Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-01-01 / 1. szám
2 ATOMERŐMŰ 1994. JANUÁR „Pénzügyminiszter” asszony Beszélgetés Nagy Istvánná közgazdasági igazgatóval- Több mint egy év telt el, mióta elfoglalta - régi/új - munkakörét, amikor megfogalmazta elképzeléseit a jövővel kapcsolatban. Ekkor jelentős szervezeti változásokat helyezett kilátásba. Hogyan valósultak meg ezek?- Nagyon izgalmas hónapok teltek el a kinevezésem óta. Teljesen egyértelmű volt számomra, és ezt a pályázatomban vázoltam is, hogy elengedhetetlen a szervezeti megújulás. Ezt egyrészt az átalakulás, az új elvárások, másrészt a törvények, de a saját belső késztetésünk is elengedhetetlenné tette. A megnövekedett feladatoknak és az új igényeknek megfelelően a korábbi alapvetően szakmai munkamegosztásra épülő osztályszervezetek helyett főosztályok alakultak. Az SZMSZ-ben szabályozott - folyamatokra orientált - új feladatmegosztás legjelentősebb vonásai, hogy gazdálkodási és kontrolling főosztálynak a hosszú távú, stratégiai kérdések kezelése az alapvető feladata, míg az operatív ügyviteli tevékenység, a számviteli és adótörvényeknek megfelelő szabályszerűségi kérdések a főkönyvelőség feladatát képezik. A korábbi szolgáltatási tevékenység kibővült a raktározási és szállítási tevékenységgel és főosztályi szervezet jött létre a feladatok ellátására. Erre a szervezeti formaváltásra szükség volt, mert így ezen szerteágazó feladategyüttest új, felkészült, munkájukban önálló osztályvezetők irányítják a főosztályvezető vezetésével. A kereskedelmi főosztály létrejötte pedig lehetővé teszi a beszerzési, anyagbiztosítási tevékenységünknek az új piaci lehetőségekhez történő igazítását, melynek során cél a szükséges anyagok, felszerelések, berendezések biztosítása, optimális áron és időben.- Sikerült-e az akkori kritikákból profitálni?- Feltétlenül, hiszen figyelemmel voltam az elhangzott hasznosítható javaslatokra, a szervezet kialakításánál is, és úgy vélem a közgazdasági igazgatóság arculatának megformálásával és a saját vezetői munkámban is nagyobb hangsúlyt kapott az a szempont, „nem elég az, hogy igazam legyen, de erről meg is kell másokat győzni.”- Segítene olvasóinknak abban, hogy elmondaná miben áll a társasági kontrolling lényege, mit hoz ez a tevékenység a „konyhára”, hol tart a kifejlesztése, melyek a részeredményei és végső célja?- A kontrolling tevékenység a gazdasági folyamatok szabályozását jelenti. A tényleges folyamatoknak a tervezetthez való viszonyítását és konkrét beavatkozásokon keresztül a hozzáigazítását. Ebből adódik, hogy ez vezetői feladat. Ahhoz, hogy a vezető e tevékenységet hatékonyan elláthassa, szüksége van a kontroliét segítségére, a PA Rt.-nál ezt a funkciót tölti be a gazdálkodási és kontrolling főosztály. A kontroller tehát döntéselőkészítő, információ feldolgozó munkájával támogatja a menedzsment döntéseit vagyis szolgáltat. A PA Rt.-nél e rendszer kiépítését 1991-ben kezdtük meg koncepció kidolgozásával, elfogadásával. 1992-ben részletesen kidolgoztuk az új eljárásokat, módszereket. 1993-ban a kidolgozott eljárások, módszerek bevezetése, illetve a szükséges feltételek megteremtése volt a feladat.- Ezek közül a legfontosabbak?- Az új tervezési eljárás megvalósítása, a készletgazdálkodási rendszer új alapokon, az új szervezeti felállás által „kikényszerítve” történő kialakítása, működtetése, a korábbi szerződés véleményezési rendszer helyett szerződés menedzsment kialakítása, a gazdasági információs rendszer kiépítése. A PA Rt. kontrolling rendszerének kialakításában 1993-ban nagyot léptünk előre, kitűzött feladataink döntő részét elvégeztük, de még sok munka áll előttünk, többek között a rendszerszintű gazdálkodás teljes kiépítése, melyhez még szükséges a vagyon- és pénzgazdálkodási rendszer, eredménygazdálkodási és gazdasági információs rendszer továbbfejlesztése, működtetése, összehangolása, véglegesítése.- Korábbi nyilatkozatában a számviteli politika kialakításáról, az új számviteli törvény elvárásairól, a pénzügyi feladatok ellátásának javítási szükségességéről szólt. Mi lett ezekkel a feladatokkal?- A számviteli politikát is beleértve csaknem 30 különböző szintű szabályozás született a KIG-en belül, melyek a szervezeti változásokon túl az említett számviteli törvény és az adótörvények változásának hatására jöttek létre. A nagyobb horderejű, a PA Rt. szintű szabályozások fő próbája az 1992. évi elszámolások, illetve ezeket tükröző éves beszámoló volt. E tevékenység APEH általi ellenőrzése megtörtént. Leszámítva két nagy értékű megállapítást, alapvető hiányosságok a vizsgálat során nem kerültek felszínre. A pénzgazdálkodási tevékenység színvonalának emeléséhez a feltételek megteremtésében sokat léptünk előre. így elsődlegesen a középtávú, éves illetve ennél kisebb intervallumokra történő előrelátás érdekében elkészült a középtávú, és az éves pénzügyi terv, kialakult a pénzügyi kontrolling rendszere és szervezete. Ezen túlmenően fontos az is, hogy MVM Rt.-vel megállapodások, szerződések születtek az elmúlt év során, melyek a két cég közötti pénzügyi kapcsolat kereteit rögzítik. Mindezek alapján optimistán tekintek az 1994. évi pénzgazdálkodási feladatok elé, hiszen leszámítva a nagyon kemény, szigorú takarékosságot igénylő első negyedévet, hitel nélkül kezdjük az évet.- Melyek a következő évre szóló tervei, célkitűzései?- Úgy érzem, hogy az 1993-as év elsősorban az alapok lerakásának, a feladatok, a problémák nagyvonalú elrendezésének az éve volt. Az 1994-es év feladata ezek aprólékos, szisztematikus újragondolása és a megoldások finomítása. A saját tevékenységemben az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia az elmúlt évben átvett feladatok mélyrehatóbb megismerésének és az eddiginél közvetlenebb kapcsolat kialakítása a kollégákkal.- Meg tudott-e felelni az igazgatóság elvárásainak?- Erre a választ nem nekem kell megadnom. Annyit mondhatok, hogy a főnökömtől, az igazgatóságtól munkámat illetően nagyobb kritikákat nem kaptam. Véleményemre, tanácsaimra igényt tartanak.- Hogyan ítéli meg a KIG pozícióját a menedzsmenten belül?- Meggyőződésem, hogy a KIG súlya, szerepe a vezetésben megfelelő vagy ahhoz közeli helyen van. Pozíciónkat természetesen javítani lehet az által, hogy a vezetőtársak bizalmát a közvetlen kapcsolatok erősítésével, valamint a megfelelő információ időben történő biztosításával növeljük.- Milyennek látja az elmúlt év gazdasági eredményeit?- Az üzleti terv készítésekor megfogalmazott lehetőségeket sikerült túlteljesítenünk. Az adózás előtti eredményünk csaknem kétszeres lesz az üzleti terv szerintinek, a bérköltség több mint 700 millióval haladja meg a tervezettet, lehetőséget adva ezzel a dolgozók keresetszínvonalának 22%os emelésére. Mindezek a többlettermelés, a költséggazdálkodási és pénzügyi tevékenység eredményei. ' A várható készletérték csaknem egymilliárddal meghaladja a tervezettet, de ebben legnagyobb mértékű növekedést, több mint 800 müliót, a nukleáris üzemanyagkészlet ár- és árfolyamváltozással összefüggő növekedése jelentette. Sikerült megállítani a raktári tárolást igénylő anyagoknál az évről évre nagyobb mértékű növekedést. Jelentős javulást mutat a pénzügyi tevékenység. Az eredmény, a tavalyi 410 milliós veszteséghez képest alig valamivel haladja meg a 20 milliót.- A nagy takarékosság nem üt-e vissza a műszaki területen, gondolva a biztonságra is?- A takarékosság nem csorbíthatja az atomerőmű biztonságos üzemeltetését. Természetesen a költségeknek Nagy Istvánná közgazdasági igazgató Fotó: B. M. van egy olyan szintje, amely alá nem mehetünk anélkül, hogy a termelés, illetve a nukleáris biztonság ne sérülne. A jogos és nem vitatható költségigények fedezetét mindig sikerül a menedzsmentnek előteremtenie vagy a kereskedelmi szerződésen keresztül árbevételnöveléssel vagy az eddigi ráfordítások felülvizsgálatával a racionálisabb, takarékosabb gazdálkodással. Tapasztalatom szerint műszaki kollégáim jól értik, érzik a költségnövelés gazdálkodási korlátáit, és a mai napig nem találkoztam az üzleti terv létrejöttét meghiúsító követelésekkel, a biztonságra hivatkozva.- Önt két évre nevezték ki. Pályázik-e újra?- A két év idén letelik. Annak ellenére, hogy viszonylag közel van a feltett kérdés megválaszolásának időpontja, nehéz erre ma egyértelműen felelni. Azt tudom, hogy szeretem a munkámat és ha főnökeim is úgy látják, hogy alkalmas vagyok rá, szívesen folytatnám.- Köszönöm a nyilatkozatát.- iMi -A legjobbat mindenkor Ünnepélyes keretek között vehette át húsz atomerőműves dolgozónk a vezérigazgató úrtól a céggyűrű kitüntetést és az azzal járó pénzjutalmat Ebből az alkalomból kerestünk meg néhány kitüntetettet Várszegi Ágnes- Kedves Agnes, mint közvetlen munkatársnak őszinte elismeréssel gratulálok a cégggyűrű kitüntetéshez. Különössége is van a dolognak, mégpedig az, hogy az MBO-s dolgozói kollektíva javaslatát fogadta el a kuratórium.- Úgy érzem ez lehet a legnagyobb megtiszteltetés számomra, hogy munkatársaim javasoltak kitüntetésre. A javaslatról hallottam, de meglepett a döntés. A céggyűrű átvételekor különös érzés kerített hatalmába, ami jóval több, mint egyszerű öröm.- Szeretném^ha beszélnél az elmúlt időszak eseményeiről!- A 00130-as törzsszámom jelzi korai belépésemet a céghez. A műszaki főiskola elvégzése után 1975 augusztusában MVMT állományban kezdtem el dolgozni Pakson, mint jövendőbeli PAV- os. 1976-ban beosztott üzemmérnökként a PAV karbantartási főosztályára kerültem. Hosszú ideig tervtárosként, később a minőségbiztosítási osztályon dokumentációellenőrként, szerelésellenőrként, majd berendezésbiztonsági felügyelőként tevékenykedtem. i Jelenlegi beosztásom az MBO- n minőségbiztosítási felügyelőmérnök.- A munkád során mi motivált, miben látod munkád hasznosságát az atomerőtnűben?- Paksi születésűként megfelelő perspektívát nyújt az atomerőmű tanult szakmámban. Kezdettől fogva figyelemmel kísérhettem az építést, szerelést, az üzemeltetés és karbantartás minőségügyi feladatainak megoldásában pedig cselekvőén tevékenykedhetek. Nagy szavak nélkül: egyszerűen tetszik a munkám.- További terveid?- A minőségügy területén szeretnék még dolgozni. Az atomerőmű-üzemeltetés és -karbantartás gépészeti szakterületének a minőségfejlesztése hosszú távon leköt és itt szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik bíznak bennem és javasoltak a kitüntetésre. Dercze László- Köszönöm, hogy vállaltad az interjút, gratulálok a céggyürű kitüntetésedhez. Ugyan én 1983. óta ismertek, de szeretném bemutatni az olvasóknak eddigi atomerőműves életedet. Mióta dolgozol itt és mi vonzott jövetelednél?- 1981 áprilisában érkeztem Paksra és nyertem felvételt a villamos üzemvitelen elektrikusi beosztásban. Előző munkahelyemet és lakhelyemet szűknek találtam. Itt senkit nem ismertem, olyannyira, hogy Paksra is térkép segítségével jutottam. Az elmozdulásom okai között szerepelt még az is, hogy a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Erőművek Létesítése és Üzemviteli szakán elsőéves levelezős hallgatóként dolgoztam régi munkahelyemen energetikusi beosztásban.- Hogyan látod az itt töltött atomerőműves éveidet, majd 13 éves távlatból, s mennyire voltak tudatosak cégen belüli munkahelyváltozásaid?- Szerencsés véletlenek sorozatának tartom és úgy érzem főnökeim tudtak olyan munkát adni mindig, aminek értelmét láttam. Jól éreztem magam azokban a témákban, feladatokban, amibe belemerülhettem, az teljesen lekötött. 1984. januárjától vezető elektrikusként, majd 1984. augusztusától előkészítő mérnökként dolgoztam a villamos előkészítési osztályon. A szimulátorlétesítés kezdeti lépéseitől a teljes körű beüzemeléséig részt vehettem a munkákban. 1987 februárjától fejlesztési csoportvezetőként, 1989 februárjától üzemeltetés- és fejlesztésvezető beosztásban dolgozom.- Munkád során - ami összetett és bonyolult mérnöki tevékenység - mi az amit kedvelsz?- Én inkább arra válaszolok amit nem szeretek, ugyanis az értelmes munka mindig lekötött. Nem szeretem, ha valaki miatt kell feleslegesen dolgozni, illetve ha valaki szakmai alap nélkül mond véleményt, és egyébként sem illetékes.- A szimulátorközpont többéves működése, az ott dolgozók szakmai, emberi kvalitását bizonyítja. Hogyan élted meg a kitüntetés, erkölcsi elismerés hírét?- Meglepett, de egyben nagyon jólesett az elismerés. Mindig is motivált az új érték, produktum előállítása. Természetesen az elismerés is ösztönző tényező. Visszatérve a meglepetésre mi itt a szimulátorközpontban speciális, szűk területen mozgunk, kevesen ismerik a cégnél a munkánkat. A létesítés majd 5 éves működtetése során számos kihívásnak felelt meg az itteni kollektíva. A látogatók a vezénylőpult mögé nem láthatnak. Jólesett a kitüntetés, de környezetemben még ismerek olyan szakembereket akik szintén megérdemelnék az erkölcsi elismerést.- Milyen terveid vannak?- Olyan területnek tartom a szimulátorközpontot, ahol még évekig lehet értelmes feladatokat végezni. A napi rutinfeladatok mellett adódnak olyan munkák, ahol a kollektíva kipróbálhatja tudását, rátermettségét. Sípos László „...kötelezettségeim vannak és azoknak meg kell felelnem” Eck József- Gratulálok a céggyűrű kitüntető elismeréshez. Második alkalommal került sor az adományozásra, így hát azon kevesek közé tartozol, akik büszkén viselhetik az erőmű emblémájával díszített céggyűrűt. Szeretnénk többet megtudni rólad. Megkérlek, pár szóban beszélj magadról, családodról.- 39 éves vagyok. Családommal itt élünk Pakson. Feleségem nem dolgozik, kisfiúnkkal van otthon, aki nemrég ünnepelte a 7. születésnapját. 1979-ben végeztem el a Műszaki Egyetemet, és utána rögtön ide kerültem az atomerőműhöz. Eredetileg már volt szerződésem az akkori MVM Tröszttel. Családom tagjai szinte valamennyien a villamosenergia-iparban dolgoztak, a bánhidai hőerőműnél. Akkor úgy tűnt, nekem is ott lesz a munkahelyem, azonban az egyetem befejezése előtt Paks mellett döntöttem.- Itt az erőműben miképp indult a pályád?- 1979. augusztus 24-én jöttem az erőműhöz. A műszaki fejlesztési osztályon kezdtem dolgozni, ahol akkor Petz Ernő, a mostani vezérigazgató volt az osztályvezető. Az egyetemi tanulókörömből hatan jöttünk Pakkra erőműves folyamattervező képzettséggel, gépészmérnökökként. Hárman egy osztályon kezdtünk, hárman pedig az üzemviteli osztályon. Hamarosan átkerültem az akkori ERBE-hez kölcsönemberként. A szovjetunióbeli képzési sorozat keretében négy alkalommal voltam Novovoronyezsben, majd többször Greifswaldban és Rheinsbergben atomerőművi ismeretszerzésen. A betanulás után, 1985-ig az üzembe helyezési főosztályon dolgoztam, mint üzembe helyező mérnök, későbbiekben mint üzembe helyező ügyeletes mérnök, műszakos munkarendben a II. blokk üzembe helyezése és indítása alatt. 1985-től letettem az ügyeletes mérnöki jogosító vizsgát és mint erőművi ügyeletes mérnök dolgoztam. Ez kb. 3 évig tartott, és utána kerültem át az akkori üzemviteli előkészítési osztályra. Az ügyeletes mérnöki munkával való kapcsolatom nem szakadt meg, mert egyrészt helyettesítési feladatokat láttam el, másrészt a tanácsadó ügyeletes mérnöki szolgálatban a mai napig is részt veszek. 1993. kezdetétől önálló karbantartásirányítási osztályként dolgozunk. Feladatunk a leállások rendszerszintű tervezése és a végrehajtás irányítása. Az atomerőmű blokkjait minden pillanatban üzemelő egységként kell felfognunk, ezért a leállások alatt is meghatározó szerepe van az üzemviteli feltételeknek, körülményeknek. Az 1984 körül indult nyelvtanfolyamok közül az első csoportban vettem részt. 1986-ban letettem az angol középfokú nyelvvizsgát, ami egyrészt segített az új területen lévő munkámban, másrészt széles körű felhasználása sokfajta lehetőséghez, ismerethez hozzásegített. Amikor a vállalatnál nyitás mutatkozott a nyugati országok atomenergetikája felé, több alkalommal voltam külföldön olyan helyen, ahol ezt a nyelvet önállóan kellett és tudtam használni.- Az osztályvezetői feladatok mellett ügyeletes mérnöki feladatokat is ellátsz. Ezek szerint rengeteg időt töltesz az erőműben. A család ezt hogy viseli?- Valóban sok időt töltök az erőműben. Régebben az ügyeletes mérnöki helyettesítésnél, most pedig a főjavítások, a leállások miatt, amelyekre tavasztól őszig tartó időszakban kerül sor és nincs sem szombat, sem vasárnap. Bent a területen folyamatos munkavégzés van. Úgy gondolom, megköveteli tőlem a munka, a saját magam munkavégzése azt.
