Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-09-01 / 9. szám

Tehetség a jövő alapja

Beszélgetés dr. Halzl Józseffel, az MVM Rt. vezérigazgatójával- Az „A tomerőmü" újság áprilisi számában - szövegkörnyezetéből kiragadottan - félreértelmezhető, töredékes nyilatkozat jelent meg, amelynek az a lényege, hogy a vezérigazgató úr szerint kevés a tehetséges ember hazánkban. Tényleg kevés?- A magyarok tehetségesek, ezt számos bel- és külföldi példa bizonyítja. A fiatalok pályaválasztása azonban gazdasági, politikai, társadalmi vonzások, érdekeltségek függvénye. Elég megnézni a felsőoktatási beiskolázási viszonyokat, menten kiviláglik, hogy az orvos-, jogász-, közgazdász-, bölcsészképzés tekintetében a bőség zavarával küzdünk, míg a műszaki pályák presztízsvesztése szembeszökő. Ezért viszonylag kevés tehetséges fiatal van ezen a pályán. Nem mindig lesz ez így, hiszen a már kitapintható gazdasági fejlődés és a mérnökök „korosodása” miatt várhatóan kedvezőbb lehetőségek nyílnak a jövő generációinak.- Bennünket az energetikus üzemmérnök- és mérnökképzés érdeket elsősorban. A villamos iparágnak van-e, milyen és mekkora igénye az Energetikai Szakképzési Intézetre?- Mint már említettem, a generációs cserélődés az élet természetes ritmusához tartozik. Ám a beindult megújító erőműépítési program a korábbiaknál több, képzett, a jövő technikája iránt fogékony, invenciózus fiatalt hív, vár. Jelentkezzenek, mi fogadjuk őket. Ez a program nem egy nagyobb dolgot, hanem több kicsit hoz létre. Nem kívülről látványosan, hanem belülről aprólékosan megalapozott újat épít a meglévő telephelyeken. Ehhez sokkal több innovatív erőre, tehetséges üzemmérnökre, mérnökre van szükség.- A beiskolázási gondokat csökkenthetné, egyúttal emelhetné az energetikus képzés színvonalát, ha az iparág a rátermett, elkötelezettfiatalokat - a vasút és a posta mintájára - zárt láncú beiskolázással képezné, mely munkaviszony jellegű fegyelmi és függelmi kötelezettségekkel járna. Ez járható út?

Dr. Halzl József- Érdekes gondolat. Ha elégtelen a kívülről jövők választéka, ezzel a megoldással is foglalkozni kell. Megvalósítható, de csak alapos megfontolás, mérlegelés után. Ha ilyen embereket választunk ki, tudjuk, kikről van szó, a döntés kockázata kisebb lehet.

A beindult megújító erőműépítési program 2000 MW-nyi teljesítményigényével, megvalósulásával óriási lehetőség nekünk is, ám főképpen a jövő generációinak, az új létesítmények üzemeltetőinek.

Dr. Gálos István- Polgármester Úr, Önnel többször találkozhattunk olyan előadásokon, konferenciákon, ahol a nukleáris technikáról, az atomerőművek környezeti hatásairól volt szó. Miért?- Annak idején gépészetet azért tanultam, mert szerettem volna az atomerőműben elhelyezkedni, de ez nem sikerült. Régóta az atomerőmű közelében élek, és sem mint magánembernek, sem mint egy közösség vezetőjének nem lehet közömbös, hogy a fejlett technikával rendelkező atomerőmű itt a közelben üzemel. Gyakran részt veszek a Magyar Nukleáris Társaság rendezvényein. Azonkívül, hogy érdekesek ezek az előadások, még segítséget is kapok a munkámhoz. Ilyen volt a két évvel ezelőtt rendezett konferencia is, amelyet javaslatomra szerveztünk meg a tengelici oktatóközpontban.- A Duna jobb partján lévő településekről sokan járnak az erőműbe dolgozni, többen Paksra települtek onnan, így az ott élők ismerik az atomerőművet, annak szigorú rendjét, tapasztalják közvetlen előnyeit is. Ezzel szemben a Duna túloldalán lévő településeknek az atomerőmű lényegében nem jelentett új munkahelyeket, vállalkozási lehetőségeket, operatív segítséget Az ott élőknek az

Patai István polgármester

mezőgazdaságban nem olyan volt a termés, mint amit elvártak, fö bajként az atomerőművet emlegették. Gondoltam, párbeszédet kellene folytatni a településeknek, megvitatni a problémás kérdéseket, milyen az erőmű környezetre gyakorolt hatása, milyen élettani hatások érik az embereket, állatokat és így tovább. Hívjuk meg a szakma nagyjait; az országosan is elismert szak-és Sugáregészségügyi Kutatóintézet főigazgatója, Czeizel Endre genetikus és Pethes György, az Állatorvostudományi Egyetem ny. tanszékvezető egyetemi tanára. Akik részt vettünk a konferencián, a harminc kilométeres körzetben levő települések polgármesterei, orvosai, iskolaigazgatói, mindünk véleménye egyértelműen pozitív volt, (Folytatás a 2. oldalon.)

„Az ország közvéleményét, különösen a közvetlen környezetben élőket felelősen és nyíltan tájékoztatjuk. Elő kapcsolatainkkal előmozdítjuk a környék ipari, gazdasági, kulturális és szociális felemelkedését... ”

(Paksi Atomerőmű Rt. „Küldetés és jövőkép” kiadványból)

Felelősséggel a közösségért

„Nekünk ne adjanak egy forintot sem, de a község érdekében segítsék felépíteni félig kész objektumainkat, mert erőforrásaink kimerülőben vannak..." - mondja többek között Patai István Dunaszentgyörgy polgármestere.

atomerőmű egy alig ismert veszélyforrásként jelent meg.- Igen, így volt. Tapasztalható volt részükről az ellenérzés, melynek több helyütt, országos lapokban is hangot adtak. Ha egészségügyi problémájuk volt az embereknek, például hajhullás, vagy a

embereket, akik tájékoztatnak és tapasztalati, mérési adatokkal bizonyítják az atomerőmű környezetre gyakorolt hatását. Szerencsére az ügy érdekében sikerült olyan előadókat megnyernünk, mint Marx György professzor, Sztanyik B. László, az Országos Sugárbiológiai

Megalakult a Paksi Atomerőmű Műszakos Dolgozóinak Érdekvédelmi Szervezete

A több, mint 370 fö által aláirt szándéknyilatkozat igazolta a MÉSZ szervezőinek elképzeléseit egy műszakos dolgozókat tömörítő érdekvédelmi szervezet megalakításának szükségességéről. így került sor 1993. július 30-án arra az alakuló ülésre, ahol 58 fő jelenlétében - helyenként parázs vita közben - elfogadták az alapszabályt, megválasztották a szervezet elnökségét és felügyelő bizottságát.

KAPOCS GYÖRGY ügyeletes mérnök, elnök, aki ma már 305fö szervezett dolgozó elnöke, szívesen számolt be újságunknak a megalakítás nem mindig csendben zajló időszakáról, az előzményekről, a kapcsolatkeresésről és a jövő elképzeléseiről.

Akkor még sikerült „elterelni” a műszakosokat- Hogyan keletkezett az ötlet, hogy külön érdekvédelmi szervezetet kell alakítani a műszakos dolgozóknak?- Három évvel ezelőtt vetődött fel komolyabban az önálló érdekvédelem létrehozásának gondolata, a hagyományos szakszervezet keretein belül. Akkor még Jól van ez így, ahogy van” többségi vélemény alapján sikerült „elterelni” a műszakosokat. így, mivel nem volt, aki felvállalja a további kemény küzdelemmel járó szervezési munkát, elhalt a kezdeményezés. Idén nyár elején indítottuk újra útjára a gondolatot azzal az eltökélt szándékkal, hogy szeptemberben megtartjuk alakuló ülésünket. Nos, az eredmény, a felgyorsuló események minket is megleptek, hiszen a felhívásunkat követően több, mint háromszáz fő aláírása buzdította a szervezőket arra, hogy a nyár ellenére előbbre kerüljön a megalakulás időpontja. Ma már elmondhatjuk, hogy szervezetünket hivatalosan bejelentettük a Tolna Megyei Bíróság Cégbíróságán, így várhatóan szeptemberben bejegyzett szervezetként léphetünk fel dolgozóink érdekében.- Mennyi most a létszám?- Megválasztott elnökségünk gyorsan munkához látott s a belépési nyilatkozatok elkészítése után ma elmondhatom: 305 fö a taglétszámunk. Ez a teljes műszakos személyzet 60%-át adja. Azt hiszem - figyelembe véve a nyári időszakot - ez a létszámfelfutás nagyon nagy eredmény. Mindez nagyfokú várakozást bizonyít, ami remélem nem fogja lebénítani a lelkesedést. Vigyázni kell a kezdeti időszak lendületére és nem szabad fejjel szaladni a falnak. Nyilván eljön annak is az ideje, amikor a speciális bérigényekkel előállhatunk. Most a szervezet felépítésére kell a fö hangsúlyt fektetni.

Meghatározó szerepet játszanak- Ön szerint mi a megalakulásukat kísérő - létszámban is megmutatkozó - szimpátia fő oka?- A létező, nagy létszámú érdekvédelmi szervezet, a PADOSZ megpróbálta integrálni az össztársasági dolgozói érdekeket, de ez nagyon nehéz feladat, mert a meglévő bizalmi rendszer nem tudta a kisebbségek érdekeit olyan formában képviselni, amelyet a műszakos dolgozók elvártak volna. A fő bajunk az, hogy a műszakos dolgozók alapbérei 20-30%-ban nyomottak a hasonló kategóriájú beosztások alapbéréhez képest. A PADOSZ nem tudta ebben az ügyben érdekeinket képviselni, amit mi nem tartunk sérelmesnek, hiszen ilyen nagy létszámú szervezetben a többségi akarat teljesül. Ugyanakkor érezzük azt, hogy a műszakosokban van erő és a társaság működésében meghatározó szerepet játszanak.

Létszámunk ugyan 1/6-a a társasági létszámnak, de a súlyunk, szerepünk annál nagyobb. Szerintünk a létszám-aránytalanság az egyik oka, hogy a végrehajtói szinten az üzemeltetők jogai, érdekei el lettek nyomva és más érdekek kerültek előtérbe.

Úgy gondoljuk, hogy az általunk felállított érdekképviselettel besegítünk abba, hogy a társaságnál nagyobb feszültség nélkül, de egy normális gazdálkodási állapot jöjjön létre. Ez persze egy nagyon távoli cél.

(Folytatás az 5. oldalon.)

Uránbányászok. - Az atomerőmű részére üzemanyagot termelő bányászok iránti szolidaritásunkat fejezzük ki nemcsak szavakkal, amikor átmeneti nehézségeiken segítünk. - Istenes Gábor és Borics József szakaszvezető vájár leszálláshoz készülődik a kővágószőllősi (Pécs) 4-es aknába. (Fotó: F.) Cikkünk a 3. oldalon.

Sorsolás Dunaszentbenedeken. Ki utazik Angliába? Cikkünk a 2. oldalon.