Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-04-01 / 4. szám
ATOMERŐMŰ 5 Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Budapest Kiss Mihály Úrnak Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezeti titkárának Tisztelt Titkár Úr! Tisztelt atomerőműves szakszervezeti tagok! Engedjék meg, hogy ezúton is kifejezzük valamennyi villamosenergia-ipari munkavállaló elismerését azért a határozott kiállásért, melyet az iparág egész ügye érdekében az alkalmazotti tarifa megőrzéséért tettek. Az igaz ugyan, hogy valamennyi erőmű és áramszolgáltató egységesen fellépett, de az Önök helytállása példamutató voltl. Köszönjük! Gál Rezső elnök Petke László Major Gábor elnökhelyettes elnökhelyettes Tisztelt munkatársaim! A szakszervezeti bizottság nevében KÖSZÖNETEMET fejezem ki valamennyi munkatársamnak, akiknek volt bátorságuk jogos érdekeik védelmében tettekkel is fellépni. Ez az egységes és határozott kiállás eredményezte, hogy végül is megállapodás született az alkalmazotti tarifa ügyében. Több irányból is érkeztek olyan támadások és kinyilatkoztatások, amelyekkel el akarták bizonytalanítani a jogos érdekeiért harcba szálló munkavállalókat. A jövőre nézve biztatónak tartom, hogy a PADOSZ minden esetben a hatályos törvények értelmében járt el és nem lépte túl szerepkörét. A szakszervezet akkor követett volna el hibát, ha alapvető feladatával ellentétben nem állt volna ki a jogos érdekek megvédése mellett. A sajtó részéről tapasztalható megkülönböztetett figyelem oka: az iparágon belüli stratégiai szerepünk, a hírérték az újságíró számára, valamint azok a nyilatkozatok az IKM részéről, amelyeket nem lehetett szó nélkül hagyni. TISZTELT MUNKATÁRSAIM! Engedjék meg, hogy egy kéréssel forduljak Önökhöz. A tárgyaló delegáció tagjaként számtalanszor szembesülnöm kellett azokkal a megállapításokkal, hogy az iparág munkavállalói visszaélnek az alkalmazotti tarifával, valamint pazarlóan bánnak az elektromos energiával. Az általánosítást minden esetben visszautasítottuk, de sajnos egyedi esetek vannak, ezért kérek mindenkit, hogy a közösen megvédett alkalmazotti tarifát ne veszélyeztesse a jogtalan felhasználással. Mindenkinek erkölcsi kötelessége, hogy csak az általa aláírt nyilatkozat szerint vegye igénybe az alkalmazotti tarifát. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom a szakszervezet jelszavát, közös céljaink elérése érdekében. „EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK” Kiss Mihály szb-titkár A munkavállalók életének további sorsát is meghatározó választások hónapja lesz a május. Az üzemitanács-választásokról már több alkalommal írtunk. Most eljött az ideje a választásoknak, rendszeresen tájékoztatjuk majd a munkavállalókat a választásokról, a PADOSZ programjáról. E választással egyidőben egy másik, jelentős választásra is sor kerül. Társadalom-biztosítási önkormányzatok Hogyan választunk? A parlament döntése alapján ez év május 21-én 6-20 óráig kerül sor a társadalombiztosítási önkormányzati képviselők megválasztására. A társadalombiztosítási önkormányzati képviselőkre állampolgári jogon voksolhatunk. A tb. önkormányzati képviselőválasztás egyfordulós és akkor lesz érvényes, ha azon a választójoggal rendelkezők legalább 25%a vesz részt. Ha a szavazás érvénytelen, akkor 1994. december 3 lúg új választásokat kell kiírni. A megválasztott tb-képviselők mandátuma négy évre szól. A társadalombiztosítási önkormányzatoknak jelentős szerepe lesz majd az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás - nem pusztán anyagi - ügyeinek eldöntésében. Ennek jegyében igen fontos, hogy mindkét biztosítási önkormányzatba olyan emberek kerüljenek, akik a munkavállalók érdekeit megfelelően képviselik majd. A választásokra jelölteket az országos szakszervezeti szövetségek listán állíthatnak. (A törvény tételesen felsorolta milyen követelményeknek kell megfelelniük.) A választásra jogosultak e lista alapján dönthetnek majd, hogy kiket tartanak legalkalmasabbnak érdekeik képviseletére. A nyugdíj-biztosítási és az egészségbiztosítási önkormányzat egyaránt 60-60 tagú lesz. A testületek összetétele: a nyugdíjbiztosítási önkormányzatba 24 képviselőt a munkáltatók, 4-et a Nyugdíjasok Országos Kamarája delegál, harminckettőt munkavállalók képviselőit minden szavazásra jogosult magyar állampolgár választaná. Az egészségbiztosítási önkormányzatba 30 tagot, a munkavállalók képviselőit szintén minden magyar állampolgár választ, ugyanennyit a munkáltatók delegálnak. A szavazólapokon azonban egy szakszervezeti szövetségre lehet majd voksolni. A lakóhely szerinti szavazókörzeten kívül - új megoldásként - lehetővé teszi a munkahelyi szavazást is. Ahol legalább 500 munkavállaló ezt kéri, ott a munkáltató köteles munkahelyi szavazókört kialakítani. Ahol 500-nál kevesebb, de legalább 200 munkavállaló kíván munkahelyén szavazni, ott is lehet szavazókört kialakítani, de ennek költségeit a munkáltatónak kell vállalni. A tb-önkormányzatok létrejötte a járulékfizetők érdeke. A társadalombiztosítás évi költségvetése 600 milliárd forint. Az önkormányzatok létrejöttével mód nyílik arra, hogy beleszólhassunk e hatalmas pénzmennyiség felhasználásába. EZÉRT KELL ELMENNI SZAVAZNI! TISZTELT MUNKA TÁRSAIM! Kérek mindenkit, hogy a saját érdekében, valamint a saját szakszervezete helyzetének stabilizálása érdekében éljen a választások lehetőségével! Ne szalasszák el az esélyt, hogy saját sorsuk formálói legyenek. szb-titkár Számokról szólva Billen - nem billen Rácz Vilmosné Igen, mérlegről van szó. Nem Juszticiáéról, aki az igazságot osztja vele, hanem a társaság vagyon mérlegéről. Arról, amiről minden munkavállaló annyit tud, hogy létezik és hogy a benne foglalt „bűvös” számok eddig zsebbe vágóak voltak. Tőlük függött az év végi részesedés mértéke. Volt időszak, amikor az atomerőmű mérlegét mélységes titok övezte. Senki nem tudta és indokolta miért, de olyannyira titkos volt, hogy a Pénzügyminisztériumban (el)dugó számot kapott. Az iratba csak külön engedéllyel nézhetett bele földi halandó. Persze a mérleg nem titkos részéből, például a bankköltségből a hozzáértők könynyen kiszámolták, mennyi az eldugott nukleáris üzemanyagkészlet értéke. Ma más a helyzet. A társaságnak kötelező nyilvánosságra hozni és meghirdetni a társaság fő mérlegszámait. Számot kell adnia gazdálkodásáról vagyoni helyzetéről. Bárki betekinthet a cégbíróságnál letétbe helyezett dokumentumokba, meggyőződhet megbízható szerződő fél-e számára az atomerőmű. Ezt követeli a piacgazdaság. De nemcsak ez a változás történt a mérleggel kapcsolatban.- Miben áll a változások lényege, milyen mértékűek azok? - kérdezem Rácz Vilmosné főkönyvelőt- A változások többirányak. Egyrészt a szerkezete alakult át az új számviteli törvény előírásainak megfelelően. Jellemzően ebben a szerkezetben nem a központi szervek információigényét elégíti ki elsősorban, hanem a tulajdonost hozza képbe saját, valós vagyoni és jövedelmezőségi helyzetéről. Összevetve az előző évek mérlegadataival, fontos következtetéseket vonhat le egy vagy többévi tevékenységéről. Mi az amit roszszul tett, mi az amit jól.- Mit takar az új számviteli törvény diktálta szerkezeti átalakítás?- Ma már nem mérlegről, hanem ún. „éves beszámolóról” kell beszélnünk. Ennek első része a szűk értelemben vett mérleg, amelyben a társaság vagyoni helyzete kerül kimutatásra. A befektetett, valamint forgóeszközök részletezve eszközféleségenként, valamint - szintén részletezve - az eszközök fedezetéül szolgáló források. így elsősorban a különféle saját tőkék, a hosszú-és rövidlejáratú kötelezettségek, mint például ha van, a különféle hitelek. A beszámoló második nagy fejezete az eredménykimutatás, amely a társaság éves gazdálkodásáról ad számot. Az árbevétellel szembeállítja a költségeket, melyek különbözete a sokféle tevékenység - termelő, pénzügyi stb. - eredménye. Ez lehet nyereség vagy veszteség, természetesen adózás után. Teljesen új elem a beszámolóban az úgynevezett kiegészítő melléklet. Ha volt is régebben úgynevezett szöveges mérlegbeszámoló, az főleg a tervtől való eltéréseket „magyarázta”. A kiegészítő mellékletben a társaság többek között arról ad számot, hogy a választható elszámolási és értékelési módok közül melyiket választotta és miért. Például a tárgyi eszközök értékcsökkenése többféle módon elszámolható. A választott megoldást itt kell rögzíteni. Nem közömbös a társaságról alkotott véleménynél, hogy készletei milyen értékben, elavult régi vagy mai piaci árakon szerepelnek a mérlegében. A kiegészítő melléklet ezeken kívül bemutatja az egyes mérlegsorokat, illetve azok változásának fő okait is. Az éves beszámoló része az üzleti jelentés, amelyben összefoglalóan számot kell adni a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Az üzleti jelentés szorosan kapcsolódik a kiegészítő melléklethez, de vele ellentétben csak korlátozottan nyilvános, ami annyit jelent, hogy az csak a vállalkozás székhelyén tekinthető meg, tehát a cégbíróságnál nem kell letétbe helyezni.- Hogyan történt az átállás, és hol tartunk most?- Az átállást megnehezítette, hogy a számviteli törvény életbe lépésével egy időben történt meg a részvénytársasággá való átalakulás is. így 1991-ről el kellett készíteni a régi szerkezetű mérleget, valamint az átalakulás miatt - 1991. december 31-i fordulónappal - a vagyonmérleget. A vagyonmérlegből azután egy ún. rendezőmérleget készítettünk, amely az eszközöket és forrásokat már az új számviteli törvénynek megfelelő módon tartalmazta. Ez volt az 1992-es év nyitómérlege. Jelenleg az 1992. évi záráson munkálkodunk. A részvénytársasággá történt átalakulás azonban sok követelményt támaszt a mérleg egyensúlyi követelményén túlmenően is. A mérleg valódiságát - a folyamatba épített, és a belső ellenőrzésen túl - egy független szakértő, a könyvvizsgáló is ellenőrzi, s az ő feladata a mérlegbeszámoló hitelesítése. A társaság igazgatóságának útmutatásait is figyelembe kell venni a beszámoló összeállításánál. A társaságunk mérlegét április 6-án tárgyalta az igazgatóság. Véleményüket is figyelembe véve kell az új változatot a közgyűlés elé terjesztenünk jóváhagyásra. A konszernnek is vannak elvárásai, hogy az iparágban - lehetőség szerint - egységes szerkezetűek és azonos tartalommal rendelkezők legyenek a beszámolók. Ha a közgyűlés - amely a tervek szerint május 21-én ül össze e célból -jóváhagyja a mérlegünket, akkor az ő esetleges változással járó határozatait is be kell építeni a beszámolóba. Ezért az elmúlt évről csak május 31. után - amikor a beszámolót a cégbíróságnál letétbe helyeztük - lehet érdemben nyilatkozni bárkinek.- Kikből áll a közgyűlés?- A tulajdonosokból, illetve képviselőikből. Társaságunk esetében az Állami Vagyonügynökség a részvényeink 49,84%-ával rendelkezik. Ezt kezelésre az MVM Rt.-nek adta át. Zárójelben mondom, szó van arról, hogy a kezelői jogot visszavonják vagy más szerveknek adják át. A részvények 50%-a az MVM Rt. tulajdona. A maradék 0,16%on azok az önkormányzatok osztoznak, amelyek belterületén földtulajdonunk van. Az ő képviselőikből áll a közgyűlés. Ott szavazatuk súlya megegyezik a tulajdonlás arányával.- Mint mondtad, végleges számok csak május végén lesznek. Mégis mit mondhatunk? Billen-e a mérleg, ha igen merre?- A mérlegnek természetesen egyensúlyban kell lennie. Azt biztonsággal elmondhatjuk, hogy nyereséggel zárunk. A mértéke kicsit még változhat. Az igazgatóság által jóváhagyott nyereségünk 354 millió Ft.- Hogyan áll össze egy mérleg, illetve egy beszámoló szakmai szemmel? Mert általában arról van fogalmuk az embereknek, hogy vannak költségek, árbevételek, eszközök, majd a tevékenység végeztével megszületik az eredmény. De mégis hogyan?- Értem a kérdést. Megpróbálom a választ leegyszerűsítve úgy elmondani, hogy mindenki számára érthető legyen. Mi úgynevezett kettős könyvvitel vezetésére vagyunk kötelezettek. Ez azt jelenti, hogy minden gazdasági eseményt kétszer kell a könyveinkben szerepeltetni. Könyvelünk egyszer az eszköz- és forrásszámlákon, majd ugyanazt az eseményt a költség- és eredményszámlánkon is. A két könyvelésnek azonos végeredményt kell produkálnia. A könyvelésre 9 számlaosztályt használunk, sok alszámlával. Ebből az 1-4 számlaosztály az eszköz- és forrásszámlákat tartalmazza, az 5-8 számlaosztályok a költségszámlák, míg a 9-es az árbevételszámla. Az eszközöket - tárgyi, forgó- és pénzeszközökkel - az 1-3-as számlaosztályban tartjuk nyilván. Ezek fedezete, az eszközök forrásai, a 4-es számlaosztályban vannak. Az eszközöket használjuk, s a használat során a tevékenységnek költségvonzatai vannak. Anyag, bér, társadalombiztosítás, értékcsökkenés és egyéb költségek, mint pl. a külső cégeknek kifizetett javítási, karbantartási, üzemeltetési, oktatási költségek; a napidíjak; bankköltségek, kamatok stb. Ilyen csoportosításban - költségnemenkéntinek nevezzük - tartjuk őket nyilván az 5-ös számlaosztályban. Más szempontok szerint - ugyanazokat az összegeket - elszámoljuk a 6-7-es számlaosztályokban is, az úgynevezett költséghelyeken, illetve költségviselőkön. A kettő között az a különbség, hogy a költségviselő mindig egy termék előállításának közvetlenül elszámolható költségeit mutatja, így nálunk elsősorban a víz, a hőtermelés és a villamos energia költségeit. Amelyik költségről nem lehet megállapítani, hogy melyik termékhez kapcsolódik vagy mindegyikhez kapcsolódik, de nem tudni milyen arányban, azokat vesszük számba a költségviselőkön a 6-os számlaosztályban. Ezek az ún. üzemi általános és vállalati általános költségek, melyeknek tagolása elsősorban szervezetekre orientált. Ezzel az elszámolási rendszerrel találkoznak az emberek, amikor kontíroznak, gazdálkodnak. A 7-es számlaosztályban, mint költségviselőkön és a 6-os számlaosztályban, mint költséghelyeken összegyűlt költségeket időszakonként át kell vezetni a nyolcas számlaosztályba, ami az összes tevékenység költségeinek fő gyűjtőhelye. Vele szemben állnak a 9-es számlaosztályban a - termelés, pénzügyi tevékenység és egyéb - bevételek. E két számlaosztály, a 8-as és a 9-es főösszegének összevetése adja az eredményt. Ha a bevétel a több, akkor nyereség van, ha a költség több, akkor veszteség. A zárlati munkák során a már adózott nyereséget (vagy veszteséget) visszavezetjük a források közé és kiderül gyarapodott-e a vagyon.- Végezetül engedj meg egy személyes kérdést. Eddig a belső ellenőrzés vezetőjeként, mintegy kívülről szemlélted az eseményeket. Most benne vagy a dolgok sűrűjében. Hogyan éled át, mit tudsz munkádról, magadról mondani, hogy jobban megismerjenek az emberek?- Első munkaviszonyom kezdetétől mindig a számvitel és a pénzügy különböző területein dolgoztam, így inkább a belső ellenőrzési munka állt kicsit távolabb tőlem, főleg a kezdeti időszakban. Bevallom, jobban szeretem csinálni, mint ellenőrizni a dolgokat. Te is tudod, hogy annak idején többen biztattak, pályázzam meg a főkönyvelői állást. Ezt a bizalmat most a mindennapi munkám során jól érzékelem, mindenki segítőkész. Remélem, hogy a kezdeti időszak nehézségeit oldja majd a mindennapos gyakorlat, és egyre eredményesebben dolgozatok.- Köszönöm az interjút.- iMi -Eldördül a rajtpisztoly
