Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-01 / 9. szám
ATOMERŐMŰ 3 Meglepetés az iskolában Az atomerőmű anyagi támogatásával a tájékoztatási iroda szervezésével és közreműködésével a környék 21 általános iskolájában, Bátyától Bölcskéig, Kalocsától Tengelicig, mintegy 2000 diáknak adatott meg a lehetőség, hogy egy óriási társasjátékon vegyen részt. Amikor az iskolák értesültek róla, hogy náluk is sorrakerül ez a játék, rögtön az atomerőműves ismeretek felelevenítésére gondoltak, mozgósították a fizikatanárokat, hogy a legeszesebb gyerekeket készítsék föl valami „tudományos” vetélkedőre. Óriási volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy egészen más a téma. Nevezetesen az értékpapírpiac, azaz a tőzsdejáték alapfogalmaival, a vállalkozói magatartásformával való ismerkedés a feladat. A játék folyamán gyors döntésre, azonnali cselekvésre, alkura volt szükség. Kiderült, hogy azoknak a gyerekeknek is lehet sikerük, akiknek a mindennapi élet dolgaihoz van érzékük, s eddig a „tudományos világ” nem hozott számukra elismerést. Nem múlott el úgy egyetlen játék sem, hogy a végén a jól megérdemelt jutalom, a csokoládé majszolgatása közben a játék vezetője ne ismételte volna el az ismert szlogent: „Ez a játék nem jöhetett volna létre, ha nincs az atomerőmű részvénytársaság.” Látni kellett volna ekkor a gyerekek és tanárok szemében a meglepetést, hogy létezik egy cég, amelyik úgy képes reklámozni saját magát, hogy közben nem is róla szól a történet. Vagy éppen ezért mégis?! Liszicza István Dunaholding - Paks Kft. ügyvezető Gázautózás Növekvő hazai érdeklődés A gázautózás 1993. június 11-i engedélyezését követően sorra lépnek üzembe a gáztöltő-állomások. Az eltelt időszakban Budapesten, Debrecenben, Pilisvörösváron és Székesfehérváron mintegy százezer liter autógáz üzemanyagot értékesítettek, de az MTI egyik augusztusi híre szerint egy hónapon belül 12 újabb töltőállomást nyitnak meg az ország egész területét behálózva. A földgáztöltő-állomások elsősorban a nagyvárosokban lesznek, és a városi közlekedés számára teszik környezetkímélőbbé az autózást, a második fázisban jövőre, egy-két év múlva épülhet ki a földgáznak is az országos hálózata. Propán-bután gáznál máraz idén országos töltőállomás-hálózattal számolhatunk - informálta a szaklapokat Nagyistók László, az Autó- Hid Rt. vezérigazgatója. A megrendelések alapján úgy tűnik, hogy a hivatalosan üzemelő gázautók száma rövid időn belül megtízszereződik. így augusztus végére 1000 fölé emelkedhetett azoknak az autóknak a száma, amelyek a benzinüzem helyett lényegesen kisebb környezetszennyezéssel és 30-50%-kal olcsóbban közlekednek, az előírások feltételeit betartva. Forintban nehezen kifejezhető érték, hogy ez az üzemmód egytizednyi káros anyagot jelent a környezet, il- ^ letve mindannyiunk számára a hagyományos üzemanyagokkal szemben! Ma még csak a szakemberek tudják, hogy Magyarországon a világ legszigorúbb előírásai vonatkoznak a gázautók üzemeltetésére. Ez a szigor megmutatkozik a szerelőműhelyek engedélyeztetésében, és ez tetemes többletberuházással jár a vállalkozók számára egy-egy műhely gázautószerelésre alkalmassá tételekor. A gépkocsikba azonban csak 100°/(>-osan biztonságos berendezések kerülhetnek. L.T. Az atomerőművet anyagi hátrány nem éri Uránbányászok hűségjutalma A Paksi Atomerőmű Rt. meghitelezi a hűségjutalom kifizetéséhez szükséges öszszeget a Mecsekurán Kft. dolgozóinak. Az erről szóló megállapodás az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közreműködésével jött létre és lehetővé teszi, hogy a cég 1700 dolgozója szeptemberig megkapja az éves rendes hűségjutalom nagyobbik felét. Künszler Béla, az IKM energiellátási főosztályának helyettes vezetője sajtótájékoztatóján augusztus elején elmondta: a Paksi Atomerőmű Rt. 80 millió forint kölcsönt vesz fel, melyet a Mecsekurán rendelkezésére bocsát. A hitel fedezete a későbbiekben megtermelt uránérc lesz. Ez az összeg egyébként több mint felét fedezi a hűségjutalom teljes összegének, amely 140 millió forint. A hűségjutalom második felének kifizetése a Mecsekurán további tevékenységének függvénye, s valószínűleg a Borbála-napi ünnepségen, december elején kerülhet rá sor. A hűségjutalom körüli manőverre azért van szükség, mert a Mecsekurán Kft. likviditási gondokkal küzd. Tavaly októberben ugyanis tűz keletkezett a két működő akna közül az egyikben. Ezt az idén júliusban indították újra. Ez mintegy 10 százalékos csökkenést eredményezett az 1992. évi 410 kilotonnás uránérctermeléshez képest. Az idén várható 470 kilotonna kitermelése biztosítottnak látszik, a hiányzó mennyiséget az atomerőmű a világpiacról szerzi be. L. T. „Amíg az érvényben levő kormányhatározat bennünket a hazai sárgapor átvételére kötelez, addig közös gazdasági érdekünk, hogy az uránbánya megbízható szállítónk legyen. Eddig az uránbánya ilyen partnernek bizonyult, így üzleti érdekünk, hogy a tűzeset következtében előálló átmeneti pénzügyi gondok megoldásában közreműködjünk. Egymásra utalt üzleti partnerek között ez nemcsak üzleti, hanem etikai kérdés is. Az igen kemény munkafeltételek mellett dolgozó, az atomerőmű részére üzemanyagot termelő bányászok iránti szolidaritásunkat fejezzük ki, nemcsak szavakkal. Az aknatűz egyértelműen balesetként kezelendő, ezért ha nem így cselekednénk, azt akár cserbenhagyásnak is minősíthetnénk” - tájékoztatta dolgozóinkat a Heti tájékoztatón keresztül dr. Petz Ernő, az atomerőmű vezérigazgatója. Bánik Jenő, a Mecsekurán Kft. ügyvezető igazgatója köszönetét fejezte ki, amiért az atomerőmű segítette az uránbányát. „Az atomerőműnek hitele van a banki életben - mondta az igazgató és sikerült kedvezményes kamattal kapnunk pénzt, amit a járulékos költségekkel együtt vissza fogunk fizetni. Megjegyzem, a hűségjutalom elnevezés ma már nem azt takarja, amit korábban, amikor még úgy kellet csalogatni az embereket a bányába A likvidálási és létszámleépítési gondokkal küzdve, semmiképpen sem beszélhetünk hűségről. Az a bér, amit kifizetünk, az a bányászok fizetésének a része. A veszélyes, nehéz körülmények között dolgozó vájár éves keresete a „hűségjutalommal” együtt átlagban bruttó 600000 Ft” - tájékoztatott az igazgató. Csoportkép uránbányász brigádról. Takács István szakaszvezetö vájár (jobbra fenn) büszkén mondja hogy részt vett az atomerőmű I-es blokk vezénylőjének építésében. Idős bányászt nem találni közöttük. 3000 ténylegesen letöltött műszak után -15 év - résznyugdíjjal megválnak a bányától és a fizetésük 63%-át kapják. Készülődnek a Borbála-napi ünnepségre, amelyet 1989- ben elevenítettek fel újra. Szent Borbála védöszentje a bányászoknak, erősségeknek, tüzérségeknek... és segítségül hívják ziv atarban, tűzben és a halál órájában. Ünnepét december 4-én tartják. Beszállás a s/állítókosárba, a inch 1600 méter mélyre \ isz. Tavaly ősszel a 4-es aknában tűz ütött ki, a kár több milliárd nagyságrendű. Szénkényszer és szociálpolitika Szonda Az iparpolitika és szociálpolitika érdekeit szolgáló intézkedésekkel nem lehet csupán egy iparágat terhelni - vélik a Magyar Villamos Művek Rt.-nél. Vezetői szerint a cég helyzetét jelenleg több olyan intézkedés nehezíti, amely ellehetetleníti az MVM Rt. társaságait is. Az MVM mindezek miatt közel két milliárd forintos veszteséggel számol 1993 végére - amint ezt Halzl József vezérigazgató az MTI tudósítójának elmondta. A cég egyik legfőbb problémája az úgynevezett szénkényszer! Ismeretes, hogy a kormány a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége sztrájkbizottságával tavaly év végén megállapodott az erőművi szenek átvételének mennyiségéről és áráról. Ez a 105 petajoule hőértékű szénmennyiség több, mint amit a széntüzelésű erőművek gazdaságosan el tudtiak fűteni. Nemcsak azért, mert a diktált ár magasabb a világpiacinál, hanem arra kényszeríti az MVM-et, hogy a rossz hatásfokú, szénfűtéses erőműveket használja nagyobb mértékben. A csaknem fél éve közös igazgatásban működő bánya- és erőművállala* tok nem egyformán váltották be a hozzájuk fűzött reményeket - mondta Halzl József. A három integráció közül egyelőre csupán a Mátraaljai Erőmű helyzete kielégítő, ez a többi céghez képest kedvezőbb önköltségi áraknak köszönhető. A pécsi és az ajkai erőműnek azonban súlyos gond a bánya átvétele, mindkettő veszteséges lesz emiatt. Az integráció egyetlen pozitív oldala az MVM Rt. számára, hogy a jövőben befolyásolni tudja az erőművi szén mennyiségét és árát. A hazai villanyáram-felhasználás évről évre közel 10 százalékkal csökken. Az MVM-et érzékenyen érinti továbbá, hogy a távhőszolgáltatás ára alatta marad a termelési költségeknek - ez több mint három milliárd forint veszteséget okoz -, és közel egymilliárd forint veszteséget okoznak a lakossági és ipari fogyasztók azzal is, hogy nem fizetik ki a villanyszámlát. Az MVM Rt. vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a cégre kényszerített barterügyletek külön veszteséggel járnak. A FÁK- országokkal kereskedő cégek ugyanis gyakran csak bartermegoldással kaphatják meg termékeik ellenértékét, s a partnerek szívesen fizetnek villamos energiával. Az MVM Rt. számára azonban gazdaságtalan ezek megvásárlása. Szöveg: - Li Ta -A PA Rt. felkérésére a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem kommunikációs tanszéke nemrégiben felmérést készített „A lakosságnak a hulladéktároló felépítésével kapcsolatos véleménye” címmel. Azon hét falu lakóit keresték fel, akik a PA Rt. korábbi megkeresésére pozitív választ adtak a területükön elvégzendő telephelykutatásokhoz. (Ezek: Bátaapáti, Grábóc, Mórágy, Mőcsény, Udvari, Erdősmecske, Fazekasboda) Amint az a tanulmány előszavából kiderül, „a jelen felmérés nem egy már végbement, lezajlott esemény értékelése, hanem sokkal inkább folyamatban lévő változó és cseppfolyós történésekről készített pillanatkép”. Ebből a dolgozatból most kommentár nélkül azokat a részeket adjuk közre, melyek a PA Rt. tájékoztatási és kapcsolattartási tevékenységére vonatkoznak a sikertelen ófalui próbálkozást követően. Az időzítés és a kezdetek A PA Rt. pályáztatási felhívása nagy jó időben érte el a falvakat, hisz a rendszerváltás és a helyhatósági választások után mindegyik településen megfigyelhető volt egyfajta pezsgés, törekvés arra, hogy a falu sorsát a saját kezükbe vegyék. Ez legtisztábban az önállósodási törekvésekben, a körzetesítés káros hatásainak felszámolásában jelent meg. Úgy látszott ekkor, hogy a PA Rt. ajánlata - a nukleáris hulladéktározó megépítése - teszi lehetővé ennek az önállósodási folyamatnak a gazdasági megalapozását, ezért mondtak a települések ilyen nagy számban igent a pályázati megkeresésre. Igen sikeresen támogatta ezeket a reményeket a PA Rt aktív fellépése: a falugyűlések, a tájékoztatók, a paksi kirándulás; mindez azt sugallta, hogy komoly befektetővel, igazi érdeklődővel találkoztak, akire sorsukat is rábízhatják. Az atomerőmű látogatása Az ügy kezdeti sikereiben döntő szerepet játszott - szinte minden érintett településen - a paksi atomerőműben tett látogatás. Minden faluban kihangsúlyozták, hogy ez mekkora hatást gyakorolt még a makacs ellenzőkre is, mennyire megváltoztatta az emberek gondolkodásmódját az atomtemetővel kapcsolatban. Nemcsak olyan szempontból volt fontos ez a kirándulás, hogy az emberek mintegy kielégíthették kíváncsiságukat, s személyes tapasztalatokat szerezhettek egy köztudottan stratégiai jelentőségű vállalatnál, hanem az események egy szimbolikus szintjén: a kicsi, elmaradott, mellőzött falu fontosnak, s ezzel összefüggésben partnernek érezhette magát. Paks mintegy levetette mitikus hatalmát, szétfoszlott a megközelíthetetlen, nagy erővel és korlátlan befolyással rendelkező állami nagyvállalat képe. A vele kapcsolatba kerülő falu - mely közigazgatási és politikai értelemben éppen ekkor vált önállóvá - ebben a szituációban is egyenrangú félnek tarthatta magát, saját identitását erősíthette ezzel. Az egyes falvak vezetői, illetve aktívabb polgárai - a tájékoztatás, illetve a szerződéskötés feltételeinek értékelése kapcsán - utalni is szoktak arra, hogy a végső döntés az ő kezükben van, s nem érzik magukat sarokba szorítva, kiszolgáltatva. A veszélyesség problémája Úgy látjuk, hogy e látogatás óta a veszélyesség problémája is egy másfajta pozíciót foglal el az érvelésben, megítélése módosult. A változás mindenképpen a Pakson tett látogatásnak köszönhető: az ott kialakuló személyes tapasztalat alapján biztonságosnak találták a hulladék elhelyezését. A veszélyességről alkotott vélemények alapját az az oppozíció jelenti, melynek egyik oldalán az Ismert, az Ellenőrzött, az Uralt, a Közvetlenül megfigyelhető; míg a másikon az Ismeretlen, az emberi ellenőrzés alól Elszabaduló áll. A falubeliek elmondása alapján állítható, hogy döntően hatott rájuk az a fajta bizonyosság, melyhez egyénileg, önállóan a saját józan eszük” alapján jutottak. Az atomerőmű-látogatással kapcsolatos emlékezéseikben állandóan hangsúlyozták, hogy ők látták, megfoghatták azt a valamit, ami nem is volt egyáltalán szörnyűséges, hiszen kesztyűkről, ruhadarabokról van szó. Ez a fajta személyes tapasztalat - mellyel a lakosság jelentős része rendelkezik - áll szemben most már egy homályos, egyáltalán nem egyéni megtapasztaláson alapuló ellenkezéssel. Ez utóbbi főképp a tömegkommunikációból, illetve az innen-onnan hallott, többszörös áttételeken keresztül származó információkból táplálkozik. Ennek a „tudásnak” fő szerzőpontjai: Hirosima és Csernobil. Jellemző ez utóbbi gondolkodásra, hogy érvelésében gyakran összemossa a különböző veszélyes dolgokat, így keveredett össze például az atomtemetők és a bánya veszélyességének a kérdése. (Egy példa: „Tudják mi az atomtemető? - Bányász voltam, én tudom mi az atomtemető és a sugár is, meg a szénbánya is. Szilikózisom van.”)- O. P. -A mátrai crömü helyzete elé}; jó
