Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-03-01 / 3. szám

ATOMERŐMŰ 15 A kyokushin karate Atom-kupa az erdőben Edzés utáni pillanatkép. (Néhányan hiányoznak a képről.) A kyokushin karate egy viszony­lag fiatal, de hagyományokkal ren­delkező harci művészet. Alapítója Sósai Masutatsu Oyama koreai származású japán karatemester. A stílust a tradicionális japán karate és a kínai kempo technikáinak és a zen buddhizmus tanainak felhasználá­sával alakította ki. Szakított a felkészítés hagyomá­nyos módszereivel és olyan új utat keresett, mely által méltán nevez­hetjük a kyokushint a legkemé­nyebb karateirányzatnak. Alapelve az volt, hogy „Valódi har­cosokat csak valódi feltételek és kö­rülmények között lehet nevelni.” Ezért a stílus versenyszabálya és vizs­garendszere az egyik legnehezebb az ismert karateirányzatok közül. A versenyeken csak a teljes erő­vel és hatékonysággal végrehajtott technikákat ismerik el. Ehhez a küzdő modorhoz azon­ban csak az igen fokozatos, mód­szeres fizikai, szellemi és technikai felkészítés vezethet el. Arról, hogy elérte-e a tanuló a versenyzéshez szükséges magas szintet, szigorú - mindenre kiteije­­dő - vizsgákon győződnek meg a mesterek. így a hosszú - nehéz ed­zésekkel teli - éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy valakiből jó karatés váljék. Az edzések hatására megvalósul az a cél is, ami minden harci művé­szet célja, az egyén harmóniája a természettel, A tanuló a tréninge­ken alázatot, fegyelmet, tiszteletet és az emberek iránti felelősséget ta­nulja meg. A kyokushin arra nevel, hogy a társadalom szolgálatában kell állni önmagunk legyőzésén ke­resztül. Ez sok lemondással, küsz­ködéssel és szenvedéssel jár, de az út végén egy olyan ember alakul ki, aki mindig az igazságot keresi. Pakson ez a stílus hivatalosan 1989 óta létezik. Előtte 1983-tól há­rom éven keresztül kezdetleges módon tanultuk, majd ’86-tól már bejegyezve Madocsán folytak az edzések. A stílust Fricz Attila sempai (fel­jebbvaló, elöljáró) ismertette és sze­retette meg velünk, aki a tudomá­nyát Pécsről hozta magával. Az ő ál-Először Magyarországon női topless (foxi) BOKSZPANKRÁ­­CIÓ és VARIETÉ SHOWMÜ­­SOR! Élő zene és ének, erotikus- és diszkótánc bemutatás. Ilyen feliratú plakátokon keresztül érte­sülhettünk arról, hogy 1993. már­cius 7-én (vasárnap) 18 órai kez­déssel az ASE Sportcsarnokban bemutatásra kerül a showműsor. A jelzett napon Dolly Roll rég­ről ismert playback énekszámai­val kezdődött a műsor, szólógitá­ros imitálta a hú­rok pengetését. Majd a lányok be­vonulásával foly­tatódott az elő­adás. A csinos lá­nyok - forgató­­könyv szerint - félmeztelenül si­mogatták egy­mást. Olykor a si­­mogatásból a férfi bíró sem maradt ki. A küzdelem hevében röpült a dozatos munkájának és kitartásá­nak köszönhető, hogy a kyokushin még mindig létezik Pakson. A kezdeteknél főleg teremgon­dokkal küzdöttünk, de végül az ASE felvállalt bennünket, mint a tömegsport szakosztály egyik szak­csoportja és állandó helyet biztosít számunkra a Il-es iskolában. A stílus nincs korhoz kötve. A karatékák többsége középiskolák­ból és a főiskolából kerül ki, de óvo­dáskorú gyerek és felnőtt is jár hoz­zánk tréningezni. A tanulókkel két edző foglalko­zik: Fricz Attila 4. kyus és Krasznai Tamás 2. kyus. Általában két részre osztva - kezdő és haladó csoport­ban - dolgozunk. A stílus jellegéből adódóan - a klub fiatalsága miatt - fight (küzdő) versenyeken csak kevesen indulha­tunk, így eredményt itt még nem­igen tudunk felmutatni. De a felké­szítés módot nyújt arra, hogy a tanulók más sportágak versenyein keresztül számot adjnak pillanatnyi edzettségi állapotukról. Visszatekintés az eseményekre: 1992. január: Toldi kondi Férfikategória: 1. Engler Szilárd 2. Engler Norbert 3. Homyánszki János Női kategória: 1. Malatinszki Szilvia bokszkesztyű, hogy birkózással folytatódjék az egymás legyőzése. A küzdő páros „kibővült még 2 fő­vel”. A közönség pártatlanul biz­tatta a ringben lévő lányokat, akik mindent elkövettek, hogy a mű­sor színvonalas és szórakoztató legyen. A „vesztes” végül is a bíró lett, aki először került padlóra. A lányok sem bírták sokáig és ők is a padlón fejezték be a küzdelmet. A műsor szereplői tapskísérettel 1992. március: lépcsőházi futás Női kategória: 1. Malatinszki Szilvia Férfikategória: 1. Gerencsér Ottó 1992. április: Vértes Tameshiwari (erőpróba) Rövidtávfutás 1. Gerencsér Ottó 1992. május: Toldi kondi Női kategória: 1. Malatinszki Szilvia Férfikategória: 1. Horgonyi Tamás 1993. március: lépcsőházi futás Férfi ifjúsági kategória: 1. Németh Bálint Férfi felnőtt kategória: 1. Horgonyi Tamás A színvonal folyamatos növeke­dése egyre több anyagi ráfordítást követel, ezért valamilyen bevételi forrás után kellett nézni. Több ko­moly támogatónk is akadt, akik pénzzel vagy felszereléssel segítet­ték a munkánkat. Az ATISZ, a PA Rt. szakszervezete, az ASE tömeg­sport szakosztálya és a P & P Keres­kedőház támogatásával sokkal jobb körülményeket tudunk biztosítani az edzésekhez. A shotokán karatésok vezetője: Záborszki Zoltán. Szükség esetén saját termüket bocsátja rendelkezé­sünkre. Egy saját konditerem kialakí­tásához az ATISZ a helyiség biztosí­tásával járult hozzá. (A felszerelést a tagok saját pénzükön vásárolták.) Cserébe rendezvényeket segí­tünk lebonyolítani, illetve reklá­mozzuk támogatóinkat. Jó a kap­csolatunk több más sportággal is. Kölcsönösen elcsaljuk egymást a magunk versenyeire és erőpróbái­ra. Jól megférnek együtt a kyokus­hin és shotokan karatés, a cselgán­­csozó, a kenus, a triatlonos. A programjaink gyakran edzésen túl is közösek, hangulatos összejöve­teleket, kirándulásokat szervezünk. Bárki, bármüyen céllal is kezd el edzeni, ha megmarad, akkor „átala­kul”, kiteljesedik. Akit ez érdekel, és nem riad visz­­sza a kemény edzésektől, azt szíve­sen látjuk minden hétfőn, szerdán és pénteken 17.30-kor a Il-es iskola tornatermében. Krasznai Tamás hagyták el a ringet. Kinek meny­nyire tetszett, mennyire volt szó­rakoztató a showműsor, minden­ki saját maga dönti el. A műsor­számokat becsülettel teljesítették. A szervezők is mindent elkövet­tek, hogy a nézőtér megteljen. Ennek ellenére 500 ülőhely üre­sen maradt. Talán csak azért volt 300 fő - túlnyomórészt férfi - néző, mert a nők kezében - többek véleménye szerint - a főzőkanál jobban áll, mint a bokszkesztyű? Hát majd meglátjuk, ha lesz rá alkalom. Kép és szöveg: M. J. Ha március idusa, akkor a turis­­táéknál Atom-kupa. A szervezők az idén Jakabszállásra vitték a ver­senyt. Reggel sűrű ködben indultunk. Nem volt tumultus a buszon. Jó páran, az előzetes jelentkezés el­lenére, - se szó, se beszéd - ott­hon maradtak. Sporikáim! Mikor szokjuk már meg, hogy nem csi­nálunk hülyét a túraszervezőkből. Nem kötelező eljönni sehova, de ha már jelentkezünk, érezzük kö­telességünknek, hogy elme­gyünk. Ha mégis közbejön vala­mi, tiszteljük meg a szervezőt egy telefonnal, hogy bocs’ nem tudok menni. De nem füstölgők tovább, mert Bugáéhoz közeledve a Nap időn­ként áttört a ködön. Egyre távo­labb lehetett látni. Mikor odaér­tünk, az indító környéke tele volt buszokkal, autókkal. Az ország minden részéből jöttek az iparági turisták. Rég nem látott ismerő­sök ölelték meg egymást, és mu­tatták be az új „nyeretleneket”. Ezalatt folyt az indítás. Ötper­cenként kapták meg a csapatok a borítékot, amiben a térkép és a tudnivalók voltak. Öt perc volt ad­va az útvonal, a menetidő kiszá­mítására, a szükséges szerkeszté­sekre meg egyebekre. Ki a térdén, ki a fűben hasalva, más a társa há­tán végezte nagy figyelemmel a szerkesztést. Nagy igyekezetében még a nyelvét is kidugta. A köd régen felszállt és a Nap is kibújt, Az ASE, a természetjáró szak­osztály, a túrakerékpáros és az asztalitenisz szakcsoportok és az ATISZ szervezésében ismét meg­rendezésre került a mára már ha­gyományosnak mondható „Ta­vaszköszöntő” kulturális- és sza­badidő sportrendezvény-sorozat. A programok pénteken az ama­tőr tekebajnoksággal kezdődtek az ASE tekézőjében. A szép szá­mú résztvevő több kategóriában mérte össze tudását. Az eredmények: Felnőtt: 1. Kovács András, 1. Hermann Zol­­tánné 2. Ritter Zoltán, 2. Németh Ibolya 3. Volf Ernő, 3. Lazók Tímea Ifjúsági: 1. Rupp József, 1. Pertesz Helga 2. Dömötör Zsolt 2. Ocsovai Zsu­zsanna 3. Weisz János, 3. Ocsovai Julianna Serdülő: 1. Pruzsina Ákos 2. Vincze Tibor Gyermek: 1. Kovács Attila, 1. Kovács Adél 2. Papp Gábor, 2. Békési Ágnes 3. Petróczky Viktor, 3. Ocsovai Eszter Az ASE sportcsarnokában a késő esti óráig zajlottak az asztalitenisz­mérkőzések. A több mint félszáz versenyzőt sok-sok szülő és hozzá­tartozó figyelte a lelátóról. Az eredmények: mikor megkaptuk a rajtengedélyt. A térképünk szerint 19 ellenőrző pontot kellett megtalálni. Abból egyet szerkeszteni kellett, két má­sikat kötelező útvohalon valahol meglelni, az utolsót pedig kilépni. Jóillatú, szép fenyvesben ha­ladtunk, illetve bukdácsoltunk. Ugyanis a telepítés idejét anno da­­cumról, a homok megkötésére, a szélirányra merőlegesen, mélyen árkolták a talajt. Ez most úgy néz ki, hogy fasor, mély árok, fasor mély árok... stb. Többen tengeri­betegségre panaszkodtak a buk­dácsolástól. Közben folyamato­san bukkantunk a pontokra. El­hagytuk a fenyvest, az ősborókás­ba értünk. Itt nem hullámzott a placc, helyette tépett, szúrt a bo­róka. A pályakitűzők, hogy ne le­gyen unalmas a dolog, a szívósan összekapaszkodó bokrok közé tették a pontot. De ez is benne van a pakliban. A csodálatos tavaszi napsütés­ben öröm volt járni a szép erdő­ket, a lankákat, a már zöldellő tisztásokat. Az Alföldről minden­kinek a végtelen puszta, á szikes kiégett mező, a futóhomok jut eszembe. Nem gondoltam, hogy a Kiskunság szívében ilyen magá­val ragadó szépségű erdő, lankás terület van. Bizony van még mit megismerni itthon is. Elértük a szerkesztet pontot. Hogy érdekesebb legyen, három is volt belőlük. No, most melyik a mienk? Újra elvégeztük a szer-10 év alatt: Sárosdi István egyedül volt a korcsoportjában, így ő a 10-15 évesekkel játszott mérkőzéseket. 10-15 év között: 1. Müller Róbert 2. Farkas Attila 3. Krisztián Péter Leány: 1. Link Mariann 2. Sárosdi Bernadett 3. Herceg Viktória Nők: 1. Link Mariann 2. Nemeskéri Rita 3. Szakái Mónika A verseny egyik érdekessége volt, hogy Link Mariann a lányok és a nők mezőnyében is első lett. A férfiakat erősorrend alapján két csoportra osztották: „A” csoport: 1. Madaras József 2. Hum Ferenc 3. Péter Attüa „B” csoport: 1. Link Antal 2. Lazók Norbert 3. Bemáth Viktor Szombaton az imsósi erdőben a természetjáró akadályversenyt csapatok részére rendezték. Csa­ládi kategóriában a Dömötör test­vérek, a Volf család hölgy tagjai és a Kőműves család végzett a dobo-Horgonyi Tamás bemutatója: „Ez sem lehetetlen" Tavaszköszö n tő Paks, ’93. március 12-15. kesztést, összevetettük a térképet a helyszínnel, és kiderült, hogy a púpon álló a mienk. A másik kettő csak vicc. Szép, lombos erdőben találtuk a következő pontokat. Majd ismét „hullámzó” fenyves­ben keresgéltük ajól elrejtett pon­tot. A következő útvonalon nem értünk rá gyönyörködni a tájban. Nagyon kellett figyelni, nehogy eltévesszük az utat. Ezen is túlju­tottunk. Ismét egy borókás, majd megint hullámoztunk egy kicsit. Az utolsó pontot ki kellett lépni. Naná, hogy elszúrtam a lépés­számlálást. Kezdhettem elölről. Bélyegeztünk. Rövid csörtetés az aljnövényzetben és célba értünk. Leadtuk a menetlapot. Az időt túlléptük. Hibapontok. A tesztla­pot jól töltöttük ki. Na, egy kis si­kerélmény. Sokan benn voltak már. A töb­biek is folyamatosan érkeztek. A versenybíróság lázasan értékelt. Kókaiék - Kata és Peti - szerin­tem egy hétig menetlapokkal ál­modnak. Míg a zsűri izzadt, a résztvevők a napsütötte tisztáson heverésztek, élvezték a rég várt ta­vaszt. Az eredményhiretéskor a nyertesek az ilyenkor szokásos él­celődés, baráti csipkelődés köz­ben vehették át a díjakat. Az Atom-kupán több mint két­száz versenyző indult. A kísérők­kel, családtagokkal együtt több mint háromszáz természetbarát töltötte együtt a március 15-öt. Nagy István gós helyeken. A diákok között a paksi 2. Sz. Általános Iskola, a 4. sz. iskola és a dunakömlődi iskola első csapata szerepelt a legered­ményesebben. A dunakömlődi is­kola második csapata különdíjban részesült. A vasárnapra meghir­detett „Petőfi” kerékpáros emlék­túra a ködös időjárás miatt elma­radt. De nem maradt el a gyerme­kek nagy örömére a teaház-játszó­­ház, amelynek most az ATISZ if­júsági klubja adott otthont. A „Tavaszköszöntő” keretén belül került megrendezésre az 5. Atom-kupa természetjáró ver­seny Jakabszálláson március 15- én. A jól sikerült versenyről bő­vebben Nagy István írásából tud­hatnak meg az olvasók, itt csak az eredményeket közöljük. Felnőtt „A” kategória: 1. Mátra Erőmű Rt. csapata 2. Bakony Erőmű Rt. csapata 3. TITÁSZ Rt. Nyíregyháza csapata Felnőtt „B” kategória: 1. Szeged 2. Székesfehérvár 3. Paks - Nagy István és felesége Szeniorok: 1. PANALCO Szabadegyháza 2. TITÁSZ Rt. Nyíregyháza 3. 3. Debrecen 2. Az induló versenyzők közül a legfiatalabb 5 éves, a legidősebb 72 éves volt. A rendezők ígérete szerint a 6. Atom-kupa Pakson kerül meg­rendezésre. A meghívásos kézilabdatomán négy csapat vett részt. A DUNA­­FERR, Fadd, Vidék, ASE sorrend alakult ki. A szervezők az egyéni teljesítményeket is értékelték, így a gólkirály Acsádi Sándor (Fadd), a legjobb játékos Kovács István (ASE) és a legjobb kapus H. Sza­bó András (Fadd) lett.Qy_ ys Ilyen még nem volt!

Next

/
Thumbnails
Contents