Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-02-01 / 2. szám

6 ATOMERŐMŰ Párhuzamok (Folytatás az 5. oldalról.) Ilvel én inét; ekkora korú gyere­kektől nem láttam. Bukfenc előre­­hátra. átfordulás, fejenállás, tele életkedvvel, temperamentummal. A világhírű Ötvös ugrócsoport után­pótlása biztosítottnak látszik. Mi a véleményed a fiaidról?- Imádnivalóak. A legidősebb, legkedvesebb, Balázs 1987-ben, a középső, legkedvesebb Bence 1989-ben, a legkisebb legkedve­sebb Levente 1990-ben született. Sajátos helyzet alakult ki a család­ban. A gyerekek egész embert kí­vánnak. Az anyucira egyre több teher hárult. Nemcsak a gondo­zásban, de a nevelésben is. Meg­ítélésem szerint feleségemnek ezt kitűnően sikerült megoldania. A fiúk soha nincsenek magukra hagyva. Rendszerességre vannak szoktatva. Következetesek va­gyunk nevelési elveinket illetően. Sok mozgáslehetőséget biztosí­tunk, lehetőleg sportosat, játéko­sat. Az a gondolat, hogy hogyan nevelek embert a gyerekeimből és mit, már most motoszkál a fejem­ben. Balázs iskolaköteles. Az elsőben még nem, de másodiktól már aktív sportképzést fog kapni. Csak latolgatom: vívás, tenisz, torna... A döntést a lehetőségek fogják meghatározni. Bencében a zenészt vélem felfedezni. Fogé­kony a zene iránt. A kétéves Levente már most határozott jel­lemet sejtet. A mi időnket a gyerekek oszt­ják be. Egyéni álmainkat, vágyain­kat talán majd később, a gyerekek önállósulása után tudjuk megva­lósítani. A két és fél szobás lakást kinőttük és mivel Pakson a cserét nem tudtuk megoldani, és a szü­lők közelsége is hiányzott, elhatá­roztuk. hogy Szekszárdra köl­tözünk. Újra kezdődött az, amit egyszer már végigcsináltunk. A szebb, tá­gasabb lakás mellé újra kellett teremteni a kertészkedés, méhészkedés feltételeit is. Újra kerestem azt a helyet, amelyik többszempontból megfelelő. Kö­zel legyen, lehetőleg gyalog meg­közelíthető. a méheknek biztosí­tott legyen a gyűjtőhely, a röp­­irány. ne veszélyeztesse a szom­szédokat. Mára újra van pince, tanya, új telepítés, a melléképület félig kész. Remélem rövidesen egyenesbe kerülök. Elég nehéz volt az optimális időbeosztást eltalálni, hiszen egész embert kí­ván a munkahely, a család, a hobbi.- Remélem, nem tabu téma az egészséges életmód. A feleségem elhatározása volt, hogy a gyere­keink étkezési kultúráját másképp építi fel. mint a miénk volt. A re­formkonyha alapjait használja fel a mindennapi étrendben. Renge­teg gyümölcs, zöldség, főzelékfé­le, hús nélkül. A répacukrot kiváltjuk természetes ízesítővel, a mézzel. Itthon semmi gond. Viszont üt­közés van az óvodai szokásokkal, mert nincs választási lehetőség. Az óvónők jóindulatán, segí­tőkészségén múlik, hogy „kivéte­leznek" velünk vagy sem. Mi megtesszük, hogy a kiegészítő ételeket bevisszük. Nagyon remé­lem. hogy minden étkeztetési for­mában rövidesen lesz alternatívá­ja a miénkhez hasonló igé­nyeknek. Itt lép be, hogy kapcsolódik a hobbim az. egészséges élet­módhoz. A kert termeli meg a zöldségfé­léket. a gyümölcs döntő részét - tavasztól őszig érési sorrendben - az cltarhatóság figyelembevételé­vel. A 15 méhcsalád pedig a mézet. Ez egyben az önellátás és a család jövedelmének kiegészíté­sét is szolgálja. Tudom, hogy az aktív pihenés a legjobb regeneráló módszer. Nem utolsósorban ba­rátokra, követőkre, hobbi-társak­ra is leltünk.- A természetgyógyászatról mi a véleményed?- Nem ítélem el. A kezdeti „össznépi” fellángolások után le­váltak a szélsőségek a természet­­gyógyászatról. Meggyőződésem, hogy az alternatív gyógyászati módszerek jól kiegészítik a mo­dern orvostudományt. Ennek egyik ágába magam is bekapcso­lódtam, alapfokú képzésen vettem részt és családi körben si­keresen alkalmazom. A gyógyfü­veket, teákat előszeretettel hasz­náljuk. Remélem a gyűjtésbe és felhasználásba mélyebben bele­vethetem magam. Térjünk vissza a munkahelyre. Mit jelent számodra a PA Rt., ezen belül primerköri karbantartónak lenni? A PA Rt. a biztos jövőt, a meg­felelő életszínvonalat jelenti. 1984 óta dolgozom a tiszta szerelési területen, illetve a blokkok pri­­merkörében. A föelzáró tolózára­kat karbantartó csoportban dolgo­zom. A korai időszakból szárma­zó misztikus hiedelmek mára hétköznapivá szelídültek. Az izgalom, az ellenérzés, a su­gárveszélyes munkahely iránt elmúlt. Szerintem fegyelemmel a reális veszély minimálisra kon­centrálható. Fontos és komoly munkát végzünk, amihez a kellő ismeret és gyakorlat megvan. A minőségi követelmények nagyok, hibázni nem szabad, mert a kö­vetkezmények nagyságrendekkel nagyobbak mint pl. a korábbi munkahelyemen voltak. Az egy­más iránt érzett felelősség sem elhanyagolható. Önfegyelemre is szükség van. Szakmailag fejlődik az ember, egy új techológiai tömí­tőanyagot épp mostanában ismer­tünk meg.- Milyen a kollektíva?- 8 éve jól összeszokott, alig változott a gárda. Összességében jól érzem itt magam. - Az erkölcsi megbecsülés a közvetlen felette­seim részéről megvan. Csoporton belüli kirívó aránytalanság nincs. A csoportot más szervezetekkel összehasonlítva - a helyi munka­­körülményeket, veszélyeket, munkaidőbeosztást, - nincs meg a kellő differenciáltság. Az egész kolletkíva úgy érzi, hogy a sugár­veszélyességi pótlék jelenlegi rendszere, elosztási módszere nem megfelelő! Várjuk a rende­zésre vonatkozó ígéretek megva­lósulását.-Az utolsó párhuzam a közössé­gi. Jelölt vagy az üzemitanács-tag­­ságra. Az üt-t felfoghatjuk úgy is, mint egy válogatott csapatot.- Hiszek a közösségi emberek­ben. Olyan emberek között vol­tam mindig, akik összhangot tudtak teremteni az egyén és kö­zösség érdeke között. Szerintem ez a meghatározó. Örülni vagy bánkódni, sikert vagy kudarcot megélni egészen más egyénileg átélni, mint a közösségben. A jelöltséget vállalom, örülök a bizalomnak. Lelkileg is készülök rá, a feladatokkal pedig folyama­tosan ismerkedem. Ha rám esik a választás, szeretnék az elvárások­nak megfelelni.- Laci, mi az, ami megteremti benned ezt a kifelé sugárzó harmó­niát?- Szerintem az ember belső rendje a meghatározó. A csalá­dom, a munkahelyem, az életmó­dom, a hobbim közötti párhuzam és ennek összhangja teszi harmo­nikussá az életemet.- Köszönöm a bemutatkozást, a hitvallásodat. Szerencsés ember vagy, azzal foglalkozol amit sze­retsz. Példád a dolgos, teremtő em­ber, ami szimbólum lehet, és irigyel­ni való környezetben élsz. Remélem az irigykedés helyett, tanulunk TŐLED! Szigeti József Görbe tükör Ormaitól GYORS l JVFORMACIÓ 1993. JANUÁRI számából Kiadja és terjeszti a Magyar Villamos Művek Rt. Felelős szerkesztő: dr. Járosi Márton vezérigazgató-helyettes Felelős kiadó: dr. Halzl József vezérigazgató Szerkesztő: Halmágyiné Szilágyi Edit Találkozás egy régi ismerőssel Szervusz Szása! Ez nem lehet igaz, ezer éve nem találkoztunk. Mikor is volt, amikor Novovoro­­nyezsben nálatok tanultam a szakma csínját-bínját? Legalább 15 éve. Hogy repül az idő, még ma is előttem van a közös vodkázá­­sok emlékképe. Kérdezed, hogy mi van- továris Póssal? Nem, már rég nem na­­csalnyik, sőt már nem is továris, most már egyszerűen csak Pós. Egyébként nálunk már egyáltalán nincsenek nacsalnyikok sem gláv­­nij inzsenyerek, helyettük direk­torok, projektmenedzserek és team-leaderek tevékenykednek. Már nem operatyívkákra já­runk, hanem meetingekre. Ha be­leegyezésünket adjuk valamire, akkor nem azt mondjuk, hogy „dobro”, hanem, hogy OK. Mi már computereket haszná­lunk, olyanokat, melyek user­­friendlyk, és mellyekkel on-line módon lehet kommunikálni. A gépeket lízingeljük, míg a tartalék alkatrészeket konszignációs rak­tárról kapjuk. Akire korábban azt mondtuk, hogy durák, azt most már stupid vagy legalábbis alacsony az IQ-in­­dexe. Amíg fiatalkorunk regényideál­jai ATHOS, PORTHOS és ARA­MIS voltak, addig ma POFOSZ, PADOSZ, ATISZ és ÉTOSZ pró­bál kedvet csinálni az élethez, de legalábbis érdekeinket képviselni. Hogy mi történt velem az elmúlt 15 év alatt? Semmi különös. Ha nyelvtani hasonlattal akarom ér­zékeltetni, akkor röviden úgy tudom összefoglalni, hogy ez idő alatt adóalany lettem, gyakran ne­vetség tárgya, sok-sok tartozás birtokosa, rengeteg bosszúság ré­szese, a hatalom eszköze, de nem lettem elöljáró. A druzsba idővel átalakult „egyenlő jogokon nyugvó és köl­csönös előnyöket biztosító kor­rekt, jószomszédi kapcsolattá”. Csak ennek már nincs ilyen szép rövid megfogalmazása. Már nincs „éljen a megbonthatatlan...”, és nem állomásoztok ideiglenesen hazánk területén, és már rég nem a lenini úton haladunk. És összeomlott a monolitikus pártállam, és pártok, pártocskák, szövetségek alakulnak, de mivel nincs konszenzus, rögtön kiala­kulnak a platformok is. Ami eddig vállalat volt, netán gyár, az ma már kft., gmk., bt., esetleg holding, konszern vagy rt. Privatizálunk, kárpótlunk, csődeljárást indítunk, tőzsdé­zünk, marketing- és innovációs tevékenységet folytatunk. És eközben fizetünk áfát, kétkulcso­sat, súlyadót, ebadót, vízadót, te­lekadót, de nem fizetjük meg a véradót. És már nem azt mondják, hogy lelassult a fejlődés, hanem, hogy recesszió van, de aggodalomra nincs ok, mert az infláció még nem három számjegyű, meg kü­lönben is van válságkezelő prog­ramunk, meg aki pofára akar esni, azt megfogja a szociális védőháló, meg hogy az alkotmányos jogren­det hamarosan ombudsman vi­gyázza, és ha már senki nem segít, akkor jönnek a karitatív szerveze­tek. És már nem kopasz jampecek, huligánok, csövesek vagy punkok garázdálkodnak nálunk, hanem szkínhedek. A fiatalok már nem a beatzenéért rajonganak, hanem a heavy métáiért, a technoért meg a rapért. És már nincsenek kielégítetlen nemi vágyak, mert megnyíltak a masszázsszalonok, a fittness- és intimcenterek és a peep-show-k. Az újságosbódék magazinjai­nak címlapjairól már teljes élet­nagyságban tárulkozik ki a mezte­len igazság, ami mindig big, szuper vagy extra, de legalábbis hot. A mozikban már nem játékfil­meket vetítenek, hanem action, horror, sex vagy sci-fi csalja be a nézőket. Ha színházba mész, akkor musi­cal, performance és rockopera vár. A tv előtt a gyerekek már nem a Futrinka utcára és Mirr-Murr-ra só­várognak, hanem G. 1. Joe, Tini- Nindzsa, Knight Rider kalandjaira. A sportolókat szponzorok és anabolitikus szteroidok segítik a jobb eredmény elérésében. A dön­tőbe ma már nem bejut az arra ér­demes, hanem kvalifikálja magát. Az első tíz röviden a top ten. A businesséletben, ha kicsit is adsz magadra, akkor tervezed az image-odet és hatásos szlogenjeid vannak. Fontos a profit, de invesztí­ció nélkül nem megy. Ha nem boldogulsz egymagad, akkor létrehozhatsz joint-venture-t. Ha a napi rohanás közben meg­éhezel, akkor vehetsz hot dogot, big macet, esetleg cheeseburgert, szomjadat pedig Seven uppal, Sprite-tal vagy Colával enyhíthe­ted. Ha köszönünk, akkor azt mondjuk, hogy hi, bye vagy bye­­bye. Esténként a fiatal párok nem csillagot, hanem ufót választanak. Hogy az egészből semmit sem értesz. Nem baj, Szása, sokszor én se sokat. Tudod mit, találkozzunk újabb 15 év múlva, és akkor majd. Te mesélsz, és én nem fogom érteni. Elnök-vezérigazgatói értekezlet Az MVM Rt. múlt év decem­ber 22-én tartotta az évet záró, összevont elnök-vezérigazgatói értekezletét. Dr. Járosi Márton vezérigazgató-helyettes részlete­sen értékelte az átalakulás folya­matát, elemezte a társaságok testületéinek működését. Az át­alakulás eredményeit az MVM Rt. igazgatóságának határozatai alapján értékelte, majd felvázolta a középtávú stratégiai munkákat. Elemezte az MVM Rt. és a rész­vénytársaságok együttműködé­sét, a szervezetátalakítási munkák eredményét. Foglalkozott az MVM Rt. és környezete: önkor­mányzat, érdekképviselet, szak­mai-tudományos egyesületek és sajtó kapcsolatával. Dr. Boczor István gazdasági igazgató szólt az 1992. évi várható gazdasági eredményekről és ele­mezte a középtávú üzleti terv főbb célkitűzéseit. Dr. Szegő Andrea - meghívott előadóként - mérleget vont a VTSZ 1992. évi működéséről. Dr. Halzl József vezérigazgató a következő kérdésekről adott tájékoztatást: nemzetközi kapcso­latok, CENTREL- és UCPTE- csatlakozás fejleményei, a szén­bányászat és az MVM Rt. kapcso­lata, az erőmű-bánya integráció helyzete, a munkásgyűlések tapasztalatai, a szakemberképzés támogatása, a HÉRA Alapítvány eredményei, a konszern egészét érintő egészségmegőrző program. Az értekezlet zárszavaként az MVM Rt. igazgatóságának nevé­ben dr. Büki Gergely, az MVM Rt. nevében dr. Halzl József meg­köszönte a vezetők és tisztségvi­selők 1992. évi munkáját, kifejez­ték újévi és karácsonyi jókívánsá­gaikat. VTSZ-elnökségi ülés A Villamosenergia-ipari Társa­ságok Szövetsége múlt év decem­ber 15-én elnökségi ülést tartott dr. Halzl József elnök vezetésé­vel. Az elnökség az ülésen elfoga­dott irányelvek alapján munkabi­zottságokat hozott létre a villa­mosenergia-ipari kollektív szer­ződés kidolgozására. Holló Vil­mos miniszteri biztos tájékoztatta az elnökséget a Bakonyi, a Mátrai és a Pécsi Erőmű Rt.-ket érintő erőmű-bánya integráció megol­dandó kérdéseiről. Az elnökség elfogadta a középszintű érdek­egyeztető fórum ügyrendjére, tartalmára, irányelveire vonatko­zó tervezetet. A VTSZ elnöksége értékelte a szervezet eddigi tevé­kenységét, meghatározta a műkö­dés továbbfejlesztéséhez szüksé­ges teendőket. Befejeződtek a világbanki tárgyalások A Világbank hitelvizsgálati kül­döttsége az 1992. november 23. és december 11. közötti időszakban tárgyalt az MVM Rt.-ben az új kölcsön felvételéről. Az új projekt fő részei: a Dunamenti Erőmű Rt. G2 gáztüzelésű kombinált ciklu­sú blokk építése, az MVM Rt. szá­mítógépes üzemirányító rendsze­rének korszerűsítése, a környe­zetgazdálkodási és -ellenőrzési rendszer megerősítése, műszaki segítségnyújtás az emberi erőfor­rások menedzselésének korszerű­sítéséhez. Az új projektcsomag terv szerint 1993 januáijában ke­rül az MVM Rt. igazgatósága elé. CENTREL-gyülés 1992. december 16-án a MVM Rt.-ben találkoztak a CENTREL szervezetébe tartozó villamos­energia-ipari társaságok vezér­­igazgatói. A találkozón meghall­gatták és elfogadták a CENTREL- munkabizottságok vezetőinek beszámolóit. Ezek között kiemel­kedő jelentőségű a nemzetközi rendszerkapcsolatokkal és az UCPTE-hez történő csatlakozás­sal foglalkozó munkabizottság te­vékenysége a négyoldalú parallel üzemre való felkészülés szem­pontjából. A négyoldalú autonom parallel próbaüzem előkészítő méréseinek időpontját 1993. szep­­tember/október fordulójára tűz­ték ki. A CENTREL lényegéről információs anyagot hagytak jó­vá, amit megküldenek a szomszé­dos CDU- és UCPTE-országok képviselőinek. 1992. december 17-én Bécsben tartott UCPTE-CENTREL tizen­egy oldalú vezérigazgatói találko­zón a felek tárgyaltak a jelenleg érvényes és tervezett villamos­­energia-szállítási szerződésekről, különös tekintettel a CENTREL- rendszerek autonom párhuzamos üzemének állapotára, és informá­ciót cseréltek a CENTREL-nek az UCPTE-hez való csatlakozását érintő fejlesztéseiről. Ritka vendég az atomerőműben A nílusi lúd (Felvétel: L. M.) Január 12-én az övcsatorna­partján egy nagy barnásvörös ma­dárra lettem figyelmes. Mivel elég jól ismerem a madarakat, de ilyet még nem láttam, megpróbáltam becserkészni. Sajnos nem hagyta magát, így csak a nagy fehér szárnyfoltjait láthattam rövide­sen. Otthon persze az első utam a könyvespolchoz vezetett. Kizárá­sos alapon, a kevés adatot figye­lembe véve, vörös ásólúdra tip­peltem. Ennek nagyon megörül­tem, mert igen ritka madár. Az utolsó 150 évben kb. 20 megfigye­lése dokumentált Magyaror­szágon. Másnap persze távcsővel, újra lesre indultam. Már előre örül­tem, milyen jó kis szenzáció lesz ebből. Hogy ne kelljen a könyvet bogarászni, megtanultam mit is fogok látni. Aztán rövidesen le-Zörénvi Miklós esett az állam, ugyanis nem azt láttam. Félórás figyelés alatt leíro­gattam, amit jól meg lehetett fi­gyelni a madáron. Ez ugyanis nagyon lényeges. A részletes le­írás elengedhetetlen a bejelentés­hez. Barna szemfolt és nyakgyű­rű, hússzínű-piros csőr és láb, barna hasfolt, zöld számytükör, sötétbarna hát, őzbarna váll stb. Ekkor már biztos voltam a dol­gomban, a határozóban ez a ma­dár a vörös ásólúd alatt szerepel. Azért elkezdtem felé osonni, kö­zelebb, közelebb. Megunva a zak­latást ritka vendégünk felrepült előlem. A szép nagy fehér szárny­tükörben fekete sáv. Rendben! NÍLUSI LÚD! Egy Magyarorszá­gon eddig soha nem látott madár. Új faj! Még nagyobb szenzáció, mint gondoltam. Most már csak el kell ismertetni. Harmadnap hiába vártam őt, nem jött. Aztán kint a meleg vizes csatorna mellett mégis meglel­tem. Riadó! Még két madarászt gyorsan kell keríteni, ennyi kell az elismeréshez. Bátyám, Zörényi János, természetvédelmi őr, és Farkas Sándor, erőművünk dol­gozója szívesen jött velem. Újból megállapítottuk, nílusi ludat lá­tunk, semmi kétség. Január 16-án délelőtt le is fo­tóztuk Deme Tamás természet­­védelmi őrrel. Sajnos délután, mire a Természetvédelmi Hivatal élővilág-védelmi osztályvezetője, dr. Kalotai Zsolt, és a Dél-dunán­túli Környezetvédelmi Felügye­lőség zoológiái felügyelője Wágner Géza megérkezett, ma­darunk eltűnt. Vasárnap is hiába kerestük. Még a Madártani Inté­zet elnökét sem respektálta elég­gé, meglépett. Azóta nem is tűnt fel többé. A nílusi lúd (vagy egyiptomi lúd, Alopochen aegyptiacus) a Ní­lus partján fészkelt csak, de sike­rült Angliába is betelepíteni, ahol már rendszeresen költ. Európá­ban több helyen tartják állatker­tekben, parkokban. Időnként kóborol Nyugat-Európában, Afri­kában, de mindig visszatér költeni Angliába és a Nílus mellé. Mint a többi lúdfaj, füvet, zöldet legelé­szik. Zörényi Miklós * Minek köszönhetjük e ritka ma­dárvendég látogatását? Miért éppen a Paksi Atomerőmű Részvénytársa­ság területén és közvetlen környékén tartózkodott, bizonyítottan 5 napig? Teljes választ nem adhatunk. Va­lószínűleg fontos volt számára, hogy itt a kemény, jeges téli napokon is ta­lált szabad, jégmentes vízfelületet, és a langyos viz közvetlen környezetére gy akorolt hatása folytán még üde zöld fűből is csipegethetett. Talán megtet­szett madarunknak a - hazai nagy­üzemekre. gyárakra, ipari létesítmé­nyekre nem igazán jellemző - zajtól, mérgező gázoktól, füstöktől mentes légtér, a parkosított, tiszta, rendezett környezet. Láthatóan jól érezte magát. Farkas Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents