Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-06-01 / 6. szám
ATOMERŐMŰ 5 Mérnöki kamara 4. küldöttgyűlése Aliz Csodaországban (avagy válogatott „ökörségek”) A (majdnem) minden próbál kiállt csapat a mesteredzővel Úttörők a DÉDÁSZ Rt. vezetői Villamosenergia-ipari távközlési továbbképzés A mondat első része egy meghívást takart Paks város játékos sportvetélkedőt szerető fiataljai számára, a második rész Hajba Antaltól „származik”. Az Eurovízió Szervező Bizottsága az idén is kiírta a nagy népszerűségnek örvendő vetélkedőt Játék határok nélkül” címmel, melyről írtunk áprilisi számunkban. A továbbiakban idézek - kb. - élménybeszámolójából: „Paks is pályázott, s a szerencse kedvezett a sorsolásnál: bekerült a versengők körébe. Miután Paks a legelső fordulóban szerepelt, gyorsan meg kellett szervezni a helyi válogatóversenyt. A sokirányú állóképességet igénylő vetélkedőn alakult ki a csapat, melyet Hajba Antal mesteredző irányított. A csapat tagjai: Pálfi Katalin, Körösztös Lívia, C. Szabóné Kosiczky Ilona, Németh Katalin, Makrai Csaba, Horgonyi Tamás, Berger Gábor, Kiss Attila. A paksi küldöttség a legtávolabbi helyszínt húzta, így Walesbe utazhatott és képviselhette Magyarországot. A csapat május 20-án Budapest- London-Machester-Rhyl útvonalon érkezett a walesi tengerparti üdülővároskába. Legelső programként a vendéglátók megmutatták a versenyek helyszínét, amely a környéket uraló várkastély volt. E körül építették fel a játékos versenypályákat. A vetélkedőt megelőző két napban a csapattagok jelmezpróbákon vettek részt és végigpróbálták a versenyszámokat. Szabadidejükben ismerkedtek a kis város nevezetességeivel, megtekintették a tenger élővilágát bemutató akváriumrendszert, részt vettek egy új mentőhajó felavatásán. Megrendezték a házi bowlingbajnokságot is. A vetélkedő május 23-án este 8 órakor kezdődött, mintegy 3000 néző előtt a tv-kamerák kereszttűzében. Kedves hangulatot árasztott a kivilágított várkastély, s körülötte a nagyméretű mesejátékok. A közönséget artisták „melegítették be”. A legérdekesebb verseny számok:a vizen úszó lómakettre felmászni a csapatoknak (vízhőfok 8 Celsius) - várépítés nagyméretű elemekből, emelőrudak segítségével, - célbadobás virággal és a várfal megmászása hágcsón, - tojásnak öltözve átbújni a tojásszeletelön pirított kenyér kíséretében, - leafdterzsákokból emelvény építése, ennek segítségéve! kimászás a teáskannából, - forgó színpadról koronák dobálása egy orrszarvúra, - golfozás hosszúnyakú flamingóként, - evezés esernyőben ülve. A többórás izgalmas versenyt Portugália nyerte meg. Csapatuk az első naptól kezdve példát mutatott összetartó közösségként, vidám, soha nem csüggedő hangulatával. Az utolsó napon már minden nemzet az ő dalaikat énekelte. Paks város csapata a svájciak mögött az előkelő harmadik helyet szerezte meg. Megelőzték az olaszokat, a cseheket, a görögöket és a walesieket. ” A vetélkedőről készült műsort május 27-én a TV2-es adóján nézhették meg az érdeklődők. 1993. május 8-án hívták össze a mérnöki kamara közgyűlését a BME központi épület dísztermébe. Tolna megyei választott küldöttként, mint résztvevő hiteles tájákoztatásra törekszem az alábbiakban. A mérnöki kamara elmúlt éves tevékenységéről szóló beszámoló jelentést időben megkaptuk, így a szóbeli kiegészítéseket és a felkért vendégek előadásait nagy várakozás előzte meg. A házigazda részéről dr. Michelberger Pál, a Műszaki Egyetem rektora üdvözölte a határozatképes közgyűlést. Bevezetőjében sajnálatos tényként közölte, hogy nem népszerű a mérnöki szakma. A társadalom egésze a környezetkárosításokért bennünket tesz felelőssé. Azonban nekünk be kell bizonyítani a közvélemény számára is, hogy termelés, ipari produktum nélkül a fejlődés elképzelhetetlen. Az eluralkodott banki, kereskedelmi és pénzügyi manőverek az országunk gondjait nem oldják meg. A törvényi háttér hiányában a mérnöki kamara hathatós segítséget nem tud nyújtani. E bevezetők után dr. Hajtó Ödön elnök kiegészítette az írásos beszámolót. Hangsúlyozta, hogy legfontosabb feladatunk a szakmai kompetencia helyreállítása. A kamarai kerettörvény „készülget” az Igazságügyi Minisztériumban, de mintha még mindig nem érzékelnék a szakmai önkormányzatok jelentőségét. Egy rövid eszmefuttatásban nézzük át mit is nyújt a kamara a tagjainak?- Érdekképviseletet egyes tagoknak, tagozatoknak (nem munkavállalói érdekképviselet, hanem szakmai),- tagok közötti kommunikációt,- mérnöki díjszabást, kiskönyvtársorozatot, valamint- tervezői jogosultságot, Euromérnöki címhez jutást. Mit nyújt kamaránk a végrehajtói hatalom számára?- Speciális érdekegyeztetést végez,- tárgyalókészséget a kormány és az önkormányzatok között,- törvényalkotásban is részt vesz,- pártatlan zsűritagokat jelöl,- etikai kérdésekben megbízható állásfoglalást,- tervezői és szakértő névjegyzékek gondnokolását fokozatosan átvállalja,- összességében, a fejlett társadalmakra jellemző módon, a mérnöki minősítéseket az állam a hivatáskamarákra bízhatja, az államigazgatás fejleszti és nem elsorvasztja az értelmiségi szakmák önkormányzatait. Mit nyújt a mérnöki kamara a társadalomnak, a vevőknek? Védi a színvonalas, minőségi munkát, jogorvoslati lehetőséget biztosít, korrekt mérnöki iránydíjszabást ad, a szolgáltatásokról is tájékoztatást ad, biztosítva az ellenőrizhetőség lehetőségét. A fenti gondolatsorból egyértelműen következik a köztestületi létjogosultságunk. Érdekes információként küldöttközgyűlésen dr. Hajtó Ödön elnök bemutatta az 1992. február28-án aszlovák és a cseh parlament által elfogadott mérnök és építész kamarai törvényt, amit a meghívott szlovák képviselőktől kaptunk ajándékba. Lám északi szomszédaink nem csak elvárásokkal vannak a mérnöktársadalom irányába, hanem az ehhez szükséges mozgásteret is biztosítják. Egy-két gondolat az előadásokból Dr. Kecskés László az Igazságügyi Minisztérium képviseletében megnyugtatta a küldötteket, hogy rövidesen kész lesz a Kamarai törvény. A PTK módosítása volt az előfeltétel, így új fogalmak kerültek a jogalkotásunkba: köztestület, közhasznú társaság. A köztestület fogalma 40 évig száműzve volt a jogalkotásunkban, de a közeljövőben az állami és civiltevékenység összehangolását, feladatok leadását az állam felismerte. Már a Tudományos Akadémiát és a hivatáskamarákat is ide sorolták. Az IM által készített általános előteijesztést elfogadta a kormány, így a gazdasági valamint a hivatáskamarák külön törvénnyel hozhatók létre. Adott szakmai tárcák vezetői (IKM, KHVM stb.) felügyelt területeiken elősegítik a hivatáska niarák létrejöttét. A gazdasági kamarák (ipar, kézműves, agrár) 1994. január Tjétől, míg a hivatáskamarák (orvosi, mérnöki, építész stb.) 1994. július Tjétől törvényi háttér biztosításával működhetnek. Ez utóbbi inlormáció, finoman fogalmazva, nem nyerte el a tetszését a küldötteknek. A MK vezetőség által megfogalmazott figyelemfelhívó szövegtervezetet közgyűlésünk egyhangúlag elfogadta, melyben a miniszterelnöktől kértük a kamarai kerettörvény (ún. kupolatörvény) megalkotását. Ebben egy csomagban szerepelnek a hivatáskamarák és gazdasági kamarák, így bevezetésük 1994. január l-jétől lehetséges. Talán a fél év előrehozatalon kívül még az is motiválja a mérnök küldötteket, hogy 1994. elején már nem valószínűsíthető sem a kormánytól, sem az országgyűléstől a hivatáskamarák ügyének napirendre tűzése. Szerencsére a végrehajtói hatalom részéről többen segítő szándékukról biztosították a küldötteket. Dr. Pungor Ernő tárca nélküfi miniszter, az OMFB elnöke, mint a MK egyik alapítója felszólalásában jelezte, hogy a tőle telhető minden segítséget megadja. Örömmel számolt be, hogy a kormány elfogadta az innovációpolitikát és a gyakorlati megvalósításhoz szükséges források a kellő mértékben rendelkezésre fognak állni. Sipos László.vezetö mérnök A Magyar Villamos Művek Rt. és az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. 1993. május 12-14. között Öttevényben rendezte a 17. távközlési továbbképzést. Az évente rendszeresen megrendezésre kerülő eseménynek idén az amerikai Teleconsult Inc. által elkészített: Megvalósíthatósági tanulmány az iparági távközlési infrastruktúra korszerűsítésére című anyag nyilvános vitája adta az aktualitást. Az MVM Rt. 450 ezer dolláros támogatást nyert el az USA Kereskedelmi és Fejlesztési Programjától (Trade Development Project), hogy telekommunikációs rendszerének korszerűsítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt készíthessen amerikai és magyar távközlési szakértőkkel. Az MVM Rt. megbízása alapján az ERBE és a kiválasztott Teleconsult Inc. Washington, D.C. között létrejött szerződés alapján az elmúlt év végén elkészült a három fő részből álló tanulmány:- a telefonközpont-rekonstrukció,- a digitális átviteltechnikai rekonstrukció és- a mobil trönkölt rádiórendszer-létesítés. Az MVM Rt. fejlesztési igazgatósága részére minden áramszolgáltató és villamos energiát termelő rt. megküldte szakmai véleményét a tervekről. Horváth József, az ÉDÁSZ Rt. üzemviteli igazgatója bevezetőjében méltatta a távközlési szakemberek törekvését, akik a minőségi és mennyiségi igények együttes növekedése mellett, az információk felértékelődésének figyelembevételével értékes döntéselőkészítő munkát végeztek. Az infrastruktúra-fejlesztésre a vezetés fokozottan figyel. Távlati cél a működőképesség (hibamentes, zavartalan) fenntartása és alacsony üzemeltetési költségek biztosítása. Bély András távközlési főmérnök, MVM Rt., előadásában beszámolt arról, hogy további két fejlesztő mérnök került az üzemviteli igazgatóság távközlési osztályáról a fejlesztési igazgatóságra, így már egy háromfős csoport feladata lett a megvalósíthatósági tanulmányból eredő fejlesztési feladatok előkészítése. A beérkezett vélemények alapvetően támogatták a tervezők elképzeléseit, így mindenképpen szükséges a távközlési rekonstrukció. Tájékoztató előadásban a résztvevő szakemberek a Finn Villamos Művek távközlési rendszerét is megismerhették a tanulmányúton részt vett LassnerÉva és Bély András segítségével. Közelebbi és hasznos referenciával is rendelkezik már iparágunk. Barnaki István a DÉDÁSZ Rt. új digitális telefonközpontját mutatta be tájékoztató előadásában. A DÉDÁSZ Rt. vezetői a távközlési szakemberek megvalósíthatósági tanulmányát elfogadva árajánlatokat küldtek ki öt jelentős telefonközpont-gyártó cégnek. A beérkezett ajánlatok zsűrijére a Híradástechnikai Tudományos Egyesület segítségével munkabizottságot hozhattak létre. A Schrack cég MD 110 lett telepítve Dunaújvárosban a CA kisközpont cserénél. Pécsen az rt.központban egy három részből álló (ún. osztott térfeles) MD 110-es elemekből álló teljesen digitalizált rendszert építettek ki. A műszaki ismertetést mellőzve, néhány gondolatot kiemelnénk a döntéshozatali szempontokból:- gazdaságilag rentábilis a teljes digitalizáció,- új szolgáltatások új információkultúrát honosítanak meg,- az rt. belső szervezeti átalakításait rugalmasan tudják „lekezelni” távközlési oldalról,- számítástechnikai szolgáltatások és távközlési szolgáltatások integrációja műszakilag megalapozott. A fenti célok elérése érdekében kb. 70 milliós beruházást biztosított az ÉDÁSZ Rt. vezetése a távközlési szakma kérésére... A továbbiakban még az alábbi értékes előadások színesítették a programot:- rádióműködtetésű oszlopkapcsolók és megszakítók,- ÜRIK program mikrohullámú hálózata,- frekvenciagazdálkodás teendői,- rendszerengedélyek, minőségellenőrzés az OVTÁSZ-nál. Jelen cikk szerzője az MVM Rt. távközlési főmérnök felkérésére figyelemfelhívó előadásában ismertette a minőségbiztosítás követelményeit és lehetőségeit az iparági távközlésben. Összegzésképpen a továbbképzésről elmondható, hogy a távközlési szakemberek konkrét műszaki-gazdasági lehetőségeket biztosítottak az MVM Rt. vezetése számára. Az MVM részvénytársasággá alakulása, profitérdekelt, piacorientált gazdálkodás előtérbe kerülése minőségi váltást igényelt a távközlési szakmától. Az iparági számítástechnika és a vele szorosan együttműködő távközlés a felértékelődött informatikai kihívásnak csak komoly infrastrukturális fejlesztések elkezdésével tud megfelelni. A DÉDÁSZ Rt. vezetői követhető utat mutattak. S. L. Termelési adatok Felröppeni a hír: 1993. június 23-1 adatok blokk 10,5 MWh I. blokk 10,9 MWh II. blokk 9,7 MWh V. blokk 10,8 MWh 41,9 MWh 6,634 GWh napi ossz. eves ossz. „Megvan a hatodik kvark!” A reaktorfizikust kérdeztük: „Az elemirész-fizikávalfoglalkozó szakembereknek feltételezése szerint a hat,kvark’nevezetű részecske létezik, amennyiben az elméleti megalapozásul szolgáló és sok fizikai jelenség leírására képes modell helyes. A kvarkok létezésének kimutatása sok nehézség miatt évekig váratott magára, míg végül indirekt eszközökkel öt létezését kísérletileg is lehetett igazolni. Az újságcikkben szereplő hatodik kvark megtalálása eloszlatja azt a kevés maradék kételyt is, ami a részecskeflzikusok modelljével kapcsolatban volt. Jelentősége tehát elsősorban tudományos szempontból fontos." Befejeződtek az érettségi vizsgák az ESZI-ben. 4 osztályból 89 tanuló végzett az idén. Az atomerőmű gépésztechnikus-minősítő szakon 16 tanuló tett sikeres vizsgát.
