Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-11-01 / 11. szám

ATOMERŐMŰ 5 A kockázat ára A szív- és érrendszeri betegségek okai között első helyen szerepel az egészségtelen és stresszterhelt életmód. Aki tehát így él, kockáztat. A kockázat ára: a felmérések ta­núsága szerint Magyarországon a halálokok között a szív és a keringési rendszer betegségei vezetnek. Ezek a megbetegedések rendkívül gyakran még viszonylag fiatalon, aktív, munkaképes életkorban jelentkeznek. A legveszélyeztetettebb réteg a középkorú férfiak korosztálya. Az e betegségek okozta halálozások aránya - miközben a fejlett nyugati országokban csökkenő tendenciát mutat - nálunk gyakorlatilag változatlan. Az üzemegészségügyi szolgálat felmérése szerint a helyzet az erőművi dolgozóknál sem kedvezőbb az általánosan tapasztaltnál. Az egészségkárosító és stresszbeli életmód okozta veszélyeztetettségünk a szív- és érrendszeri betegségekre a lehangoló országos képpel egyező mértékű. Beszélgetésünk során e betegségek kockázati tényezőit és a megelőzés lehetőségeit vázolta fel dr. Ótós Miklós, az üzemegészségügyi szolgálat veze­tő főorvosa, dr. Horváth Imre, a pszichológiai laboratórium vezetője és Csuha Sándor pszichológus, a pszichológiai laboratórium munkatársa. Veszélyeztetettségünk a szív- és érrendszeri betegségekre „A megelőzéshez a szándék megértése és együttműködés szükséges” Mint arról az újság múlt havi szá­mában részletes beszámolót adtunk, nemrégiben neves szakemberek rész­vételével a szív- és érrendszeri beteg­ségek hazai kérdéseivel foglalkozó kardiológiai konferenciának adott helyet a Tengelici Oktatási Központ. A tanácskozáson az atomerőmű üzemegészségügyi szolgálatans kép­viseltette magát, dr. Ótós Miklós ve­zető főorvos és dr. Bárok József is előadást tartott a szolgálat e terüle­ten végzett kutatási tapasztalatairól és gyakorlati eredményeiről - túlzás nélkül állíthatjuk - osztatlan szak­mai elismerés mellett.- Főorvos úr, az elsősorban alapellátásra berendezkedett üzemegészségügyi szolgálat hogyan tud eredményeket produkálni egy speciális orvosi szakterület munká­jában is?- Ezt egy kb. 6-8 éves technikai fejlesztő és vizsgáló-elemző mun­ka előzte meg - válaszol dr. Ótós Miklós. - Vizsgálóeszközeink or­szágosan is a legmodernebbek kö­zé tartoznak: ultrahanglaborral rendelkezünk, minden rendelőnk­ben található EKG-készülék, ter­heléses EKG-vizsgálatot, 24 órás folyamatos EKG-felvételt (ún. Holter-vizsgálatot) és folyamatos vérnyomásmérést is tudunk végez­ni. Ez a műszerpark és a kiépített számítógépes rendszerünk lehető­vé teszi a szív- és érrendszeri beteg­ségek minél korábbi felismerését, diagnosztizálását.- A számítógép hogyan segít eb­ben?- A számítógépes munka egy­részt pontos, naprakész nyilvántar­tási hátteret biztosít. Másrészt kü­lönböző matematikai, statisztikai adatfeldolgozó számítások segítsé­gével - a részvénytársaság szintjén és az egyes dolgozó esetében egy­aránt - valószínűsíthető az egyes megbetegedések jövőbeni várható előfordulása, gyakorisága. Ezek­nek az adatoknak a kiszámítása, is­merete a megelőző jellegű, aktív gondozási szemléletű egészség­­ügyi tevékenységben alapvető je­lentőségű.- Az elvégzett vizsgálatok és szá­mítások alapján mit lehet mondani az erőműves dolgozók szív- és ér­rendszeri betegségeinek jövőbeni alakulásáról?- Kezdjük először a hazai ada­tokkal. Köztudomásúan a magyar lakosság egészségi állapota nagyon rossz, különösen a férfiak esendők, halálozási arányuk megdöbben­tően magas. A népegészségügyi szakemberek egy ország egészségi állapotának meghatározására - más mutatók mellett - úgyneve­zett többlethalálozási hányadost szoktak számítani. E hányadost úgy kaphatjuk meg, hogy a munka­képes lakosság halálozási statiszti­kája alapján az adott ország ered­ményeit mindig a legkedvezőbb mutatókkal rendelkező országhoz viszonyítjuk. A munkaképes lakos­ság halálozási arányát nézve a többi országhoz képest „legopti­málisabb” mutatókkal Japán ren­delkezik. Japánhoz viszonyítva Magyarország többiethalálozási hányadosa a férfiaknál 240%-os, a nők esetében 140%-os. Ez tehát azt jelenti, hogy aktív korban, még vi­szonylag fiatalon nálunk arányát tekintve 2,4-szer annyi férfi és 1,4- szer annyi nő hal meg, mint Japán­ban. Egy másik jellemző adat: ha a halálokokat is figyelembe vesszük, akkor azt kapjuk, hogy 1990-ben az országban kizárólag a szívinfarktus és közvetlenül a magas vérnyomás következtében több mint 17 ezer ember halt meg, eb­ből több mint 6 ezer aktív korban. Ameny­­nyiben ezt az ország teljes lakosságához viszonyítjuk, a 10 ezer főre jutó halálo­zási arány e két meg­betegedés miatt 12,9 fő. Ezt a legutóbbi adatot már könnyű a részvénytársasági létszámhoz hasonlí­tani, ez alapján az erő­mű dolgozói évente átlagosan 3,5 fő halá­lozása „várható” csu­pán e két betegség kö­vetkeztében.- Sokszor hallhat­tuk már, de biztos, hogy nem elégszer: az emberek mitől válnak veszélyeztetetté a Vérvétel a koleszterinszint meghatározásához szív-és érrendszeri betegségekre?- Számos ilyen veszélyeztető té­nyező létezik. Mivel ezek meg­emelik a szív- és érrendszeri meg­betegedések kockázatát, rizikófak­toroknak nevezzük őket. Ezek közül jelentőségük és - tegyük hozzá - mérhetőségük miatt legin­kább három rizikófaktor van, ame­lyekről valóban sokat hallhatunk, ez a vér magas koleszterinszintje, a dohányzás és a magas vérnyomás. A rizikófaktorok együttes hatása mindig hatványozott kockázatot jelent, például ha valaki zsírdúsan étkezik, magas vérnyomása van és emellett még dohányzik is, akkor a veszélyeztetettsége e betegségekre nem háromszoros, hanem már ti­zenháromszoros (!) egy egészsége­sen élő emberhez képest. Amiről viszont talán kevesebbet hallhat­tunk az, hogy a rizikófaktorok együttes előfordulásával kialakuló sokszoros kockázat nemcsak e há­rom, elsődleges veszélyeztető té­nyező hatására igaz. Igen sok má­sodlagos rizikófaktor létezik (pél­dául elhízás, mozgáshiány, stressz­terhelt életkörülmények stb.), amelyek hatása ha összegződik, akár főszerepet is játszhat a megbe­tegedések kialakulásában. Végső soron tehát az egyén kockázatát mindig az egyéni életmód, életvitel határozza meg, s mivel ahány em­ber, annyi életforma és szokás­­rendszer, ezért ennek vizsgálata rendkívül nehéz, országos, statisz­tika szinten pedig lehetetlen.- Milyen az erőmüvi helyzet a ri­zikófaktorok alapján?- Vizsgálataink szerint a magas koleszterinszint és a magas vér­nyomás gyakorisága az elszomorí­tó országos képnél semmivel sem kedvezőbb, és a dohányzás is csal; egy kissé mutat az általánosnál kedvezőbb képet. A veszélyt növe­li, hogy a kockázati tényezők kü­lön-külön és együttesen már a fiatalabb, 20-30 éves (főleg férfi) korosztályban is magas arányban szerepelnek. Az USA-ban végeztek egy nagy­szabású vizsgálatot: meghatároz­ták körülbelül nyolcezer, 30 és 60 év közötti férfi vérkoleszterin-érté­két és 10 éven keresztül figyelték, hogy a különböző vérkoleszterin­értékek mellett milyen gyakoriság­gal fordul elő szívinfarktus (jelen esetben a szívinfarktusról mint megbetegedésről van szó, nem ki­zárólag a halálhoz vezető szív­trombózisról). Egyértelműen bebizonyosodott a -koleszterin­­szint és a szívinfarktus közötti szo­ros összefüggés: a vizsgálat ered­ménye szerint az infarktus-megbe­tegedés gyakorisága egyenes arányban áll a vérkoleszterinérté­kekkel. Ez a vizsgálat lehetővé tette an­nak a valószínűségnek a kiszámítá­sát, hogy az egyes koleszterinszin­tek milyen gyakorisággal vonnak maguk után infarktust. Megvizs­gálva az erőművi dolgozók vérko­leszterin-értékeit, ez alapján az is megjósolható, hogy körülbelül hány ember van nálunk, aki a következő tíz évben infarktusban fog megbete­gedni. Az amerikai vizsgálat számí­tásait alapul véve az erőműben 110, ma még magát panaszmentes­nek tudó férfi van, aki - ha az élet­módján nem változtat - az elkövet­kező tíz év során szívinfarktust kap. Ha még azt is tekintetbe vesz­­szük, hogy Magyarországon az in­farktus gyakorisága - a többi rizi­kófaktor magasabb előfordulása miatt - kétszer akkora, mint az USA-ban, akkor valójában ez a lét­szám mintegy 200 fő!- Mit lehet tenni a megelőzés ér­dekében?- Az infarktus gyakorisága a ’60- as évek elején - hozzánk hason­lóan - világszerte szinte járvány­­szerűen emelkedett. A fejlett or­szágok egészségügyi intézményei megfelelő szűrési technikával és egészségnevelési propagandával elérték, hogy e betegség előfordu­lása számottevően csökkenjen és az aktív, munkaképes korról zöm­mel az idősebb életkorra tevődjön át. A volt szocialista országok egészségügye az elmúlt időszak­ban elsősorban gazdasági okokból ezt a problémát nem volt képes megoldani. Helyi szinten a feladatunk az, hogy megpróbáljuk megtalálni azt a körülbelül 200 embert, akik a legin­kább veszélyeztetettek az infarktus­ra. Nyilvánvalóan ott kell keres­nünk őket, ahol az egyénnél a három elsődleges rizikófaktor együttes előfordulása mutatható ki. ■ Az egyéni szűrővizsgálatok eredményei szerint a részvénytár­saság dolgozói közül a magas ko­leszterinszint, a dohányzás és a ma­gas vérnyomás együttes előfordulása 173 embernél mutatható ki, ez nagy­jából megegyezik az amerikai vizs­gálat alapján valószínűsíthető mintegy 200 fővel. A hármas rizi­­kófaktorú dolgozók csaknem min­degyike férfi, s külön kiemelendő, hogy igen nagy arányban szerepel­nek a fiatalabb korosztályokból: a fenti létszámból 75 férfi 40 év alatti. Mondanom sem kell, a megol­dás elsősorban nem a már kialakult betegség kezelése, hanem a meg­előzés. Annál is inkább, mivel a cigaret­ta élvezeti szer, amelyet lehet mérsé­kelni és le tehet szokni róla - ha nem is könnyű, a koleszterindús táplál­kozás életmódi szokás, ami szintén módosítható, a magas vérnyomás pedig kezelhető. Ahhoz, hogy a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságát, veszélyét csökkent­sük, ezek az életmódbeli változá­sok szükségesek. Amit a leginkább hangsúlyoznék az az, hogy ehhez nem elegendő pusztán az orvosi munka: a másik oldalról, mindenki részéről a szándék megértése és együttműködés szükséges hozzá. ‘ A pszichológiai megterhelések is központi szerepet kaphatnak A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában mekkora szerepet játszanak a lelki megterhelések, ál­talában véve a pszcihológiai ténye­zők? Dr. Horváth Imre: Talán kevés­bé közismert, hogy az e betegsé­gekre hajlamosító okok között pszichológiai jellegű rizikófakto­rok is központi szerepet kaphat­nak. A szív- és érrendszeri betegsé­gek kialakulása általában nem egy, hanem több, egymás hátrányos hatását felerősítő oki tényezőre ve­zethető vissza. Ezeket az összete­vőket két csoportba sorolhatjuk. Egyik részüket a biológiai, élettani egészségkárosító faktorok adják, amikor is például a dohányzással vagy a koleszterinben dús étrend­del megnöveljük e betegségek ki­fejlődésének a kockázatát. A rizi­kótényezők másik csoportját a pszichológiai megterhelések ad­ják. Csak néhányat felsorolva kö­zülük, ilyen a hátrányos szociális helyzet, a tartósan fennálló kelle­metlen, zavaró emóciók hatása mint például a szorongás, depresz­­szió, idegesség, alvászavarok, ér­zelmi kimerültség. Kiemelkedő jelentősége miatt külön említenék meg egy igen fon­tos pszichológiai rizikófaktort, az úgynevezett A típusú viselkedést, amelynek a biológiai-élettani té­nyezők mellett lényeges szerepe lehet e betegségek kialakulásában. Az ötvenes évek vége óta folynak a kutatások, amelyek megkísérlik listába foglalni az A típusú szemé­lyiség viselkedési jellemzőit. Melyek ennek a videlkedésmód­­nak a sajátosságai? Csuha Sándor: Ez a viselkedés­­mód összetett magatartásforma. Az A típusú személy úgy jellemez­hető, hogy túlzottan hajlamos a versengésre, agresszív és türelmet­len. Állandóan időzavarban van, nem képes kikapcsolódni és pihen­ni, egyre többet és többet akar elér­ni egyre kevesebb idő alatt. Jellem­ző rá a fokozott izomfeszültség, va­lamint a gyors és nyomatékos beszédstílus. Érzelmileg a harag, düh és ellenségeskedés társul a vi­selkedéséhez. Ebből a személyi­ségképből a legveszélyeztetőbb tu­lajdonságok a megbetegedésekre nézve a sürgetettség és az ellensé­geskedés. A sürgetettség abban az érzésben nyilvánul meg, hogy nincs elég ideje mindenre, állandó időzavart érez. Az ellenségeskedés legfontosabb összetevői a túlzott versengés, agresszió és düh. Nézzünk néhány példát arra, hogyan jelennek meg ezek a voná­sok a konkrét viselkedésben: Sürgetettség:- Nagymértékben türelmetlen a környezetével szemben. Sokszor sürgeti más beszédét, félbeszakítja a másikat és ő fejezi be a mondatot.- Állandó feszültség jelei az arc­­kifejezésben és a gesztusokban. Jellegzetesen megfeszül az arca, rázza a lábát vagy gyorsan dobol az ujjaival stb.- Élvezi, ha több dolgot csinál­hat egyszerre, akár gondolatban, akár cselekvésben. Például más té­mára gondol, míg mással beszél­get, ritkán figyel osztatlanul a másikra.- Az érdeklődés hiánya az olyan dolgok iránt, amelyek az életet él­vezetessé teszik. Gyakran van bűntudata, ha pihen vagy kikap­csolódik. Ezek az „élvezetek” lé­nyegtelenek a számára és eltörpül­nek a teljesítményre vonatkozó ambíciói, céljai mellett. Ellenségeskedés:- A feszültség mellett az agresz­­szió és szembenállás jelei a gesztu­sokban. Összeszorított száj, ököl­be szorított kéz, erőteljes taglejté­sek stb.- Túlzott hajlam a versengésre. A konfliktushelyzeteket mindig személyes kihívásnak érzi, és sok­kal inkább a másik fél fölé kereke­­désekre törekszik, mint a problé­ma közös megoldására vagy kompromisszumra.- Bizalmatlan és ellenségeskedő a környezetével. Idegesítik, irritál­ják mások jelentéktelen hibái és ezeket gyakran szóvá is teszi. A teljesítmény és a sikeresség szempontjából a felsorolt jellemzők jó része például az igyekezet, a tenni akarás, a kötelességérzet előnyös tu­lajdonság. Csuha Sándor: Ez így van, és ki ne törekedne teljesítményre és si­kerre? E viselkedésmód számos vonása egyértelműen pozitív és követendő: ambíció, tettvágy, energikusság, aktivitás, felelősség­­tudat, morális elkötelezettség, problémaérzékenység, pontosság, önmaga nem kímélése-átadása egy feladatnak és folytathatnánk a sort. A probléma természetesen nem ezekben a tulajdonságokban kere­sendő. A szív- és érrendszeri be­tegségekre hajlamosító tényezők közül az egyik legfontosabb rizikó­­faktorként a stresszterhelt életmó­dot emeltük ki. Az A típusú visel­kedésmód lehetővé teszi a stressz adta kihívások legyőzését, a telje­sítményt, eredményességet. Ugyanakkor viszont az ilyen sze­mélyiség nagyon sok esetben a meglévő terhelések mellé még egy plusz terhelést is kialakít önmagá­nak, hiszen túlságosan szigorú el­várásai vannak önmagával és a kör­nyezetével szemben, kihívásként értelmezi azokat az élethelyzete­ket is, amelyeket más módon is megoldhatna. Az A típusú viselke­désben tehát a környezetben, munkahelyen stb. eleve meglévő stressz és a viselkedésmód által többletként „kitermelt” stressz ösz­­szeadódik - és ez az, ami veszélyes a későbbi megbetegedésekre nézve. Az A típusú viselkedésmód bi­zonyos értelemben egyfajta „túl­­pörgetettségnek” tekinthető, amelyben a legegészségesebb vo­nások keverednek - önmaga egészségét veszélyeztetve - a túl­terhelés negatív következményei­vel. Azért veszélyes tehát, mert egyszerre rejlik benne az, ami lehe­tővé teszi a teljesítményt és az, ami egészségromboló hatású. Hogyan csökkenthető a stressz a munkahelyen? Dr. Horváth Imre: A pszicholó­giai megterhelések minimális, ész­szerű szintre csökkentése nehéz és sokrétű probléma. A munkahelyeken ebből a szempontból az egyik kiemelten kezelendő csoport a vezetői réteg. Ezen a területen az első feladat a vezetői munkakörből adódó stresszterhelés és a vezető szemé­lyiségéből fakadó esetleges több­let-igénybevétel (pl. A típusú visel­kedésmód) különválasztása. Mindkét oldalon az ésszerű legki­sebb szintre kell csökkenteni a stressz mértékét. A különböző erőművi vezető munkakörben dolgozókra ható terhelés, a szerve­zési feladatok, a vezetett szervezeti egység munkájának összefogása, időkényszer alatti döntések, sze­mélyes felelősségvállalás a szerve­PULZUS SZISZTdLÉS VÉRNYOMÁS DIASZTOLÉS VÉRNYOMÁS Érzelmek hatása a szív- és érrendszerre Mint az ábrából kitűnik, a különböző érzelmek eltérően hatnak a szív- és ér­rendszerre. A legnagyobb megterhelést az A típusú viselkedésmód két jelen­tős összetevője, a harag és a félelem okozza, míg a legkisebb igénybevétellel járó állapotot a nyugalom, pihenés és még inkább a relaxáció hozza létre. zet munkájáért stb. jelentős igény­­bevételt jelent. A túlzottan erős megterhelést optimális munka­­szervezéssel, a feladatok és felelős­ségek pontos körülhatárolásával és összehangolásával lehet csökken­teni. Másrészt az egyén oldalát nézve a stressztűrés is fokozható a személyiség stabilitásának (ki­egyensúlyozottság, énerő stb.) nö­velésével, énvédő, stresszkezelési módszerek elsajátításával. Ha a munkaköri igénybevételhez a ve­zető személyiségéből eredően még további többletterhelés adó­dik, akkor a személyiség egészség­károsító szubjektív értékelési pont­jainak áthangolásával lehet véde­kezni (például a kihívásként átélt helyzetek átértékelése, több pihe­nési-kikapcsolódási lehetőség keresése). Mondanom sem kell, hogy itt a részvénytársasági érdek és a vezető egyéni érdeke mennyire össze­kapcsolódik. Az erőmű számára a vezető tőkét jelent, aki a lehető leghatékonyabban kell hogy dol­gozzon, nemhogy egészségkáro­sodás nélkül, hanem - ha szabad így fogalmaznom - önmaga kitel­jesítésére. A vezető egyéni érde­ke sem más. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében mit tehet a pszicho­lógia? Dr. Horváth Imre: A biológiai­élettani és pszichológiai rizikó­­faktorok egyaránt a helytelen, egészségtelen életmódból, visel­kedési szokásokból adódnak, s ezek átformálásában a pszicholó­giai módszerek (tájékoztatás, propaganda, stresszkezelési technikák) rendkívül jelentősek. Például a pszichológiai beavat­kozáson kívül semmilyen más módszerrel nem lehet foglalkoz­ni néhány olyan rizikófaktorral, mint a dohányzás, a gyenge szo­ciális támasz vagy az A típusú vi­selkedés. Ez a tevékenység szo­ros együttműködést kíván meg az üzemegészségügyi szolgálat­tal és más humánpolitikai terü­letekkel.-Ö-E-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents