Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-03-01 / 3. szám

ATOMERŐMŰ 11 Még mindig az üzemi tanácsról Az üzemi tanács tájékozódási jogosítványa Az Mt. az üzemi tanács tájékozó­dáshoz való jogát úgy választotta szét, hogy egyrészt a munkáltató­nak bizonyos területekről idősza­konként a tájékoztatást kötelezővé tette. Másrészt az üzemi tanács bár­mely témában, amely összefügg a munkavállalók munkaviszonyával, gazdasági és szociális érdekeivel, tá­jékoztatást kérhet a munkáltatótól. A tájékoztatás tartalmi értelme­zése több szempontból is indokolt. Először is a törvény nem tiltja a gya­koribb tájékoztatást (pl. negyed­évenként). Ebben az esetben vi­szont változhat a tájékoztatás tartal­ma, mélysége. Mik tehát a törvény által kötele­zővé tett tájékoztatás témái? A munkáltató köteles tájékoztat­ni az üzemi tanácsot: 1. Legalább félévente a munkál­tató gazdasági helyzetét érintő alap­vető kérdésekről. 2. A munkáltató tevékenységi körének jelentős módosításáról, be­ruházásainak tervezetéről. 3. Legalább félévente a bérek, ke­resetek alakulásáról és a bérkifize­téssel összefüggő likviditásról (fize­tési képességről), a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasz nálásáról, a munkafeltételekről. Pl.: Célszerű a keresetek alakulá­sáról gyakoribb tájékoztatást kérni úgy, hogy az első és a harmadik ne­gyedévben a tájékoztató szűkebb tartalmú legyen. Viszont az első fél­évi tájékoztató részletesebben tér­jen ki a keresetek alakulására, a főbb állománycsoportok és az alkalma­zotti besorolási kategóriák szerint is. A második félév végi jelentésnek olyan részletesnek-kell lennie, hogy az egyben felkészítsen a vállalati bértárgyalásokra (feltételezve, hogy szoros együttműködés alakul ki ezen a területen is az üzemi tanács és a szakszervezet között). Az üzemi tanács jogosítványai­nak gyakorlása érdekében jogosult a munkáltató nyilvántartásába be­tekinteni. Ugyanakkor az üzemi tanács tag­jai számára a törvény „titoktartási” kötelezettséget ír elő:- munkáltató jogos gazdasági ér­dekeivel,- a munkavállalók személyiségi jogaival kapcsolatban. Az üzemi tanács a munkáltató tervezett intézkedéseivel kapcsola­tosan álláspontját 15 napon belül kell, hogy a munkáltatóval közölje. Ellenkező esetben úgy kell tekinte­ni, mintha az intézkedéssel egyetér­tene. Üzemi tanács és munkáltató kapcsolata, eljárási módok A jogosítványok rendszere az üzemi tanács és a munkáltató kö­zött szabályozott kapcsolat kialakí­tására ad módot. Ez az információátadástól a dön­tőbíróságig előírhatja a felek közötti érintkezést, az eljárás szabályait. Ennek szabályozására ugyancsak az üzemi megállapodásban kerülhet sor. Információátadás: Az üzemi tanács és a munkáltató kapcsolata ezzel az aktussal kezdő­dik. Pontosan szabályozni kell, hogy a munkáltató részéről az Mt. által előírt témákban, a rögzített eseteken túlmenően, a dolgozók mekkora létszámával (munkaválla­lók nagyobb csoportjának értelme­zése az üzemi tanács) kapcsolatban kötelező az információátadás. A munkáltató vállalhatja például, hogy minden munkáltatói jogot gyakorló vezető, a beosztottjait érintő döntése előtt informálja a partner üzemi tanácsot. Tisztázni kell, hogy a tájékoztató előtt mennyi idővel kell az informá­ciót átadni. Szükséges-e a döntés előtt az üzemi tanács reagálásának megvárása (Mt. 15 napot ír elő és nem tartja szükségesnek az üzemi tanács válaszának megvárását). A határidők kijelölésével szá­mítani kell arra, hogy az üzemi ta­nács esetleg konzultációt kér az ügyben. Rögzíteni kell a konzultá­cióra vonatkozó szabályokat is. Tárgyalás: A kapcsolat következő lépcső­foka. A felek megállapodhatnak abban, hogy minden, a munkálta­tónál felmerülő vitás kérdés ren­dezésére, a konzultációt követő érdekeltérés esetén tárgyalást kez­deményeznek. A tárgyalásokat kezdeményező fél - figyelembe véve a felkészü­léshez szükséges időt - írásban rögzíti követeléseit, a tárgyalás ál­tala javasolt helyét és időpontját. Ha ezt szükségesnek tartja, meg­nevezi az elvárt tárgyalópartnert (a kölcsönös bizalom és az érdemi tárgyalások megindulása miatt ez szükséges lehet). Még a tárgyalás megkezdése előtt egyeztetni lehet a delegációk összetételét, a tárgya­lás napirendjét és ügyrendjére vo­natkozó javaslatokat. Tisztázni kell szakértők részvételének lehe­tőségét. A tárgyalásokra mindazokat az információkat, amelyek a partner tisztánlátásához szükségesek vagy befolyásolják a tárgyalás menetét, és amivel csak az ellenérdekeltsé­gű fél rendelkezik a felek kölcsö­nösen bocsássák egymás rendel­kezésére. Egyeztetőbizottság kiküldése: A tárgyalások kudarcba fulladá­sa esetén a felek egyeztetőbizott­ságot küldenek. A bizottságba 2-2 tagot delegálnak, akik maguk kö­zül elnököt választanak (meg­egyezés hiányában az elnököt „kí­vülről” választhatják, ez esetben neki nincs szavazati joga). A bizottság csak konszenzussal (közmegegyezéssel) hozhat dön­tést. Feladata közvetíteni a felek között, és a felek megállapodását kezdeményezni a vita rendezése céljából. Kötelező erejű döntési jogosultsága csak a felek külön írá­sos megegyezése alapján lehet. A bizottság szakértőket és tanúkat vehet igénybe, akik részt vehet­nek (tanácskozási joggal) az ülé­seken. Munkaügyi jogvita: Az egyeztetőbizottság ered­ménytelensége esetén, ha az egyet nem értés oka a munkáltató szabálysértő magatartása (például nem adott lehetőséget az üzemi tanácsnak jogai gyakorlására), az üzemi tanács munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el. Kollektív munkaügyi vita: Kollektív munkaügyi vita ren­dezéséhez a felek az abban nem érintett külső, független személy közvetítését vehetik igénybe. Pl.: egyeztetőbizottság eredményte­lensége esetén ha a nézeteltérés oka nem minősül jogvitának. A közvetítő feladata közreműködés a konfliktus rendezése érde­kében. Döntőbíráskodás: A kollektív munkaügyi vita ren­dezéséhez a felek közös megálla­podás alapján döntőbírót vehet­nek igénybe. A döntőbíró döntése, ha ennek a felek írásban alávetik magukat­­kötelező érvényű. A döntőbírói eljárást az Mt. kö­telezővé teszi abban az esetben, ha a vita tárgya az üzemi tanács in­dokolt és szükséges költségeivel, illetve, ha az üzemi tanács jogosít­ványaival kapcsolatos. Az Mt. munkáltatónál szerve­zett szrájkkal kapcsolatban az üze­mi tanács számára pártatlan magatartást ír elő. Mint testület sztrájkot nem szervezhet és abban nem vehet részt (azt nem is akadá­lyozhatja). A tagok részt vehetnek, de megbízásuk a sztrájk alatt szüne­tel. Rövidítések: Mt.: Munka Tör­vénykönyve. KSZ: Kollektív szer­ződés. MonoGram Az ISAR 2 Atomerőmű szakterületi vezetői Pakson (Folytatás az 1. oldalról.) tűzvédelem-helyreállítás területén. A szakmaspecifikus előkészítés, műszaki irányítás és kivitelezés­végrehajtás hívei a vezetők. Rank úr, a zentrale Aufgaben (központi feladatok) felelős vezető­je, egyben a PA Rt. felé a kijelölt kapcsolattartó - az egész erőmű­vekre tartozó szolgáltatói tevékeny­séget irányítja. Objektumvédelem, tűzvédelem, munkavédelem mel­lett a központi minőségfelügyeleti tevékenységet is ellátja. A külső és belső auditálás, minőségellenőrzés, dokumentációk ellenőrzésén kívül a hatóság irányában is ők járnak el hivatalból az engedélyek beszerzé­se érdekében. Külön műszaki iroda gondnokolja a központi dokumen­tációt és a nyilvánossággal is egy PR-részlegük foglalkozik az infor­mációs központ beiktatásával. Spe­ciális őrző-védő cégre és nem rend­őrökre bízták az objektumvédel­met. A szakmai bemutatkozó előadá­sok után lehetőség volt konzultatív kérdések megbeszélésére. SIPOS LÁSZLÓ Az együttműködési szerződésről Kellemes baráti légkörben került aláírásra az együttműködési szerző­dés február 23-án a két atomerőmű vezetői között. A dokumentum aláírását köve­tően Hans-Jürgen Bäuerle úrtól, az ISAR 2 Atomerőmű igazgatójától érdeklődtem az együttműködési szerződésről.- Beuerle úr! Hogyan kezdődött az atomerőmüvek közötti kapcsolat?- A vasfüggöny nyitása után már lehetőség nyílt keleti atomerőmű­vek megismerésére. A paksi atom­erőművel való kapcsolatfelvételt a Siemens egyik prominens szemé­lyisége javasolta. Valójában Európa és Magyarország összenövése tette lehetővé a két atomerőmű közele­dését, amely 2-3 évvel ezelőtt még 0 lehetetlen lett volna.- Mely területek szakembereit lát­ják szívesen az isari erőműben?- A lehetőséget, hogy egymástól tanulhatunk, feltétlenül ki kell használnunk... Természetesen minden szakterületet szeretnénk megbeszélni, de egyszerre ez lehe­tetlen. Figyelembe véve az erőmű­vek különböző típusát, fontosságuk alapján válasszuk ki a vizsgálandó területet.- Kérem, igazgató úr, tájékoztas­son az együttműködés Jobb fejezetei­ről!- Érdekes tapasztalatcsere az au­tomatizálás és az irányítástechnika területein lesz, ahol eljárásokról és technikákról is fogunk beszélni. Nem kevésbé érdekes terület és cserelehetőség van a karbantartás és revíziós tervezés területén, mindamellett figyelembe kell ven­nünk, hogy az Isar 2 1400 MW-os erőmű, míg itt Pakson négy blokk van egymás mellett, összesen 1760 MW-tal. A vegyészet, a radiokémia, a sugárvédelem és a dozimetria a legfontosabbak, amit most szem előtt kell tartanunk. A későbbiek­ben együttműködési téma lesz kö­zöttünk a személyzet továbbképzé­se is.- Beuerle úr! Az együttműködés ér­dekében Önöknél mi tesz a legköze­lebbi tennivaló?- Először összefoglaljuk azokat a témákat, amelyeket itt-tartózkodá­­sunk alatt a szakcsoportokban tör­tént megbeszélésekből összegyűj­töttünk, majd hamarosan egyeztet­ni fogunk Petz úrral egy időpontot, amikor is az Önök delegációját fo­gadni tudjuk az ISAR 2 Atomerő­műben.- Köszönöm, hogy rendelkezésem­re állt és további kellemes időtöltést kívánok Magyarországon! Miután Petz úr, vezérigazgatónk köszöntötte Bauerte igazgató urat a szerződés aláírása után, sok sikert, gyümölcsöző együttműködést kí­vánva elmondta, hogy:- Tulajdonképpen az együttmű­ködés már tavaly elkezdődött, a fő­javítás ideje alatt egy delegáció járt a német atomerőműben. Megállapodtunk, hogy irányítás­­technikai dokumentációt kapunk. Németországban is jelentkezett anyagtechnológiai probléma, ami bennünket úgyszintén érdekel, ez­zel kapcsolatban is küldenek anya­gokat. Elmondhatom, hogy mi máris kapunk segítséget. fábián Színes kiállítás - sajtó- és könyvfesztivál Bizonyára a kedves olva­só, már több napilapban ol­vasott az idei Nemzetközi Sajtó és Könyvfesztiválról. Engedje meg, hogy vélemé­nyemet, tapasztalataimat én is összefoglaljam! A március 5—7-ig tartó fesztiválon - mint azt már korábban közzétettük - az atomerőmű önálló standdal jelentkezett. A nagyközön­séggel való találkozás,. ér­deklődés az atomenergia iránt és nem utolsósorban a média néhány képviselői­nek látogatása mindenkép­pen jóleső érzéssel töltött el bennünket. Máskor és máshol bizto­san nem találkozott volna így velünk a The Hungarien Observer, a MAHIR Obser­ver, a Magyar Nemzet, a Szakújságírók Egyesülete, a Gazdaság és Energia vala­mint az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium -, hogy csak néhányat említsek - munkatársa, szerkesztője, újságírója, akik nemcsak a véleményüket mondták el, hanem felajánlották segítsé­güket a jobb tájékoztatás ér­dekében, kapcsolatok kiala­kításában és a közlésre szánt anyagok küldésével. Az atomerőmű működé­sével kapcsolatban a nem szakmai közönség soraiból jó páran a részletekre is kí­váncsiak voltak: Borbély Sa­nyi jó húsz percig biztosan magyarázta egy kis csoport­nak a reaktor működését... A visszatérő vendégek ke­resték az újabb kiadványain­kat..., dr. Lendvay úr a PRESS-től nehezményezte felém „nem küldött újságot, a legutóbbit is a parlament­ben olvastam...!” ... Csákány Tamás és társa Budapestről, a radioaktiv hulladékokról megjelent írásainkat kérte, küldjük meg nekik. Több ta­nár és diák érdeklődött: mit nézhet meg ha majd lejön a paksi atomerőműbe. Szit­­nyai Tamás általános iskolás édesapjával jött el a Nagy­mező utcából és szerényen újságolta, hogy szabadidejé­ben az atomerőmű makett­jén dolgozik. Nehezen vált meg - nekünk ajándékoz­ta -, Erdey úr attól a fotótól, amit tíz évvel ezelőtt készí­tett az 1-2 blokk kéményé­ről, amely a többi felvétellel együtt az építkezés „nehéz, de szép” időszakát idézte. Lesz-e bővítés? Mi van a külföldi ajánlatokkal? - tet­ték fel felénk a kérdéseket. Kováts Balázsnak ebédel­ni sem volt ideje egyik nap: a stand tárgyalójában rendre keresték fel, ki állás, ki ala­pítvány vagy szponzorálás ügyében. A Paksról érkezett kis csa­pat és a jelenlévő budapesti szakemberek bensőséges ünnepség tanúi lehettek, a Paksi Atomerőmű Rt. által alapított URÁN-TOLL díjat Ormai Péter vehette át Ko­váts Balázs tájékoztatási iro­davezetőtől, hangulatos, őszinte jókívánságokkal kí­sérve. A grafika, Vincze Bálint munkája. A fesztivál szóhoz tapadó jelentésnek megfelelő vi­dámságot, önfeledséget és játékot több kiállító biztosí­totta. Fábián Zs. Tolna a pozitív példa Budapesten a legmagasabb a bűnözés, Tolnában a legalacsonyabb a felderítetlen bűncselekmények száma Százezer lakosra számítva az elmúlt évben a legtöbb bűncselekményt Borsodban, Hajdú-Biharban és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében kö­vették el. Az Országos Rend­őr-főkapitányság adatait ele­mezve a lélekszámhoz viszo­nyítva a legkevésbé „fertő­zött” három megye: Tolna, Nógrád és Vas. A közigazgatási határokat alapul véve, az összes ismertté vált bűncselekmény (477 222) közül százalékosan a legtöb­bet Budapesten (29,7%), Pest (9,9%), Hajdú-Bihar (6,7%), Borsod (5,9%), Bács (4,7%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (4,4%) megyében követték el, a többi 14 megyében történt a maradék 38,5 százalék. Borsodban 26500 bűnügy jutott a rendőrség tudomásá­ra, 12 százalékkal kevesebb, mint 1991-ben. Hasonlóan je­lentős csökkenés tapasztalha­tó Fejér és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. Az „élboly­ba” tartozó Hajdú-Biharban, 1991-hez viszonyítva, csak­nem 130 százalékkal, Csong­­rádban és Pest megyében pe­dig több mint 110 százalékkal emelkedett a törvénysértő cselekedetek száma: Veszp­rém térségében a tavalyival csaknem azonos számú, 13 ezer bűncselekményről sze­reztek tudomást a bűnüldö­zők. A nyomozók eredményes­ségi ranglistáját a Tolna, a Vas, a Nógrád és a Bács me­gyeiek vezetik. Ebben az ösz­­szehasonlításban a fővárosi, a komáromi, illetve Somogy megyei felügyelők a sereghaj­tók. Öt esztendővel ezelőtt is a Tolnában dolgozók bizonyul­tak a legeredményesebbnek, akkor a második és harmadik helyen Csongrád, illetve Zala megye végzett, tavaly a 16., il­letve 7. helyet sikerült meg­szerezniük. Érdekes az ismeretlen tettes felderítését mutató sorrend: öt esztendeje vezetik ezt a lis­tát a tolnai nyomozók. Ebben a versenyben az ezüstérmet a Pest, míg a bronzmedált a Bács megyeiek érdemelték ki, a sereghajtók Komárom, Budapest és Haj­dú-Bihar rendőrei. Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents