Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
6 ATOMERŐMŰ Régi feladatok új megoldása Megalakul az üzemi tanács Hogyan fog működni az üzemi tanács? Dolgozóink sokat várnak az üzemi tanácstól - Paksi Béni és Balogh Péter az akkumulátorok karbantartását végzi az EIK szünetmentes áramellátó helyiségében Az üzemi tanács működése Az üzemi tanács működése a tagok megválasztását követő 15 napon belül indul el. Első ülésén fontos feladata, hogy tagjai közül elnököt válasszon. Az elnök személye meghatározó lehet az üzemi tanács tevékenységére. Személyisége, felkészültsége kihathat egész működésére. Feladata az üzemi tanács tevékenységének szervezése, a működés feltételeinek biztosítása. Ez konkrétabban az üzemitanácsülések előkészítésében, összehívásában, az ülések levezetésében, munkájához szükséges feltételek biztosításában, határozatainak végrehaj(ta)tásában, a munkavállalókkal és a munkáltatóval való kapcsolattartásban jelenik meg. (Az írásos dokumentumok, a határozati javaslatok előkészítése, a jegyzőkönyvvezetésről való gondoskodás, a határozatok nyilvánosságra hozatala stb.) Az Mt. szerint az üzemi tanács üléseit szükség szerint tartja, de minden esetben össze kell hívni, ha azt valamelyik tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri. Az üzemi tanács ügyrendje Az üzemi tanács szabályozott és rendszeres működésének fontos feltétele saját ügyrendje. Az ügyrendben szabályozni kell azokat az eljárási módokat, amelyek az üzemi tanács összehívásáról, döntési eljárásáról, a határozatok végrehajtásának szervezéséről, ellenőrzéséről rendelkeznek. Az Mt. előírásai szerint az üzemi tanács határozatait szótöbbséggel hozza, de csak akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele részt vesz az ülésen. Esetleges szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ez a döntési eljárás lehetővé teszi, hogy az üzemi tanács fontos véleményezési jogosítványát a tagoknak egy kisebbsége (mintegy 1/3 körüli létszáma) gyakorolja. Vegyünk példának egy 200 dolgozót foglalkoztató vállalatot, ahol héttagú üzemi tanácsot kell létrehozni, négyen már határozatképesek, ketten (az elnök+egy tag) eldönthetnek minden kérdést, ami nem tartozik az üzemi tanács együtt döntési, ill. egyetértési kompetenciájába. Ez utóbbi esetekben a tagok kétharmados többsége szükséges a döntéshez. Az 1000 dolgozónál nagyobb létszámú vállalatoknál az üzemitanács-tagok száma tizenhárom. Négyük szavazata már lényeges kérdésekben lehet döntő. Az üléseken csak a megválasztott tag vehet részt személyesen, és nem küldhet maga helyett képviselőt. Nagyon fontos kérdés annak tisztázása, hogy az üzemi tanács tagjai rendelkeznek-e és ha igen, milyen jogosítványokkal. Az Mt. ilyen jogosítványokat nem említ, mégis a gyakorlatban nyilván elkerülhetetlen, hogy a munkavállalók (csoportos vagy egyéni) sérelmeikkel ne keressék meg az üzemitanács-tagot, mint akitől elvárható a problémájukban való eljárás. Az ügyrend kitérhet a tagok feladatkörének, kapcsolatrendszerének, esetleges jogosítványainak a szabályozására. Abban az esetben, ha a vállalatnál több üzemi tanács van, és központi üzemi tanács is működik, feltétlenül ki kell térni az ügyrendben (a központi üzemi tanács ügyrendjében is) ezek viszonyára, például arra, hogy az üzemi tanácsok alá-folé vagy mellérendeltségi viszonyban működnek-e együtt? Érteni kell a központi üzemi tanácsba való delegálás módját, szabályait, a küldött kötelességeit stb. Az üzemi tanácsnak - bizonyos speciális kérdésekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítésére - lehetősége van bizottságok létrehozására. Ilyen lehet á gazdasági bizottság, a szociálisbizottság, az egészségügyi és biztonsági bizottság stb. Valójában annyi előre nem látható kérdés van, ami ügyrendi szabályozást igényel, hogy el kell telni egy évnek ahhoz, hogy a munkát jól segítő, alapos, átgondolt ügyrend készülhessen. Az üzemi megállapodás A munkáltató és az üzemi tanács kapcsolatának szabályozására szolgálhat a két fél között megkötött üzemi megállapodás. Ennek két fontos területre kell kiterjednie: 1. Az üzemi tanács működési feltételei, az elnök és a tagok kedvezményei, védettségük. 2. Az üzemi tanács és a munkáltató kapcsolata . 1. Az üzemi tanács működési feltételei A törvény szerint a munkáltatónak kell biztosítani az üzemi tanács választásának, illetve működésének indokolt és szükséges költségeit. Azt azonban, hogy mi tartozik az indokolt és szükséges költségekhez, azt az üzemi tanács és a munkáltató közösen, egy alku keretében állapítja meg. Lényeges ebben a körben szabályozni - az üzemi tanács legszükségesebb működési feltételei között - a használatra átadott helyiség(ek)et, az irodák technikai felszerelését (írógép, telefon, telefax, fénymásoló), egyéb infrastrukturális feltételeket (pl.: szállítás, utazás, szaksajtó, szakkönyvek, jogszabálygyűjtemény stb.) Itt felmerülhet az üzemitanácstagok képzésének költsége is, amit feltétlenül az indokolt és szükséges költségekhez kell sorolni. Ebből következik, hogy túl az üzemitanács-elnököt és a -tagokat megillető (15, illetve 10%-os) munkaidőkedvezményen, a képzésre, a továbbképzésre fordítható szabadság idejét is rögzíteni kell. Problémaként vetődhet fel, hogy az ezer dolgozónál többet foglalkoztató vállalatoknál működő üzemitanács-elnök (aki tevékenységét díjazás ellenében végzi) milyen mértékű juttatásban részesüljön. Először is, értelmezni kell a megállapodásban, hogy a „tevékenységét díjazás ellenében végzi” kitétel mit is jelent a vállalatnál. Ez ugyanis egyrészt jelentheti függetlenítését, másrészt azt, hogy ha az elnöki teendőit munkája mellett végzi, akkor ezt a tevékenységét a vállalat külön díjazza. Ugyancsak külön szabályozást igényel az üzemitanács-tagok munkaidő-kedvezménye (igénybevétele esetén szükséges-e azt a közvetlen vezetőnek előre jelezni, milyen legyen a nyilvántartás módja, mi legyen a kedvezmény vetítési alapja: heti, havi, esetleg éves vetítési átlagidő stb.). További kérdés lehet a kedvezményes idők összevonásának, átadhatóságának, akkumulálódásának a lehetősége. Például átadhatnak-e időt a központi üzemi tanács részére az üzemi tanácsok? Az Mt. nem szabályozza azt sem, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek jóval túl vannak az 1000 fős „függetlenítési határon” (például: 2000-3000 stb. létszámot foglalkoztatnak), függetleníthetnek-e további tagokat, ahogy ez Ausztriában törvényi előírás. Az üzemitanács-tagoknak is a választott szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkajogi védelem jár, azzal a különbséggel, hogy az ilyen esetekben a szakszervezeti szervet megillető jogosultságokat az üzemi tanács gyakorolja. Fontos dolog ennek a védettségnek a konkretizálása. Például mi az eljárás olyan jelentős létszámleépítésnél, ami az üzemitanács-tag beosztását is veszélyezteti? Lehetséges olyan megoldás, hogy ha a vállalatnál van olyan beosztás, amiben az üzemitanácstag tevékenykedett, azt kell felajánlani a számára. Mi van abban az esetben, ha ilyen beosztás nincs vagy ott is egy munkajogilag védett dolgozó tevékenykedik? Szóba jöhet még az átképzés felajánlása, illetve a „védettség” pénzbeni megváltása. Ez azt jelenti, hogy ha az üzemitanács-tagnak ez a megoldás a legkedvezőbb, az üzemi tanács hozzájárulásával elbocsátható, de átlagdolgozóhoz képest felemelt felmondási időt és végkielégítést kell kapnia. Az üzemi megállapodásban kell szabályozni azokat a feltételeket, amelyek között az üzemi tanács az általa szükséges információkat, felhívásokat, tevékenységével kapcsolatos adatokat közzéteheti. Ezeket a munkáltatónál szokásos (vagy más) módon történő lehetőségeket a munkáltatónak biztosítania kell. 2. Az üzemi tanács és a munkáltató kapcsolata Az üzemi megállapodásnak ebben a részében az üzemi tanácsjogosítványait, a munkáltatóval kialakult kapcsolatrendszerét, és a kapcsolatot szabályozó eljárási módokat kell rögzíteni. Az üzemi tanács jogosítványai 1. Az üzemi tanácsot együtt döntési jog illeti meg a KSZ-ben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosításával kapcsolatban. A jóléti alapok felhasználása A szabályozásban sajátos kettősség érvényesül: a KSZ-ben kell meghatározni a felhasználható összeget, de a felhasználásról már a munkáltató és az üzemi tanács együtt rendelkezik. A kettős szabályozás egyfajta értelmezése lehet az, hogy a szakszervezetek vannak alkupozícióban a munkáltatóval szemben, mivel rendelkeznek megfelelő nyomásgyakorló eszközökkel. Ugyanakkor a jóléti alap létrehozásában minden munkavállaló részt vesz és természetesen részesednie is kell belőle. Ezért bízza a törvény a felhasználással kapcsolatos együtt döntést az üzemi tanácsra. A szabályozásból következően nyilvánvalóan szoros együttműködésre van szükség a szakszervezet és az üzemi tanács között az összeg meghatározása és felhasználása tekintetében. A törvény nem fejti ki bővebben, hogy mit kell érteni szociális és jóléti célú pénzeszközökön, illetve ilyen jellegű intézményeiken. Ezért a már korábban kialakult és feltehetően a szokásjog alapján tovább élő juttatásokról és intézményekről lehet szó. (Ezekről kell a KSZ keretében rendelkezni.) Ilyenek lehetnek:- a segély és az előleg,- a lakásépítési és -vásárlási támogatás,- a kulturális és sportrendezvények támogatása,- a munkaruha juttatása,- az üdülők fenntartása és az üdültetés támogatása,- a gyermekintézmények, az egészségügyi ellátás, a kulturális és sportcélú létesítmények fenntartása,- a munkásszállás,- a munkába járás segítése stb. Újabban néhány munkáltatónál egészségügyi és nyugdíjas-biztosításokkal bővítik a szociális juttatások körét. Jelentősebb létszámot foglalkoztató és több szociális-kulturális jellegű intézményt működtető munkáltatók esetében az üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács nem lesz képes ellátni minden részletében a jóléti alap felhasználásából, az intézmények működtetéséből fakadó feladatokat. Ezért ilyen helyeken célszerűnek látszik egy, az üzemi tanács mellett (esetleg annak albizottságaként) működő jóléti-szociális bizottság létrehozása, amely az elosztással és működtetéssel kapcsolatos társadalmi jellegű feladatokat ellátja. Nyilvánvaló, hogy a működtetéssel, kezeléssel kapcsolatos feladatokról továbbra is a munkáltatónak kell gondoskodni. Napjainkban gyakran előfordul, hogy egy-egy vállalat pénzügyi nehézségei miatt kénytelen jelentős értékű szociális létesítményeit értékesíteni. Ennek lehetősége csőd- vagy felszámolásveszélyes helyzetben fokozódik. A törvény szerint az üzemi tanácsoknak a munkáltatóval együtt döntési joguk van az ingatlanok hasznosításával kapcsolatban is. 2. Az üzemi tanács egyetértése szükséges a munkavédelmi szabályzat kiadásához. A Munka Törvénykönyve alapján feltételezhetjük, hogy e fontos terület jogosítványai az üzemi tanácsokhoz kerülnek telepítésre (és nem jönnek létre külön egészségügyi és biztonsági bizottságok). A munkavédelmi szabályzat a biztonságtechnikai, balesetmegelőzési ismeretektől, az új gépek, technológiák honosításáig a munka- és egészségvédelem széles területét öleli fel. Várható, hogy a jövőben a környezetvédelem is része lesz ennek a tevékenységnek. Ez a terület külön szakmai felkészültséget és hozzáértést igényel, éppen ezért szükséges, hogy az üzemi tanács egy tagja specializálódjon a munka- és biztonságvédelem (esetleg a környezetvédelem) feladataira. Nagyvállalatoknál javasolható, hogy az üzemi tanács albizottságaként munkavédelmi bizottságot hozzanak létre és működtessenek. 3. Az üzemi tanácsot véleményezési jog illeti meg az alábbi kérdésekben, ezért a munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:- A munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét: átszervezésekre, átalakításra, privatizálásra, korszerűsítésre vonatkozó elképzeléseket.- A személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, a nyilvántartandó adatok körére, az adatlapok tartalmára vonatkozó elképzeléseket, illetve a személyügyi tervet. A Munka Törvénykönyve 77. §-a rögzíti, hogy a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat kezdeményezhető, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából fontos. Mivel az új adatszolgáltatással és a személyi nyilvántartási rendszerrel kapcsolatban még nincsenek tapasztalatok, nehéz az üzemitanács-jogosítvány és a fenti paragrafus gyakorlati értelmezése.- A munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket. Az ebben a pontban leírt jogosítványokat csak a foglalkoztatási törvénybe foglalt munkavállalói jogosítványokkal együtt értelmezhetjük. A foglalkoztatási törvény előírja, hogy olyan létszámleépítés végrehajtásánál, amely 30 nap alatt legalább 10 főt érint a vállalatnál, a munkavállalók képviselőit magába foglaló bizottságot (ún. leépítési bizottságot) kell létrehozni, amelynek feladata: meghatározni a létszámleépítés végrehajtásának elveit, időbeli ütemezését, a leépítésre kerülő dolgozók kedvezményeit (és ne feledkezzünk meg erről!), a leépítést helyettesítő eszközöket. A bizottság munkavállalói képviselőit az üzemi tanács delegálja. Ugyancsak a foglalkoztatási törvény szerint, ha a munkáltató fél éven belül a foglalkoztatottak 25%-át vagy 50 főt érintő leépítést tervez, a rendes felmondást megelőző három hónappal tájékoztatni köteles a vállalatnál (telephelyen, üzemben stb.) működő üzemi tanácsot. Itt meg kell jegyezni, hogy az üzemi tanács és a szakszervezet szoros együttműködése szükséges ezen a területen. A létszámleépítéssel kapcsolatos érdekvédelem továbbra is szakszervezeti feladat. Az ezzel kapcsolatos garanciákat, a megelőzés eszközeit, a megfelelő kárpótlást a kollektív szerződésben kell rögzíteni.- A megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedési terveket.- Az éves szabadságolási tervet.- Az új munkaszervezési módszereket és a teljesítménykövetelményeket.- A munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét. Milyen szabályzatokról lehet szó? Szervezeti és működési szabályzat. Dolgozói tulajdonelosztó szabályzat. Üdülési szabályzat. Segélyezési szabályzat. Lakásépítés-támogatási szabályzat. Munkaruha-, védőruhaszabályzat. Töpfsgárdaszabályzat stb. Ezeknek egy része kapcsolódhat a jóléti célú pénzeszközök felosztásához (ahol az üzemi tanácsnak együtt döntési jogosítványa van), valamint a kollektív szerződéshez. így ez utóbbira (mint a munkavállalók lényeges kérdéseit szabályozó szerződésre) is kiterjeszthető az üzem i tanács véleményezési jogosítványa.- A munkáltató által meghirdetett anyagi, erkölcsi elismeréssel járó pályázatokat. Itt elsősorban a munkáltató által a dolgozók körében meghirdetett: a munkateljesítményt és a minőséget fokozó pályázatokra gondolhatunk. (Korábban ilyen szerepet töltöttek be a „Vállalat Kiváló Dolgozója”, a „Kiváló Újító” pályázatok stb.). M. G. (Folytatás a következő számunkban.) Eszi-galéria Már megszoktuk, hogy a szakközépiskola emeletére felérve, a lépcsőkön elfáradt látogató egy szusszanásra megáll, és gyönyörű művészi alkotásokon pihentetheti szemét. Jelenleg öt művészt mutatnak be a festmények és kerámiák. Hídi Éndre, Kolozsvári László, Tóth Lajos és Veres Péter kerámiáit csodálhatjuk meg, valamint Riskó György képei bővülik el a művészetet befogadni akaró látogatókat. Képzőművészeti tárlat JANUÁR — Győrffy József: Téli táj (Tolnai Duna-holtág) 1991., olajkép 50x70 cm. Kiállítva: Balatonfüred, Szekszárd, Mini Art galéria.
