Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-04-01 / 4. szám

ATOMERŐMŰ 5 Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Budapest Kiss Mihály Úrnak Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezeti titkárának Tisztelt Titkár Úr! Tisztelt atomerőműves szakszervezeti tagok! Engedjék meg, hogy ezúton is kifejezzük valamennyi villa­­mosenergia-ipari munkaválla­ló elismerését azért a határo­zott kiállásért, melyet az iparág egész ügye érdekében az alkal­mazotti tarifa megőrzéséért tettek. Az igaz ugyan, hogy vala­mennyi erőmű és áramszol­gáltató egységesen fellépett, de az Önök helytállása példa­mutató voltl. Köszönjük! Gál Rezső elnök Petke László Major Gábor elnökhelyettes elnökhelyettes Tisztelt munkatársaim! A szakszervezeti bizottság ne­vében KÖSZÖNETEMET feje­zem ki valamennyi munkatár­samnak, akiknek volt bátorságuk jogos érdekeik védelmében tet­tekkel is fellépni. Ez az egységes és határozott kiállás eredményezte, hogy végül is megállapodás született az alkal­mazotti tarifa ügyében. Több irányból is érkeztek olyan támadások és kinyilatkoztatások, amelyekkel el akarták bizonytala­­nítani a jogos érdekeiért harcba szálló munkavállalókat. A jövőre nézve biztatónak tar­tom, hogy a PADOSZ minden esetben a hatályos törvények ér­telmében járt el és nem lépte túl szerepkörét. A szakszervezet akkor követett volna el hibát, ha alapvető felada­tával ellentétben nem állt volna ki a jogos érdekek megvédése mellett. A sajtó részéről tapasztalható megkülönböztetett figyelem oka: az iparágon belüli stratégiai szere­pünk, a hírérték az újságíró szá­mára, valamint azok a nyilatkoza­tok az IKM részéről, amelyeket nem lehetett szó nélkül hagyni. TISZTELT MUNKATÁRSAIM! Engedjék meg, hogy egy kérés­sel forduljak Önökhöz. A tárgyaló delegáció tagjaként számtalan­szor szembesülnöm kellett azok­kal a megállapításokkal, hogy az iparág munkavállalói visszaélnek az alkalmazotti tarifával, valamint pazarlóan bánnak az elektromos energiával. Az általánosítást minden eset­ben visszautasítottuk, de sajnos egyedi esetek vannak, ezért kérek mindenkit, hogy a közösen meg­védett alkalmazotti tarifát ne ve­szélyeztesse a jogtalan felhaszná­lással. Mindenkinek erkölcsi köteles­sége, hogy csak az általa aláírt nyi­latkozat szerint vegye igénybe az alkalmazotti tarifát. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom a szakszervezet jelszavát, közös céljaink elérése érdekében. „EGYÜTT ERŐSEBBEK VA­GYUNK” Kiss Mihály szb-titkár A munkavállalók életének to­vábbi sorsát is meghatározó vá­lasztások hónapja lesz a május. Az üzemitanács-választásokról már több alkalommal írtunk. Most eljött az ideje a választások­nak, rendszeresen tájékoztatjuk majd a munkavállalókat a válasz­tásokról, a PADOSZ programjá­ról. E választással egyidőben egy másik, jelentős választásra is sor kerül. Társadalom-biztosítási önkormányzatok Hogyan választunk? A parlament döntése alapján ez év május 21-én 6-20 óráig kerül sor a társadalombiztosítási önkor­mányzati képviselők megválasz­tására. A társadalombiztosítási önkormányzati képviselőkre ál­lampolgári jogon voksolhatunk. A tb. önkormányzati képviselő­­választás egyfordulós és akkor lesz érvényes, ha azon a választó­joggal rendelkezők legalább 25%­­a vesz részt. Ha a szavazás érvény­telen, akkor 1994. december 3 lúg új választásokat kell kiírni. A megválasztott tb-képviselők man­dátuma négy évre szól. A társadalombiztosítási önkor­mányzatoknak jelentős szerepe lesz majd az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás - nem pusztán anyagi - ügyeinek eldöntésében. Ennek jegyében igen fontos, hogy mindkét biztosítási önkormány­zatba olyan emberek kerüljenek, akik a munkavállalók érdekeit megfelelően képviselik majd. A választásokra jelölteket az orszá­gos szakszervezeti szövetségek listán állíthatnak. (A törvény téte­lesen