinte elismeréssel gratulálok a cégggyűrű kitüntetés­hez. Különössége is van a dolog­nak, mégpedig az, hogy az MBO-s dolgozói kollektíva javaslatát fo­gadta el a kuratórium.- Úgy érzem ez lehet a legna­gyobb megtiszteltetés számomra, hogy munkatársaim javasoltak ki­tüntetésre. A javaslatról hallot­tam, de meglepett a döntés. A céggyűrű átvételekor különös ér­zés kerített hatalmába, ami jóval több, mint egyszerű öröm.- Szeretném^ha beszélnél az el­múlt időszak eseményeiről!- A 00130-as törzsszámom jelzi korai belépésemet a céghez. A műszaki főiskola elvégzése után 1975 augusztusában MVMT állo­mányban kezdtem el dolgozni Pakson, mint jövendőbeli PAV- os. 1976-ban beosztott üzemmér­nökként a PAV karbantartási főosztályára kerültem. Hosszú ideig tervtárosként, később a mi­nőségbiztosítási osztályon doku­mentációellenőrként, szerelésel­lenőrként, majd berendezésbiz­tonsági felügyelőként tevékeny­kedtem. i Jelenlegi beosztásom az MBO- n minőségbiztosítási felügyelő­­mérnök.- A munkád során mi motivált, miben látod munkád hasznosságát az atomerőtnűben?- Paksi születésűként megfelelő perspektívát nyújt az atomerőmű ta­nult szakmámban. Kezdettől fogva figyelemmel kí­sérhettem az építést, szerelést, az üzemeltetés és karbantartás minő­ségügyi feladatainak megoldásában pedig cselekvőén tevékenykedhetek. Nagy szavak nélkül: egyszerűen tet­szik a munkám.- További terveid?- A minőségügy területén sze­retnék még dolgozni. Az atom­erőmű-üzemeltetés és -karban­tartás gépészeti szakterületének a minőségfejlesztése hosszú távon leköt és itt szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik bíz­nak bennem és javasoltak a kitün­tetésre. Dercze László- Köszönöm, hogy vállaltad az interjút, gratulálok a céggyürű ki­tüntetésedhez. Ugyan én 1983. óta ismertek, de szeretném bemutatni az olvasóknak eddigi atomerőmű­ves életedet. Mióta dolgozol itt és mi vonzott jövetelednél?- 1981 áprilisában érkeztem Paksra és nyertem felvételt a villa­mos üzemvitelen elektrikusi beosztásban. Előző munkahelye­met és lakhelyemet szűknek talál­tam. Itt senkit nem ismertem, olyannyira, hogy Paksra is térkép segítségével jutottam. Az elmoz­dulásom okai között szerepelt még az is, hogy a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Erőművek Lé­tesítése és Üzemviteli szakán el­sőéves levelezős hallgatóként dol­goztam régi munkahelyemen energetikusi beosztásban.- Hogyan látod az itt töltött atomerőműves éveidet, majd 13 éves távlatból, s mennyire voltak tudatosak cégen belüli munkahely­­változásaid?- Szerencsés véletlenek soroza­tának tartom és úgy érzem főnö­keim tudtak olyan munkát adni mindig, aminek értelmét láttam. Jól éreztem magam azokban a té­mákban, feladatokban, amibe be­lemerülhettem, az teljesen lekö­tött. 1984. januárjától vezető elektrikusként, majd 1984. au­gusztusától előkészítő mérnök­ként dolgoztam a villamos előké­szítési osztályon. A szimulátorlé­tesítés kezdeti lépéseitől a teljes körű beüzemeléséig részt vehet­tem a munkákban. 1987 februárjától fejlesztési csoportvezetőként, 1989 február­jától üzemeltetés- és fejlesztésve­zető beosztásban dolgozom.- Munkád során - ami összetett és bonyolult mérnöki tevékenység - mi az amit kedvelsz?- Én inkább arra válaszolok amit nem szeretek, ugyanis az ér­telmes munka mindig lekötött. Nem szeretem, ha valaki miatt kell feleslegesen dolgozni, illetve ha valaki szakmai alap nélkül mond véleményt, és egyébként sem illetékes.- A szimulátorközpont többéves működése, az ott dolgozók szak­mai, emberi kvalitását bizonyítja. Hogyan élted meg a kitüntetés, er­kölcsi elismerés hírét?- Meglepett, de egyben nagyon jólesett az elismerés. Mindig is motivált az új érték, produktum előállítása. Természetesen az elis­merés is ösztönző tényező. Visszatérve a meglepetésre mi itt a szimulátorközpontban speciá­lis, szűk területen mozgunk, ke­vesen ismerik a cégnél a munkán­kat. A létesítés majd 5 éves működtetése során számos kihí­vásnak felelt meg az itteni kollek­tíva. A látogatók a vezénylőpult mögé nem láthatnak. Jólesett a kitüntetés, de környezetemben még ismerek olyan szakembere­ket akik szintén megérdemelnék az erkölcsi elismerést.- Milyen terveid vannak?- Olyan területnek tartom a szimu­látorközpontot, ahol még évekig le­het értelmes feladatokat végezni. A napi rutinfeladatok mellett adódnak olyan munkák, ahol a kollektíva kipróbálhatja tudását, rátermettségét. Sípos László „...kötelezettségeim vannak és azoknak meg kell felelnem” Eck József- Gratulálok a céggyűrű kitünte­tő elismeréshez. Második alkalom­mal került sor az adományozásra, így hát azon kevesek közé tartozol, akik büszkén viselhetik az erőmű emblémájával díszített céggyűrűt. Szeretnénk többet megtudni rólad. Megkérlek, pár szóban beszélj ma­gadról, családodról.- 39 éves vagyok. Családommal itt élünk Pakson. Feleségem nem dolgozik, kisfiúnkkal van otthon, aki nemrég ünnepelte a 7. szüle­tésnapját. 1979-ben végeztem el a Műsza­ki Egyetemet, és utána rögtön ide kerültem az atomerőműhöz. Ere­detileg már volt szerződésem az akkori MVM Tröszttel. Családom tagjai szinte valamennyien a villa­­mosenergia-iparban dolgoztak, a bánhidai hőerőműnél. Akkor úgy tűnt, nekem is ott lesz a munkahelyem, azonban az egyetem befejezése előtt Paks mellett döntöttem.- Itt az erőműben miképp indult a pályád?- 1979. augusztus 24-én jöttem az erőműhöz. A műszaki fejlesz­tési osztályon kezdtem dolgozni, ahol akkor Petz Ernő, a mostani vezérigazgató volt az osztályveze­tő. Az egyetemi tanulókörömből hatan jöttünk Pakkra erőműves folyamattervező képzettséggel, gépészmérnökökként. Hárman egy osztályon kezdtünk, hárman pedig az üzemviteli osztályon. Hamarosan átkerültem az akkori ERBE-hez kölcsönemberként. A szovjetunióbeli képzési sorozat keretében négy alkalommal vol­tam Novovoronyezsben, majd többször Greifswaldban és Rheinsbergben atomerőművi is­meretszerzésen. A betanulás után, 1985-ig az üzembe helyezési főosztályon dolgoztam, mint üzembe helyező mérnök, későb­biekben mint üzembe helyező ügyeletes mérnök, műszakos munkarendben a II. blokk üzem­be helyezése és indítása alatt. 1985-től letettem az ügyeletes mérnöki jogosító vizsgát és mint erőművi ügyeletes mérnök dol­goztam. Ez kb. 3 évig tartott, és utána kerültem át az akkori üzemviteli előkészítési osztályra. Az ügyele­tes mérnöki munkával való kap­csolatom nem szakadt meg, mert egyrészt helyettesítési feladatokat láttam el, másrészt a tanácsadó ügyeletes mérnöki szolgálatban a mai napig is részt veszek. 1993. kezdetétől önálló karbantartás­irányítási osztályként dolgozunk. Feladatunk a leállások rend­szerszintű tervezése és a végre­hajtás irányítása. Az atomerőmű blokkjait minden pillanatban üzemelő egységként kell felfog­nunk, ezért a leállások alatt is meghatározó szerepe van az üzemviteli feltételeknek, körül­ményeknek. Az 1984 körül indult nyelvtan­­folyamok közül az első csoport­ban vettem részt. 1986-ban letet­tem az angol középfokú nyelv­vizsgát, ami egyrészt segített az új területen lévő munkámban, más­részt széles körű felhasználása sokfajta lehetőséghez, ismerethez hozzásegített. Amikor a vállalat­nál nyitás mutatkozott a nyugati országok atomenergetikája felé, több alkalommal voltam külföl­dön olyan helyen, ahol ezt a nyel­vet önállóan kellett és tudtam használni.- Az osztályvezetői feladatok mellett ügyeletes mérnöki feladato­kat is ellátsz. Ezek szerint rengeteg időt töltesz az erőműben. A család ezt hogy viseli?- Valóban sok időt töltök az erőműben. Régebben az ügyele­tes mérnöki helyettesítésnél, most pedig a főjavítások, a leállá­sok miatt, amelyekre tavasztól őszig tartó időszakban kerül sor és nincs sem szombat, sem vasár­nap. Bent a területen folyamatos munkavégzés van. Úgy gondo­lom, megköveteli tőlem a munka, a saját magam munkavégzése azt.

Next

/
Thumbnails
Contents