Atomerőmű, 1992 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1992-06-01 / 6. szám

ATOMERŐMŰ

3

Managerképzés a japán tízparancsolat alapján

Egy pályázatról, amely szerint

Önellátó lehetne az ASE

Ez év elején a sikeresen lezajlott WANO-vizsgálatról hiányzott egy megszokott vegyész szakember-tolmács, dr. Schunk János. (A képen a jobb oldalon áll.) Ez nem lehet véletlen gondoltam, ezért megkérdeztem távollétének okáról.- Ez év februárjában magánemberként benyújtott pályázat eredményeként 4 hetes managerképző ösztöndíjas tanulmányúton vehettem részt Japánban, 8 cseh, 4 szlovák és 5 magyar kolléga társaságában a Young Business Leaders’ Forum of IBM Japan szervezésében. A programot, az utazás és kinttartózkodás költségeit Károly walesi herceg mellett számos japán cég szponzorálta, többek között: IBM Japan, Daishowa Paper Manufacturing Co., OMRON, DENTSU Corp. stb.- Akkor te igazán messziről jött ember vagy. Mi volt egyébként a tanfolyam célja? - kérdeztem.- Amint azt a program neve is jelezte - managerképző program kelet-európai országok számára - vendéglátóink olyan ismereteket kívántak átadni számunkra, amelyeket saját környezetünkben hasznosítani tudunk a hagyományos és méltán híres japán management módszereiből. A tanfolyam fő helyszíne Yokohama volt az AOTS (Association for Overseas Technical Scholarship) oktatási központjában. A szombatok és vasárnapok kivételével mindennap délután ötig tartó előadásokon és foglalkozásokon vettünk részt, illetve látogatásokat tettünk állami és magánkézben lévő nagy-, közepes-, és kisméretű cégeknél, mint pl.: NISSAN Motor Co., Diai Service Co., Kyowa Metal Works, TOTO Ltd., IBM Japan, OMRON Corp., Daishowa Paper Manifacturing Co. stb.- Ma igazán divatos managements tanulni, ráadásul, ha ezt a világ egyik vezető gazdasági hatalmának képviselői prezentálják, akkor az már egyenesen figyelemre méltó. Milyen tematika szerint haladtatok?- A főbb témáink az alábbiak voltak:

munkaerő management (egész életen át tartó foglalkoztatás, öregségi ranglétra rendszer, cégen belüli szakszervezetek és munkaadók kapcsolata, speciális nyugdíjrendszer és juttatások),- üzleti stratégia (részvényorientáltság, tömeggyártás mint költségcsökkentő tényező, berendezések kihasználtságának biztosítása, távlati célok és szemlélet),- munkastílus (helyszíni adminisztráció, időben történő beszállítási rendszer, vállalat egészét átfogó teljes minőségellenőrzés - TOC - és biztosítás, a nyitott ajtók, és nyitott értelem politikája a vezetés részéről).

Ezen elvek általános jelleggel érvényesek a mintegy 500000 japán üzleti vállalkozás 0,5%-át kitevő állami tulajdonú nagyvállalatnál, illetve a 92,5 részarányt képviselő kis-, és közepes méretű cégeknél is.- Ez alatt a viszonylag rövid idő alatt sikerült-e kifürkészned a japán csoda titkait, legalábbis ami a managementet illeti?- Igen hatásos és szimpatikus a problémamegoldás és a válságmenedzselés területén alkalmazott elv, amely szerint tág teret engednek és biztosítanak az alulról jövő

ötleteknek és kezdeményezéseknek (bottom-up), nem pedig a felülről jövő direkt utasításokat alkalmazzák (top-down).

Megismerkedtünk K. Matsushita, a National Elektric és a National Panasonic alapítójának és tulajdonosának vezetői filozófiájával. Az ott elhangzottak általánosnak tekintendők a japán cégekre és egyikét jelentik azon fontos tényezőknek, amelyek hatására a japán ipar és műszaki színvonal meghatározó szerepet tölt be a világon. Ezek tíz pontban összefoglalt lényege a következő:

1. Úgy végzem-e munkámat, mint közszolgálatot?

2. Vállalom-e a felelősséget a hozzám tartozó területeken történtekért?

3. Megfelelő példakép vagyok-e munkatársaim számára?

4. Ösztönzöm-e munkatársaimat a továbbképzésre?

5. Megtalálom-e a közös hangot munkatársaimmal?

6. Magam és munkatársaim úgy végzik-e feladatukat, ahogy az elvárható?

7. Érdeklődést tanúsítok-e munkatársaim és felvetéseik iránt?

8. A problémákat nyugodtan és hatásosan kezelem-e?

9. Meglátom-e a pozitív oldalát az egyes problémáknak?

10. Szeretem-e a munkámat, mit kell tennem, hogy még jobban szeressem?- Ha ezeket a pontokat felszólító módban tesszük egymás mögé, akkor ez akár szakmai tízparancsolatnak is bediene. A népszerű reklámszöveg szerint: „Én biztosan kipróbálom.” A szakmai programok mellett maradt-e idő a felkelő nap országának és kultúrájának legalább részbeni megismerésére?- Az igen sűrű szakmai program mellett azért hétvégeken igyekeztünk megismerni a japán kultúra emlékeit és magunk szervezte kirándulásokat tettünk Tokió, Kyoto és Nagoya nevezetességeinek megtekintésére. Jártunk Kamakura ősi templomvárosában, Hakone csodálatos tájain és felkapaszkodtunk a Fuji szent hegyére is.

Kipróbáltuk a japán hőforrások (on-sen) gyógyító hatását és megízleltük a japán konyha különlegességeit az éttermekben és egy családnál tett szervezett látogatás keretében (nyers hal - sushi, rántott tengeri moszat és zöldség - tempura, sült csirke - sukiyaki stb.).- Befejezésül, visszakanyarodva a szakmához, hadd legyek provokatív. Mit tudsz te személy szerint Pakson a tanultakból hasznosítani?- Az egy hónap alatt szerzett tudásunkról a tanfolyam végén kiselőadásban kellett beszámolnunk, amely mintegy vizsgaként a program utolsó pontját jelentette.

Végső értékelésként elmondhatom, hogy habár az elhangzottak nem minden esetben alkalmazhatók változtatások nélkül a hazai viszonyaink között, mégis számos olyan ismeretre és tudásra tehettünk szert, amelyek pozitívan hasznosíthatók. Magam részéről munkám során igyekszem a tanultakat felhasználni és alkalmazni, illetve barátaim, munkatársaim körében terjeszteni és népszerűsíteni.- Ehhez sok sikert kívánva, köszönöm az élménybeszámolót.

O. P.

Néhány jó tanács leendő vezetőknek

A részvénytársaság szervezetfejlesztési programjában szerepel új szervezeti egységek kialakítása, ezzel párhuzamsán az új/régi vezetők kinevezése, ill. megerősítése, jelen tudomásunk szerint zártkörű pályázatok útján. Alkalmas vagyok-e vezetőnek? Meijek-e majd pályázni? Milyen vonatkozásban kellene változnom? Hogyan kell megírni egy jó pályázatot? - ezek és hasonló kérdések foglalkoztának ma sok embert...

Személyiségünk jobb megismeréséhez, a helyes vezetői magatartás kialakításához kaptak sok-sok tanácsot, javaslatot, akik május 23-án részt vettek az egynapos vezetőképzőn az atomerőmű oktatási központjában.

A vezetői viselkedési módokról, az emberismeretről, a légkörteremtésről dr. Körösi Mária adjunktus (BME) lenyűgöző előadást tartott.

A tanfolyam délutáni programja önkéntes tesztírással kezdődött. Ennek keretében 200 kérdésre kellett választ adni 50 perc alatt. A kérdéseket és a kiértékelés módszereit egy oxfordi kutatócsoport állította össze. Ezt a módszert bevált gyakorlatként alkalmazzák Nyugat-Európában a vezetői készségek felmérésére. A kérdőíveket a vállalatvezetés hozzájárulásával abszolút bizalmasan kezelték, a kiértékelési eredményeket ki-ki a saját lakására kapta meg két hét múlva.

A délután második felében dr. Telkes József állt az érdeklődő hallgatóság elé, aki a legrégebbi és legmenőbb magyar „fejvadász” cég vezetője. Előadói módszere és közlendőinek tartalma lebilincselő volt, folyamatosan fenntartotta a figyelmet . Aktivizálta a hallgatóságot, bevonva őket gondolatainak kifejtésébe. A beszélgetés elsősorban az úgynevezett krízishelyzeteket, váltási sarokpontokat tárgyalta. Többek között foglalkozott az állásváltoztatással, szakmaváltoztatással és a vállalkozással. Hallhattunk a karriermenedzselésről, azaz arról a technikáról, amellyel az ember maga tudja saját életét, előremenetelét, munkásságát tervezni és megvalósítani.

Az előadás második részében kifejezetten a pályázatokkal és a konkrét felvételi eljárás finomságaival és buktatóival ismerkedhettünk meg. Alapvetően két dologra kell koncentrálni ezen kérdések kapcsán: Mi kell a másiknak?, ill.: Mi jár a másik fejében?

Telkes doktor részletes instrukciókat adott a pályázati anyag öszszetételéről, tartalmi és látszólag lényegtelen, de mégis igen fontos formai jegyeiről.

Hallhattunk finom kis csibészségeket, amelyek adott esetben a két egyforma jelentkező közül dönthetnek.

Ötleteket és módszereket kaptunk arra vonatkozóan, hogyan kell egy felvételi beszélgetésen viselkedni, szimpátiát teremteni. Szó esett arról is, hogy a munkaszerződés megkötésénél milyen dolgokra kell figyelni.

A jelen lévő vállalati dolgozók a nap végén megállapították, hogy igen hasznos tájékoztatást kaptak, sok minden újszerű megvilágításba került. Azt már csak humorosan tették hozzá, hogy várhatóan részvénytársaságunknál mintegy 60 igen jól felépített, ám de teljesen egyforma pályázat fog megjelenni annak idején, ugyanis enynyien voltak kíváncsiak a szombati felkészítő programra.

A Szervezetfejlesztési Bizottság pályázatára beérkeztek már a pályamunkák, kihirdették a helyezettek listáját, sőt az ünnepélyes díjátadás is megtörtént. A nyertesek és dicséretet kiérdemlők névsorát, s a dolgozatok címét böngészve az egyéb kategóriában - annak is a legvégén - a következőt olvashattam: Csűrös Dénes: „A PA Rt. sportegyesületének finanszírozása és önfenntartó jellegének megoldása.” Minősítése: figyelemre méltó gondolatokat tartalmazó pályamű.

Felkeltette az én figyelmemet is. Annál is inkább, mivel éppen előző számunkban mondta el az Atomerőmű SE elnöke, Balogi Jenő, hogy bizonytalan az egyesület jövője, lényegesen kevesebb jut a sportra.

Megtudhattuk azt is, miszerint az ASE képtelen lenne saját lábán megállni, a számlát az atomerőmű állja. És akkor itt van Csűrös Dénes pályaműve a sokat sejtető címmel. Még ha csak a sor végén is.

Évente 500 millió csurog el- A paksi atomerőmű foglalkoztat egy sor olyan céget, főként építőipari szakmában - de egyéb területen is - amely cégek igen nagy pénzeket akasztanak le az erőműről - kezdi dolgozatának ismertetését Csűrös Dénes, majd így folytatta.- Általában ezek a kft.-k óradíjas munkára adják át embereiket, s lényegében ebből élnek, tartják fenn magukat, s nem is rosszul. Úgy gondolom, hogy egy-egy óradíjban legalább 10—20% tiszta

nyereségtartalom benne foglaltatik.

Azt hiszem felesleges lenne most felsorolni azokat a különböző fantázianevű társaságokat, amelyek nagyon óvatos becslések szerint legalább 500 millió forinttal csapolják meg az erőmű kasszáját évente.

Mindezek ismeretében úgy gondolom, hogy ha ezek a cégek külön-külön ezeket a munkákat el tudják végezni - s így komoly haszon vándorol a zsebükbe s lehet, hogy csak egy-két ember áll mögöttük - akkor létre lehetne hozni egy olyan gazdasági társaságot, amely mögött a sportegyesület állna. Természetesen az erőmű felügyelete mellett.

Az így megalakuló kft. vagy mindegy hogyan nevezzük, átvenné a mostani cégek munkáját és saját embereivel az ASE hasznára dolgozhatna. így jelentős pénzeket tudnánk a sportra fordítani, amely bajban van, gondok vannak a finanszírozása körül.

Nem mindegy, kinek a zsebére- Szerényen számolva e megoldással az éves nyereségből 40-50 milliót lehetne így az egyesületbe „pumpálni”, minimális egyéb támogatással valóban biztosított lenne az ASE működése. így ezzel a szisztémával ráadásul egy komoly gondot is levennénk az erőmű válláról. Mert legyen szó a későbbiekben bármilyen átszervezésről is, lesznek olyan munkák, amelyeket az rt.-nek külső emberekkel kell elvégeztetnie. Akkor pedig miért ne csinálja egy olyan társaság, amely mögött az egyesület áll, s így nem lenne mindegy, hogy hová vándorolnak a milliók.

Meggyőződésem, hogy csupán foglalkozni kellene ezzel az ötlettel. Mert minden egyes szakterületen vannak olyan bedolgozók, beszállítók, akiket ki lehetne váltani az általam tett javaslattal.

Nem lenne szabad az élsportot „leírni”, mert maga a tömegsport soha nem fogja igazán vonzani a gyereket, a fiatalokat. Mert látnak egy-egy kiemelkedő tudású kosarast, focistát vagy bárkit s az ő hatásukra kezdenek el sportolni, olyan ügyesek akarnak lenni, mint a „menők”.

Mindig ez adja a tömegbázist. És lehet, hogy pillanatnyilag kényelmesebb megoldás a versenysporton spórolni, de meggyőződésem szerint még csak rövid távon sem jó, de távlatokban még inkább rossz megoldás. Különösen akkor, ha található olyan módszer, amely átsegít a nehézségeken.

E gondolatok rejtőzködnek Csűrös Dénes pályamunkájában. Lehet, hogy sokak számára eretnek gondolatok ezek, ez idáig tiltott felségterületen kóborolnak, de tény, hogy megfontolandóak, s amennyiben kivitelezhetöek, úgy hosszú évekre megoldaná az Atomerőmű SE működésének gondjait. Az értékelöbizottság figyelemre méltónak ítélte a szerző munkáját. A vezetők, akik kezében ott a döntés lehetősége, ez idáig nem nyilatkoztak.

Medgyesy

A Paksi Atomerőmű Rész>énytársaság és a Paksi Onkormánvzat KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁGOT hozott létre, melynek egyik fő célja a tárosban és környékén élő munkanélküliek problémájának megoldása, a munkanélküliek számának csökkentése.

K munka keretében felmérést végez - a városban milyen szolgáltatási-, kereskedelmi ellátásban érez a lakosság hiányt - annak érdekében, hogy reális keresletre alapozva hozzanak létre kereskedelmi-, szolgáltatási egységeket, melyek egyben munkahelyet is teremtenek.

Munkájuk segítése egyben az önök érdekeit is szolgálja, tehát kérik, hogy ötleteiket, javaslataikat az I', és F: portán elhelyezett gyüjlüládáha dobják bele.

A munkához való segítségnyújtási köszönik a Koordinációs Bizottság tagjai.

A grafenrheinfeldi atomerőmű revíziója

1991. május 30-án a grafenrheinfeldi atomerőműben megkezdték az évi rendszeres nagykarbantartást. Ennek során 60 db kiégett fűtőelemet cserélnek ki, elvégzik az évi rutinszerű revíziót és a berendezések körültekintő felülvizsgálatát, karbantartását. Az erőmű az elmúlt évben is kiemelkedően eredményes volt, üzemzavarmentesen működött és egy év alatt 8,5 TWh áramot termelt, ami 22 millió háztartás egy évi elektromos energiaigényét fedezi. Az erőmű 10 éves működése alatt öszszesen 89 TWh áramot termelt. A környezetbarát energiatermelés következtében az atmoszféra CCE terhelése 90 millió tonnával csökkent. (Elektrizitätswirtschaft, 1991/16-17. sz.)

Atomerőművek felett tilos a légiforgalom Németországban

Katonai repülőgépek részére szigorúan tilos az atomerőművek - akár működő, akár leállított - átrepülése. A legújabb katonai és biztonságtechnikai szabályozás értelmében atomerőművet egy 1,5 km-es sugarú körön belül és 600 m alatti magasságban tilos megközelíteni és átrepülni. (Elektrizitätswirtschaft, 1991/16-17. sz.)

Forrás: Energiagazdálkodás 5. szám.

Munkahelyi sugárvédelmi ankét Pécsett

1992. június 9-én a PAB Műszaki- és Földtudományok Szakbizottsága, az ELFT Sugárvédelmi Szakcsoportja és a PA Rt. sugárvédelmi osztálya közösen ankétot rendezett a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában „Munkahelyi sugárvédelmi tevékenység a paksi atomerőműben” címmel. Az ankét elnöki teendőinek ellátására Szabó József vezérigazgató-helyettes vállalkozott.

A PA Rt. sugárvédelmi osztálya a hazai és külföldi szakemberek között is elsősorban a kibocsátás- és környezetellenőrzés területén ismert kiváló eredményeiről, s talán egy kicsit háttérbe szorult az ún. munkahelyi sugárvédelem, amely a sugárvédelem elveinek „aprópénzre” váltása, de nagyon fontos tevékenység, hiszen az atomerőműben dolgozó közel négyezer kollégának az ionizáló sugárzások elleni védelmét szolgálja. Ezért aztán sok éve először tevékenységünk ezen oldalával szerettük volna megismertetni az érdeklődőket. Néhány kellemes és kellemetlen meglepetésben volt részünk a résztvevőket illetően. Sajnálatos, hogy az olyan nagy munkahelyi sugárvédelmi múlttal rendelkező intézetek, mint pl. a KFKI, MTA Izotópkutató Intézet, BME Nukleáris Technikai Intézet egyetlen munkatársát sem küldte Pécsre. Másrészről jó és megnyugtató érzés volt a sugárvédelmi hatóságok (elsősorban a sugáregészségügy) részéről tapasztalt érdeklődés.

Magáról az előadásokról a következőket mondhatjuk. Szabó József vezérigazgató-helyettes megnyitó szavai után dr. Rónaky József NUIG főmérnök - aki lényegében atomerőművünk munkahelyi sugárvédelmének kialakításában és többéves eredményes üzemeltetésében jeleskedett - érdekes visszaemlékezést tartott a hőskortól napjainkig. Ezután Varjú Béla dozimetriai üzemvezető-helyettes vázolta a sugárvédelmi szolgálat tevékenységi körét. C. Szabó István dozimetriai üzemvezető az atomerőműben 1991-ben bevezetett dózistervezés részletkérdéseit ismertette, majd a dózistervezés eredményességéről kaphattunk összefoglalást.

A szünet után e sorok írója ismertette az operatív személyi dozimetriában idén bevezetett ún. ALNOR-rendszert, annak előnyeit az eddig alkalmazott tolidózismérőkkel szemben, s végül a 4. blokk átrakásánál szerzett első tapasztalatokról számolt be.

A szünet után még két előadást hallhattunk. Az elsőben Orbán Mihály laborvezető a Nukleáris Műszerhitelesítő Laboratórium tevékenységét részletezte, a második előadásban Nagy Barnabás sugárvédelmi mérnök számolt be a paksi atomerőmű épülete alatt lévő talajvíz trícium-szennyeződésének eredetéről, az elhárításra tett intézkedésekről ill. a szennyeződés sugárvédelmi értékelését végezte el. Érdemes itt megjegyezni, hogy e szennyeződés semmilyen kockázatot nem jelent a környezetben élő lakosok részére.

Az előadásokat röviden értékelve Szabó József bezárta az ankét szakmai részét, majd a kérdésekre, hozzászólásokra került sor. Ezek közül ki kell emelni dr. Köteles György tanár úrnak, az OSSKI főigazgató-helyettesének méltató szavait. Különösen két dologra hívta fel a figyelmet, nevezetesen:- a PA Rt. sugárvédelmi előadásait az utóbbi időben írásban is megjelenteti, s ezáltal mintegy dokumentálható az osztály tevékenysége,- a munkahelyi sugárvédelem ismertetése új aspektusból mutatta be a sugárvédelmi osztály tevékenységét, s ez több szakembernek is tudott újat mondani.

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a mintegy 60 résztvevő elégedetten távozott Pécsről, s talán egy kicsit sikerült az atomerőműsugárvédelemmel foglalkozó kollégáink szakmai felkészültségéről pozitív képet kialakítani.

Dr. Virágh Elemér sugárvédelmi osztályvezető