felsorolta milyen követel­ményeknek kell megfelelniük.) A választásra jogosultak e lista alapján dönthetnek majd, hogy ki­ket tartanak legalkalmasabbnak érdekeik képviseletére. A nyugdíj-biztosítási és az egészségbiztosítási önkormány­zat egyaránt 60-60 tagú lesz. A testületek összetétele: a nyugdíj­­biztosítási önkormányzatba 24 képviselőt a munkáltatók, 4-et a Nyugdíjasok Országos Kamarája delegál, harminckettőt munkavál­lalók képviselőit minden szava­zásra jogosult magyar állampolgár választaná. Az egészségbiztosítási önkormányzatba 30 tagot, a mun­kavállalók képviselőit szintén minden magyar állampolgár vá­laszt, ugyanennyit a munkáltatók delegálnak. A szavazólapokon azonban egy szakszervezeti szövetségre lehet majd voksolni. A lakóhely szerinti szavazókörzeten kívül - új megol­dásként - lehetővé teszi a munka­helyi szavazást is. Ahol legalább 500 munkaválla­ló ezt kéri, ott a munkáltató köte­les munkahelyi szavazókört kiala­kítani. Ahol 500-nál kevesebb, de leg­alább 200 munkavállaló kíván munkahelyén szavazni, ott is le­het szavazókört kialakítani, de en­nek költségeit a munkáltatónak kell vállalni. A tb-önkormányzatok létrejöt­te a járulékfizetők érdeke. A társadalombiztosítás évi költségvetése 600 milliárd forint. Az önkormányzatok létrejöttével mód nyílik arra, hogy beleszól­hassunk e hatalmas pénzmennyi­ség felhasználásába. EZÉRT KELL ELMENNI SZAVAZNI! TISZTELT MUNKA TÁRSAIM! Kérek mindenkit, hogy a saját érdekében, valamint a saját szak­­szervezete helyzetének stabilizá­lása érdekében éljen a választások lehetőségével! Ne szalasszák el az esélyt, hogy saját sorsuk formálói legye­nek. szb-titkár Számokról szólva Billen - nem billen Rácz Vilmosné Igen, mérlegről van szó. Nem Juszticiáéról, aki az igazságot osztja vele, hanem a társaság va­­gyon mérlegéről. Arról, amiről minden munkavállaló annyit tud, hogy létezik és hogy a benne fog­lalt „bűvös” számok eddig zsebbe vágóak voltak. Tőlük függött az év végi részesedés mértéke. Volt időszak, amikor az atomerőmű mérlegét mélységes titok övezte. Senki nem tudta és indokolta miért, de olyannyira titkos volt, hogy a Pénzügyminisztériumban (el)dugó számot kapott. Az iratba csak külön engedéllyel nézhetett bele földi halandó. Persze a mér­leg nem titkos részéből, például a bankköltségből a hozzáértők köny­­nyen kiszámolták, mennyi az el­dugott nukleáris üzemanyagkész­let értéke. Ma más a helyzet. A társaságnak kötelező nyilvános­ságra hozni és meghirdetni a tár­saság fő mérlegszámait. Számot kell adnia gazdálkodásáról vagyo­ni helyzetéről. Bárki betekinthet a cégbíróságnál letétbe helyezett dokumentumokba, meggyőződ­het megbízható szerződő fél-e számára az atomerőmű. Ezt köve­teli a piacgazdaság. De nemcsak ez a változás történt a mérleggel kapcsolatban.- Miben áll a változások lényege, milyen mértékűek azok? - kérde­zem Rácz Vilmosné főkönyvelőt- A változások többirányak. Egyrészt a szerkezete alakult át az új számviteli törvény előírásainak megfelelően. Jellemzően ebben a szerkezet­ben nem a központi szervek infor­mációigényét elégíti ki elsősor­ban, hanem a tulajdonost hozza képbe saját, valós vagyoni és jöve­delmezőségi helyzetéről. Összevetve az előző évek mér­legadataival, fontos következteté­seket vonhat le egy vagy többévi tevékenységéről. Mi az amit rosz­­szul tett, mi az amit jól.- Mit takar az új számviteli tör­vény diktálta szerkezeti átalakítás?- Ma már nem mérlegről, ha­nem ún. „éves beszámolóról” kell beszélnünk. Ennek első része a szűk értelemben vett mérleg, amelyben a társaság vagyoni hely­zete kerül kimutatásra. A befekte­tett, valamint forgóeszközök rész­letezve eszközféleségenként, va­lamint - szintén részletezve - az eszközök fedezetéül szolgáló for­rások. így elsősorban a különféle saját tőkék, a hosszú-és rövidlejá­ratú kötelezettségek, mint pél­dául ha van, a különféle hitelek. A beszámoló második nagy fe­jezete az eredménykimutatás, amely a társaság éves gazdálkodá­sáról ad számot. Az árbevétellel szembeállítja a költségeket, melyek különbözete a sokféle tevékenység - termelő, pénzügyi stb. - eredménye. Ez le­het nyereség vagy veszteség, ter­mészetesen adózás után. Teljesen új elem a beszámoló­ban az úgynevezett kiegészítő mel­léklet. Ha volt is régebben úgyne­vezett szöveges mérlegbeszámo­ló, az főleg a tervtől való el­téréseket „magyarázta”. A kiegé­szítő mellékletben a társaság töb­bek között arról ad számot, hogy a választható elszámolási és értéke­lési módok közül melyiket válasz­totta és miért. Például a tárgyi esz­közök értékcsökkenése többféle módon elszámolható. A válasz­tott megoldást itt kell rögzíteni. Nem közömbös a társaságról al­kotott véleménynél, hogy kész­letei milyen értékben, elavult régi vagy mai piaci árakon szerepelnek a mérlegében. A kiegészítő mel­léklet ezeken kívül bemutatja az egyes mérlegsorokat, illetve azok változásának fő okait is. Az éves beszámoló része az üz­leti jelentés, amelyben összefogla­lóan számot kell adni a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Az üzleti jelentés szorosan kapcsolódik a kiegészítő melléklethez, de vele ellentétben csak korlátozottan nyilvános, ami annyit jelent, hogy az csak a vállal­kozás székhelyén tekinthető meg, tehát a cégbíróságnál nem kell le­tétbe helyezni.- Hogyan történt az átállás, és hol tartunk most?- Az átállást megnehezítette, hogy a számviteli törvény életbe lépésével egy időben történt meg a részvénytársasággá való átalaku­lás is. így 1991-ről el kellett készí­teni a régi szerkezetű mérleget, valamint az átalakulás miatt - 1991. december 31-i fordulónap­pal - a vagyonmérleget. A va­gyonmérlegből azután egy ún. rendezőmérleget készítettünk, amely az eszközöket és forrásokat már az új számviteli törvénynek megfelelő módon tartalmazta. Ez volt az 1992-es év nyitómérlege. Jelenleg az 1992. évi záráson munkálkodunk. A részvénytársa­sággá történt átalakulás azonban sok követelményt támaszt a mér­leg egyensúlyi követelményén túlmenően is. A mérleg valódisá­gát - a folyamatba épített, és a bel­ső ellenőrzésen túl - egy függet­len szakértő, a könyvvizsgáló is ellenőrzi, s az ő feladata a mérleg­­beszámoló hitelesítése. A társaság igazgatóságának út­mutatásait is figyelembe kell ven­ni a beszámoló összeállításánál. A társaságunk mérlegét április 6-án tárgyalta az igazgatóság. Vélemé­nyüket is figyelembe véve kell az új változatot a közgyűlés elé ter­jesztenünk jóváhagyásra. A kon­szernnek is vannak elvárásai, hogy az iparágban - lehetőség szerint - egységes szerkezetűek és azonos tartalommal rendelkezők legyenek a beszámolók. Ha a köz­gyűlés - amely a tervek szerint május 21-én ül össze e célból -jó­váhagyja a mérlegünket, akkor az ő esetleges változással járó hatá­rozatait is be kell építeni a beszá­molóba. Ezért az elmúlt évről csak má­jus 31. után - amikor a beszámo­lót a cégbíróságnál letétbe helyez­tük - lehet érdemben nyilatkozni bárkinek.- Kikből áll a közgyűlés?- A tulajdonosokból, illetve képviselőikből. Társaságunk ese­tében az Állami Vagyonügynök­ség a részvényeink 49,84%-ával rendelkezik. Ezt kezelésre az MVM Rt.-nek adta át. Zárójelben mondom, szó van arról, hogy a kezelői jogot visszavonják vagy más szerveknek adják át. A részvények 50%-a az MVM Rt. tulajdona. A maradék 0,16%­­on azok az önkormányzatok osz­toznak, amelyek belterületén földtulajdonunk van. Az ő képvi­selőikből áll a közgyűlés. Ott sza­vazatuk súlya megegyezik a tulaj­donlás arányával.- Mint mondtad, végleges szá­mok csak május végén lesznek. Mégis mit mondhatunk? Billen-e a mérleg, ha igen merre?- A mérlegnek természetesen egyensúlyban kell lennie. Azt biz­tonsággal elmondhatjuk, hogy nyereséggel zárunk. A mértéke kicsit még változhat. Az igazgató­ság által jóváhagyott nyereségünk 354 millió Ft.- Hogyan áll össze egy mérleg, illetve egy beszámoló szakmai szemmel? Mert általában arról van fogalmuk az embereknek, hogy vannak költségek, árbevételek, esz­közök, majd a tevékenység végezté­vel megszületik az eredmény. De mégis hogyan?- Értem a kérdést. Megpróbá­lom a választ leegyszerűsítve úgy elmondani, hogy mindenki számára érthető legyen. Mi úgynevezett kettős könyvvitel vezeté­sére vagyunk köte­lezettek. Ez azt je­lenti, hogy minden gazdasági eseményt kétszer kell a köny­veinkben szerepel­tetni. Könyvelünk egyszer az eszköz- és forrásszámlákon, majd ugyanazt az eseményt a költség- és eredményszám­lánkon is. A két könyvelés­nek azonos vég­eredményt kell pro­dukálnia. A könyve­lésre 9 számlaosz­tályt használunk, sok alszámlával. Ebből az 1-4 számlaosztály az eszköz- és forrásszámlákat tartal­mazza, az 5-8 számlaosztályok a költségszámlák, míg a 9-es az ár­bevételszámla. Az eszközöket - tárgyi, forgó- és pénzeszközökkel - az 1-3-as számlaosztályban tart­juk nyilván. Ezek fedezete, az esz­közök forrásai, a 4-es számlaosz­tályban vannak. Az eszközöket használjuk, s a használat során a tevékenységnek költségvonzatai vannak. Anyag, bér, társadalom­­biztosítás, értékcsökkenés és egyéb költségek, mint pl. a külső cégeknek kifizetett javítási, kar­bantartási, üzemeltetési, oktatási költségek; a napidíjak; bankkölt­ségek, kamatok stb. Ilyen csopor­tosításban - költségnemenkénti­nek nevezzük - tartjuk őket nyil­ván az 5-ös számlaosztályban. Más szempontok szerint - ugyan­azokat az összegeket - elszámol­juk a 6-7-es számlaosztályokban is, az úgynevezett költséghelye­ken, illetve költségviselőkön. A kettő között az a különbség, hogy a költségviselő mindig egy termék előállításának közvetlenül elszámolható költségeit mutatja, így nálunk elsősorban a víz, a hő­termelés és a villamos energia költségeit. Amelyik költségről nem lehet megállapítani, hogy melyik termékhez kapcsolódik vagy mindegyikhez kapcsolódik, de nem tudni milyen arányban, azokat vesszük számba a költség­­viselőkön a 6-os számlaosztály­ban. Ezek az ún. üzemi általános és vállalati általános költségek, melyeknek tagolása elsősorban szervezetekre orientált. Ezzel az elszámolási rendszerrel találkoz­nak az emberek, amikor kontíroz­­nak, gazdálkodnak. A 7-es szám­laosztályban, mint költségviselő­kön és a 6-os számlaosztályban, mint költséghelyeken összegyűlt költségeket időszakonként át kell vezetni a nyolcas számlaosztály­ba, ami az összes tevékenység költségeinek fő gyűjtőhelye. Vele szemben állnak a 9-es számlaosztályban a - termelés, pénzügyi tevékenység és egyéb - bevételek. E két számlaosztály, a 8-as és a 9-es főösszegének össze­vetése adja az eredményt. Ha a bevétel a több, akkor nyereség van, ha a költség több, akkor vesz­teség. A zárlati munkák során a már adózott nyereséget (vagy veszteséget) visszavezetjük a for­rások közé és kiderül gyarapo­dott-e a vagyon.- Végezetül engedj meg egy sze­mélyes kérdést. Eddig a belső elle­nőrzés vezetőjeként, mintegy kívül­ről szemlélted az eseményeket. Most benne vagy a dolgok sűrűjé­ben. Hogyan éled át, mit tudsz munkádról, magadról mondani, hogy jobban megismerjenek az em­berek?- Első munkaviszonyom kez­detétől mindig a számvitel és a pénzügy különböző területein dolgoztam, így inkább a belső el­lenőrzési munka állt kicsit távo­labb tőlem, főleg a kezdeti idő­szakban. Bevallom, jobban szeretem csi­nálni, mint ellenőrizni a dolgokat. Te is tudod, hogy annak idején többen biztattak, pályázzam meg a főkönyvelői állást. Ezt a bizal­mat most a mindennapi munkám során jól érzékelem, mindenki segítőkész. Remélem, hogy a kez­deti időszak nehézségeit oldja majd a mindennapos gyakorlat, és egyre eredményesebben dolgoza­tok.- Köszönöm az interjút.- iMi -Eldördül a rajtpisztoly

Next

/
Thumbnails
Contents