Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-07-01 / 7-8. szám

ATOMERŐMŰ 5 92% összhatásfok Meg kell teremteni a környezetvédelem és az energiaszolgáltatás egyensúlyát A párizsi Porte de Versailles-ban rendezték meg május 25. és 27. kö­zött „Villamosenergia-termelés ’93” című nemzetközi szimpóziu­mot és kiállítást. Társaságunkat dr. Bacskó Gábori műszaki főmérnök­ség főtechnológusa képviselte. Őt kértük meg, hogy tájékoztassa olva­sóinkat az ott látottakról és hallot­takról, valamint, hogy feleljen néhány kérdésünkre.- Mi volt a célja ennek a szimpó­ziumnak és kiállításnak?- A szimpózium és a vele egy időben megrendezett kiállítás átfo­gó képet kívánt adni az európai or­szágok energetikai szakembereinek az európai villamosenergia-terme­lés várható fejlődési irányairól, az új, fejlett villamosenergia-előállítási technológiákról, valamint bemutat­ta az energiatermelésben használa­tos legkorszerűbb készülékeket és berendezéseket.- Milyenek voltak a szimpózium és kiállítás rendezési feltételei?- A szimpóziummal egybekötött kiállítást Párizsban a „Porte de Ver­sailles” metrómegálló melletti nagyméretű vásárváros 7. számú pavilonjának a második és harma­dik emeletén rendezték meg. A vásár a második emeleten, a szim­pózium pedig a harmadik emeleten volt. A rendezőket minden dicséret megilleti a szervezésért.- Milyen előadások hangzottak el a szimpóziumon?- Hat témakörben, nyolc szek­cióban 149 előadást hallottunk. A hat témakör: az európai villamos­­energia-termelési rendszerekben végbemenő változásokat, a környe­zetvédelmi politikai irányzatokat és üzemanyag-stratégiákat vázolta, képet adott az atomerőművek üze­meltetéséről és karbantartásáról, az új hőerőművi technológiákról, va­lamint a fosszilis üzemanyaggal működő erőművek üzemeltetésé­ről és modernizálásáról.- Ön melyik szekció munkájában vett részt?- Természetesen az atomerőmű­vek üzemeltetése és karbantartása című szekcióban. E témakörben ösz­­szesen 20 előadás hangzott el. A Siemens-művek által ismertetett különböző ellenőrző és diagnoszti­kai rendszerek és a Framatom gőz­­fejlesztő cserék során szerzett tapasztalatok ismertetésétől az ör­ményországi atomerőmű újraindí­tása érdekében végzett viszgálato­­kig több fontos téma került napi­rendre.- Melyik előadás volt a legérdeke­sebb a számunkra?- A mi szempontunkból a legér­dekesebb talán a francia „Intercont­­role” cég képviselőinek előadása volt, amelyben a szerzők a WER 440-es és a WER 1000-es blokkok gőzfejlesztő csöveinek ellenőrzésé­re az orosz „Atomenergoremont” céggel közösen kifejlesztett beren­dezést ismertették. Ennek az elő­adásnak az összefoglalója nem jelent meg abban a négykötetes kiadványban, melyet a szimpózium alkalmával adtak ki. Az anyagvizs­gálóinknak érdemes további infor­mációkat beszerezni erről a készü­lékről, melyet Oroszországban a gyártóműben kipróbáltak az üze­melő blokkokon és sikeresen alkal­maznak.- A magyarországi atomerőműről tett-e említést valamelyik előadó?- Ebben a szekcióban egy alka­lommal Mr. Stazesky úrnak, a Bechtel cég kelet-európai és a FÁK- országokbeli képviselőjének az előadásában beszélt a régiónkban üzemelő atomerőművi blokkokról, azok sajátosságairól. Velünk kap­csolatban csak annyit jegyzett meg, hogy a csökkenő villamosenergia­fogyasztás miatt a paksi atomerő­mű bővítése jelenleg lekerült a na­pirendről, és az új alaperőművel kapcsolatos döntés is várat még magára.- Melyik előadás vonzotta a legna­gyobb közönséget?- A legtöbben Lars Rylander úr­nak, a svéd ABB-Tekniska cég kép­viselőjének az előadásán voltak. Az előadás a litvániai ignalinai erőmű­ben, a svéd kormánytámogatás alapján végzett felülvizsgálatról, annak eredményeiről és a legsürge­tőbb teendőkről szólt. Megdöbben­tő statisztikai adatokat közölt a szer­ző például a hegesztési varratokban talált hibák számáról, a tűzvédelmi rendszerek állapotáról. Az előadó bevezetőjében elismerte, hogy ennek az erőműnek az állapota azért olyan fontos számunkra, mert közelebb van földrajzilag Stock­holmhoz, mint a saját atomerőmű­veik.- Mi várható az örményországi atomerőmű újraindításáról?- Örményország létérdeke, hogy újra üzembe helyezze atomerőmű­vét, de a biztonság növeléséhez és az üzemeltetés újbóli megkezdésé­hez jelentős külföldi támogatásra vagy kölcsönre van szüksége. Nem­rég volt ott egy EdF (francia vüla­­mosművek - szerk.) küldöttség, amely azt vizsgálta, hogy milyen nélkülözhetetlen átalakításokat kell elvégezni az újraindításig. Azt hi­szem ebben a kérdésben a politiku­sok és a nemzetközi hitelintézetek döntenek majd.- Az üzemanyag-stratégiákkal foglalkozó szekció munkája érintet­te-e a nukleáris technikát?- Igen, ebben a témakörben négy nukleáris technikával kapcsolatos előadás hangzott el. A Siemens és az EdF is ismertette a saját üzem­anyag-stratégiáját s a legújabb ered­ményeket. A harmadik előadás a Siemens, míg egy francia előadás a reprocesszálás legújabb irányvona­lairól szólt.- Milyen előadásokon tudott még résztvenni?- A mi szekciónkban az előadá­sok általában pontosan befejeződ­tek, és mivel az ebédidőig még rendszerint volt idő, én az első „Az európai villamosenergia-termelési rendszerekben végbemenő válto­zások” témakörhöz kapcsolódó előadások egy részét is meghallgat­tam, ahol az energiapiac liberalizá­­cójáról, az energiaigények és a kör­nyezet közötti egyensúlyról és a közép-kelet-európai, valamint a ko­rábbi Szovjetunió országainak segí­téséről is esett szó.- Az energiapiac liberalizációjá­ról szólva elmondották, hogy 1985- ben az Európai Közösség kiadott egy fehér könyvet a belső energia­piac kialakításával kapcsolatban (The Completion of the Internal Market), majd ezt követte 1988-ban a belső energiapiac szabályozása, (Working Document on the Inter­nal Energy Market) amely elsősor­ban a gáz- és a villamosenergia­szolgáltatással foglalkozott. Ezek­nek a célja az volt, hogy elősegítsék az áruknak, személyeknek, szolgál­tatásoknak és a tőkének a szabad áramlását, növeljék az ellátás biztonságát, fokozzák a versenyt, védjék jobban a környezetet, hogy a gazdasági előnyöket jobban ki lehessen használni. Ennek érdekében Hollandiában elfogadták az új villamosenergia­törvényt, Portugáliában átalakítot­ták és privatizálták a villamosener­­gia-ipart és az Egyesült Királyság­ban privatizálták a villamosenergia­rendszert. Új volt számomra az is, hogy szá­mos európai országban ellenzik az energiapiacot, a monopóliumok megszüntetését, és ennek ismereté­ben az Európa Tanács és az Európa Parlament közös cselekvési progra­mot dolgozott ki. 1. Az Európai Közösség által 1990- ben és 1991-ben elfogadott direktívák alkalmazása Ezek a földgáz és a villa­mos energia tranzit szállítására, vala­mint a földgáz és a villamos energia végfelhasználói árának az áttekinthe­tőségére vonatkoznak. 2. A villamosenergia- és gázszol­gáltatás nagyobb mértékű liberali­zációja érdekében a cselekvési program:- Eltörli az erőművek, villamos- és gázvezetékeknek az építésére vo­natkozó különleges jogokat, ezáltal az újabb üzemeltetők megjelenésé­vel lehetővé válik a verseny.- A termelés, a szállítás és az elosztás irányításának és könyvelé­sének a szétválasztása vertikális szervezetekben. Egyfajta diszkrimi­nációmentes verseny megterem­tése.- Harmadik fél számára történő hozzáférésnek a korlátozott mérté­kű megteremtése. Az elosztó-és szállítókapacitások korlátain belül lehetővé kell tenni a nagyfogyasz­tók számára, hogy az Európai Kö­zösségen belül szabadon választ­hassák ki a gáz- és villamosenergia­szolgáltatójukat. 3. Harmadik fél számára történő hozzáférés kiszélesítése, a teljes pia­ci viszonyok megteremtése a villa­mosenergia- és a gázszolgáltatás területén. A környezetvédelmi szekció ülé­sén ezt a témakört is megemlítet­ték. Elhangzott, hogy mivel a villa­mosenergia-termelés és -szállítás gazdaságossága szorosan összefügg a környezetvédelemmel, ezért meg kell teremteni a környezetvédelem és az energiaszolgáltatás egyensú­lyát. Ez világméretű probléma, amit világméretben szabad csak kezelni. Az Európai Közösség programjai a környezetvédelemmel kapcso­latban:- Energiamegtakarítás. Ezek kö­zé tartozik az épületek szigetelése, szállítóberendezéseknél a minimá­lis hatásfok megkövetelése és terve­zési előírások bevezetése.- Tüzelőanyagátállás. Olaj- és széntüzelés átalakítása gáztüzelés­re. (Ezáltal csökken a C02 kibocsá­tás!) A kombinált ciklusú berende­zések preferálása, mivel ezeknek jó a hatásfokuk és a gazdaságosságuk.- Új technológiák bevezetése, mint a szénelgázosítás.- Megújuló energiaforrásoknak kiegészítő energiaforrásként való figyelembevétele.- A nukleáris energiával kapcso­latos szabványok szigorítása. A közép- és kelet-európai, vala­mint a FÁK országaival kapcsolat­ban a problémákat a következő módon foglalták össze:- Általánosságban elmondható, hogy az energiaipar rossz állapot­ban van. Az erőművek, finomítók, szállítórendszerek stb. nagyrészt nagyon régiek, a nyugati szabvá­nyokkal összehasonlítva alacsony hatásfokúak,- a környezetvédelem minimális szinten van,- a keleti nukleáris szabványok alacsony biztonságot nyújtanak. Csernobil állandó veszélyt jelent,- egyszerűen ismeretlen az ener­giamegtakarítás, az energia racioná­lis felhasználása, s ez magas ener­giafelhasználáshoz vezet.- A kiállításon mit láthattak?- A kiállítást az épület második emeletén 5000 m2-es területen ren­dezték meg. 133 cég vett részt a be­mutatón. Érdekes, hogy a kiállító cégeknek körülbelül 3°/o-a volt olyan cég, mely villamos, és 5-7%-a, mely irányítástechnikai termékeket mutatott be. A többi cég vagy kü­lönböző fejlett villamosenergia-ter­melő rendszereket, segédrendsze­reket, technológiákat vagy konkrét berendezéseket, szerszámokat stb. mutatott be.- Tudunk hasznosítani valamit a látottakból?- Kezdem talán az amerikai „Expando Seal Tools Inc.” céggel, mely rendkívül hasznos és prakti­kus célszerszámokat fejlesztett ki hőcserélők ellenőrzésére és karban­tartására. Mikor elolvasták a kitű­zött névjegytáblámról, hogy honnan jöttem, akkor rögtön azzal kezdték viccesen, hogy ők biztosan tudják, hogy nálunk igen sok hőcse­rélő van. Nos, ez a cég rendkívül praktikus módszereket és eszközö­ket fejlesztett ki a hőcserélők el­lenőrzésére ésjavítására. Rögtön be is mutatták a készülékeket. Egy hő­cserélőben található cső ellenőrzé­sére, a hiba feltárására - a hőcserélő méretétől függően - 7-20 sec idő­tartamra van szükség. Ugyanennek a csőnek az esetében a csőfalba tör­tént beépítésének az ellenőrzése mindössze 10 sec. Ami a legmeglepőbb, hogy a hi­bás cső méretétől függetlenül, a lezárás egy speciálisan erre a célra kifejlesztett technológiával mind­össze 8 sec. Mutattak többek között olyan felfújható gumilabdát, me­lyeket nyomáspróbák elvégzésekor lehet alkalmazni, csővégek lezárá­sára. Ez azért nagyon praktikus, mert nem kell a csővéget lehegesz­­teni. Természetesen az ismertető anyagokat és a ledugózott csővég­­darabokat már átadtam a karbantar­tóinknak. Érdekes volt egy ultrahangos el­lenőrző műszer is, amivel különbö­ző, füllel már nem is érzékelhető szivárgásokat lehet felderíteni. Ez a műszer a vülamos hermetikus átve­zetések ellenőrzésére szintén nagyon jó, mivel nem lenne szük­ség az átvezetések nekálozására, ami potenciálisan veszélyes, ha vé­letlenül nem szakaszoltak ki min­den kábeleret. Ezzel a műszerrel „bele lehet hallgatni” a csapágyba, füllel még nem érzékelhető hibákat lehet feltárni, sőt még a villamos porcelán szigetelők esetleges re­pedései is megállapíthatóak üzem közben anélkül, hogy ezeket az ember megközelítené. A csőtartókkal kapcsolatban is sok újdonságot láttam, például egy olyan tervezőprogramot, aminek a segítségével pillanatok alatt megter­vezhető, és kinyomtatható a csőtar­tó. Ez különösen a tervező intéze­teknél hasznos, bár nálunk is elkel­ne belőle egy példány. Láttam olyan rendkívül praktikus erőmérő szerkezeteket, melyet utólag be kell építeni a régi típusú csőtartók szárá­ba, és ezáltal üzemközben bármi­kor meghatározható a rugókban éb­redő erő. A kiállításon az volt számomra a legmeglepőbb, hogy olyan kombi­nált hő- és villamosenergia-terme­­lésre alkalmas gázmotorokat lát­tam, melyek összhatásfoka 92%. Ez, ugye, szinte hihetetlennek tűnik, de így van. A fejlett nyugati országok ilyen jó hatásfokú és környezetba­rát technológiák alkalmazásával tudták elérni például, hogy növel­ték a nemzeti összterméküket, köz­ben energiafelhasználásuk nem nö­vekedett. Ezeket a gázmotorokat az óriás tankhajók dízelüzemű motor­jaiból fejlesztették ki. Az az érde­kességük, hogy a dízelmotorba komprimálják a levegők majd egy kis mennyiségű gyújtóolajat fecs­kendeznek be a hengerekbe. Eddig azt hiszem nem sok különbség van a hagyományos dízelmotorokhoz képest. A különbség a továbbiak­ban az, hogy az úgynevezett gyúj­tóolaj öngyulladása után a robbanás nyomásánál nagyobb nyomáson körülbelül 320-350 bar-on gázt ada­golnak a hengerekbe, mely az ott azonnal berobban, és így mozgatja a dugattyúkat Ezek a motorok ve­gyes üzemanyaggal is üzemelnek, azaz, bármikor - még üzem közben is - lehetséges az átállás gázról olaj­ra, illetve fordítva A már előzőekben említett 133 kiállító között nemcsak gyártócé­gek, hanem különböző tervező és mérnöki szolgáltatásokat nyújtó irodák, valamint nemzetközi szakfolyóiratok képviselői is ott voltak. A szimpóziumon elhangzott előadások négykötetes összefogla­lója megtalálható a műszaki könyv­tárunkban. Elektrotechnikai tanácskozás Pakson A tanácskozás résztvevői meglátogatták az atomerőmüvet A MEE országos elnöke (középen) dr. Horváth Tibor professzor, Vámos Gábor termelési igazgató és Kovács András villamos főmérnök társaságában Lemyei Péter főtitkárhelyettes a vándorkupával A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) 1993. évi Országos Elnök-Titkári Tanácskozását Pakson tartottajú­­nius 17-19. között, az Energetikai Szakképzési Intézet­ben. Előadások hangzottak el az alapszabállyal, a gazdál­kodással, az egyesületi élet kérdéseivel kapcsolatban. A MEE 1900-ban alakult azzal a céllal, hogy összefogja a villamos szakembereket, részt vegyen a szabványosítás­ban, a minőségellenőrzésben és az elektrotechnika fej­lesztésében. Az ország valamennyi megyéjéből az egyesületnek ösz­­szesen hétezer tagja van. Tag lehet magyar és külföldi ter­mészetes és jogi személy. A belépés feltétele az egyesület alapszabályának elfogadása. Már tizennégy éves kortól le­het belépni az egyesület ifjúsági tagozatába. A MEE legfőbb szerve a közgyűlés. Két közgyűlés kö­zött az ügyek intézését az intézőbizottság végzi, választott tagokkal. Az apparátus, a szervezet központi irányító szerve, összefogja az üzemi és a területi szervezetek munkáját. Jelenleg hatvan jogi személy tag az egyesületben, kö­zöttük a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság és tagrészvénytársaságai, így a Paksi Atomerőmű Részvény­­társaság is, továbbá villamos energetikai berendezések gyártásával foglalkozó cégek, illetve olyan cégek, melyek­nek termelése során számottevő a villamosság szerepe. Az egyesület területi, valamint üzemi szervekre tagozó­dik, ezek elnökei, titkárai találkoztak az atomvárosban, közel százharminc fő részvételével. Szakfolyóiratuk az Elektrotechnika, alapítója Ziper­­novszky Károly, alakulásuk óta rendszeresen megjelenik, tagjaik térítésmentesen megkapják. A MEE paksi szervezete 1980-ban alakult, elnöke Kovács András villamos főmérnök, titkára Lóczy István fejlesztőmérnök. Taglétszámuk ma már száz főre emel­kedett. PADOSZ-hírek Új szolgáltatás a szakszervezet tagjainak Tájékoztatjuk szakszervezeti tagjainkat, hogy az 1992-ben megalakult CARAT Klubnak - mely az ország egész területére kiteijedő üzleti hálózat - 1993 júliustól szakszervezetünk is tag­ja lett. Belépésünkkel egy időben klubtagsági igazolványt kaptunk, mely lehetővé teszi, hogy tagjaink korlátlan ideig és mennyiségben vehes­sék igénybe a klub hálózatán keresztül működő kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat: virág­bolttól az ABC-áruházakig, ruházati, divatcikk, műszaki és vegyiáru-kereskedelmen keresztül a kisipari szolgáltatásokig, cipész, fodrász, szabó, valamint orvos, ügyvéd szolgáltatások. Az áruk és szolgáltatások kedvezményének mértéke 5-20%-ig terjedhet. A klubtagsági igazolványok használata a következő:- A kártyák átvétele a jelentkezések sorrend­jében a szakszervezeti irodán történik.- A kártyát kizárólag a vásárlás időtartamára max. 24 órára tudjuk biztosítani. Átvétel a vá­sárlást megelőző, leadás a vásárlást követő napon. Dr. Bacskó Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents