Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-12-01 / 12. szám

4 ATOMERŐMŰ Egy lépéssel tovább Az ember, mint kockázati tényező A tudósok már évek óta fára­doznak egy olyan zárt és átfogó „biztonságtudomány” kialakítá­sán, amely alapul szolgálhat a biz­tonságtechnikai és környezetvédő munka számára. Az a tény, hogy szükség van biztonságtudomány­ra, egyenesen következik magá­ból a műszaki fejlődésből és a vele együtt járó veszélyekből. El kell érni, hogy a károkat előretekin­­tően és valószínűsíthetően tudjuk vizsgálni. Ez lenne annak az igé­nyes biztonságtudománynak a legfőbb feladata, amely kapcsola­tot tud teremteni az egyes techno­lógiák között és elsősorban rend­szerorientáltsága révén tűnik ki. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a technikai kockázat mindig az „ember-gép-kömyezet” rendsze­ren belül alakul ki és így megköze­lítése is csak ilyen komplex mó­don történhet. A 2. Biztonságtudományi Vi­lágkongresszusnak, amelyet no­vember 21-24-ig rendeztek, a Bu­dapesti Kongresszusi Központ adott otthont. Á világ szinte min­den tájáról érkezett több mint negyven előadó színvonalas és ér­dekes előadást tartott, több plená­ris ülésen és szekcióban, ezerre te­hető hallgatóságnak. A Biztonság­tudományi Világkongresszus el­nöke Prof. Dr. Ing. Dr. h. c. Albert Kuhlmann úr elmondta, hogy „Az 1990-ben Kölnben megrendezett 1. Biztonságtudományi Világ­­kongresszus feladatul tűzte ki a biztonságtudományi célkitűzések világszerte történő bemutatását, fogalmi és módszertani alapjainak ismertetését. A budapesti 2. világ­­kongresszus középpontjában a kockázat fogalma áll, valamint an­nak szabályozása és elfogadása, különös tekintettel az emberre mint kockázati tényezőre. Meg­győződésem: ha nem akaijuk hát­ráltatni a műszaki haladást, a tech­nikát használó embernek magával a technikával szemben támasztott követelményeit sokkal komolyab­ban kell vennünk, mint ahogy ez a múltban történt. Eszerint az új szempont szerint az embernek kell a további műszaki kibontako­zás középpontjába kerülnie, min­den emberi tulajdonságával, re­ményeivel és félelmeivel együtt.” A kongresszuson, zsúfolt néző­tér előtt tartott előadást Teller Ede professzor „Villamosenergia-ter-Teller Ede előadását tartja. - Mos­tani magyarországi tartózkodásakor vehette át a Szilárd Leó-díjat és a Magyarok Világszövetsége Emlék­érmet. melés atomerőművekkel Magyar­­országon” címmel. Ebből idézünk néhány gondolatot. „A biztonságtudománynak az ember, a technika és a környezet szolgálatában kell állnia. A biz­tonság egyre növekvő hangsúlyt kapott az utóbbi években, de ezzel együtt egyes területeken megje­lent az eltúlzott, túldimenzionált biztonság. Világméretű technológiai fejlő­désnek vagyunk tanúi, a titkolózá­sok megszüntetésével lehetővé vált az együttműködés ezen a té­ren is. Az emberek - s ez különö­sen Amerikában megfigyelhető - félni kezdtek a haladástól. Ha ez a félelem megmarad és elfordulás­hoz, esetleg elutasításhoz vezet, akkor a jelenség az eltúlzott biz­tonsággal magyarázható. A nukleáris reaktoroktól, ma­gától a radioaktvitástól való eltúl­zott félelem oldásán kell a szak­embereknek munkálkodni. Miután e témakörben merült ez fel először, s mert ehhez értek elsősorban, ezért választottam ezt a témát. Magyar az anyanyelvem, né­met iskolában tanultam, több év­tizede Amerikában élek, így a konferencia három hivatalos nyelvét beszélem, de gondolkod­ni csak magyarul szoktam, így el­nézést kérek a külföldi vendégek­től, de a továbbiakban a szakmai részletek miatt magyarul folytat­nám. Hölgyeim és Uraim! Itt van a nagy kérdés: Miféle baj származhat a haladástól? Három tekintélyes, befolyásos személy publikációjára szeretnék most hi­vatkozni. Egy amerikai tudós a biztonság túlzását minden oldal­ról megvilágítja művében. Egy elsőrangú német orvos azt állítja, hogy kevés sugárzás nem­csak hogy nem árt, hanem még se­gít is. Az élőlényekben, emberek­ben vannak megfelelő védőeszkö­zök a betegségek ellen. (Pl. rák el­len.) Alacsony szintű sugárzás sti­mulálja, erősíti a védekezőeszkö­zöket. Határozottan állítja tanulmá­nyában, hogy egy kis mértékű su­gárzás úgy hat, mint a beoltás. Egy japán tudós állítása szerint, ha a természetes sugárzás ötszö­rösét kapjuk - az embereket keve­sebb rákos megbetegedés éri. Okos és óvatos munkára van szükség, nem félelemre. Mind­ezekből következik a megállapítá­som, hogy a jövő század egyik leg­fontosabb tudományága a BIO­KÉMIA. Persze felmerül az is, ho­gyan használhatják ezt az embe­rek rosszul. Ha félelem uralja az embereket és a tudományt, akkor nem lesz­nek eredmények. Gondoljunk csak vissza 1935-re. Az azóta eltelt idő tudományos eredményei mennyit segítettek az orvosi praxisban, mezőgazdaságban és iparban. Fél évszázada a magenergiával, atomreaktorokkal foglalkozom. Elnöke voltam annak a csoport­nak, amely azt vizsgálta, mely reaktorok a legbiztonságosabbak. Már akkor tudtuk azt, hogy egyetlenegy baleset és az atom­reaktorok „isszák meg a levét”. Az egyiket - amelyben plutónium gyártása is folyt - nem tartottuk biztonságosnak, kiszámítható volt, hogy hűtővíz kimaradása esetén gőzrobbanás következik be. Döntésünk az volt, hogy a reaktort le kell állítani! Válaszul azt kaptuk: Ez őrület, évekig mű­ködtek, most miért kritizálják? - de végül mégis leállították. Több ilyen típusú reaktort a világon se­hol nem építettek, kivéve a Szov­jetuniót. Gondolom, ebből kita­lálták, hogy ahol ez épült, az Cser­nobil volt. Gondolják végig: minderre 40 évvel azután került sor, hogy erre a veszélyre rámutattunk! Persze a Csernobil típusú reaktor is mű­ködhet, de ott a tapasztalt reaktor­Albert Kuhlmann mérnököket elektromérnökökre cserélték ki, egy meghatározott kí­sérlet érdekében. A tragédiát kö­vető negyedik hónapban közzé­tett jelentésből tudtuk meg, hogy a robbanás 31 ember életét köve­telte. Világszerte túlzottá vált a féle­lem a titkolózás miatt. A valós hát­térsugárzáshoz képest a baleset miatti sugárzási értékeket sem tudták korrekten kezelni. Képzeljék csak el, egy középis­kolai tanár szerette volna megta­nítani a gyerekeket a sugárzás mé­résére. Az osztályteremben a nor­mál sugárzás háromszorosát mér­ték! Nyitott ablaknál pedig csak a normál sugárzás értékét tapasztal­ták. Később jöttek rá, hogy nem Csernobil következményét mér­ték akkor, hanem a földsugárzó radont. Amerikában is volt egy neveze­tes baleset, a TMI.A reaktor tönk­rement, a kár több mint 1 milliárd dollár. Emberélet nem esett áldo­zatul. Ami radioaktivitás a reak­torból felszabadult, azt ott meg­fogták. Később a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a reakto­rok kezelői nem értettek hozzá! Miután azonban a reaktorok biztonságosak, korántsem olyan kockázatos velük villamos ener­giát termelni, mint a szelídnek és környezetkímélőnek belállított vízierőművekkel. Gondoljuk csak végig, hány gáttörés volt már, és hány ember­életet követeltek ezek a balesetek az emberiségtől? Ennek ellenére ugye nem félünk a vízierőművek­től? Tessék félni attól, ami árt, és nem félni, ami nem árt! Közeljövő atomenergetikájáról is szeretnék beszélni a biztonság­tudomány aspektusából. A „mi” reaktoraink biztonságosak, víz forralásán alapszanak. Ezt Ameri­kában kezdtük, ma különösen a franciák művelik. A szovjetek nyomottvizes reaktorokkal üze­melő atomerőműveinek két gene­rációja, a korábbi V230-as és a ké­sőbbi V213-as modell létezik. A második kiadás nagyon is meg­javult a finn és magyar szakembe­rek segítségével. Az V230 biztonsá­gi fogyatékosságait Pakson telepí­tett V213-as modellnél kiküszöböl­ték. Pakson a szakemberek tudása kiváló, személyesen volt lehetősé­gem meggyőződni. Nyugaton is elis­merik a magyar eredményeket, így Paks bővítését elfogadhatónak, minden szempontból biztonságos­nak ítéljük meg. A franciák szeretnék nagyon jó körülmények között eladni reaktor­­jaikat, így atomenergiából olcsón kaphatnánk villanyt. Az álhír, hogy a reaktorokat nehéz eladni. Ez az ál­hír nem tartja magát sokáig. Én sze­mély szerint a kén-dioxidtól, nitro­­gén-dioxidtól jobban félek. A magenergia melléktermékét lehet orvosi célra használni. Ki­„Ez az üzemanyag-tabletta” Az atomerőmű kiállítási standját sokan láto­gatták (Tervezte: Vincze Bálint)- Ha úttesten mégy át, előbb balra nézz, majd az úttest közepén jobbra - szoktuk oktatni gyerme­keinket, de nem tesszük hozzá: - Nézz fölfelé is, épp nem dől-e rád egy kémény vagy nem zuhan-e a fejedre egy repülő. Pedig utóbbi­nak azért van némi valószínűsége, például az Egyesült Államokban évente egy-két ember meghal a rá­zuhanó repülőgéptől. Az ilyen ha­lál kockázata (ott) 10'8/év körül van, vagyis ennek az esélye egy a százmillióhoz. Ezt a köznapi ta­pasztalat elhanyagolhatónak ítéli - írja Marx György fizikus egy ér­dekfeszítő tanulmányában, mely­ben összehasonlítja különböző te­vékenységek, életmódi szokások (pl. közlekedés, cigarettázás, bor­­fogyasztás stb.) károsító hatásá­nak kockázatát a radioaktív sugár­zások (így például a természetes háttérsugárzás és az atomerőmű­vek okozta többletterhelés) koc­kázatával. Az eredmények igen­csak elgondolkoztatóak. A követ­kezőkben e tanulmány néhány gondolatát ismertetjük. Kockázatok A kockázat matematikai értel­mezése a következő: R=W K ahol Ra kockázat, W a bekövetke­zés valószínűsége, K pedig a kö­vetkezmény súlyossága. (Halál­esetben K=1, tehát ekkor a kocká­zat a bekövetkezés valószínűségé­vel egyenlő). Néhány (nemzetkö­zi) kockázatbecslés: Vonat: 0,410~9/km Például annak a valószínűsége, hogy a Budapest-Peking-Buda­­pest úton (10 000 km) halálos vas­úti balesetet szenvedek el 4-10"*, vagyis négy az egymillióhoz, még egyszerűbben egy a kétszázötven­ezerhez. Ez alapján a vonat te­kinthető az egyik legbiztonságo­sabb közlekedési eszköznek. Repülő: 0,510"9/km így ha a Budapest-Peking-Bu­­dapest utat repülővel tesszük meg, akkor a halálos légibaleset egyéni kockázata 510'6, azaz egy a kétszázezerhez. Az összehason­lítás azt mutatja, hogy bár az em­berek a légi közlekedést általában kockázatosnak ítélik, valójában a biztonsága szinte egyenértékű a vasútéval. Autózni, biciklizni és még inkább motorozni sokkal na­gyobb veszélyt jelent: Autó: 1510"9/km Kerékpár: 8510"9/km Motorkerékpár: 500 10“9/km 10 000 km-es útnál a halálos bal­eset egyéni kockázata autóval 15010“6 (körülbelül egy a hatezer­­hétszázhoz), kerékpárral 850-10-6 (hozzávetőlegesen egy az ezerkét­százhoz), motorkerékpárral pedig 5000-10~6 (egy a kétszázhoz). Egyéb típusú (életmóddal vál­lalt) kockázatok: Egy csomag (20) cigaretta elszí­vásakor a halálos egészségkároso­dásnak - pl. rák későbbi kialakulá­sának - esélye 15-10"6, vagyis ha egymillió ember elszív egy-egy doboz cigarettát, akkor a számítá­sok szerint várhatóan közülük ti­zenöten ettől az egy doboztól rá­kot fognak kapni. További példák a halálos egészségkárosodás vagy baleset esélyeire: 1 liter bor: 210“6 Sziklamászás óránként: 36-10-6 Méhcsípés évente: 0,2-10'6 Villámcsapás évente: 0,1-10"6 Az adatokat nézve és a közvéle­kedéssel egybevetve látható, hogy az emberek nagyjából egymillio­mod kockázatot (10~6) teljesen el­fogadhatónak tartanak. 1987-ben Kalifornia állam elfogadta az Is­meret Joga néven emlegetett tör­vényt, amely többek között ki­mondja, hogy „Egy embert sem lehet tudva vagy tudatlanul kiten­nünk olyan kémiai hatásnak, ami rákos vagy genetikai károsodást okoz anélkül, hogy e veszélyre fi­gyelmét előzőleg fel ne hívnánk. ” Olyan kémiai hatás azonban nem létezik, amelynek a kockázata nul­lával lenne egyenlő. Végül a kali­forniai jogászok abban állapodtak meg, hogy R< 10'5, tehát százez­rednél kisebb legyen a figyelmez­tetés nélkül okozható kockázat mértéke. 10'5, vagyis egy a százezerhez esély önmagában kicsinek tűnhet. De bevezethetjük a kollektív koc­kázat fogalmát, mint az annak ki­tett népességlétszám (L) és a koc­kázat (R) szorzatát: L R. Ha a 10'5 kockázatot jelentő hatás pél­dául egy 10 milliós lakosság min­den személyét éri, akkor ez L ■ R= 10 millió • 10'5=100 várható halál­esetet jelent. A fenti korlátozás ebben a megvilágításban már nem is tűnik olyan csekélynek. A koc­kázatbecslések ismertetésének e kétféle lehetősége nagy kísértést kínál a közvélemény újságírói ma­nipulálására. Például a harrisburgi reaktor-üzemzavart követően a használhatatlanná vált reaktor megtisztításakor radioaktív ne­mesgázok kerültek ki a légkörbe. A környező hatmillió lakost érin­tő plusz sugárterhelést az egyik lap megnyugtatóan így kommen­tálta: A rákveszély megnövekedé­se nem több, mintha fél cigit el­szívnál egy alkalommal. Egy má­sik újság viszont ugyanerről így írt: A felelőtlenség várhatóan két ártatlan polgár életébe kerül. Csak szorozni kell tudnunk: a két köz­lés matematikailag egyenértékű! A modem társadalmakban érzel­mi félelem hatalmasodott el az ipari és műszaki forradalom veszélyeivel (köztük a nukleáris technikával) kapcsolatban, annak ellenére, hogy az ipari forradalom kibontakozása óta az iparosodott országokban az átlagos életkor kétszeresére nőtt a fejletlenebb iparral rendelkező or­szágokban tapasztalt átlagos élet­korhoz képest. Ezért beszélhetünk a jelen évtizedekről mint az aggó­dás koráról. Az aggodalom egyik összetevője az ismerethiány és a ra­cionálisan reális gondolkodásban való iskolázatlanság. A kockázati tényezők jellemzésekor nem egyet­len kiragadott számmal történő ér­velésre, hanem racionális értékelés­re van szükség. Komoly döntésekre csak erre felkészült, erre előkészí­tett, a feltett kérdés alternativáitfel­­fogó és racionálisan dönteni képes állampolgárok tudatos közössége vállalkozhat - írja Marx György. A következőkben a szerző a leg­inkább számontartott jelenségkör­próbáltam a közelmúltban. Szíve­met vizsgálták radioaktivitás se­gítségével működő eszközzel. Ételekhez is lehet használni magenergia melléktermékét a baktériumok elszaporodása ellen. A reaktorok és a melléktermékek lehetnek biztonságosak. Ez a konferencia is felhívhatná a figyelmet, mindenekelőtt a kor­mányok figyelmét, hogy ez olcsó és biztonságos energiaforrás. Ma a kereslet nem nagy, a franciák ezért adják olcsón. Természete­sen oda akaiják eladni, ahol meg­bízhatóan működtetik. A paksi mérnökök - higgyék el nekem - a vi­lág legjobbjai közé tartoznak. Ezt az előnyt ki lehetne, kellene hasz­nálni. A 21. század reménységeiről né­hány gondolat: Alapelvünk, hogy a jelenlegi, eléggé biztonságos körülménye­ket fokozzuk, s a jövőben épülő reaktoroknak még biztonságosab­baknak kell lenniük. Az, hogy tel­jesen (egészen) biztonságosak le­gyenek - nem létezik! Kivéve a fi­zika törvényeit. Az emberek mindenhol hibáz­hatnak. Nagy gond az őrültek elle­ni védekezés is. Az őrült kiszámít­hatatlan, s ráadásul van fantáziája is. Ezen felül létezik felületesség­ből adódó hiba, szándékos és vé­letlen hiba. Van egy megoldás ezek kiküszö­bölésére, de ezen még dolgoznunk kell: Készítsünk olyan reaktort, amelyben az energiasűrűség ne legyen nagyon nagy. Olyan reak­torokról álmodunk, ami embertől független önszabályzó működésű - 100 méterre van a föld alatt. A reaktorba tóriumot téve egy U232-es fűtőelemet készíthetünk. A tórium nem fogy el, és van egy jó tulajdonsága: neutront eszik. Szeretnénk olyan reaktort épí­teni, ami átrakás nélkül 30 évig működne. Fontosak a kis teljesítményű kutatóreaktorok, melyek segítsé­gével az élő szervezet kutatásait is lehet végeztetni. Eredményüket fel lehetne használni a rákgyógyí­tásban is, de mivel túlzott módon félünk a radioaktivitástól így ez lassan megy. Kérem gondolják meg!- Energia kell!- Kutatás kell!- Haladás kell! Óvatosság, a hibák elkerülése szintén kell! De a kutatást és az energiatermelést az eltúlzott óva­tosság ne akadályozza! Törekedjünk az egyensúlyra az óvatosság és a kutatás között!" Lejegyezte: Sípos László Fábián Zsóka rel foglalkozik: a radioaktív, ionizá­ló sugárzások kockázataival. Igaz, a biológiai és kémiai kockázatok nagyságrendekkel magasabbak - ír­ja. A radioaktív sugárzás azonban a többinél nagyobb figyelmet váltott ki, ez a legjobban kutatott, legpon­tosabban mért terület. Radioaktivitás A radioaktív bomlás során ioni­záló sugárzás keletkezik. A dózis az elnyelt ionizációs energia és a testtömeg viszonya, egysége 1 Gy (gray)=l Joule/kg. (Régi egysége volt az 1 rad=0.01 Gy). Egyező dózisérték esetén nem minden sugárzástípus kelt azonos biológiai hatást a testben. Ezért a dózis hatásának meghatározásá­hoz egy - sugárzási típusonként eltérő nagyságú - Q szorzót is fi­gyelembe kell vennünk. így kap­juk a dózisegyenértéket vagy hatá­sos dózist. A hatásos dózis kiszá­mításának módja: H=Q • D, ahol H a hatásos dózis, D az elnyelt io­nizációs energia, a Q pedig külön­böző értékeket kaphat. Q=1 röntgen-, gamma-, bétasu­gárzás esetén, Q=2 lassú neutronoknál, Q=10 gyors neutronoknál, Q=20 alfarészecskék, maghasa­­dási termékek esetén. (így például alfasugárzástól elszenvedett 1 Gy dózis biológiai - károsító - hatása 20-szorosa ugyanennyi gammasu­gárzásénak.) A hatásos dózis egysé­ge 1 Sv (sievert)=l J/kg. (Folytatás a következő számban.) Az aggódás kora

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents