Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-06-01 / 6. szám

ATOMERŐMŰ 3 Elismerés publikációért A miniszter alapítván} párti - Dr. Latorcai János miniszter adta át a környe­zetvédelemmel kapcsolatos sajtópályázat díjait. A képen tőle jobbra dr. Ta­más Ferenc és dr. Bakonyi Árpád látható.- Mit jelent az IN-SITU gammas­­pektrometria? Az IN-SITU szó magyarul annyit jelent, hogy eredeti helyzetben, ere­deti helyén. Az IN-SITU gamma­­spektrometria ebben az esetben úgy értelmezhető, hogy a mérés az atom­­erőművi berendezések elmozdítása, megbontása nélkül végezhető el.- Mi a módszer lényege? Az IN-SITU gammaspektromet­­ria olyan mérési eljárás, amellyel le­hetővé válik megbontás nélkül egyes atomerőművi berendezések­nek a belső felületén lerakodott ra­dioaktív korróziós, hasadási és akti­vációs termékek meghatározása.- Hogyan végzik ezt a mérést? A méréshez egy kisméretű cseppfolyós nitrogénnel hűtött tisz­ta germánium detektor kell, a szük­séges elektronikával (nagyfeszült­ség, erősítő). Az adatok feldolgozá­sához pedig egy számítógépes sok­csatornás analizátor. Ezeknek vi­szonylag könnyen mozgathatónak kell lenniük, mert a mérési helyek nehezen megközelíthetők, magas dózistérben vannak. A detektor kö­ré közel száz kilogramm ólomár­nyékolást kell minden mérésnél fe­lépíteni. t Miért van szükség ilyen vizsgála­tokra? Az atomerőmű primerköri be­rendezései rozsdamentes (auszte­­nites) acélból készültek, amelyek gyakorlatilag nem korrodálnak. En­nek ellenére a szerkezeti anyagok­nak kismértékű korróziójával atom­erőműveknél is számolni kell, amely itt speciális problémákat vet fel. A primerköri szerkezeti anya­gok korróziója során részecskék, il­letve oldott korróziós termékek jut­hatnak a hűtőközegbe, amelyek a neutrontérben felaktiválódhatnak. Az aktív zónán lerakodott és felakti­válódott korróziótermékeket az­után az eróziós és oldódási folya­matok a hőhordozóba vihetik. Ez a radioaktív nuklidokat is tartalmazó anyag beépülhet a zónán kívüli fe­lületeken növekvő oxidrétegbe.- Mit eredményezhet ha az oxidré­­tegben radioaktív elemek vannak? Az atomerőmű primerköri felü­letein felhalmozódó radioaktív anyagok hátrányosan befolyásolják az erőmű gazdaságosságát és biz­tonságos üzemét, amennyiben:- a lerakódások gyakoribb meg­hibásodásokat okozhatnak, ezáltal csökken a rendelkezésre állás;- a primerköri berendezések meg­növekedett sugárzási tere nehezíti az ellenőrzést, a karbantartást és a sze­mélyzet dózisterhelésének alacso­nyan tartása csak jóval több emberrel biztosítható (dózistervezés).- Hogyan kezdődött, és mikortól folynak ilyen mérések? Az egyes blokk indulásától ter­veztük ezeket a méréseket. Egy francia szakcikkben olvastunk ilyen lehetőségről, és néhány lelkes szak­ember tervbe vette a mérések ki­dolgozását. Az első mérést az egyes blokk első leállása után végeztük, de kevés sikerrel. Nem volt megfe­lelő berendezésünk a méréshez. Ki­derült, hogy a berendezés ára ma­gas és az évente négy mérés nem in­dokolja a beszerzését. Ezek után megkerestünk több intézetet, hogy végeznének-e ilyen méréseket az erőmű részére. A debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem Kísérleti Fizika Tan­székének munkatársai vállalkoztak rá. A megbeszélések során kiderült, hogy a mérés nem is olyan egysze­rű. Igaz, hogy az egyetem rendelke­zett a szükséges berendezéssel, de a mérőrendszer hitelesítése, kalibrá­lása nem kis nehézséget okozott. A debreceni és a paksi szakemberek kitartó munkájával elkészült a mé­rőberendezés alkalmassá tétele az atomerőmű reaktorbokszán belüli mérésekre. Az első mérést az egyes blokk második leállásakor végez­tük, majd ettől kezdve minden reaktorblokknál, évente. A mérése­ket megbízási szerződés keretében az egyetemi szakemberek, míg az eredmények feldolgozását, értéke­lését a paksi szakemberek végzik.- Milyen szempontok alapján tör­ténik az értékelés? Tapasztalatok szerint a primer­köri vízüzem változása alapvetően befolyásolja a primerköri eróziós, korróziós folyamatokat. Egy sokté­nyezős optimalizálási feladatban kell megtalálni a zónán kívüli felü­letek aktivitását meghatározó pri­merköri vízüzemet. Ahhoz, hogy értékelhető adatokat kapjunk, szük­séges, hogy a lehető legtöbb ponton és éves rendszerességgel végezzük a méréseket. A módszert eddig a primerköri fokeringtető csővezeté­kek és a primerköri víztisztító (1. számú víztisztító) ioncserélő oszlo­pára dolgoztuk ki. A primerköri csővezetékek mentén évente és blokkonként 24 ponton (hurkon­ként 4 pont) végezzük el a mérése­ket. Az ioncserélő oszlopot a palást mentén 7 ponton méljük végig az izotópelosztás meghatározása cél­jából. Az ioncserélő oszlop mérése a töltet kimerülésének ellenőrzésére, míg a csővezeték mérése a korró­ziós lerakódások meghatározására alkalmas.- Mire használható ez a módszer?- A módszer nem helyettesíti az eddig szokásos üzem közbeni vizs­gálatokat (például mintavételes mé­­■ rés), de nagyon jól kiegészíti azokat. Olyan adatokat szolgáltat, amelye­ket semmi más módszerrel nem kaphatunk meg. Az üzem közbeni mintavételes mérés mindig az adott pillanatban érvényes állapotot tük­rözi, és lehetnek olyan kicsi, de.ál­landó kedvezőtlen hatások, ame­lyeket a mintavételes módszer nem is érzékel, de hosszú idő alatt olyan hatást érnek el, amely megnöveli a felületi lerakódások mennyiségét. A kedvezőtlen vegyi és technoló­giai behatás olyan helyen is jelent­kezhet, amely a mintavételes mód­szerrel egyáltalán nem mutatható ki. Az alkalmazott vízüzem, illetve a vízüzemi változtatások (1. és 2. blokki hidrazinos vízüzem) kedve­ző (esetleg kedvezőtlen) hatásának bemutatására, ületve igazolására ki­válóan használhatók a módszer­szolgáltatta adatok.- Végeznek hasonló méréseket más erőmüvekben is? Tudomásunk szerint a nemzet­közi konferenciák alapján ilyen vagy ehhez hasonló átfogó vizsgála­tot egyetlen erőműben sem végez­nek. Ez inspirálta a módszer - az atomerőműből hárman - kidolgo­zóit, hogy kilépjenek a szakmai piacra ezzel a módszerrel. Az erő­műtől megkaptuk az engedélyt, hogy saját nevünk alatt teijeszthes­­sük a módszert a debreceni szak­emberekkel együtt. Sikerült egy osztrák partnert találni, akik vállal­ták a módszer nemzetközi propagá­lását, bevezetésének (szabadalmaz­tatásának) és terjesztésének min­den adminisztratív és pénzügyi feladatát. Ez a cég a QUANTECH Technologies. Az erőteljes propa­gandának köszönhetően van nem­zetközi érdeklődés, és a közeljövő­ben várhatók az első Magyarorszá­gon kívüli mérések. A QUANTECH számára a há­rom paksi szakember jelenti a szak­mai háttériét, es így a PAKSI ATOMERŐMŰ Rt. nemzetközi megítélését, hímevét tovább erősí­ti. Kedvezően nyilatkozott az oszt­rák újságoknak és televíziónak Tel­ler Ede professzor is erről a mérési módszerről. - F -Az „Ipar a környezetért Alapít­vány” nem csupán a szakmai ber­kekben népszerű, hanem pályázati kiírásaival, valamint a közvélemény tudatformálásáért tett erőfeszítései­vel a civiltársadalom széles rétegei­ben is. Az alapítvány 1992-ben meghir­detett sajtópályázatának díjkiosztó ünnepségét április 28-án Budapes­ten a Thermál Hotel Hélia külön­termében tartották. Az országos szakmai, valamint nyomtatott és az elektronikus sajtó helyi és területi munkatársai részé­re több kategóriában kiírt pályázat díjkiosztóján megjelent dr. Latorcai János ipari és kereskedelmi minisz­ter, dr. Tamás Ferenc egyetemi ta­nár, a kuratórium elnöke, dr. Bako­nyi Árpád IKM főosztályvezető, a kuratórium elnökhelyettese és kö­zel hetven díjazott. A megjelenteket dr. Bakonyi Árpád köszöntötte és tájékoztatta a tárca környezetgazdálkodási erőfeszítéseiről, eredményeiről. A pályamunkákat dr. Tamás Fe­renc értékelte: a kiírásra szép számban és igen színvonalas pá­lyázatok érkeztek. A pályázatok díjait dr. Latorcai János miniszter adta át. A nívódíj III. fokozatát kapta, a közéleti és szakmai lapokban megjelent kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos néhány írásáért, Lóczy Istvánná Fábián Erzsébet, lapunk felelős szerkesztője is. A miniszter a díjkiosztó záróré­szében köszöntötte a pályázókat és örömét fejezte ki, hogy a sajtó azon munkatársai, akik a közgon­dolkodásban, a köztudatformálás­ban meghatározó szerepet játsza­tlak munkájukban egy bizonyos fokú elismerésben részesülnek. Napjainkban az ipar, a termelés soha nem tapasztalt kettős kihí­vással áll szemben - hangsúlyoz­ta. - Egyrészt a társadalom igé­nyeit minél magasabb fokon kell kielégítenie, másrészt a környeze­tet minél jobban meg kell tartani azon a szinten, amelyen volt, illet­ve vissza kell állítani az „eredeti” állapotába. A kormány által nem­rég elfogadott iparpolitikai kon­cepciónak is fontos területe a ket­tős kihívásnak való megfelelés. A feladatok megoldásában nél­külözhetetlen az összefogás, az ala­pítványok nyújtotta céltámogatás.- F-T­Sugárvédelmi helyzetkép A PA Rl. sugárvédelmi osztály új szervezete A sugárvédelmi osztály sem kerülhette el azokat a változáso­kat, amelyek az atomerőmű egészét érintették 1992-ben. Ezekről a változásokról, az új szervezeti felállásról, az ered­ményekről és a jövőbeli tervek­ről tájékoztatott DR. VIRÁGH ELEMÉR, a sugárvédelmi osz­tály vezetője. Az osztály átszervezéséről A sugárvédelmi osztály azok kö­zé a szervezeti egységek közé tarto­zik, ahol a „rendszerváltás” különö­sebb zökkenő nélkül zajlott le. Az új felállásból következik, hogy a profiltisztítás jót tett tevékenysé­günknek, az átalakítás közben nem szenvedett csorbát a sugárvédelmi munka, s nem utolsósorban: az új vezetés is elkötelezett az atomerő­művi sugárvédelem mellett. Ez a tény kitűnik a jövő tervezett beru­házásainak ismertetéséből, ame­lyekhez az anyagiak - úgy tűnik - rendelkezésre állnak. Dr. Petz Ernő vezérigazgatóvá történt kinevezésével (1991. de­cember) és a PA Rt. megalakulásá­val (1992. január 1.) egy időben el­kezdtük a szervezeti átalakítást az osztályon. Az 1991 decemberében készített javaslatom három célkitű­zést tartalmazott: az SVO jelentősé­génél fogva tartozzon közvetlen ve­zérigazgatói hatáskörbe, az SVO te­vékenységét el kell különíteni a ra­dioaktív hulladékok kérdésétől, a sugárvédelmi műszerek karbantar­tását - speciális méréstechnikáról van szó - célszerű az osztály hatás­körébe vonni. A szervezeti felállásból (ábra) kö­vetkezik, hogy az első két célt sike­rült megvalósítani, a harmadikat sajnos nem, s ez hosszú távon - mai véleményem szerint is - gondok forrása lesz (elsősorban a beruházá­soknál, rekonstrukcióknál). A szervezeti sémához néhány megjegyzés A személyi dozimetriai tévé-, kenység átkerült a dozimetriai üzemhez, szakmai szempontból ez kézenfekvő. Fontos jelentőséget tulajdonítok a sugárvédelmi szolgálat tevékeny­ségének (eddig eléggé formálisan működött). Nagy Barnabás sugár­­védelmi mérnök és az ÁNTSz Tol­na Megyei Intézete közösen szerve­zi a munkát, illetve ad ki új sugár­egészségügyi működési engedélye­ket a PA Rt. új szervezeti sémájának megfelelően. A laboratóriumi háttértevékeny­séget egyelőre közvetlen hatáskör­be vontam, de a későbbiekben sze­retném egyik kollégámat ennek ve­zetésével megbízni. Megfelelnek a szakmai elvárásoknak A sok új technikai eljárás alkal­mazása megkívánja munkatársaim aktív közreműködését, továbbkép­zését. Ennek első és legfontosabb része a számítógépes továbbkép­zés, ezért szeretném, ha minél töb­ben minél magasabb képzettségre tennének szert e területen. Jelenleg 10-15 munkatársam már végez ilyen tanfolyamot, illetve beiskolá­zás előtt áll. Haladnunk kell a sugár­­védelem újabb eredményeinek megismerésével, már csak azért is, mert elég sok alap- és továbbképzést tartunk különböző szintű tanfolya­mokon. Nem lesz kis feladat az 1CRP-60 ajánlások bevezetése sem. Publikációs tevékenységünk jó­nak mondható, egyre többen isme­rik meg tevékenységünket belföl­dön és külföldön egyaránt. Munkatársaim általában megfe­lelnek a szakmai elvárásoknak. Ta­lán sikerült megtalálni mindenki­nek az optimális helyét az SVO szervezetében. Az osztály többsége 40 éven aluli, a legintenzívebb alko­tó korszakban vannak, s egyre töb­ben tanulnak, illetve beszélnek ide­gen nyelveket. Összegzésképpen elmondha­tom, hogy az SVO személyi feltéte­lei általánosságban megfelelnek az atomerőművi követelményeknek. Kollégáim egész embert kívánó fe­lelősségteljes munkát végeznek. A sugárvédelem egyes szakterületei közötti aránytalanságok javítására a jövőben is törekedni fogok. Jó műszaki háttérrel A sugárvédelem műszerezettsé­ge általában jónak mondható, még európai összehasonlításban is. Lé­nyeges az eltérés azonban a munka­helyi sugárvédelmet szolgáló - álta­lában 20 év előtti szovjet technikát tükröző - műszerek és a különböző sugárvédelmi laboratóriumok fel­szereltsége között. A fejlesztések fo „csapásvonala” a munkahelyi sugárvédelem. En­nek az utóbbi 2 évben kézzelfogha­tó eredményei vannak, például:- A finn ALNOR cég operatív személyi dózismérőjének beszerzé­se és alkalmazása. Dolgozóink is megszerették a rendszert, s nem kis része van - a dózistervezés mellett - az egyre csökkenő kollektív dózi­sokban. A rendszer további 300 de­tektorral bővült.- Az üzemi próbák befejeződtek a DIR (= dozimetriai információs rendszerben, így a közeljövőben már használható a SZEJVAL-rend­­szer sugárvédelmi adatainak megje­lenítésére.- Több korszerű hordozható gamma-dózismérőt (FAG-Kugel­­fischer) alkalmazunk, könnyítve ez­zel a dozimetrikusok munkáját.- Számos sugárvédelmi műszaki fejlesztési témán dolgozunk külön­böző hazai cégekkel karöltve a munkahelyi sugárvédelem javítása érdekében.- 10 db sugárkaput vásárolunk a MAB (müncheni) cégtől mintegy 650 ezer DM értékben, amelyek már idén felszerelésre kerülnek. A sugárvédelmi laboratóriumok­ban is több beruházás, műszaki fej­lesztés van folyamatban, amelynek a koordinálása nagy erőfeszítést kíván munkatársaimtól. („A” típusú állo­mások, meteorológiai torony alfa és gamma-spektrometriai rendszerek stb.). be vesszük a tervezett SZEJVÁL-re­­konstrukcióhoz szükséges kb. 200 millió Ft-ot - az 1992/95. közötti időszakban 400 millió Ft feletti mű­szaki fejlesztést végzünk a sugárvé­delmi osztályon. Kapcsolat a rokon szakterületekkel A PA RL új szervezeti felépítésé­nek megfelelően a radioaktív hulla­dékokkal összefüggő tevékenység más igazgatóságra tartozik. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jó velük a kapcsolatunk (e terület két osztályve­zetője is az SVO korábbi kollégái kö­zül került ki). Feladatunk itt elsősor­ban az ellenőrzött zónából kikerülő radioaktív hulladékok minősítésében van, ennek műszaki feltételeit a su­gáregészségügyi, környezetvédelmi hatóságokkal most dolgozzuk ki. Értelemszerűen jó és szoros kap­csolatunk van a „Balesetdhárítás”-sal is, hiszen - reméljük sohasem kerül rá sor - adott esetben a két szervezeti egységnek minden sugárvédelmi kérdésben együtt kell működnie. Pél­dául az ALNOR-rendszerúj detekto­rainak egy része baleseti személyi dó­zismérőként használatos. Az 1992. évi szakmai munkáról Az 1992. évi sugárvédelmi tevé­kenység legnagyobb eredményeinek az tekinthető, hogy az osztály átszer­vezése mellett mindenki végezte a dolgát, így a sugárvédelmi mutatók még javultak is 1991-hez képest Az osztály mind a hazai, mind a nemzetközi körökben megifelelően publikálta tevékenységét. Magyarul is, angolul is megjelent a „Sugárvé­delmi tevékenység a paksi atomerő­­műben” című 32 oldalas összefog­laló (a sugárvédelmi hatóságoknak természetesen részletesebb jelen­tést állítottunk össze), amelyből kü­lönböző fórumokon mintegy 200 példányt kiosztottunk. Külön emlí­tést érdemel a balatonkenesei XVIII. sugárvédelmi továbbképző tanfolyam, ahol 120 példányban kapták meg a résztvevők azt a válo­gatást, amely a már említett paksi eredmények mellett 2 nemzetközi sugárvédelmi konferencia tanulsá­gait is tartalmazza. Ez utóbbi kiad­vány kiegészíti az atomerőmű PR- tevékenységét, amely elsősorban a hazai sugárvédelmi szakemberek­nek készült, akiknek a megfelleő tá­jékoztatása szintén fontos. Természetesen sohasem jött vol­na létre a felsorolt publikációsoro­zat, a műszaki fejlesztés, kollégáim önzetlen munkája, segítsége és a PA Rt. vezetésének támogatása nél­kül, amiért e helyen is szeretnék kö­szönetét mondani.-L­Mindent összevetve - ha figvelem-T „A" típusú kürajezetellenörzö állomás (6. számú) Atomerőművi IN-SITU gammaspektrometria Beszélgetés dr. Pintér Tamás vegyészmérnök, vegyészeti üzemvezetővel Újsághír: Űj biztonsági rendszer atomerőművekbe A készülék egy gamma-sugarakkal dolgozó spektrométer Bécs (MTI) - Az atomerőmü­vek biztonságának hatékonyabb ellenőrzésére szánt rendszert dolgozott ki nemrégiben a debre­ceni egyetem kutatócsoportja, továbbfejlesztése pedig az oszt­rák Quantec Technologies cég nevéhez fűződik - jelentette be a dán cég igazgatója Bécsben. (1993. 03. 18.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents