Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1992-08-01 / 8. szám
NAGY ISTVANNE közgazdasági igazgató KOVATS BALAZS biztonsági igazgató A Magyar Villamos Művek Részvénytársasághoz tartozó Paksi Atomerőmű Részvénytársaság szervezetének átalakítási folyamatában a makroszervezetek kialakításával új igazgatók kinevezésére került sor. Dr. Petz Ernő a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság vezérigazgatója a pályázatok útján elnyert igazgatói kinevezéseket augusztus 26-án adta át. Exkluzív interjúnkat a 2. oldalon közöljük. Újság- VÁMOS GÁBOR írók: Medgyesy Ferenc és Schunk János. termelési igazgató TÓTH GYÖRGY műszaki igazgató Dr. Szinger Zsuzsanna Vezetői pozíció a Paksi Atomerőmű Rt-ben Az utóbbi időben valamennyien tanúi lehetünk a vállalatvezetési rendszer átalakulásának, amellyel összefüggésben - jogi vonatkozásait tekintve - egyre több kérdés hangzik el. Ki minősül vezetőnek, ki a vezető tisztségviselő, milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mit jelent a polgári jogi felelősség és még sorolhatnánk tovább. A vezetői pozíció mibenlétét illetően valóban bonyolultabb lett életünk. Ma már nemcsak a Munka Törvénykönyvet (továbbiakban Mt.) kell figyelembe venni, hanem a Polgári Törvénykönyvet (Ptk.), valamint a Gazdasági társaságokra (Gt.) vonatkozó szabályokat is. Mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a vezetői munka olyan sajátosságokkal bír, amelyek szükségessé teszik a fenti törvényekben rögzített - valamennyi munkavállalóra irányuló eltérő szabályozást. Melyek ezek a sajátosságok? Röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a vezetők munkáltatói funkciót látnak el. Olyan feladatokat végeznek, amelyek más munkavállalók tekintetében munkaviszony létesítését, módosítását, megszüntetését stb. eredményezhetik, de talán legfontosabb, hogy ők azok, akik a munkáltató gazdasági eredményére döntő befolyással bírnak. Az rt. szervezeti struktúráját figyelembe véve jelentős eltérést tapasztalhatunk az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatétól, ennek megfelelően más az irányítási rendszere is. Témánk szempontjából az igazgatósági tagok és a vállalati menedzsment jogi státusát vizsgáljuk. Az igazgatóság az rt. ügyvezető szervezete. Kialakítja és irányítja az rt. munkaszervezetét és gyakorolja a munáltatói jogokat. Az igazgatóság tagjai vezető tisztségviselőknek minősülnek. A vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb 5 évre választják (az rt-nél 3 év), újraválaszthatók és bármikor visszahívhatók. A vezető tisztségviselők tevékenységüket a közgyűlés által megállapított díjazás ellenében látják el. A társaság üzleti ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek kezelni. A vezető tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható godossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek. A polgári jogi felelősség azt jelenti, hogy a jogellenesen okozott kárt meg kell téríteni. Ha a károkozás az elkövető vétkes (neki felróható) magatartására vezethető vissza. Á felelősség alól csak akkor mentesül, ha bebizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke pedig „korlátlan” szemben a munkajog általános korlátozott felelősségi rendszerével. Felelősség megállapítása esetén akár egész vagyonával tartozik helytállni. A gt. az egyes társaságokra vonatkozó külön szabályai között rögzíti továbbá hogy az igazgatóság tagja nem köthet a részvénytársaság tevékenységi körébe tartozó ügyletet, valamint nem lehet tagja a részvénytársaságéhoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági társaságnak és nem lehet vezető tisztségviselő a részvénytársaságéhoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági társaságban. A társasági törvény nem rendelkezik arról, hogy milyenjogviszony keretében látják el a vezető tisztségviselők a tevékenységüket. így e poszt betöltése nemcsak munkaviszony, hanem megbízási, illetve a Ptk. ált. szerződési szabályai szerint is történhet. Sőt a gt. tipikusnak a nem munkaviszony keretében történő igazgatósági tagsági viszonyt veszi alapul. Ez néhány olyan fent már idézett rendelkezéséből egyértelműen következik, mint a tisztségviselők megválasztásának és visszahívásának a rendje, a megbízatás betöltésének az időtartama, illetve az újraválasztás szabályai, továbbá a vezető tisztségviselők díjazása és ami a leglényegesebb Munka Törvénykönyve eltérő felelősségi szabályai. A gt-nek az előzőekben kifejtett vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályai tehát kialakították jogrendszerünkben a társasági jogi vezető tisztségviselő fogalmát. Ettől élesen meg kell különböztetni a munkajogi vezető állásúak pozícióját. Munkajogi vezető állású az lehet, aki az rt-vel munkaviszonyban áll. A vállalati menedzsment jogi helyzetét tekintve nem minősül azonos módon. A munkaszervezet vezetésének három szintje látszik jól elkülönülni. 1. A munkáltató szervezet vezetője, 2. egyéb vezetők, akiket a tulajdonos bizonyos előírások tekintetében vezetőnek minősített, 3. vezetőnek ugyan nem minősülő, de munkáltatói jogot gyakorló munkavállalók. Korábbi munkajogi szabályzásunk is az általánostól eltérő módon rendezte a vezető állású munkakvállalók jogviszonyát azzal, hogy különbséget tett „magasabb vezető állású” és „vezető állású” dolgozók között. A „magasabb vezető állású” dolgozó a szervezet első számú vezetője és helyettesei voltak. A „vezető állású” dolgozó meghatározása pedig részben az Mt. végrehajtási rendelete és részben a kollektív szerződésben történt. Vezető állásúnak minősültek az osztályvezetők és az azzal egyenrangú munkakörök. A munkáltatói szervezet vezetője Az új Mt. vezető állású munkavállalónak a törvény vonatkozásában csak a munkáltató első számú vezetőjét minősíti. A törvény valamennyi munkavállalótól eltérő és külön fejezetben adott szabályozását csak rá kell alkalmazni. Egy kivétellel azonban. Bizonyos előírások tekintetében vezetőnek minősülnek azok a munkavállalók, akiket a tulajdonos ilyennek minősített. Milyen sajátosságokkal bír a munkáltató vezetőjének munkaviszonya?- A kollektív szerződés nem vonatkozik rá. A vezető tekintetében a munkaviszony tartamára (munkaviszony létesítése, felmondása, végkielégítés stb.) a törvény, illetve az egyedi munkaszerződés az irányadó. A törvény viszonylag szűkkörű, szabályai e fejezetben diszpozitívak (eltérő megállapodásra lehetőséget adó), ezért egyre nagyobb jelentőséget kapnak az egyedi munkaszerződések. Kezd kialakulni a menedzserszerződéseknek olyan rendszere, amelyben nem ritkák a 15-20 oldalas megállapodások.- A határozott idejű munkaviszony maximális időtartama. A törvény értelmében a határozott idejű munkaviszony maximális időtartama 5 év. Ez a szabály nem vonatkozik a vezetőre.- A munkaviszony megszüntetésének szabályai. A munkakör bizalmi jellegét mutatja a törvényalkotónak az a szándéka, hogy több eltérő szabályozást ad e tekintetben. Határozatlan idejű munkaviszony megszüntetését rendes felmondással nem kell megindokolni, valamint nem kell alkalmazni a felmondási tilalmak és korlátozások előírásait. A vezető által létesített határozott idejű munkaviszonyt azonban rendes felmondással nem lehet megszüntetni. E munkaviszony közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással szüntethető meg, illetve a meghatározott idő leteltével szűnik meg.- További munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése. A vezető munkaviszonyából adódó alapvető kötelezettsége, hogy a munkáltató gazdasági érdekeit legteljesebb mértékben szolgálja. Ebből a megfontolásból a törvény kiveszi a vezetőt a további munkaviszony létesítésének liberális szabályozása alól és előírja, hogy további ilyen jogviszonyt nem létesíthet. Ez a tilalom nem vonatkozik arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, ill. szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek,- Ügyletek megkötése, gazdasági társaságban tulajdonosi részvétel A munkáltató gazdasági céljainak megvalósulását veszélyeztethetik bizonyos polgári jog körébe tartozó ügyletek megkötései, valamint - gazdasági társaságokban való tulajdonosi részvétel is. Ezt a szempontot szem előtt tartva a törvény megtiltja a vezető részére, hogy a saját nevében a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet kössön, (Folytatás a 3. oldalon.) Kovács Antal, az Atomerőmű 'Sportegyesület sportolója olimpiai bajnok cselgáncsban „A sportban még komoly terveim vannak - nyilatkozta lapunknak Tóni ’91 februáijában. - Nagy álmom az olimpia. Ez elég merészen hangzik. Az is. De itt, Pakson olyan háttér van, hogy talán sikerülhet. ” - Sikerült. Fényképes beszámolónkat a 15. oldalon olvashatják. Kovács Antalt többezres ünneplő közönség várta Pakson augusztus 5-én Lovas László felvétele Dr. Petz Ernő vezérigazgató köszönti a németországi isari atomerőmű képviselőit. - Dr. Brosche, Hans Jürgen Beuerle és Maximilian Rank (a képen balról jobbra látható). (Cikkünket a látogatásról a 9. oldalon olvashatják.) Felvétel: Beregnyei M. Európa-bajnok: Ács Péter Ács Péter Vidéki Sándor nagymesterrel Az augusztus 2-11-ig aCseh és Szlovák Köztársaságban rendezett sakkversenyen Acs Péter, az Atomerőmű SE sportolója - a 4. Sz. Ált. Iskola 6. osztályos tanulója- Európa-bajnoki címet szerzett a 12 évesek korcsoportjában. Peti a városi, a megyei és az országos (2. helyezett) bajnokságon túljutva az aranyéremért kilenc mérkőzést játszott. Gratulálunk és további sikereket kivánunk! (A tehetséges sportoló életéről bővebbet megtudhatnak olvasóink a következő számunkban.) Már csak pár nap és nyitják kapuikat az iskolák, megkezdődik az új oktatási év. Tanul a kisgyerek, az ifjú, tanul a felnőtt, a szülő. Továbbképzések, tanfolyamok indulnak, és mi képezzük magunkat, fejlesztjük tudásunkat, tanulunk. Van, aki kipihenve, megújult erővel, nagy ambícióval ül be az iskolapadba, és akad olyan tanuló is - felnőtt, gyerek -, aki szorong, fél a ránehezedő elvára-
